Apróbb koccanásokból is hatalmas dugók alakulnak ki időnként, amiért sokan a helyszínelőket hibáztatják. Szembesítettük az ORFK-t ezzel a váddal, és azzal is, hogy a rendőrök állítólag sokszor lebeszélik a balesetek résztvevőit a feljelentésről. Tisztázzuk továbbá, mikor kell rendőrt hívni, és mi a dolguk pontosan.

Súlyos balesetek esetén teljes útzárra van szükség a nyomrögzítéshez

"A baleset miatt a környéken óriási dugó alakult ki, a 6-os főúton a Lágymányosi híd felé mintegy három kilométeres sorban araszolnak a járművek." "A 71-es főutat a rendőrség teljes szélességben lezárta, a forgalmat elterelte; az útszakaszon nagy a torlódás."  "A baleset részleteinek kivizsgálása idejére az út egy részét lezárták, nagy forgalmi dugó alakult ki." "A helyszínelés idején teljes útzár van a 44-es főúton, óriási torlódás alakult ki." "A baleset miatt a forgalmas 8-as főút mindkét sávját lezárták, a forgalom áll, nagy a torlódás" - hírek az elmúlt hetek sajtójából.

A fenti esetekben a helyszínelő rendőrök döntöttek úgy, hogy a karambol okainak kivizsgálása és a felelősség megállapítása fontosabb, mint a közlekedés folytonossága, ezért alakultak ki dugók. De van arra is bőven példa, amikor a baleset résztvevőinek helytelen viselkedése tesz keresztbe a többi autósnak. E sorok írója csak az elmúlt két hétben két olyan koccanást is látott Budapesten, amikor a sofőrök alig sérült autóik mellett vitatkozva hátráltatták, vagy veszélyeztették a közlekedést. Nézzük, miként viselkednek egyes ütköző autósok, valójában mit kellene tenni nekik, valamint azoknak, akik balesethez érnek. Nézzük meg azt is, mit, miért csinálnak a helyszínelő rendőrök, és van-e egyáltalán elég helyszínelő Budapest belvárosában.

"A tettlegesség is előfordul"

Rendkívül feszült helyzeteket szül, ha két autós karambolozik, még akkor is, ha nem sérült meg senki, "csak" anyagi kár keletkezett. Valaki hibázott, ez biztos, tehát valakinek úgy kell elismernie a saját magára nézve akár súlyos következményekkel járó tettét, hogy közben akár több százezer forintos kára (vagy még több) keletkezett. "Gyakran nem ismerik el a felelősségüket, a másikat okolják, akivel sokszor szóváltásba kerülnek. Olykor még a tettlegesség is előfordul, akár a rendőrökkel szemben is" - mondta el a tapasztalatait Ruszó László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti osztályának munkatársa.

Rajzolnak az útra, a füzetbe, mérnek és fényképeznek - mindez idővel jár

Az őrnagy szerint ilyenkor nem könnyű az indulatokat kezelni. Állítja, ebből a nehéz emberi helyzetből adódik az, hogy sokan nem figyelnek a saját káruk közepette arra, hogy a sérült járműveikkel akadályozzák, sőt veszélyeztetik a közlekedést. Az első teendő ilyenkor annak eldöntése, hogy a sérült kocsikat az út közepén hagyják az autósok, vagy félreállnak velük. Nyilván a baleset mértéke dönt ebben a kérdésben: egyszerű koccanásnál, ha a vétkes elismeri felelősségét, célszerű az utat minél gyorsabban felszabadítani, és a forgalmat nem zavarva, például a járdán intézni a papírmunkát. Súlyos anyagi kár vagy vita esetén érdemes a helyszínen maradni, mert a nyomok dönthetnek a felelősségről.

Horzsolásnál rendőrt hívni

Amennyiben az úton hagyják tulajdonosaik a sérült járműveket, úgy azonnal az elakadásjelző háromszöggel, valamint - ha működik - a vészvillogó bekapcsolásával figyelmeztetniük kell a feléjük közeledő autókat. Ez a saját maguk és a többi autós biztonsága érdekében kötelező. Sajnos időnként arra is van példa, hogy már balesetet szenvedett járművekbe rohannak bele mások - ez különösen ködös időben, éjszaka, vagy rosszul belátható kanyarokban jellemző, valamint nagy forgalmú városi utakon. Autópályán 200 méterre, lakott területen 50-100 méterre kell elhelyezni - a sebesség és útviszonyok függvényében - a háromszöget. A KRESZ szerinti alapszabály: mindig úgy kell kirakni, hogy kellő távolságból látható legyen.

