Mindannyian közlekedünk.

Ha elhagyjuk a biztonságosnak tűnő otthonunkat, – persze ott is érhet súlyos baleset – ez a tény állandóan körültekintő, óvatos figyelmet igényel tőlünk.

Mindenki közlekedik (ahogy egy régi népszerű rádiós műsor címe is jelzi), ki gyalog, ki autón, motoron, biciklin, vagy éppen tömegközlekedési eszközön.
A közlekedés egy veszélyes üzem, amely során könnyen balesetbe sodródhat az ember, ebben lehet áldozat és elkövető is egyaránt. Egy azonban biztos: a forgalomban lévő ember állandóan veszélyhelyzetben van. A közlekedés biztonságának megteremtése, és szavatolása ezért mindenki számára elsődleges fontosságú.

Mikor is biztonságos a közlekedés?
A biztonság rendkívül relatív kategória, mert ami az egyik félnek még biztonságos, lehet, hogy a másiknak már korántsem az. Ha nem történik baleset, akkor sem biztos, hogy biztonságról beszélünk, mert lehetnek rejtett veszélyforrások is, amit fel kell kutatni (észrevenni) és fel kell számolni.

Más megközelítésből úgy is megvizsgálódhatunk, hogy mikor nem biztonságos a közlekedés. Első ilyen elem a környezet. Mit is értünk ezalatt?
Tulajdonképpen a közlekedés szereplőit, tényezőit: gyalogos, járművezető, a jármű, az útviszonyok, az épített és természetes környezet, az időjárás, látási viszonyok, előre nem látható akadályok, veszélyek, és a sor még sokáig folytatódhat.

Ezek után vegyük sorba a főbb baleseti okokat:

A lista élén nagy valószínűséggel a sebesség nem megfelelő megválasztását, sok helyen csak a gyorshajtásként emlegetett faktort nézzük meg. A KRESZ előír adott jármű,- úttípusokra és bizonyos helyzetekre maximum sebesség-határokat, ez az úgynevezett abszolút sebesség. Azonban ezen felül létezik az ún. relatív sebességhatár is, amit viszont már egy adott szituáció, környezet, jelenség alapján kell megválasztani és nem konkrét mérhető számként jelenik meg. Befolyásoló tényezők: az út, a jármű, az időjárás, a forgalom, és példakánt említem meg teherautók vonatkozásában a rakományt is, de a sor nem teljes.

Baleset akkor van, ha a közlekedés valamely szereplője hibázik és a legtöbb baleset általában összefüggésben van a sebesség nem helyes  megválasztásával.

Sok baleset következik be az úton történő haladásból, kanyarodásból fakadó hibákból.
Jellemző baleseti ok az elsőbbség meg nem adása, az előzés szabályainak megszegése, a menet irány szerinti másik oldalra, illetve az útról való lesodródás.
 
Az előzés talán azért számít veszélyesnek, mert sok feltétel szükséges a végrehajtásához, mondhatni többszereplős manőver.
A gyalogosok, kétkerekűek által okozott balesetek, főleg a szereplők védtelensége miatt (nincs karosszéria, nincs védőeszköz) válik kiemelt baleseti okoknak.

Kizárólag műszaki okból viszonylag kevés baleset következik be. Ez az okozott kár és személyi sérülések súlyossága miatt számít mégis kiemelt baleseti oknak.

A közlekedés, és annak biztonsága szempontjából alapvető az emberi tényező szerepe. Csak megfelelő ismerettel, képzettséggel rendelkező, a vezetésre alkalmas állapotú ember vehet részt a közlekedésben. A vezetői engedélyhez csak sikeres szigorú elméleti és gyakorlati tanfolyam, és vizsga után juthatunk. De a gyalogosoktól és a kerékpárosoktól is elvárható, hogy ismerjék a rájuk vonatkozó szabályokat, és azokat be is tartsák.

A közúti közlekedés egyik alapszabálya az úgynevezett „bizalmi elv”, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy bízhatunk abban, hogy a másik közlekedő ember ismeri és helyesen alkalmazza a szabályokat.
 
A sebesség helyes megválasztása a biztonságos vezetés egyik legfontosabb tényezője. Bizonyos körülmények között a 10 km/h különbség is előidézhet veszélyeket, például jeges útburkolaton. A sebesség érzékelését a szem felbontó képessége határozza meg. Ez kb. 30 km/h sebességnél jó látásélességet eredményez, e fölött már torzít. A sebesség növekedésével a látószög is szűkül, így 100 km/h sebességnél a normál 180-220 fok helyett már csak 45 fok.

Az ember sebesség,- és távolságbecslő képessége nem tökéletes. Másképp becsüli meg a szembejövő sebességét, mint a távolságát. Míg a sebességet alá-, addig távolságot túlbecsüli. Amikor esetleg a vezetői képességre rossz hatással lévő szereket szed (egyes gyógyszerek, alkoholos ital, kábítószer), ez a képessége jelentősen csökken.
Saját sebességét is hajlamos a gépjárművezető alábecsülni, ezért különösen autópályán, autóúton célszerű gyakrabban a műszerfalra pillantani. Ám ezt sem szabad túlzásba vinni, mert ez elvonja a figyelmet az útról. Például 100 km/h sebesség esetén a gépjármű közel 28 métert tesz meg "kontroll nélkül.”

Kivételt képeznek azok, akik életkoruknál vagy állapotuknál fogva nem képesek a bizalmi elv előírásait betartani. Rájuk a többi közlekedőnek kell vigyázni ugyanúgy, mint azokra a nyilvánvalóan szabálytalankodókra, akik veszélyhelyzetet teremtenek. A baleseteket mindenkinek kötelessége elhárítani, még azoknak is, akik ugyan nem szabálytalankodtak, de módjukban áll elkerülni az ütközést, a veszélyhelyzetet.

Fontos, hogy a közlekedő ember olyan állapotban legyen, hogy észlelni tudja a forgalom rezdüléseit, és arra egy átlagos képességű ember szintjén reagálni is tudjon. A szeszes italtól (ételtől), drogtól, gyógyszerektől befolyásolt, vagy egészségi állapotától, illetve a fáradtságtól korlátolt embertől ilyen képesség nem várható el, de az igen,, hogy így ne üljön autóba!

