2010. június 2.

A Fővárosi Közgyűlés most csütörtöki-pénteki ülésén dönt a szmogriadó szabályozásának megváltoztatásáról. A Levegő Munkacsoport szerint bár helyes a megközelítés, hogy a rendszám számjegyei helyett az autók környezetvédelmi tulajdonságai alapján tiltsák ki szmogriadó esetén a budapesti utakról a járműveket, ám az előterjesztés csupán a járművek elhanyagolható számát érintené. Az előterjesztés alapján ugyanis csupán a fekete és piros környezetvédelmi plakettel ellátott járművek közlekedését tiltanák meg a szmogriadó alatt.

A Közép–Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatójának a Fővárosi Önkormányzathoz intézett levele szerint a ”fekete és piros matricával ellátott gépjárművek részvétele a budapesti forgalomban igen csekély, a módosítás során a tájékoztatási és riasztási fokozatban elrendelhető intézkedéseknek a környezeti levegő minőségére történő hatása jelentéktelenre zsugorodott”.

A szakirodalom ráadásul egyértelműen kimutatta, hogy a szmoghelyzetet elsősorban a dugóban araszoló járművek okozzák, hiszen a lassú haladás, illetve az eközbeni állandó lassítás és gyorsítás esetén a szennyezőanyag-kibocsátás a többszörösére növekszik az egyenletes haladáshoz viszonyítva. Amennyiben a járművek kis hányadának a közlekedését tiltják meg, a magas szennyezettség továbbra is fennmarad.

 A Levegő Munkacsoport levélben kérte a Fővárosi Közgyűléstől, hogy vagy utasítsák el a módosítást vagy terjesszék ki a tilalmat a kék környezetvédelmi plakettel ellátott járművekre is, hiszen például egy nagy teljesítményű Euro-II-es dízel jármű szennyezése igen jelentős. Elfogadható és igazságos lenne ugyanakkor egy olyan változtatás, hogy csupán az 1500 köbcentiméter motortérfogatnál nagyobb járművekre vonatkozzon a kék plakettű járműveket érintő korlátozás.

Mivel a korábbi szabályozás, a páros-páratlan rendszám alapján történő korlátozás a környezet számára kedvezőbb és hatékonyabb volt, ezért a tervezett módosítás alkotmányellenes is, hiszen sérti az Alkotmánybíróság 28/1994. AB határozatát, amely szerint a környezetvédelem jogszabályban elfogadott szintjét csökkenteni nem lehet. Aggályosnak tartjuk azt is, hogy a színes plakettek a gépjárműveken csak felmenő rendszerben, később fognak teljes számban megjelenni, hiszen az ezt megalapozó jogszabály csak 2010. január 1-jén lépett hatályba.

Melléklet

A 2010. január 1-től érvényes rendszer négy kategóriája:

Fekete színű plakett - korszerűtlen, nem környezetbarát járművek, amelynek a környezetvédelmi osztályba sorolása: 0, 1, 3.
Piros színű plakett - korszerűtlen, kevésbé környezetbarát járművek, amelynek a környezetvédelmi osztályba sorolása: 2.
Kék színű plakett - korszerű, környezetbarát járművek, amelynek a környezetvédelmi osztályba sorolása: 4, 6, 7, 8.
Zöld színű plakett - korszerű, kiemelten környezetbarát járművek, amelynek a környezetvédelmi osztályba sorolása: 9 és az e fölöttiek.

 A környezetvédelmi osztály meghatározása
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja

Szmogrendelet előzmény 2009 (még a sárga plakett érvényességgel)

A hatályos fővárosi szmogrendelet idén érvénybe lépő része az év harmadában kitiltja a régebbi autókat bel-Budapest jelentős részéről. Az intézkedésről az érintettek sem tudnak, pedig minden ötödik kocsi a Hungária-gyűrűn kívül rekedhet októbertől márciusig. A belvárosban lakók sem mehetnek hazáig sárgamatricás autóval.

Ősszel is voltak róla híradások, de a fővárosi szmogrendeletről igazán január elején hallottunk sokat - 11-én a riadót is el kellett rendelni, korlátozták a gépjárműforgalmat.

A rendelet felvet néhány kérdést, és a végrehajtással is akadtak problémák: a rendőrök nem büntették meg azokat, akik páros nap páratlan, vagy páratlan nap páros rendszámú autóval közlekedtek Budapesten, mivel a KRESZ nem tartalmaz erre vonatkozó passzust.

Az ombudsman szerint ugyanakkor lehetett, sőt kellett volna bírságolni, hiszen a renitensek miatt sérültek a jogállamisághoz, illetőleg az egészséges környezet védelméhez fűződő alkotmányos jogok. Január 13-ára tisztult annyit a főváros, hogy lefújhatták a riasztást, a médiában ismét a gázkrízis lett a legfőbb téma.

Pedig a budapesti szmogrendeletnek van egy olyan szakasza is, amely nem csupán egy esetleges riadó esetén korlátozza az autóforgalmat, hanem tízezrek számára jelöli ki tiltott zónaként a tágan értelmezett belvárost - az év négy és fél hónapjában. 

