A BKV szerint járműhiány nem fordulhat elő, de az oroszok spórolnak a metróalkatrészekkel | 025.07.09.

Lassan csordogál a metróper, miközben a sorozathibák egy része azóta is fennáll, az orosz gyártó pedig egy ideje nem szállítja a kért tartozékokat.

Takarékosan bánnak az M3-as metróvonal orosz cég által újragyártott szerelvényeinek alkatrészeivel. A forgóváz és a kocsiszekrény közötti kapcsolatot jelentő gömbtányérokból például most is hiány van, mivel ezek sokkal gyorsabban kopnak, mint annak idején a régi kocsikban lévők. A jelenlegi készlet jó, ha fél évig kitart – jelentette ki Sári István, a BKV 3-as metróvonalának szakszolgálat vezetője a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt zajló kötbérper keddi tárgyalásán.

Az orosz metrókocsikat hivatalosan felújító, de valójában azóta beismerten újragyártó Metrowagonmash (MWM) ugyanis jogi és adminisztrációs okokra hivatkozva egy ideje nem szállítja a pótalkatrészeket. A BKV-t képviselő ügyvédek szerint az orosz cég által említett okok nem állnak fenn. Mint arról írtunk: a magyar kormánynak tavaly sikerült kiharcolnia, hogy a 3-as metró orosz szerelvényeinek karbantartását egy ideje a távolból végző orosz vállalat felmentést kapjon az Ukrajna elleni háború miatti szankciók alól, legalábbis a hármas metró esetében. Sári István a tárgyalás szünetében lapunk kérdésére azt mondta: az orosz fél arra hivatkozva, hogy garanciális kötelezettségről van szó, nem akar vámot fizetni és most ezen megy az egyezkedés.

A gömbtányérok silány minősége röviddel az első kocsik leszállítása után kiderült, a szerelvények „pattogtak” és sokkal zajosabbak voltak, mint elődeik. A szétszerelés után kiderült, hogy a gömbtányérok belső felületéről fémrészecskék szakadtak ki, amelyek azután felerősítették a kopást. A BKV jelezte a hibát a Metrowagonmash-nak, amely először azt mondta, hogy nem jól töltötték fel olajjal a két gömbtányér közötti rést, így a BKV-karbantartók az orosz kollégák kezébe adták a kannát, hogy töltsék fel ők. Megtették, de ez se segített. A gömbtányérok azóta is iszonyú gyorsan kopnak. Lukács Sándor, aki 2021-ig a BKV metrójármű műszaki főmérnöke volt (jelenleg vasútbiztonsági szakértő) tanúként elmondta, hogy hosszan levelezett erről az orosz partnerrel, aminek a végén arra jutottak, hogy anyag- és/ vagy technológiai hiba állhat a probléma mögött. Azt is ajánlotta, hogy érdemes lenne erősíteni a minőség-ellenőrzésen. Nem igazán találhatott meghallgatásra, mivel a probléma azóta is fennáll. Az új széria nem jobb az előzőnél. A két tanúként meghallgatott szakember ezeket sem találja megfelelőnek.

A BKV által még 2019-ben az orosz gyártó ellen indított, meglehetősen lassan haladó perben egymás után hallgatják meg a tanúkat. Az orosz metróbeszerzésről készült 2020-as átfogó fővárosi jelentésben feltárt 18 sorozathiba közül csak azok kerülnek terítékre, amelyek okán a BKV kötbérigényt jelentett be. A fővárosi közlekedési cég először a vállalási ár, 219,2 millió euró (akkori árfolyamon mintegy 69 milliárd) 10 százalékát és annak kamatait követelte, de azóta több mint 41 milliárd forintra – plusz kamatok – nőtt a kötbér- és a kártérítési igény. Az MWM a tanúk szerint a hibák felmerülésekor elismerte azokat, ezekről hosszas levelezések, jegyzőkönyvek tanúskodnak, fizetni azonban sem akkor, sem azóta nem hajlandó.

-- A legnagyobb gond a rozsdásodás. A kocsiszekrények szokatlan mértékű korróziójára már néhány hónappal a kocsik érkezése után felfigyeltek.