A jármű műszaki állapota, teljesítménye és egyéb más tulajdonsága is meghatározó tényező.   Az egyre nagyobb teljesítményű gépjárművek sokszor a kényelmet is szolgálják ugyan, de a felettük való uralom megtartása kérdésében már újabb veszélyelemeket hordoz magában. Az ember reagáló képessége és a jármű műszaki teljesítménye között egyre nagyobb olló nyílik ki, így ez is veszélyeztető tényező. Bár a mérnökök újabb és újabb biztonsági eszközöket építenek a nagy teljesítményű autókba, nem árt az elővigyázatosság. A fizika törvényszerűségeit sem ember, sem gép nem hághatja át.

Az út és a környezet első hallásra nem tűnik markáns befolyásoló tényezőnek, de higyjék el nagyon is az. Mondhatnánk azt is, ha valamilyen okból rosszabb körülmények között kell közlekednünk, a szabály egyértelmű, mindig olyan sebességet kell megválasztanunk, hogy  az adott út-, és időjárási viszonyoknak megfeleljen. Vigyázni kell azonban a jó minőségű utak használatára is, mert itt meg az éberségünk szokott enyhülni, hiszen mi történhet az autópályán,
A jobb utakon, megfelelő biztonsági felszereltség mellett magasabb sebességgel is lehet haladni, de talán éppen emiatt, elvárható a nagyobb figyelem is.

A baleset-megelőzés szempontjából legfontosabb közlekedésbiztonsági tényezőkről pedig az alábbiakat jó tudni.

Az egyik nagyon fontos védelmi eszköz, a jogszabály.

Nem hiába olyanok a közlekedési szabályok, amilyenek!
A közlekedést az ember, a jármű és az út oldaláról is rendkívül részletes szabályozás jellemzi. A KRESZ, a műszaki előírások,  az egészségi alkalmasságot szabályozó rendelkezések mellett fontosak a büntető jogszabályok, a képzést, vizsgáztatást előíró normák, a forgalomszervezési és építési normák, a környezeti előírások és még sok egyéb jogszabály is. Az ember azonban nem csak közlekedő, hanem vétő lény is, percenként kisebb-nagyobb hibákat követünk el, melyek közül veszélyhelyzetek szerencsére csak végső esetben alakulhatnak ki. A megelőzést nem a baleseteknél és nem a veszélyhelyzeteknél, hanem a veszély „előszobájánál” kell kezdeni. Felismerésükhöz rutin, gyakorlat kell.

Ne csak a balesetekből (mások baleseteiből) tanuljunk. Egy út alatt rengeteg kisebb-nagyobb hibát elkövetünk, ami szerencsére nem jár balesettel, veszélyhelyzet előidézésével sem. Vegyük ezeket észre és igyekezzünk a későbbiekben ezeket kiküszöbölni, próbáljuk meg kiiktatni a vezetési stílusunkból, vagy csak jobban figyeljünk ezeknél a szituációknál.
Vegyük észre a többi közlekedő tipizált hibáit is, és ezekre készüljünk fel, ha kell mi oldjuk meg a veszélyhelyzetet.
Soha ne vezessünk rutinból, még az ismert útszakaszokon sem, hiszen itt is történhetnek változások, forgalmi rend változás, elterelés, úthibák és egyéb előre nem várt események. Mindig figyelmesen vezessünk tehát. A balesetek – mint már mondtam – általában azért következnek be, mert valaki hibázik. Ha óvatosan vezetünk. Odafigyelünk a közlekedés többi résztvevőjére, akkor nagyobb az esély, hogy nem kerülünk veszélyes szituációkba és nagyobb eséllyel kerülhetők el a balesetek is.
A legbiztonságosabb közlekedési szabály az óvatosság, a körültekintő vezetés.

Három fontos kérdés merülhet fel:
1. Felkészültünk-e a veszélyhelyzetre?
2. Felismerjük-e a veszélyt?
3. Reagálunk és jól reagálunk-e a veszélyre?
ad 1./    Száz százalékos felkészülés nincs, hiszen a közlekedésben milliónyi változás történhet. Mégis a nagyobb veszélyhelyzetekre felkészülhetünk. Ehhez ismernünk kell saját képességeinket, hibáinkat, a jármű, az út jellemzőit, a fizikai hatásokat.
ad 2./    Valamennyi veszélyt, vagy a veszély előszobáit nem tudjuk lemodellezni, és nem is szükséges, de egy-egy jellemzően felmerülő vészhelyzetet érdemes ismerni.
ad 3./  És ha felkészültünk, és fel is ismerjük a veszélyt, még reagálnunk is kell időben és jól. A reagálásnak tudatosnak kell lennie. A pánik vagy a rossz mozdulat végzetes lehet.

Tipikus veszélyhelyzetek (előzés, gyorshajtás, diszkó-balesetek, ittas vezetés, stb.)

A balesetek, kisebb szabálytalanságok okozása, veszélyhelyzetek kialakulása többségében emberi tényezőkre vezethetők vissza, út- és műszaki hibák ritkán okoznak baleseteket.
Nézzünk néhány tipikus veszélyhelyzetet, amelyek előidézése, lereagálása döntően befolyásolja azok kimenetelét.

Először is rendkívül fontos a járművezetők számára a veszélyhelyzetek felismerése és lehetőség szerinti elhárítása. Vasúti átjáró közeledtére különböző jelek és jelzések hívják fel a figyelmet. A sebesség csökkentése mellett célszerű meggyőződni a vasúti pálya beláthatóságáról és az áthaladás veszélytelenségéről.

A veszélyhelyzetek egy másik jellemző előidézője az elsőbbségadás szabályainak megszegése. A széles út gyakran az elsőbbség illúzióját kelti, ilyen helyeken gyakori baleseti ok a jobbkéz-szabály, vagy éppen a közlekedési táblák figyelmen kívül hagyása.
A gyalogosok is sok meglepetést okozhatnak. A gyermekek gyakran figyelmetlenek és kiszámíthatatlanok, hirtelen, váratlanul lépnek az úttestre, a játék hevében másra koncentrálnak és önfeledten futkároznak.

A kijelölt gyalogátkelőhelyet ezért körültekintően célszerű megközelíteni: egyrészt a gyermekek váratlan felbukkanása baleseti helyzetet idézhet elő, másrészt az idősebbek esetében a korukból, egészségi állapotukból adódó körülményesebb mozgásuk nagyobb türelmet igényel a megszokottnál. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyalogátkelőhelyen a gyalogosoké az elsőbbség!  Az új szabály is úgy rendelkezik, hogy ha várható az, hogy a gyalogos át kíván kelni az úttesten, a járművezető segítse ebben.

