Ahogy honlapunkon már beszámoltunk róla, végre központi jogszabály is lefekteti a parkolás alapvető szabályait. A korábbi önkormányzati szinten megvalósuló parkolási rendeletek önmagukban azt a helyzetet idézték elő, hogy a díjak bevételében érdekeltek saját maguk dönthettek az összes kritériumról, ami mindenképpen kerülendő egy jogállamban.

Az alulszabályozottság velejárója, hogy a parkolási jogviszonyt korábban az általános polgári jogi rendelkezések és a közúti közlekedési törvény szintén általános normái határozták meg.
Az állampolgárok széles körét érintő jelentős területről van szó, ami már okkal kiáltott korábban is komolyabb beavatkozásért. A törvényalkotó így az önkormányzatokról szóló törvényt és a közúti közlekedés alaptörvényét módosította. Cikkünkben a fontosabb változásokat tekintjük át.

Önkormányzati oldal

A hétköznapokban kevésbé lesz talán érezhető, de mindenképpen dicséretes, hogy a jövőben parkolással foglalkozó feladatokat kizárólag önkormányzatok, vagy önkormányzat által létrejött költségvetési szervek, valamint 100%-ig önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok, vagy ezek tulajdonát képező társaságok végezhetnek a jövőben. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatává vált a parkolás biztosítása, ami értelmezésünk szerint a parkolóhelyek tisztántartását is jelenti, tehát ezt a feladatot vagy a parkolóhely előbbiekben meghatározott üzemeltetője vagy az önkormányzat maga köteles elvégezni.

Általános szabályok a közlekedési törvényben
Az első, mindenképpen jelentős változás, hogy a parkolás végre külön nevesített része lett a közlekedési tevékenységnek. Természetesen a KRESZ a kezdetek óta ismeri a megállás és várakozás fogalmát, illetve a díjfizetésre felhívó tábláról is rendelkezik, de eddig külön nevesítés, és szabályozás nem létezett hazánkban. A törvény rögzíti, hogy a parkolóhely igénybevételével polgári jogi jogviszony jön létre, amelyben a jármű üzembentartóját terheli a felelősség a díj fizetésére, függetlenül az elkövető tényleges személyétől.

A gyakorlatban ez nem jelent különösebb újdonságot, az önkormányzati rendeletek is így működtek, de jogi szempontból sokkal szerencsésebb, hogy az üzembentartó kötelező felelősségét törvény mondja ki. A kiszabott pótdíj alól az üzembentartó egyébként csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a jármű jogellenesen került ki a birtokából (például ellopták) és a hatóságnál megtette a megfelelő bejelentést.

Parkolóhelyek

Továbbra is az önkormányzatok jelölhetnek ki díjfizetési zónákat, de új övezeteket csak olyan helyen szabad létrehozni, ahol az adott időszakban a várakozásra alkalmas helyek átlagos foglaltsága a 70%-ot meghaladja. A törvény maga is kimondja, hogy a korábban kijelölt zónákra ezt nem kell alkalmazni, bár kétség kívül népszerű intézkedés lehetne. Követve a vonatkozó uniós normákat, legalább 50 helyre kell jutnia lehetőségekhez képest legalább egy mozgáskorlátozott helynek. Bár az ilyen helyek létrehozása továbbra sem kötelező.

Díjszámítás

Az önkormányzat továbbra is rendeletben határozhatja meg a díj összegét, és elvi alapon tekintettel kell lennie a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányára, de vigyáznia kell, hogy a beszedett díj legalább a parkolóhelyek fenntartására elegendő legyen. A konkrét rendelkezés szerint az egy órára meghatározott várakozási díj nem lehet magasabb mint a tavalyi év szeptember 1-napján és azt az megelőző 11 hónapban az APEH által kiadott 95-ös ólommentes benzin árának kétszerese.

Sajnos ettől még a parkolási díj akár több mint 600 forint is lehet, de legalább az arányosítási törekvés felfedezhető a szabályozásban. Jegykiadó automatából, és mobiltelefonnal minimum 15 percre elegendő díjat kell majd fizetni, míg előre váltott jegynél ez az idő 30 perc, helyben vásároltnál pedig egy óra. Fontos szabály, hogy P+R parkolókban csak akkor lehet díjat kérni, ha ezért többletszolgáltatás is megvalósul, ekkor a díj legfeljebb a helyi tömegközlekedés legolcsóbb jegyének árát érheti el.

Pótdíj

Természetesen a legtöbb vita a pótdíjak elrugaszkodott számításából eredt. A jövőben az egy órát el nem érő díjrendezett időszaknál 5 perces túllépés esetén, míg egy óránál hosszabb időszaknál 15 perces túllépés esetén lehet pótdíjat (és további egy óráért várakozási díjat) kiszabni. Amennyiben a pótdíjat a delikvens 15 napon belül megfizeti, akkor a pótdíj összege nem lehet magasabb, mint az adott nap teljes díjköteles időszakában fizetendő várakozási díj és további két órának megfelelő várakozási díj összege. Ha például a parkolási díj 300 Ft/óra, és napi 8 óra a díjköteles időszak, akkor a pótdíj összege legfeljebb 3.000,-Ft lehet. 15 napon túli befizetés esetén a pótdíj összege az egy órai várakozási díj 40 szerese lehet.

A pótdíj-igény egy év alatt évül el, ha az önkéntes teljesítés elmarad, bírósági úton lehet érvényesíteni, de érte késedelmi kamat nem érvényesíthető. További szigorú feltétel, hogy befizetés elmaradása esetén 60 napon belül fel kell szólítani az üzembentartót a befizetésre. A határidő jogvesztő, ha elmulasztják már nem lehetséges a bírósági igényérvényesítés, a felszólításnak igazolható postai küldeményként kell kézbesítésre kerülnie, ily módon csak az ajánlott vagy tértivevényes levél jöhet szóba. A korábban már bevezetésre került szabályozást megerősítve a módosítás is kimondja, hogy kizárólag az üzembentartó lakhelye szerinti bíróságon lehet parkolási pótdíj iránt pert kezdeményezni.

Összességében el lehet mondani, hogy a törvénymódosítás tartalmaz az autósokra vonatkozó kedvező szabályokat és mindenképpen dicséretes újításokat. De sajnos azt is el kell mondani, hogy ennél azért jóval több központi rendelkezést kellene felállítani, és minél jobban az egységes és átlátható szabályozás felé terelni az önkormányzatokat.

Dr. Vizi András

(forrás: das.hu)