A rendelet hatályos, így 2009. október 20-ától a belváros bizonyos részébe nem lehetett behajtani a rendszámtáblán sárga színű, hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművel. Ez gyakorlatilag a katalizátor nélküli, valamint a nem szabályozott katalizátorral rendelkező négyütemű benzines, a kétütemű benzines, valamint az 1998 előtti dízeleket jelenti (természetesen vannak kivételek). A legegyszerűbb módja annak eldöntésére, hogy behajthatunk-e vagy nem, ha a hátsó rendszámtáblán megnézzük a kötőjel alatti hatszögletű plakettet. Ha zöld, akkor szabad a behajtás, ha sárga, akkor október 20-a és március 8-a között tilos.

A korlátozás minden év októberében automatikusan érvénybe lép, függetlenül a légszennyezés mértékétől, nem kell tehát hozzá határérték feletti károsanyagszint, a főpolgármester vagy valamilyen hatóság utasítása. A tiltott zóna az Árpád híd - Róbert Károly körút - Hungária körút - Könyves Kálmán körút - Lágymányosi híd - Dombóvári út - Sárbogárdi út - Hamzsabégi utca - Budaörsi út - Alkotás utca - Krisztina körút - Vérmező út - Margit körút - Bem József utca - Bem rakpart - Árpád fejedelem útja - Lajos utca - Pacsirtamező utca által határolt terület, a budai alsó rakpartot nem érinti.

Lesz dolga a kommunikációs osztálynak. Az októbertől érvényes korlátozásról az érintettek sem tudnak
A budapestihez hasonló intézkedést hoztak már más európai nagyvárosban is. Németországban Berlin, Köln és Hannover belvárosából is kitiltották a környezetszennyező gépjárműveket. A környezetvédelmi zónákat a városok az utak mentén közlekedési táblákkal jelzik - így lesz ez Budapesten is, az autósokat KRESZ-táblák tájékoztatják majd a behajtási tilalomról. A bevezetéssel kapcsolatos tájékoztatást már megkezdte a Fővárosi Önkormányzat, a szmogriadó idején minden lehetséges fórumon és a médiumokon keresztül is hangsúlyozták, hogy a hasonló helyzeteket megelőzendő, október 20-ától kitiltják a belvárosból a környezetszennyező autókat.

Adódik a kérdés, mi lesz azokkal, akik a belvárosban laknak, és sárgamatricás autójuk van. A főváros válasza értelmében vagy egy helyben állnak majd hónapokig, vagy a zónán kívül autóznak majd - a behajtási tilalom alól ugyanis a helyi lakosok sem kapnak mentességet.

A meglehetősen drasztikus szabályozásról egyelőre az érintettek sem tudnak, október közeledtével nyilván javul majd a helyzet, és megszületik az a jogszabály is (vagy alkalmaznak egy már létezőt), amely alapján megbüntethetik azokat, akik nem tartják be a korlátozást. Talán addig a gázüzemű járművekkel kapcsolatos ellentmondást is sikerül feloldani. A megelőzés kapcsán ugyanis a 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KVVM együttes rendeletre hivatkoznak (az határozza meg, egy autó zöld vagy sárga plakettet kap).

A rendelet szerint a tiszta gázüzemű autó sárgaplakettes, miközben tudjuk, hogy a szmogriadó esetén a tiszta gázüzemű autó környezetvédelmi besorolása a hibrid autókkal megegyező, ezért szmogriadó esetén még riasztási fokozatkor is szabadon lehet vele közlekedni, rendszámtól függetlenül. (Talán azért nem fodítottak kellő figyelmet a harmonizációra, mert tiszta gázüzemű autó a gyakorlatban nem létezik.)

Sajnos a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) kommunikációs és sajtóirodája arra hivatkozva, hogy jelenleg minden médiumtól számos kérdést kapnak, öt nap alatt sem tudott tájékoztatni arról, hogyan lehet a tiszta gázüzemű autó sárgaplakettes, miközben a rendelet szerint szmogriadó esetén közlekedhet. Arra a kérdésünkre sem kaptunk választ, pontosan hány ilyen tiszta gázüzemű modellt ismernek, és a vegyes gáz-benzin üzemű autókra miért nem vonatkozik ez a szabályozás. Kíváncsiak voltunk arra is, ellenőrzés szempontjából nem jelent-e problémát, hogy csak a hátsó rendszámtáblán van matrica, így a rendőr csak akkor veszi észre, ha az adott gépjármű elhajtott mellette.

A cél, hogy környezetkímélőbb autókba vagy tömegközlekedésre szoktassák a sárgamatricás tulajdonosokat
A főváros sajtóirodája nem bizonyult ennyire leterheltnek, és egy kis tanulmányt jutattak el hozzánk, amely részben válaszolt az NKH felé megfogalmazott további kérdéseinkre is.