Fontos az is, hogy a közlekedésben résztvevők szándékaikat egyértelműen és félreérthetetlenül hozzák partnereik tudomására. Fel kell készülni a mások által előidézett veszélyhelyzetekre és azok elhárítására is. A veszélyhelyzetek megelőzése érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni a forgalmi környezetet, nem csupán a közvetlen előttünk, hanem a szélesebb körben történteket is, természetesen nem elvonva ezzel figyelmünket az előttünk haladókról.

Különleges vezetési körülmények

Az éjszakai vezetés méltán sorolható a veszélyes szituációk közé. Sok járművezető nem szeret, vagy egyáltalán nem is közlekedik sötétben!
A balesetek meghatározó része sötétben, éjjel, vagy rossz látási körülmények között következik be, pedig a forgalom ritkán a nappalinak csupán töredéke.

Az ilyen baleseteknél utólag rekonstruált átlagsebesség - rendszerint - 10-20 km/h-val több, mint a normál fényviszonyok között bekövetkezett balesetek esetén, noha a láthatóság alig huszada a nappalinak.
A közlekedők az információk 90 százalékát látás útján szerzik be. Éjszaka - különösen tompított fényszóró használatakor -  számolni kell azzal, hogy a kivilágítatlan jármű vagy tárgy csak 20-30 méterről észlelhető. Ez legfeljebb 30 km/h sebességig biztonságos. Éppen ezért, ahol csak lehet és megengedett, a távolsági fényszóró használata ajánlott.

Érdemes figyelmet fordítani a gépjármű világítóberendezéseinek állapotára is. A hagyományos izzók fényereje több évi használat után akár felére is csökkenhet, a szennyeződés, sár és vízpermet ugyancsak jelentősen ronthatja a fényerőt, így a világítóberendezések rendszeres karbantartást, ellenőrzést igényelnek. Elgondolkodtató tény, hogy az izzók fénysűrűsége ezerszer kisebb, mit a napé. Alkonyatkor jó néhány autós azért nem kapcsolja be a tompított fényszórókat, mert ezzel számottevően nem javítja a saját látását, de látni és látszani is kell, tehát nem árt, ha őt is időben észleli autós társa.

A sebességbecslési képesség korlátozott látási viszonyok között fokozatosan romlik, ezt főként előzéskor érdemes figyelembe venni. Egyre több gépkocsin széria-felszerelés a hátsó ködlámpa, amely erős vörös fényével segíti a könnyebb láthatóságot - feltéve, ha használják. A látást csökkentheti az ablaküveg bepárásodása is, ilyenkor nem szabad sajnálni az időt a felület megtisztítására. Ugyancsak érdemes figyelmet fordítani a lámpatestek megtisztítására, - itt megismétlem - mert nemcsak látni fontos, hanem legalább annyira látszani is!

Ködben rendkívül fárasztó vezetni, nagy koncentrációt igényel, rövid idő alatt el lehet fáradni. Aki csak teheti, ilyen időben ne induljon útnak, ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor ügyeljen az optimális követési távolságra és a körülményeknek megfelelő biztonságos sebesség megválasztására. Ha a forgalomban haladunk, elkerülhetetlen, hogy különféle manőverekbe kezdjünk, kanyarodunk, kikerülünk, előzünk.

Egy veszélyes manőver - az előzés. Az előzés a járművezetés egyik legkomplikáltabb és legveszélyesebb manővere, mely veszélyhelyzetek forrása lehet, rengeteg súlyos, tragikus baleset előidézője!

A KRESZ (34. §) megszabja, mikor, hol és hogyan hajtható végre az előzés.
34. §

(1) Előzni abban az esetben szabad, ha

a) az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy - figyelemmel az előzni kívánó és a  megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre - az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja; 

b) az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg;

c) az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jelzett;

d) az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani;  e) a vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni. 

(2) Az előzési szándékot - ha az előzés irányváltoztatással jár - irányjelzéssel  [29. § (2) bek.] jelezni kell. 

(3) Az előzést - a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve - balról kell végrehajtani

(4) Csak jobbról  szabad előzni

a) azt a járművet, amely a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi és az úttesten a 31. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyezkedik el;

b) azt a villamost, amely az úttest közepén - egyirányú forgalmú úton az úttest bal oldalán - levő pályán közlekedik. 

(5) Jobbról is szabad előzni a figyelmeztető jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó járművet, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti.

(6) Az előzés végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad. 

(7) Lakott területen kívül a nagyméretű, valamint a lassan haladó jármű vezetőjének az úttest szélére húzódással és - a szükséghez képest - lassítással is elő kell segítenie azt, hogy járművét más jármű
megelőzhesse.

(8) Tilos előzni: 

a) kijelölt gyalogos átkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos átkelőhely előtt;

b) villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel-
és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik;

c) be nem látható útkanyarulatban, illetőleg bukkanóban, kivéve, ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve és az előzés annak érintése nélkül végrehajtható;

d) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt;

e) útkereszteződésben és közvetlenül útkereszteződés előtt, kivéve
 
- ha a forgalmat rendőr vagy fényjelző készülék irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,
- ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad,  amelyen elsőbbségét jelzőtábla [16. § 1) bek. u) pont] jelzi.  ? körforgalmú úton,
- ha a járművel csak jobbról szabad előzni [(4) bek.]. 

(9) A (8) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tilalom  nem vonatkozik a kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjárművel való előzésére.  Az előzés, mint folyamat három szakaszra bontható: az előzés megkezdése előtti, végrehajtása alatti és befejezés utáni fázisokra. Először utol kell érni az elől haladót, és mellé kell sorolni, ezt követően a megelőzni kívánt jármű mellett el kell haladni és végül vissza kell térni a menetirány szerinti oldalra.

Az előzésnek két döntő pillanata van – amikor el kell döntenünk: vagy a fékre, vagy pedig a gázra lépjünk-e!
Az első, amikor már a kihúzódást követően a megelőzni kívánt járművel csaknem egy vonalba kerül az előzésbe kezdett gépjármű, a második, amikor mindkettő egymás mellett halad. Az esetleges hibát ekkor még lehet korrigálni. Ha nagyméretű jármű után másodikként történik az előzés, és nincs mód meggyőződni a szembejövő forgalomról, miközben elkerülhetetlen az ütközés, célszerű a kevésbé súlyosabbat választani, pl. a frontális ütközés helyett a padkára, vagy az árokba hajtani.

A döntést pillanatok alatt kell meghozni. Tény, hogy a frontális ütközést elhárító, kitérő manőver igen gyakran komoly anyagi kárt okoz az ütközést elhárító járműben. Az így keletkezett károk azonban elenyésző terhet jelentenek a frontális ütközés várható személyi sérüléseihez viszonyítva, nem beszélve arról, hogy a jármű mindkét esetben elkerülhetetlenül megsérül.