Az ajtóküszöbnél megjelent rozsdafoltokat először 2017 májusában, az első 15 kocsi beérkezése után jelezte a BKV az orosz gyártónak. Az MWM az első 13 szerelvény (darabonként hat kocsival) leszállítása után közölte, hogy a gyártó megváltoztatta a technológiát, most már nem lehet gond. De lett. A később gyártott kocsikon ugyan enyhébbek a tünetek, de a rozsdásodás azokon is megjelent. A padló ezeknél a kocsiknál sem lett tökéletes, az ajtóküszöbnél például hiányzik a vízelvezetés. A problémát az oroszok úgy próbálták kiküszöbölni, hogy lyukakat fúrtak a küszöbbe, csakhogy ezt gyakorta olyan gondatlanul végezték el, hogy a víz most egyenesen a tartószerkezetbe folyik. A padlószigetelése sem megfelelő – tette hozzá Lukács Sándor.

- Az első kocsik elbuktak a „zápor próbán” is, amikor esőt imitálva nézték, hogy befolyik-e a víz a kocsikba. Befolyt. Visszatérő hibajelenség – mondta a metró szakszolgálat vezetője. A kocsikat azóta is foltozzák, a rozsdás részek helyére új lemezt hegesztenek. A BKV abban bízik, hogy minden javításnál újraindul a kocsiszekrényekre adott 10 éves garancia számlálója. Jövőre kiderül: az első újragyártott kocsikat 2016 júniusában szállították Budapestre, 2017-ben állították forgalomba, de már másnap visszarendelték a kocsiszínbe, ajtóhiba miatt.

A tárgyaláson előkerült még a többi között a repedő konzollal, biztonsági rögzítés nélkül szállított inverterek ügye, a téves ajtónyitások, a vezetőfülke nem működő szellőztető berendezése, a segédüzemi áramellátást – például az utastéri világítást - biztosító akkumulátorok rossz fedélzeti reléje, a fékhibák, a külső menekítési kapcsoló gyengesége, a kerékcsapággyal és esélyegyenlőségi lámpákkal kapcsolatos gondok. Többször elhangzott, hogy az orosz gyártó menet közben a hibákat elismerte és konstruktívan kereste a megoldást. Most viszont vitatja a kárigényt, nem érti, miért kellett mondjuk kivonni a szerelvényeket a forgalomból, amikor összevissza nyíltak az ajtók, vagy a fékjelző nem működött. S ha ezt el is ismeri, akkor azt vitatja, hogy miért tartott ilyen hosszú ideig a hiba elhárítása, amit egyébként ők csináltak a járvány kitöréséig, azt követően pedig elméletileg az általuk karbantartással megbízott magyar vállalkozó.

A per szeptemberben a hatóság képviselőinek meghallgatásával folytatódik. Az ütemet látva nagyon messze még a vége.

A kiszámíthatatlansága súlyos teher, a BKV szerint semmi baj

Az orosz gyártó a szállító szerződésben egy teljes szerelvénnyi (hat kocsira elegendő) pótalkatrész szállítását vállalta. A főbb elemekből tételes lista is készült, meghatározott darabszámmal. Ez azonban menet közben változott, mivel a gyártó több változtatást is bejelentett az eredeti vállaláshoz képest, köztük azt is, hogy felújítás helyett újragyártja a kocsiszekrényeket és „aszinkron motort” épít be egyenáramú helyett. (Ennek örült is a BKV, mivel ezek korszerűbbek.) A leszállított alkatrészekkel már első körben is gond volt, főként a hozzájuk tartozó dokumentációval: nem volt meg a biztonsági adatlap, hiányozott a műszaki leírás, vagy ha volt is valami olyasmi, az nem felelt meg a magyar szabványoknak.

Ráadásul a leszállított pótalkatrészek sokkal gyorsabban fogynak, mint ahogy arra előzetesen számítottak a BKV-nál. A 2020-ban készült műszaki, gazdasági és jogi kérdéseket külön-külön tárgyaló jelentés már akkor felhívta a figyelmet, hogy a karbantartás költsége irreálisan megemelkedhet, mivel az orosz gyártó monopolhelyzetbe került az alkatrész utánpótlásban. Az ukrajnai háború jelenlegi és későbbi hatásait elemezve a BKV már 2022-ben arra jutott, hogy az alkatrész-utánpótlás kiszámíthatatlansága súlyos teher.