Az ábra a budapesti felülvizsgálatok alkalmával kiadott matricák arányát szemlélteti. Az NKH becslése alapján a fővárosi sárgamatricások aránya évről évre csökken, ma biztosan alacsonyabb mint 18%

A tájékoztató szerint az általuk kidolgozott szmogriadó rendelet két alappillérre épül: a megelőzésre, és a már kialakult szmogriadós helyzet kezelésére. A környezetszennyező gépjárművek kitiltása értelemszerűen a megelőzést szolgálja, az NKH valamint a Közlekedéstudományi Intézet szakértői is alátámasztják azt, hogy ezzel az intézkedéssel jelentősen csökkenthető a szmogriadó elrendelésének veszélye.

Az NKH becslése alapján a fővárosi sárgamatricások aránya évről évre csökken, jelenleg ez kisebb mint 18 százalék, tehát a behajtási tilalom a budapesti autósok kevesebb mint ötödét érinti (a nem Budapesten regisztált, de rendszeresen a fővárosban közlekedő autók számáról nincs adat).

A Közlekedéstudományi Intézet szakértői szerint a korszerűtlen gépkocsik tízszer annyi légszennyező anyagot füstölnek a levegőbe, mint katalizátoros társaik. A szakértők szerint a főváros csupán ezeknek a kocsiknak a kitiltásával akkora légszennyezés-csökkenést érhet el, mint a járművek számát megfelező, rendszámok (páros-páratlan) alapján elrendelt forgalomkorlátozással. A gépkocsik által okozott légszennyezés tehát csupán ezzel az intézkedéssel akár felére is csökkenthető - áll az [origo]-hoz eljutatott közleményben.

Európai kibocsátási normák (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából)

A kipufogógázok rendkívül károsak, de egy évtizede még mérgezőbbek voltak

Az európai kibocsátási normák határozzák meg az Európai Unió államaiban eladott új gépjárművek károsanyag-kibocsátásának elfogadható szintjét. A kibocsátási normákat egy sor uniós irányelv határozza meg, az idő előrehaladtával egyre szigorúbb határértékeket megállapítva.

Jelenleg a nitrogén-oxidok (NO_x), szénhidrogének (HC), szén-monoxid (CO) és szálló por (PM) határértékeit szabályozzák a legtöbb gépjármű esetében, beleértve a személy- és tehergépkocsikat, traktorokat, vonatokat és folyami hajókat; a tengerjáró hajók és repülőgépek azonban nem esnek a szabályozás hatása alá.

Személygépkocsik kibocsátási normái

Egyszerűsített diagram a dízelüzemű személygépkocsik kibocsátási normáinak szigorodásáról

Egyszerűsített diagram a benzinüzemű személygépkocsik kibocsátási normáinak szigorodásáról (az Euro 5 előtt nem volt PM határérték)

A személygépkocsik kibocsátási normáit az alábbi táblázat foglalja össze. Az Euro 2 szint óta az uniós szabályozás különböző határértékeket állapít meg a dízel- és a benzinüzemű gépkocsikra: a dízelekre szigorúbb CO-határérték vonatkozik, viszont magasabb lehet a NO_x-kibocsátásuk. A benzinüzemű autókra az Euro 4 szintig nincsen PM határérték megállapítva, de az Euro 5 és Euro 6 szabványok már tartalmaznak határértéket a közvetlen befecskendezésű motorral felszerelt benzinüzemű gépkocsikra is.

A táblázatban megjelölt dátumok az új típusok engedélyezésére vonatkoznak. Az uniós irányelvek egy másik (egy évvel későbbi) dátumot is megjelölnek, amely a korábban engedélyezett típusú gépkocsik forgalomba helyezésére vonatkozik.

Személygépkocsikra (M₁ kategória) vonatkozó európai kibocsátási normák, g/km

Táblázat a régi zöldkártyák felső részén található kódokról:

00 Egyéb, az alábbiakba nem sorolható kivitelű jármű
01 Benzinmotor (négyütemű)
51 Benzinmotor, szabályozott motorüzemű, katalizátorral
41 Benzinmotor, szabályozatlan motorüzemű, katalizátorral
08 Kétütemű benzinmotor
58 Kétütemű benzinmotor, szabályozott motorüzemű, katalizátorral
48 Kétütemű benzinmotor, szabályozatlan motorüzemű, katalizátorral
11 Cseppfolyósított gázzal üzemelő motor
54 Cseppfolyósított gázzal üzemelő motor, szabályozott motorüzemű, katalizátorral
44 Cseppfolyósított gázzal üzemelő motor, szabályozatlan motorüzemű, katalizátorral
21 Wankel (forgó dugattyús) motor
55 Wankel (forgó dugattyús) motor, szabályozott motorüzemű, katalizátorral
45 Wankel (forgó dugattyús) motor szabályozatlan motorüzemű, katalizátorral
02 Dízelmotor
22 Közvetlen befecskendezésű dízelmotor
03 Kényszergyújtású, dízel jellegű motor
06 Többfajta tüzelőanyaggal működő motor
07 Elektromos motor
10 Gázturbina
12 Nagynyomású gázzal üzemelő motor
66 Többfajta üzemanyaggal működő (kettős üzem)
76 Többfajta üzemanyaggal működő (benzin-alkohol)
86 Többfajta üzemanyaggal működő (gázolaj-növényi olaj)

(forrás: levegő.hu, origo.hu, hu.wikipedia.org, totalcar.hu)