A frontális ütközés esetén jelentkező igen nagy relatív sebességkülönbség és természetesen az ennek függvényeként hirtelen elnyelődő hatalmas mozgási energia jóval nagyobb terhelést jelent, mint egy "futómű-szaggató" vészmanőver. Sokszor előfordul, hogy a felelőtlen előzéssel forgalmi vészhelyzetet okozó jármű tömege és védettsége is nagyobb, mint a vétlen járműé: gyakori, hogy maga a vétkes kisebb sérülésekkel kerül ki a bekövetkező balesetből, a vétlen jármű utasai azonban komoly sérüléseket, sőt, nem ritkán halálos balesetet szenvednek.

Ha csak egy mód van rá, el kell kerülni a frontális ütközést! Ilyen helyzetben minden járművezető kötelessége a baleset megelőzése, például lehúzódással, lassítással.  Az előzés feltételeinek mérlegelése során rendkívül fontos szerepet játszik a sebesség és a távolságbecslés. Előfordul, hogy a gépjárművezető nem megfelelően méri fel a szembejövő forgalmat, és csak a partnerek segítségével fejezheti be balesetmentesen a manővert. A be nem látható útszakaszon megkezdett előzés is veszélyhelyzetet teremthet, ilyen esetekben - ha mód van rá - az előzési szándékról le kell mondani.

Kora tavasztól késő őszig sok segédmotoros és kerékpáros közlekedik az utakon, akik különös figyelmet követelnek. Előzéskor megnövelt oldaltávolságot célszerű tartani. A zebrán, vasúti átjáróban, illetve villamosmegállókban, ahol a fel- és leszállás az úttesten történik, TILOS az előzés!

Az ilyen helyek megközelítése is különös figyelmet és óvatosságot igényel.

Ködben és síkos úton csak a legszükségesebb esetben szabad előzni. A szabálytalanul előzésbe kezdőt - a baleset elkerülése érdekében - indokolt segíteni. Vannak veszélyes helyek, - ezek egy részét jelzőtáblák – veszélyt jelző táblák (gyalogosok, gyerekek, úton folyó munkák, veszélyes kanyarulat, útszűkület, csúszásveszély, szembejövő forgalom, útkereszteződés, egyenetlen úttest, stb., jelzik, de  a forgalom és a pillanatnyi helyzet is kialakíthat veszélyes helyzeteket.

A legteljesebb propaganda és ellenőrzés mellett is a diszkók és a szórakozó helyek környéke mindig veszélyes zóna. Ilyen helyeken a gyalogosok szabálytalan mozgására, erőszakos stoppolásra lehet számítani, ezért érdemes a jármű sebességét csökkenteni, az út szélétől beljebb húzódva haladni.

Szintén gyakori, hogy az ilyen szórakozóhelyekről gépjárművel távozó fiatalok agresszíven kapcsolódnak be ismét a forgalomba, erőszakosan, kényszermanővereket kiváltó módon sorolnak be, vagy hajtanak ki a forgalmi sávokba. Szintén gyakran előforduló jelenség a forgalmi viszonyokkal nem indokolható hirtelen fékezés vagy irányváltás – gyakran irányjelző használata nélkül.

Különösen igaz ez a forgalmi sáv váltásokra - az ilyen jármű gyakran alacsony sebességnél is behúzhat a magasabb sebességgel használt belső sávba, forgalmi vészhelyzetet idézve elő.

Különösen veszélyes azon szórakozóhelyek környéke, amelyek nem rendelkeznek saját parkolóval. A veszélyzóna felismerését nagyban megnehezíti - ráadásul a közlekedőket is váratlanul éri - a parkoló járművek közül kivágódó, körültekintés nélkül közlekedő fiatal.

Igen gyakori, hogy a volán mögött még minimális vezetési rutinnal sem rendelkező vendégsofőr ül, aki sokszor még a jármű kiterjedésével és kezelőszerveinek elhelyezkedésével sincs tisztában. A bekövetkező balesetnél többször kiderül, hogy ugyan a sofőr nem ittas, rendelkezik jogosítvánnyal, de életében nem vezette még az adott típusú járművet és semmiféle jártassága nincs az adott gépkocsit illetően.

A sebesség helyes megválasztása különösen fontos a szembejövő forgalom reflektorfényének elvakításakor. Tapasztalat szerint a vakító hatás – a jármű elhaladása után kb. 5-10 másodpercig is - erős káprázást okozhat, ez idő alatt a teljes kontrollt kénytelen nélkülözni a vezető.

Késő ősztől egyre gyakoribb reggeli jelenség a köd, az eső, a dér vagy éppen a hó. A talaj közeli csapadék az úttesten páralecsapódással, a tél beálltával az útburkolaton már jegesedéssel is együtt jár. A korlátozott látótávolság miatt megnő a balesetveszélyes helyzetek száma. Ezért fontos a jármű időbeni kivilágítása és az autó tompított fényszóróinak használata. A jármű kivilágításának elsődleges szerepe a láthatóság.

A téli közlekedés egyik sajátos veszélye a tapadás csökkenése illetve ennek hiánya. A jármű-talaj kapcsolatot a gumikon keresztül a jármű futóművei biztosítják. Rajtuk keresztül történik a gyorsítás, lassítás, menetirány-változtatás.  Sajnálatos tény, de felmérések bizonyítják, hogy a gépjárművezetők nagy része a téli felkészüléskor nem ellenőrzi sem a futóművet, sem a gumiabroncsokat. Szakértői vélemény szerint 7 fok alatti hőmérséklet esetén a legrosszabb minőségű téli gumi is jobb, mint a legjobb nyári. Nemcsak a gumik minősége fontos, hanem a kerekekben uralkodó nyomás is.

A téli hideg beállta előtt célszerű az autós felszerelést kiegészíteni jégkaparóval, jégoldó zárolajozóval, hólapáttal valamint hólánccal. Nem szabad megfeledkezni az ablakmosó tartályok fagyálló mosófolyadékkal, a hűtő fagyálló folyadékkal történő feltöltéséről sem.

Veszélyhelyzetek a közlekedésben mindig adódhatnak, de a balesetek nagy része elkerülhető a vezetéstechnikai ismeretek folyamatos bővítésével és a mind körültekintőbb vezetéssel.

Régi hiedelem, hogy a balesetek a szabályok a KRESZ nem tudásából adódik. Meg kell  azonban állapítani, hogy az estek döntő többségében, olyan emberi hibák vezetnek a balesetek bekövetkezéséhez, melyek különböző rutinokkal, tréningekkel kiküszöbölhetők lennének.

