Korábban már beszámoltunk róla, hogy az Alkotmánybíróság 2009. novemberében 2010. június 30-i dátummal megsemmisítette a parkolási szabályozás törvényi alapjait és a fővárosi önkormányzat parkolási rendeletét. Az előző országgyűlés egyik utolsó ülésére az akkori kormány beterjesztett egy törvénymódosító javaslatot, amelyet nem fogadtak el, még csak nem is tárgyalták a képviselők.

Emiatt állt elő az a helyzet, hogy – amennyiben az új parlament és a fővárosi önkormányzat nem cselekszik sürgősen – 2010. június 30-án hatályukat veszthetik az alkotmányellenesnek ítélt jogszabályok, és mivel nem lépne semmi a helyükbe, szabályozatlan és ingyenes lenne a parkolás. Az újonnan megválasztott honatyák ezt el szerették volna kerülni, ezért a megalakult parlament első érdemi ülésén Kósa Lajos és Rogán Antal fideszes képviselők beterjesztették a szükséges törvénymódosítási javaslatokat.

A Levegő Munkacsoport támogatta a tervezet minél gyorsabb elfogadását a kaotikus helyzet elkerülése érdekében, ugyanakkor levélben hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a törvényjavaslatokon lehetne még javítani. A civil szervezet különösen azt kifogásolta, hogy a parkolási díjak alapját a benzinárhoz kötnék.

Így olyan külső események (például a közel-keleti események, a devizaárfolyam alakulása, természeti csapások, új olajmezők feltárása) befolyásolhatják a parkolási díjat, amelyeknek a parkolási szabályozás indokaihoz semmi közük, viszont az elérendő céllal éppen ellentétes hatást válthatnak ki. Egy esetleges benzinár-csökkenés esetén például nőne a kereslet a parkolóhelyekre, amely éppen azt tenné indokolttá, hogy a parkolási díjak növekedjenek, ám egy ilyen említett külső esemény éppen ellentétes folyamatot indítana be, és a parkolási díjak csökkennének.

A díjmeghatározás alapjának egyetlen helyes módja a piaci ármeghatározás, azaz a kereslet-kínálat egyensúlyának árral való beállítása. Az Európai Parkolási Szövetség ajánlásának megfelelően azt kell elérni, hogy minden várakozóhelyen a helyek legalább 15 százaléka üres legyen, így ennek megfelelően kell az árat is kialakítani. Lényeges indok, hogy a környezetvédelmi célt is ez az ármegállapítási módszer támogatja a leghatékonyabban. Annak érdekében pedig, hogy a díjak ne emelkedjenek a csillagos égig, azt kell elérni, hogy az önkormányzatok csak olyan mértékben növelhessék ezeket, amely mellett legalább 70 százalékos marad az adott terület foglaltsága.

A törvénymódosító csomagot végül a hírek szerint apró módosításokkal, de a díj benzinárhoz kötésének fenntartásával, 2010. június 1-jén elfogadták és sürgősséggel – várhatóan a napokban – ki is hirdetik. A törvényhozás tehát megtette a dolgát, a feladat így a fővárosi önkormányzathoz került, hogy a saját rendeletét megfelelően módosítva, összhangba hozza az Alkotmánybíróság határozatával és az új törvényi rendelkezésekkel. A főváros el is készített egy tervezetet, amely kizárólag a szükséges legkisebb mértékű módosítást és a minél gyorsabb elfogadást tűzte ki célul.

A rendelet tervezetéhez a Levegő Munkacsoport szintén készített egy javaslatot, amelyben azt indítványozta, hogy a Budai Várban szűnjön meg a „dugóelkerülő”, átmenő forgalmat generáló 30 perces díjmentes időszak. Kérte továbbá, hogy azt is módosítsák a tervezetben, hogy lakásonként csak az első gépjárműhöz legyen lehetőség ingyenes várakozási jogosultság megszerzésére, a második autó esetében már kizárólag csak a leginkább környezetbarát, EURO 5 szabványú motorral felszerelt, továbbá elektromos üzemű járművek kapjanak kedvezményt.

A rendeletet 2010. június 3-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés elfogadta. Így a korábbi, megsemmisített szabályok helyébe éppen időben új – bár kimondottan ideiglenes, tűzoltó jelleggel készített – előírások kerülnek. Ezzel sikerül elkerülni, hogy a közlekedési káosz ne haladja meg az általában megszokott szintet.

Dr. Bendik Gábor ügyvéd
Levegő Munkacsoport