A BKV a tárgyaláson elhangzottakkal ellentétben úgy véli, nincs semmi baj. A Népszavának küldött válaszukban azt írják, hogy „az alkatrészek beszállítása a karbantartási terveknek megfelelően és ütemezetten történik. Százas nagyságrendű beszerzési szerződéssel és több ezres nagyságrendű alkatrészkészlettel rendelkezünk, így járműhiány nem fordulhat elő, és fel sem merül, hogy le kellene állítani a metrót.” A Metrowagonmash BKV-nak adott tájékoztatása szerint „a hibalistában szereplő garanciális javításokhoz az alsó- és felső gömbtányérokat a megfelelő mennyiségben beszerezte, és a szállítási ügyintézés folyamatban van”.

https://nepszava.hu/3286597_3-as-metro-per-alkatresz-oroszok-bkv

Előzmény

CM365 - Magyar Kerékpárosklub Szeged: Nem nagyon van olyan, aki még nem nyilvánult meg a Szegedre bejelentett BYD autógyár kapcsán, mi köztük vagyunk.

Egyrészt azért, mert még elég keveset tudni róla. Csak annyit, hogy bazi nagy lesz, és majd utakat építenek hozzá, meg hogy még lakossági fórumot nem tartottak az ügyben.

Másrészt azért, mert egy ilyen nagy létesítmény biztosan jelentős hatást gyakorol a városra, akkorát, hogy talán még nem is látjuk pontosan előre, pozitív és negatív hatásokat egyaránt. Azonban már hallani olyanról, hogy ez egy környezetvédelmi beruházás, meg hogy az elektromos autók jelentik a megoldást az autózás okozta problémákra.

Nah, ezek viszont tuti nem igazak. Az autógyártás mindenképp szennyező folyamat (nagyon sok más terméké is az) az akkumulátorok előállítása, majd hulladékkénti kezelése is vet föl kérdéseket, akár csak az elektromos autók élettartama.

Ami viszont még lényegesebb, hogy az az elektromos autók ugyanúgy állnak a dugóban, és ugyanúgy nem lehet velük parkolót találni, vagyis a meghajtásuk a közlekedési problémákat egyáltalán nem oldja meg.

Miközben az autóipar igyekszik meggyőzni mindenkit közvetlenül a reklámokkal, vagy közvetetten a politikusokon keresztül, hogy az autó nélkülözhetetlen, az autóval vagyunk valakik, és ez a fejlődés útja, a helyzet az, hogy a városaink csak akkor maradnak élhetőek, és működőképesek, ha az autózás mértéke csökken, és a közösségi közlekedés, a kerékpározás, gyaloglás kerül az előtérbe.

Szegednek vannak, voltak elképzelései, hogyan maradjon élhető, de a koncepciókat simán félre lehet tenni. Így aztán - bár sok tekintetben jobban állunk, mint a magyar városok többsége - a tömegközlekedésnél ritkulnak a járatok, gyorsan emelkednek jegy- és a bérletárak, alig van új jármű, számottevő új fejlesztések (pl. egy intermodális pályaudvar, vasúti híd) a láthatáron sincsenek. Jelentős beruházásoknál mellőzik a társadalmi vitát, a lakosok bevonását, 2x2 sávos kvázi gyorsforgalmi utat terveznek a Bécsi körútra, százmillió forintokból építik a parkolókat a lakótelepeken, a bicikliseket még most is igyekeznek járdára száműzni, a belvárosi terekről pedig kitiltani. A Belvárosi híd és a Rakpart autómentesítése is lekerült a napirendről. A város terül szét, és híznak az elővárosok, a környező falvak, az épített környezet az autóhasználathoz idomul, és kérdésessé válik a fenntartható alternatívák jövője.

És most jön egy autógyár, ami akkora lesz, mint Tápé és Petőfitelep együttvéve, és több ezren dolgoznak majd benne. Lehet, hogy Szeged nagy lehetőségek előtt áll, de nem tudjuk, hogyan fog élni vele, mi alapján dől el, merre fejlődjön tovább.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=689465276724878&set=a.492747219730019

Mindenesetre itt egy cikk arról, hogy ha élhető városokban akarunk élni, ki kell szállnunk az autóból.
https://masfelfok.hu/2024/01/04/ki-kell-szallni-az-autobol-kerekpar-gyaloglas-elheto-varos-budapest-kozlekedes/

Előzmény