A vezetéstechnika tulajdonképpen a veszély felismerésével kezdődik és egy optimális, tudatos viselkedéssel folytatódik.  Ha a veszély " előszobáit " - régi defenzív vezetéstechnika - elveit is felhasználva időben felismerjük, még a konfliktus kezdetén kellő időben tudunk cselekedni.

Nagyon fontos elv a kommunikációban, hogy cselekedni kell, mert a pánikba esett, lebénult vezetőtől függetlenek egy-egy szituáció következményei.  A közlekedési szabályok egyik alapelve, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a baleseteket elkerüljük, függetlenül attól, hogy a veszélyhelyzet előidézésében az illető vétkes, vagy vétlen volt.  A tőle telhető mértékben mindenkinek csökkenteni kell a veszélyhelyzetek mértékét.

Ha egyébként a baleset elkerülhetetlen, arra kell törekedni, hogy a legkisebb rosszat a legkisebb sérüléssel és tragédiával járó helyzetet válasszuk, pl. frontálisan sohasem elve, előzésnél, kisodródásos esetekben súlyozni kell, hogy válasszuk a kisebbik rosszat,a frontális eseteknél az összeadódó energia többszörösére emeli a halálos vagy súlyos esetek kockázatát.

Vezetéstechnikai pályákon, szimulátorokon lehet gyakorolni s kritikus helyzetben történő cselekvéseket - első  kerék, hátsó kerék kitörése, kisodródás, padkára futás, aqua planing - vízen siklás - jelensége.  A veszélytényezők, különösen az emberi veszélytényezők összeadódnak, a fokozott kockázat miatt külön kell foglalkozni velük.  Ha összeadódik a fiatal kor, a tapasztalatlanság, éjszakai-hétvégi közlekedés, és a szórakozóhely hatása (zaj, társaság, ital, drog), akkor fokozott baleseti kockázatról beszélünk.

Ezt a jelenséget diszkóbaleseteknek keresztelték el. A baleseti okok illetve a statisztikai mutatók között ilyen megnevezéssel nem lehet adatokat találni, mégis minden évben jelentős számú halálos és súlyos sérüléssel járó baleset történik, amelyet a közlekedésbiztonsággal foglalkozó szakemberek diszkó-balesetként definiálnak.

Elsősorban a körülmények azok, amelyek alapján kialakult e gyűjtőkategória.  A diszkóbaleseteket okozók és - legtöbb esetben - ennek elszenvedői is a fiatalok. A balesetek - általában - hétvégeken, a késő éjjeli vagy kora hajnali órákban következnek be. A szerencsétlenségek leggyakrabban a szórakozóhelyek közelében, onnan távozóban, többnyire lakott területen kívül történnek.  Az előidéző okok között a vezetői rutin hiánya mellett a relatív és abszolút gyorshajtás is gyakran fellelhető, mint ahogyan a virtuskodás, a vezető saját képességeinek és gépjárműve műszaki adottságának túlértékelése, de az alkoholos befolyásoltság és az élénkítő szerek is előidézhetik a tragédiákat.

A jelenség nem tipikusan  magyar és nem is új keletű.

Mintegy negyed százada ismert és azóta foglalkoztatja a szakembereket, hogyan kellene hatékonyan fellépni ellene, hogyan lehetne a fiatalokat ráébreszteni, milyen veszélyekkel jár valójában a megfelelő közlekedési magatartás figyelmen kívül hagyása.

Virtus - rutin és felelősségtudat nélkül.  Az Amerikai Egyesült Államokban évente 4000-en halnak meg diszkóbalesetben. A tragédiák egyharmadánál közrejátszik az ittasság, míg a további okok között a figyelmetlenség, a virtuskodás és a bódító-, kábítószerek jelenléte is kimutatható. Az alkoholos befolyásoltság szervezetre gyakorolt nemkívánatos hatásai közismertek. Ezek közül - fontossági sorrend nélkül - a helyzetfelismerő és problémamegoldó képességek tompulása vezet a legtöbb balesethez. Igaz ez még akkor is, ha az USA-ban egyre kevésbé divat ittasan a volán mögé ülni, nem úgy, mint  Oroszországban, ahol a férfiasság egyfajta fokmérője, ki, hány pohár ital vagy üveg sör után mer vezetni.  A virtuskodás egyik jellemző megnyilvánulási formája a verseny, amely a tengerentúlról gyűrűzött be Európába is.

Az USA-ban mind a mai napig nyomon követhető a fiatalok "saroktól-sarokig" elnevezéssel bíró gyorsasági versenye, amelynek lényege: a lámpa zöld jelzésére egymás melletti sávból induló autók közül az nyer, aki hamarabb éri el a következő saroknál található lámpát - élve. Ugyanis a baleseti adatok szerint, évente több mint kétezer "bajnok" hal meg ennek a mutatványnak köszönhetően. Szombat éjszakánként valóságos bajnokságok dúlnak a diszkó környéki utcákban a fiatal vezetők között.

A gyorsasági versenyek Európában sem ismeretlenek. Éveken keresztül Magyarországon is macska-egér játék jellemezte a verseny résztvevői és a rendőrség között kialakult viszonyt, mígnem sikerült legalizálni és biztonságosabb körülmények közé szorítani a virtuskodás e formáját. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek elszigetelt versenyek a fő és mellékutakon, de lényegesen ritkábban, mint korábban.  Az illegális gyorsulási versenyek szervezői rendkívül "körültekintően"  koordinálják az eseményeket. Rövid szöveges üzenetekben - sms-ekben - értesítik egymást a futamok érintettjei a pontos helyszínről és azok időpontjairól.

Olyan útszakaszokat keresnek, ahonnan a váratlan rendőri megjelenéskor a menekülés több irányba biztosított. A jelzők, hallgatva a rendőrségi rádióforgalmazást, időben figyelmeztetik a főszervezőket, ha a járőrök a versenyhelyszín közelébe érnek. A legtöbb baleset a szórakozóhelyekről történő távozás után, vagy - igen gyakran -, két szórakozóhely közötti közlekedés során történik.

A diszkókban vérpezsdítően hat az emberi szervezetre a zene, melynek dinamikája erősebb az átlagosnál és megszokottnál. A különböző fény- és hangeffektusokkal úgynevezett felspanolt, felpörgetett állapot idézhető elő. Alkohol vagy kábítószer fogyasztása nélkül is huzamosabb időbe telik, amíg - a buli végén - a szervezet visszaáll normális rezonanciájára.

