Nem a KRESZ-szel van az igazi baj, hanem azzal, hogy az emberek nem tartják be

Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden arról beszélt az Árpád hídi balesettel kapcsolatban, hogy a közlekedési szabályokat felsoroló jogszabályt át kell alakítani, mert több évtizedes, és azóta „sokkal többen vannak az utakon”.

Különös, hogy Lázár János

-- 2011-ben a Fidesz frakcióvezetőjeként lézerblokkolót szereltetett fel az általa használt Audi S8-asra, amit a sebességmérő kamerák ellen használnak.

-- 2013-ban Lázár János és sofőrje balesetezett kisbuszával úgy az M5-ös autópályán, hogy a másik autóban ülő 36 éves nő életét vesztette (nem Lázár sofőrje volt a hibás). A baleset után megjelent egy komment a Délmagyar cikke alatt, amelyben egy férfi azt írta: „Lázárt sem érdekli senki és semmi, engem sem érdekel Lázár. Nemhiába használt lézerblokkolót, és nyomták a közpénzt abba, hogy minél biztonságosabb autó védje a seggét, mert tudta, hogy állat módjára közlekedik. És igenis sajnálom, hogy nem ő maradt ott.” Lázár János beperelte a kommentelőt személyiségi jogai megsértése miatt, ami az első komment miatti per volt Magyarországon.

De valóban szükség van a KRESZ és jogszabályok módosítására a tragikus Árpád hídi baleset után?

### Borbély Zoltán, közlekedési szakjogász azt mondja, hogy a szakma részéről nagyon régi kívánalom a KRESZ módosítása, különösen az elektromos rollerek, segwayek és one wheel eszközök tekintetében. Fontos lenne, hogy ezeket jogszabályban rögzítsék, ugyanis ezeknek a besorolása jelenleg nem világos. Emiatt például egy elektromos roller okozta balesetnél a bíróság nem minden esetben tekintette járműnek a rollert. Alapvetően a bíróság nem alkothatna jogszabályt, az elektromos rollerek esetében mégis ez történt, mert a Kúria egy döntése értelmezte úgy, hogy az elektromos roller járműnek számít. Borbély Zoltán szerint ennek a jogszabályba foglalása a legégetőbb feladat.

A szakember elképzelhetőnek tartja, hogy a közigazgatási bírságot szabályozó rendeletet is fogják módosítani, ugyanis az 2008-ban született, és annak értelmében a maximum kiszabható bírság gyorshajtásért 300 ezer forint.

Ugyanakkor ő nem tartja elavultnak a KRESZ-t, amit egy 1975-ös jogszabály szabályoz, szerinte a probléma inkább az,

--ha azt nem tartják be.

Ha viszont a jogosítvány megszerzésének feltételrendszerébe beemelik a kötelező pszichológiai vizsgálatot, akkor igencsak nagy bajban leszünk, ugyanis a szakjogász szerint nagyon kevés közlekedéspszichológus van jelenleg Magyarországon.

### Köves Szilárd közlekedéstechnikai szakértő szerint is az a legfontosabb első lépés, hogy módosítani kell a KRESZ-t, hogy végre az elektromos rollerek és hasonló eszközök is bekerüljenek. A szakértő szerint mivel egy 1975-ös jogszabályról van szó, több mindent is át kell benne nézni, ilyen például a sebességkorlátozás.

Szerinte azonban az lenne a fontos, hogy a meglévő szabályokat tartsák be az emberek, mert lehet bármennyi új szabályt hozni, aki ki akar bújni alóluk, az úgyis kibújik.

### Inhof András, az egyik autósiskola vezetője szerint a KRESZ valóban nem követte a világ változásait, és ez nem csak a megjelent új járműkategóriákban érhető tetten, hanem magában az oktatás rendszerben is. A vezetésoktatás során ugyanis még mindig 30 gyakorlati óra a kötelezően előírt, Inhof szerint ez viszont nagyon kevés. Ő úgy látja, hogy a tanulók inkább 40-50 óra alatt jutnak el arra a szintre, hogy vizsgázni tudjanak,

-- az tisztán látszik, hogy a képzési rendszerben részt vevő tanulók és a friss jogosítványosok nagyon ritkán csinálnak balesetet, mert ilyenkor még sokkal inkább betartják a szabályokat, később ez viszont megkopik.
https://444.hu/2023/07/12/nem-a-kresz-szel-van-az-igazi-baj-hanem-azzal-hogy-az-emberek-nem-tartjak-be

Válasz