Ha most valaki azt gondolja, hogy arról fogok írni, hogy milyen is volt Skóciában autót vezetni – az téved. Lehet beszarinak gondolni, de nem mertem bevállalni a jobbkormányos autózást. Helyette viszont sokat vonatoztam, földalattiztam, buszoztam, taxiztam. Hát… lenne mit tanulnunk…

Nem is tudom hol kezdjem. Már az meglepő volt, hogy a vonatok nem voltak összefirkálva. Az ablakok tiszták voltak. Na és a vonat… tisztaság, csendes menet, kedves kalauz - nem fogatlan, hanem szépen felöltözött, kultúrált vasutasok. Ha a vonaton veszed a jegyet, akkor egy kis ketyerébe beüti a kalauz az adatokat, majd ott helyben ki is nyomtatja a mágneskártyát. Ez azért fontos, mert vannak olyan pályaudvarok, ahol kifelé is kell használni. Bedugni a kiengedőbe, és csak így tudsz kijutni. Magyarul, jegy nélkül nem lehet utazni.

Vonatjegy

A vonat ragyog a tisztaságtól, szemét sehol. Néha büfés tologatja a kiskocsit, és szendvicset, italt lehet nála venni – nem sokkal többért, mint amennyiért üzletben lehet kapni.

A két kép a Közlekedési Múzeumban készült, de ilyen a valóságban is

A vonat halk, a vasúti pálya melletti házaknál nincs zajvédőfal. A gyorsaság sem rossz, 120-130-cal „tekert” a vonat. És ez helyközi vonat, tehát nem nemzetközi. A WC tiszta volt, a csapból folyt a víz, volt papírtörlő és WC papír is.

A glasgow-i pályaudvar

Mondjuk nem olcsó mulatság, mert egy kb másfél órás vonat út 13 font közelében van (318 forint 1 font) De kényelmes, halk, lehet egymás hangját hallani. A legviccesebb az volt, amikor Dunkeld-ben vártam a vonatra, és bemondták, hogy z egy percet késik. Azt tudni kell, hogy ez egy kis megálló, itt még jegyet sem árultak, csak egy szép, felújított épület volt. Na és persze nagy parkoló az autóknak, kerékpártároló.

Ez a glasgow-i pályaudvar. Itt sem volt szemét, kéregetők. A vasúti resti nálunk szerintem méregdrága étterem kategória lenne. Távolsági busz Itt előre az interneten kellett jegyet foglalni, a kapott kód alapján engedtek csak fel a buszra. Az ülések mellett szemetes. A busz kb olyan, mint nálunk a jobb utazási irodák buszai… Földalatti Glasgow-ban utaztam a földalattival is. Ott is, hasonlóan a vonathoz mágneskártya van. Belépésnél csak ezzel lehet bejutni a földalatti területére.

Földalatti jegy

Glasgow-ban a buszsávban a tipikus öt percre állok meg autók voltak – kettő. Hogy honnan, honnan nem, de egyből ott termett két egyenruhás, aki már fotózott is.

A taxik tipikus angol taxik. Hátul nagy, kényelmes, bőröndökkel is simán el lehetett férni. De hogy ne legyen azért minden rózsaszín, ilyen út is van - Glasgow-ban.

Egyébként autóban ülve utasként még az utolsó nap is furcsa volt a jobbra nagy ívben kanyarodás, gyalogosként meg folyamatosan koncentrálni kellett, hogy először jobbra nézünk:)

Kiegészítés

Egy szerintem elég fontos dologról megfeledkeztem. Kishazánkban nagy vita van arról, hogy most akkor legyenek-e kamerák a buszokon, vagy sem.

Skóciában mindenhol volt.

A pályaudvartól kezdve a távolsági buszig! A vonaton egy kocsiban kettő volt a plafonra szerelve. Mindenhol persze volt felhívás, hogy 24 órás kamera működik. És érdekes módon nem láttam egy felháborodott utast sem, hogy miért van kamera. Bár lehet, hogy az ottani ombudsman naponta ír feljelentéseket emiatt...

Ezt a beszámolót Mátyási György tollából olvastam a Blogtéren. Köszönöm Gyuri (Matyi)!