Észak-Európában ezt a jelenséget felismerve végeztek egy kísérletet: a diszkóba érkezők gépjárműveiket a szórakozóhelytől 800-1000 méterre található ingyenes, őrzött parkolóba tudták elhelyezni.
Távozáskor mind a gépjármű vezetőjének, mind pedig utasaiknak gyalog kellett ezt a távot megtenniük. Ennyi idő alatt a szervezet a normális közeli állapotába került, ennek köszönhetően kevesebb közlekedési baleset történt, mint amikor a diszkóból kilépve azonnal autóba ültek a fiatalok. Egy másik kezdeményezés Angliából indult és célravezetőnek bizonyult. A közlekedési rendőrök zárás előtt megjelentek a szórakozóhelyeken és felhívták a vendégek figyelmét arra, hogy alkoholszondás ellenőrzést szerveztek a környező kivezető utakon. Aki alkoholt fogyasztott, az leadhatta gépkocsija kulcsát a rendőröknek, akik cserébe ingyen hazajuttatták az ittas sofőrt. Másnap, józanul, ki-ki átvehette a saját autókulcsát és távozhatott.

Hasonló kezdeményezés Magyarországon is történt 2005-ben: Szegeden a megyei baleset-megelőzési bizottság az egyik helyi taxistársasággal karöltve, a diszkóból távozó sofőrök részére lehetőséget biztosított, hogy alkoholszondával ellenőrizzék szeszesital-fogyasztásukat, s akiknél jelzett a mérőműszer és vállalták, hogy nem ülnek a volán mögé, azokat ingyen hazafuvarozta a taxi.  A szigetországban napjainkra egyre elterjedtebb egy új fogalom, a  "bulisofőr". Belépőjét és alkoholmentes fogyasztását a többiek összedobják, cserébe biztosak lehetnek abban, hogy társuk józanul vezeti az autót. A  bulisofőrök egyre nagyobb tiszteletnek örvendenek, és ma már nem heccelik őket italozó társaik sem.  Közvetlen kiváltó okok Számos baleset történik hétvégeken olyan körülmények között, amelyek első pillanatra megmagyarázhatatlanok. Az utólagos szakértői véleményekből nemegyszer kiderül, hogy kisebb útkanyarulatokban, a megengedett sebesség többszörösével száguldó autó vezetője elveszti uralmát járműve fölött, az útpályáról  lesodródva az autó - utasaival együtt - az útszéli fáknak, villanyoszlopnak vagy egyéb tárgynak csapódik.

A gyorshajtás egyik oka lehet a korábban már említett felspanolt, túlpörgetett állapot csakúgy, mint az utasok "beszólása", amely arra készteti a sofőrt, hogy a biztonságos sebességet túllépve száguldjon az egyébként veszélytelennek tűnő útszakaszon. Ilyenkor elég egy sötétben felbukkanó gyalogos vagy az úttesten keresztülfutó állat, és a nem megfelelő reakció eredményeként bekövetkezik a baleset. Ugyancsak balesetet előidéző körülmények között tartják számon a hangosan dübörgő zenét, amely az érzékszervek tompulásához, a reakcióidő megnövekedéséhez vezethet. Ezt fokozhatja az utasok féktelen jókedvéből adódó, éneklésnek alig nevezhető üvöltözés és egymás ugratása, a vezetés közvetett és direkt zavarása.

A legtöbb magyar fiatal még ma sem rendelkezik saját autóval, ezért hétvégeken szüleik, hozzátartozóik gépkocsijával indulnak szórakozni. Friss jogosítvánnyal, kellő tapasztalat hiányában szinte csak sötétben, korlátozott látási viszonyok között vezetnek, ami még egy tapasztalt, rutinos sofőrnek sem átlagos feladat. Ősztől tavaszig ehhez párosulhat a csúszós úttest, a vízátfolyások, lefagyások, amelyek olyan kihívás elé állítják a fiatal vezetőt, amelyre nincs felkészülve. Ha mindezekhez még az alkohol, a drog vagy a fékevesztett társaság "súlyosbító" körülményként párosul, szinte elkerülhetetlen a baleset.

Veszélyforrást nem csupán a korábban említettek jelenthetnek, hanem a diszkóból sötét ruhában az úttest menetirány szerinti jobboldalán haladó gyalogosok is, akik nemegyszer agresszív stopposként próbálják megállásra kényszeríteni a gépjármű vezetőjét. Sötétben, az utolsó pillanatban felbukkanó gyalogost kikerülni már önmagában is gyors helyzetfelismerést és megfelelő reakciót igényel, ha ehhez még a gyalogos részéről önveszélyeztető magatartás is párosul, esetleg a kocsiban a vezető figyelmét az útról különböző hatások is elvonják, akkor kivédhetetlen a gázolás vagy a pályavonal elhagyása. Az Egyesült Államokban - egy időben - iskolabuszokat indítottak a városi szórakozóhelyek és a lakónegyedek között, pontosan azzal a céllal, hogy a diszkókból hazafelé tartók kevesebb balesetet idézzenek elő az utakon. A próbálkozás azért fulladt kudarcba, mert a fiatalok túlságosan dedósnak, "iskolás"-nak tartották a kezdeményezést.

Számos halálos közúti baleset esetében utólag derül ki, hogy az autó volánjánál olyan fiatal ült, aki nem is rendelkezett vezetői engedéllyel. A büntető törvénykönyv 189. §-a a járművezetés tiltott átengedését büntetni rendeli, amit az ifjak egy része vagy nem tud, vagy nem tulajdonít kellő jelentőséget e normának. Márpedig a diszkóbalesetek egy része azért következik be, mert a buli hangulatában a jogosítvánnyal rendelkező vezető, aki felelős utasai biztonságáért is, olyan barátja, társa, szerelme számára teszi lehetővé a gépkocsi vezetését, akinek nincs jogosítványa, csak hogy imponáljon az illetőnek és a társaságnak.

A fő okok között - a 24 év alattiak esetében - a sebesség nem megfelelő alkalmazása szerepel, melyet az irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak be nem tartása követ. Hasonlóan nagy százalékban szerepel a baleseti okok között az előzés szabályainak megsértése.