Csak anyagi kárral járó balesetnél azt is el kell dönteniük az ellenérdekelt érintetteknek, képesek-e megegyezni maguk a felelős személyéről. Ha igen, nincs más dolguk, mint kitölteni a kék-sárga színű úgynevezett európai baleseti bejelentőt. Ha nincs megegyezés, rendőrt kell  hívniuk. Nincs mérlegelési lehetőségük abban az esetben, ha megsérült valaki, ilyenkor kötelező a rendőri intézkedés. Az ORFK szerint sérülésnek számít már a horzsolás, hámsérülés is, vagy ha egy kinyílt légzsák okozta ütődésből orrvérzés lesz.

Ne bambuljon el senki

Fontos szabályok vonatkoznak a baleset közelébe érkező autósokra is. Ma már egyre több helyen üzemelnek be pontmárix rendszerű, az autózókkal szöveges üzeneteket közlő elektronikus táblákat. Pár hete az M0-ás északi részén frissen üzembe helyezett kijelzőn állt a felirat: "Balesetveszély M2 26 400". A Vác felé autózók a figyelmeztetés után eldönthették, hogy a régi 2-es főúton haladnak északnak, vagy bevállalják az M2-est. Mi az utóbbit választottuk, fél óra múlva a 26-os kilométerkő után 400 méterrel már csak némi törmelék, és az útfenntartók narancssárga furgonja emlékeztetett a balesetre.

De van olyan baleset, ahol még a háromszöget se rakják ki, csak azt észleli a sofőr, hogy lassítania kell, vagy éppen villogó szirénát lát a távolban. "Törött autókat, intézkedő rendőröket, mentősöket, ne adj isten, vérző sérülteket láthat, aki balesethez ér, emiatt sokan automatikusan odakapják a fejüket" - mondta Ruszó, majd hozzátette: ez nagy hiba, ne bámészkodjon, ne bambuljon el senki, mert ilyenkor lassabban araszolnak a balesetet kerülgető autók, emiatt közelebb haladnak egymáshoz, könnyebben összekoccanhatnak.

Kötelező a segítségnyújtás

A balesethez elsőként érkezőkön nagyon sok múlhat. Először is kötelességük megállni, és meggyőződni arról, hogy segítségre szorul-e valaki. "Aki ezt elmulasztja és továbbhajt, az bűncselekményt követ el, aminek komoly büntetőjogi szankciói vannak" - közölte az ORFK munkatársa. Ha valaki vétlenként hajt tovább, akkor egy évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető, enyhébb esetben közérdekű munka vagy pénzbírság lehet a büntetés.

Elvileg tudnunk kell, hogy ilyenkor mi a teendő. Gyakorlatban más a helyzet

Jóval súlyosabb ítéletre számíthat az, aki a baleset részeseként hajt tovább a sérültek ellátása nélkül. Ez - a sérültek állapotától függően - két évig terjedő börtönnel is büntethető a közérdekű munka, vagy a pénzbírság helyett, és ez Ruszó szerint nem csak a sofőrre, de az utasára is vonatkozhat. Minősített esete a cserbenhagyásnak, ha valaki baleset részeseként továbbhajt, majd meghal a segítség nélkül maradt sérült, de kiderül, hogy megmenthető lett volna. Ebben az esetben öt évig is börtönbe zárhatják a gondatlan vezetőt.

Sok száz cserbenhagyó

Az ORFK statisztikái egyben kezelik a közlekedési balesetnél és más esetekben (például egy megkéselt sérült esetén) a segítségnyújtás elmulasztása miatt indult ügyeket. Eszerint tavaly 595 cserbenhagyó ellen indult büntetőeljárás, a szereplők nagy része közlekedési balesetnél mulasztotta el a segítségnyújtást.

Ha betartjuk a szabályokat, és megállunk elsőként, akkor a mentők értesítése mellett a szakszerű elsősegély megadása is a feladatunk. Ezt mindenki megtanulta, elvileg csak e tudás birtokában adható jogosítvány. (Sajnos a valóság más, ahogyan arról már írtunk.) A segítségnyújtás mellett figyelni kell a nyomokra is: nehogy félrerugdossa valaki a szanaszét, szerinte a lába alatt heverő alkatrészeket, mert ezek elhelyezkedésének fontos szerepe lehet abban, ki a felelős a balesetért, rosszabb esetben emberek haláláért.

