A cikkben szereplő információkat utoljára 2009. június 19. 07:48-kor frissítettük.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a leírtak időközben elavulhattak!

A új parkolási rend június 2-ai életbe lépése óta tülekednek az autósok a nemfizető parkolóhelyekért. A fővárosi forgalom egyelőre nem csökkent számottevően, azonban több utca kiürült, különösen ott, ahol óránként 300 forintnál is drágább a parkolás.

Az új parkolási rend életbe lépése előtt, és azóta is kiemelt helyen foglalkozik a média a változásokkal. A legfontosabb módosításokról az újságokból, rádióból, tévéből értesülhettünk, illetve a Parking Kft. is készített egy szóróanyagot, amit a város több pontján osztogattak az autósoknak. Ebben összefoglalták azt a 10 tudnivalót, amire oda kell figyelnünk, ha Budapesten parkolunk, és nem mellékesen értesítenek minket arról, hogy "a főváros már nemcsak kér, hanem szolgáltat is".

Van azonban néhány olyan eleme a rendeletnek, amivel az ember csak akkor szembesül, amikor odaáll az automata elé jegyet váltani, vagy amikor megtalálja a "mikuláscsomagot" autója szélvédőjén.

Azzal mindenki tisztában volt, hogy a főváros kibővítette a díjfizető övezeteket. "Az élhetőbb főváros és a minél hatékonyabb forgalomszabályozás érdekében" az eddig nem fizetős, de parkolási övezetben lévő fővárosi tulajdonú utak díjfizetősek lettek, illetve fizetés alá vonták a főváros egyes túlzsúfolt részeit is - például Csepelt.

Amiről azonban nem tudtunk, vagy nem volt elég alapos a tájékoztatás, esetleg elkerülte a figyelmünket: júniustól a garázs- és kapubeállók előtt is fizetni kell (a KRESZ nem engedélyezi az ilyen helyeken várakozást, csak a megállást!). Erre a rendelet első fejezetének első paragrafusa kötelez: "A rendelet hatálya kiterjed Budapest főváros közigazgatási területén található valamennyi várakozás céljára kijelölt, vagy várakozási célra igénybe vett közterületre, kivéve a közterületen létesített taxiállomásokat, amelyeken történő várakozás feltételeiről külön jogszabály rendelkezik." Vagyis hiába parkol az autós saját garázsbejárója elé, ahol eddig sosem büntették meg, most ott is számíthat arra, hogy a parkolóőr lefotózza és kiszabja az óránkénti parkolási díj tizenegyszeresét.

Változott a pótdíj összege is: aki 5 napon belül befizeti büntetését, az az adott területre érvényes egyórai várakozási díj tízszeresével megússza, aki viszont öt naptári napon túl, de kilencven naptári napon belülifizet, annak az egyórai várakozási díj harmincszorosát kell kicsengetnie. Ha valaki kilencven napnál tovább halogatja a büntetés befizetését, ötvenszerese pótdíjra számíthat. A mozgáskorlátozottak helyén parkoló autóst rögtön az egyórai várakozási díj háromszázszorosára büntetik.

A türelmi idő a következőképpen alakul: egy óránál rövidebb időre történő díjfizetés esetén 5 perc, egy órára vagy annál hosszabb időre történő díjfizetés esetén 15 perc. Ha parkolójegyünket figyelmetlenségből rossz helyre tettük, vagy azalatt az idő alatt, amíg a jegyet vesszük megbüntetnek, élhetünk a jegybemutatás lehetőségével. De figyelem! Ezt a büntetéstől számított 5 napon belül, havonta csak egy alkalommal tehetjük meg, és akkor is csak abban az esetben fogadják el, ha nincs 30 napnál régebbi tartozásunk. Ha valakit reggel 8 óra után pár perccel megbüntetnek, méltányossági kérelemmel élhet.

A fentieken kívül szintén fontos változás, hogy a Nagykörúton belül a pesti oldalon a díjfizetési időszak az eddigi 18 óra helyett 20 óráig tart. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert a megnövekedett forgalom és a későbbre tolódó munkaidő miatt a helyi lakosok alig tudnak leparkolni saját otthonuk előtt.

Szigorodik a lakossági engedélyek kiadása, lakásonként az első személygépkocsira kiadott hozzájárulás ingyenes, a második esetében a kedvezmény mértéke maximum 50 százalékos.

És ami a leginkább pénztárcánkba vág: a díjemelés. A főváros hat parkolási zónája közül a legdrágább a Budai vár, itt óránként 580 forint a parkolás. Mindegyik zóna parkolási díja növekedett, az új árak: 435 forint/óra (korábban 345), 365 forint/óra (korábban 300), 290 forint/óra (265), 220 forint/óra (korábban is 220) a legkülső területeken pedig 145 forint/óra, a korábbi 115-130 forint helyett. Számos helyen a díjemelés mértéke azonban meghaladta az előre bejelentett 30 százalékot: a XIII. kerület, Pozsonyi út környékén például az óránkénti százegynéhány forintról 365-re emelkedett a parkolási díj.

Mit kapunk mindezekért cserébe? A díjemelések ellenére továbbra sem lehet papírpénzzel és bankkártyával fizetni. Szmogriadó esetén a közlekedésből kitiltott autók után nem kell majd parkolási díjat fizetni. A parkolási társaságok közös ügyfélszolgálatot hoznak létre, és átjárhatóvá teszik rendszereiket, vagyis nem kell majd figyelnünk, hogy melyik automatában dobjuk a pénzt. 2011. januárig létrehoznak egy weboldalt, ahol azonnal láthatjuk, ha megbüntettek, és ha szükséges, kifizethetjük a bírságot.

Átláthatóbbá teszik a gazdálkodásukat: a parkolásból befolyt pénzt P+R parkolók létesítésére, mélygarázsok építésére, a közösségi közlekedés fejlesztésére, EU-s pénzek megszerzésére, a mozgáskorlátozottak közlekedési esélyegyenlőségének megteremtésére fordítják.

Az új parkolási rendeletet a Fővárosi Közgyűlésben helyet foglaló politikusok - 1 kivételével - egyhangúan megszavazták.

A 24/2009. (V. 11.) számú önkormányzati rendelet szabályozza a főváros közterületein történő parkolást. Az interneten bárki utánaolvashat a részleteknek, amit érdemes is megtenni a félreértések elkerülése végett. Az új rend célja Budapest versenyképességének növelése, az életminőség javítása, a főváros közútjain a levegőszennyezés és zajterhelés csökkentése, a forgalom csillapítása, a közutakon történő várakozás egységes, átlátható, racionális és méltányos szabályozása.

2009 júliustól tovább drágultak a parkolási díjak a fővárosban - a további drágulás oka, hogy a díjak a BKV-jegyárakhoz igazodnak.

(forrás: privatbankar.hu)