A legveszélyesebb időszakok a hétvége éjjelei - péntekről szombatra, illetve szombatról vasárnapra virradóan -, amikor megtriplázódik a balesetek száma a hét egyéb napjai hasonló időszakához képest. A diszkóbalesetek kapcsán szó volt már a közúti közlekedés talán első számú ellenségéről, az ittas vezetésről. Ittas és a vezetési képességekre hátrányosan ható szerek befolyása alatti vezetés. Az alkoholfogyasztás nem új keletű szokás vagy hóbort, még csak nem is egy új trend, mint ahogyan az ittas vezetés sem napjaink problémája. Az tény, hogy a motorizáció fejlődésével, a technikai forradalom előretörésével egyre több problémát és gondot idézett elő az alkohol, illetve bódító hatásának következménye a baleseteknél. Az alkohol hatását mindenki lemérheti saját magán, ám ez az önkontroll korántsem pontos, sőt csal, megtéveszt. A tapasztalat az, hogy azok, illetve azok is balesetet okoznak ittas állapotban, akik szentül meg vannak győződve, hogy ők bizony  teljesen kontrollálják reflexeiket akkor is, ha italt fogyasztottak.

Még ma is jellemző szemlélet az, hogy bocsánatos bűnnek tekintik az italt fogyasztó járművezetést, csak a rendőrtől kell félni. Tragédiák tömege sem volt képes száműzni ezt az italt fogyasztó járművezetőktől, és azoktól, akik felelőtlenül itallal kínálják a vezetőt. Néhány pohár ital elfogyasztásának hatására az alkohol növelheti, de csökkentheti is a szív ritmusát, kitágítja a bőrben lévő vékony hajszálereket, ez melegségérzetet okoz. Csökkenti a testhőmérsékletet, növeli az étvágyat, a nyálelválasztást és a gyomorsav mennyiségét. Okozhat vizelési kényszert vagy az EEG lassulását is. Növeli a reakcióidőt, és rontja a mozgáskoordinációs képességet. Nagyobb dózisban zavarodottságot, elfolyó beszédet, torzult látást, elégtelen mozgáskoordinációt eredményez, ezekhez a tünetekhez gyakran rosszullét és hányinger is társul. Még nagyobb mennyiségben történő fogyasztása légzési nehézséghez, szélsőséges esetben légzésbénuláshoz, általános érzéketlenséghez vagy keringési zavarokhoz vezethet.

Az alkohol minden fogyasztóra másként hat. Nincs két egyforma szervezet, így nincs két egyforma módon történő feldolgozás sem. Még ugyanaz a személy is különbözőképpen reagálhat ugyanannyi alkoholmennyiségre. A hatás függ például attól, hogy üres vagy teli gyomorra ivott, mennyire fáradt, szed-e éppen nyugtatót vagy  fájdalomcsillapítót. Ráadásul az alkohol káros hatásai a nőkre korántsem úgy hatnak, mint a férfiakra. Az egyik lényeges ok, amely miatt a nők számára a káros hatások nagyobbak az, hogy a nők szervezetében általában nagyobb a zsírok koncentrációja, mint a hasonló egészségi állapotú férfiakéban. Egy egészséges nő súlyának akár 20 százaléka is lehet zsír, ami kétszerese egy egészséges férfiénak.

Kanadában gépkocsi-szimulátoron vizsgálták, miképpen befolyásolja a teljesítményt az alacsony véralkohol-koncentráció. A kísérletben résztvevők először józanul, majd 0,5, végül 0,8 ezrelék véralkohol-koncentráció mellett végezték el a feladatot, amely abból állt, hogy egy 4 sávos autópályán kellett a szélső sávban "haladni" 30 percen keresztül. Az eredmények azt mutatták, hogy már 0,5 ezrelék véralkohol-koncentráció hatására jelentősen romlott a sávtartás pontossága, és nagyobb lett a sávelhagyások száma a józan állapothoz
képest.

A kutatók szerint azoknak a vezetőknek is jelentős mértékben romlik a látása, akik már fogyasztottak valamennyi alkoholt, de a véralkoholszintjük még alatta marad a megengedett értéknek. Ez a romlás főleg a mozgó tárgyak követésében és érzékelésében nyilvánul meg, ami a mélységészleléssel áll összefüggésben. Az elvégzett kísérlet során kiderült: az alkoholfogyasztás hatására jelentősen romlik az agy által vezérelt feladatok összehangoltsága, és lelassul a szemmozgás a mozgási parallaxisnak nevezett jelenség során.

Ha két azonos méretű tárgy közül az egyik közelebb, a másik pedig távolabb van, akkor a közelebbit nagyobb látószög alatt látjuk. Nálunk zéró tolerancia van érvényben, mégis sokan fogyasztanak alkoholt vezetés közben pedig a jogszabály szigorúan fogalmaz.

BTK. 188. §

(1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt 

a/ három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, 

b/ öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
c/ két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény
halált,
d/ öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességekre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

Minden valamirevaló autós ismer olyan trükköt, ellenszert, amivel a rendőröket ellenőrzéskor igyekszik átejteni, becsapni. A leggyakoribb tévhit abból ered, hogy bizonyos tényezők az alkohol lebomlását felgyorsítják vagy eltüntetik. Tévhit az is, miszerint a feketekávé, a tej, a savanyúság, az olajos, zsíros ételek, az intenzív fizikai munka, a verejtékezés döntően befolyásolja a szervezetben lévő alkohol elégetését. Ugyan ezek közül némely valóban kedvezően hathat a szervezet minél korábbi regenerálódására, de egyik sem képes varázsütésszerűen eltüntetni az alkoholt a szervezetből.  Mások a mentolos cukorkára esküsznek, amelytől azt várják, hogy a légbefúvásos tesztereket sikeresen átejtsék, esetleg a rendőr ne érezze meg az alkoholos leheletet. A valóságban egyetlen biztos módszer válhat be: a pihenés. Ennek aktív és passzív változata között ugyan lehet különbség, de a biztonság nem éri meg a kockázatot.

Dániában léteznek olyan szórakozóhelyek, ahol az elektromos légalkohol-mérő szabadon rendelkezésre áll, így a vendég ellenőrizheti tényleges alkoholos befolyásoltságát. Azt persze ez esetben sem szabad elfeledni, hogy az alkohol felszívódásához és a szervezetben, a keringési rendszerben történő megjelenéséhez időre van szükség, így közvetlenül az üveg sör elfogyasztása után nem ugyanaz az érték jelenik meg a műszeren, mint 30 perccel vagy egy órával később.

Ezzel számolnia kell mindenkinek, aki ezek után mégis a volán mögé ül.