Sokszor a rendőri helyszínelés miatt alakulnak ki dugók és torlódások. Gyakran morgolódnak is emiatt az autósok Ruszó László szerint, aki közölte: "Tudomásul kell venni azonban, hogy emberi sorsok, emberi életek múlhatnak egy-egy helyszínelésen, mentésen, valamint az, hogy börtönbe zárnak-e valakit vagy nem. Emellett adott esetben sokmilliós károk megítéléséhez kell nyomokat rögzíteni" - közölte az őrnagy. Szerinte ez gyakran időigényes lehet, hiszen meg kell nézni a nyomokat a helyszínen, mérni, fényképezni kell, helyszínrajzot készíteni és meghallgatni a baleset résztvevőit.

Komolyabb baleseteknél nyilvánvaló következmény az egyik sáv, vagy akár a teljes út lezárása, de arra is van példa, hogy kisebb baleseteknél helyszínelő rendőrök - sokak számára indokolatlannak tűnő - torlódást okoznak. Ruszó László szerint, ha nem tudnak megegyezni az autósok, kötelességük a rendőröknek a nyomok rögzítése, ugyanúgy, mint akkor, ha megsérült valaki az ütközés következtében.

Lezavarták a vitázókat az útról

"Két érdek ütközik egymással: a helyszín biztosítása és a közlekedők elengedése. Nem egyszerű helyzet, mérlegelni kell és dönteni a rendőrnek. Döntése során figyelembe kell vennie a közlekedés folytonossága melletti érveket, és a felelősség megállapításához szükséges nyomok rögzítésének szükségességét is" - fogalmazott Ruszó, aki elismerte, hogy ilyen helyzetekből nem ritkán alakulnak ki dugók.

Ugyanakkor azt állította, kollégái mindig igyekeznek a lehető leggyorsabban elvégezni a munkájukat. Erre felhozható példaként az egyik nemrég látott koccanás. A baleset után nem sokkal két motoros rendőr állt be az autóikkal az Oktogonnál a két sáv egyikét elfoglaló, vitázó sofőrök mellé, és egyikük széles karmozdulatokkal leparancsolta a kocsikat az útról.

A rendőrök igyekeznek, de halálos balesetnél nem ez a fő szempont, hanem a precíz nyomrögzítés

Gyorsítja a helyszínelők dolgát, hogy nem ott és nem nekik kell dönteniük a felelős személyéről. Ők csak adatokat rögzítenek. Kisebb balesetnél vagy nyolc napon belüli sérülés esetén szabálysértési eljárás indul ezt követően, amelyről első fokon az illetékes rendőrkapitányság dönt. Ez ellen természetesen fellebbezhetnek az érintettek. Nyolc napon túli sérüléssel járó baleset esetén vagy halálos balesetnél már a bíróság az illetékes.

Akár egy órát is várni kell a helyszínelőkre

Folyamatosan éri a vád a helyszínelő rendőrőket, hogy a baleseteknél megpróbálják lebeszélni az érintetteket a szabálysértési eljárás megindításáról. Ruszó szerint ez félreértés. Az őrnagy állította: a helyszínre érkező kollégái csak arra hívják fel a figyelmet, hogy hamarabb jutnak a pénzükhöz a károsultak, ha megegyeznek egymással, és ezt a bejelentő lapon egyértelműen dokumentálják. Ezzel szemben, ha eljárás indul, akkor az - belekalkulálva a fellebbezést is - könnyen több hónapig is eltarthat a vizsgálat.

"Nem tagadjuk, van, hogy várni kell félórát, vagy akár egy órát is a helyszínelőkre" - reagált Akács Zsolt, a VI-VII. kerületi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője arra a másik kritikára, hogy nem mindig érnek ki időben az egyes balesetekhez. Az illetékességi területükön - Terézvárosban és Erzsébetvárosban - átlagosan naponta három-négy közlekedési baleset történik az egyéb bűncselekmények mellett, márpedig a rabláshoz, gyilkossághoz, vagy az egyszerű bolti lopáshoz is ugyanazok mennek ki helyszínelni a kapitányságról.

Annak ellenére kell várni a kerületi rendőrökre, hogy ők csak az anyagi kárral járó balesetekhez mehetnek ki, a sérüléssel járó esetekhez minden esetben a BRFK emberei indulnak. Akács szerint az ügyeletes dönti el, hogy a beérkező hívások között miként súlyozzon, hová küldje a helyszínelőket. Egy gyilkosság nyilván fontosabb szerinte, mint az egymással vitázó koccanók a Nagykörúton, hozzájuk ilyen esetben csak később indulnak. A VI.-VII. kerületben igen gyakoriak a különféle rendezvények, ez is sok embert leköt az alezredes szerint. Akács Zsolt hozzátette: "nem vagyunk végtelen számban a kapitányságon". Azt ugyanakkor a rendőrségi szabályokra hivatkozva nem árulta el, mennyi helyszínelő rendőre van a két nagy forgalmú kerületnek.

(forrás: origo.hu)