Belgiumban - kísérleti jelleggel - új módszert vezettek be a visszaeső ittas vezetők ellen. Azokat, akiket ittas vezetésen kapnak, kötelezik, hogy autójukra szonda-zárat szereltessenek fel. Az ittas vezetők megfékezésére vezették be az új eszközt, amely csak akkor engedi, hogy a tulajdonosa kinyissa autójának ajtaját, ha belehel az ajtóra szerelt szondába. Ha a szonda elszíneződik, az ajtó nem nyitható.  Angliában is kísérleteztek hasonló módszerrel, de ott az autó indíthatóságát kötötték össze egy szondával. A kísérleti modellben a vezetőnek egy alkohol szondába kellett belefújnia ahhoz, hogy autóját elindíthassa.

Ahhoz, hogy biztonságban ülhessen ki-ki a volán mögé, érdemes megismerni a különféle szeszes italok szervezetben történő lebomlásának "általános" időtartamát:

Elfogyasztott szeszes ital - Az alkohol általános lebomlási, kiürülési időtartama
1 dl pezsgő, vermut 2 óra
2 dl asztali bor 2 óra  
1 dl desszert bor 2-3 óra
0,5 dl sör 3 óra
5 cl likőr 2-3 óra
1 koktél 2-4 óra
5 cl konyak 2-3 óra

5 cl pálinka 2-4 óra
5 cl vodka 2-3 óra
5 cl whisky 2-3 óra
5 cl gin 2-3 óra
5 cl rum /kommersz/ 2-3 óra
5 cl "erős rum" 3-4 óra
5 cl "extra erős rum" 4-6 óra

Mint ahogyan korábban már szóba került: nincs két egyforma szervezet, ezért az alkohol felszívódási ideje is egyénenként változó. A közölt értékekhez - éppen ezért - a biztonság érekében célszerű 1-3 órás "plusz" pihenési időt hozzászámolni. A világ különböző országaiban más és más a megengedett éralkohol-szint, amellyel a közlekedésben részt lehet venni. Magyarországon a 0 tolerancia a mérvadó, míg a környező országokban 0,5 vagy akár 0,8 ezrelék is megengedett, annak ellenére, hogy közlekedésbiztonsági kísérletek bizonyították: a kis mértékű alkoholfogyasztás is kedvezőtlenül befolyásolja az észlelési,- és reakcióidőt.

Talán ennek is köszönhető, hogy például Ausztriában, Görögországban, Spanyolországban vagy éppen Szlovéniában, ahol a megengedett véralkohol-koncentráció 0,5 ezrelék vagy annál is több, a fiatal, illetve a hivatásos járművezetőknek nem engedélyezett az alkoholfogyasztás. Ezzel a döntéshozók elismerik, hogy a 0,3-0,5 ezrelék véralkohol-koncentráció már rontja a járművezetés biztonságát.  Az ittas vezetés ellen nem csak a rendőrség, hanem civil szervezetek, szövetségek is küzdenek. Talán a legismertebb Szövetség "A kulturált alkoholfogyasztásért" mozgalom, amelyet neves szeszipari cégek hoztak létre. A szövetség (angol nyelvű rövidítése: HAFRAC) akciókat indított a kulturált alkoholfogyasztásért. Az egyik ilyen mozgalom, amelyet Forma-1-es pilóták nevével hirdettek meg, a bajnok tanácsa „ittasan ne vezess!” A másik a diszkóbalesetek megelőzésre szolgál, a „bulisofőr” mozgalom. A Magyar Sörszövetség is meghirdetett egy diszkó-korosztályt szolgáló akciót „Jófej”, vagyis józan, felelős járművezető címmel.

A magyar rendőrség is kampányt indított, és elindította a „Charta a józan közlekedésért” akcióját. Eddig több mint 200 ezren csatlakoztak az akcióhoz.  A mellékelt Chartát a Józan Közlekedésért abban a reményben bocsátottuk útjára, hogy a hazai közlekedők zöme elítéli az ittas közlekedést és igényli hatóság fellépését a közúti biztonság talán első számú közellenségével szemben. Felkérünk minden józan gondolkodású magánszemélyt és cégük, intézményük képviseletében a vezetőket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.
E dokumentum aláírói összefognak a tűrhetetlenné váló ittas vezetés ellen és vállalják, hogy a rendelkezésükre álló valamennyi eszközzel küzdenek a "józan" közlekedésért.

Az ittas állapotban okozott balesetek aránya növekedett (a személysérüléses balesetek 13,21 %-a), ez azt jelenti, hogy kb. minden 8. baleset okozója ittas volt. Az ittasság nem önálló baleseti ok, de az elemzések azt mutatják, hogy ittas baleseteknél nagyobb a súlyos és a halálos kimenetelek veszélye, mint az egyéb baleseteknél.

A Charta kezdeményezői:
- A rendőrség egész éves közúti akciókkal az Országos Baleset-megelőzési Bizottság folyamatos felvilágosító propagandával és társadalmi célú rendezvényekkel.
- A Magyar Szövetség a Kulturált Alkoholfogyasztásért Szervezet a
- Bulisoför- mozgalommal.
- A Sörszövetség. A józan felelős járművezető - Jófej-mozgalommal.
- A Zwack Rt. A kulturált alkoholfogyasztásért akciók támogatásával.
- A Szórakoztató Zenei Központ- a diszkó balesetek megelőzéséért indított akcióval.
- Az Anyák az Ittas Vezetés Ellen mozgalom az anyák részére terjesztett felhívással.
- A Police Borrend Egyesület és a Rendőr Kulturális és Hagyományőrző Egyesület a kulturált alkoholfogyasztásért és az ittas vezetés megelőzéséért szervezett rendezvényekkel.
- Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. a kármegelőzésért indított akció keretén belül az ittas vezetés elleni propagandával.   
- A Generali Providencia Biztosító kármegelőzési akcióival.

A Chartához csatlakozhat minden -méltó- személy és szervezet. Méltó az, aki tartózkodik az ittas vezetéstől, elítéli azt, ennek megfelelően cselekszik és kommunikál. Továbbá az a személy, aki nem vezet ittasan, kontrollálja saját alkoholfogyasztását - számol a várakozási idővel - alternatív megoldásokat tervez (Bulisoför, Jófej, soförsegély, alkoholmentes italok stb.). Mint utas sem közlekedik ittas vezetővel. A Chartához csatlakozhat minden olyan  cég mely tevékenységével támogatja a mozgalom célját.  A munkahelyen, a hivatalban az ittas vezetőkkel szemben nem toleráns, szankciókat alkalmaz. Segít a nyilvánosság bevonásával a médiában és a szórakozóhelyeken, a megelőzési üzenetek eljuttatásában.  Mindent megtesz, hogy családtagjai, vendégei se vezessenek ittasan.

(felhasználva az Országos Baleset-megelőzési Bizottsága anyagából - Dioszegi Gábor/ REMET)