Szabálysértők ezrei úszhatják meg a bírságot azért, mert az erre a célra létrehozott új, központi szolgálat képtelen megbirkózni a gyorshajtók, piroson áthajtók és tilosban parkolók elleni - az év elején jósoltnál csaknem kétszer több - eljárással. Novemberig 662 ezer esetet rögzítettek, de ezek között vannak olyanok is, amikor nem a bírságról szóló csekket postázták, hanem később azt, hogy a törvényes 60 napon belül nem tudták kiküldeni a csekket.

Akár a háromszázezres bírságot érdemlő száguldók büntetése is kifizetetlen maradhat, a rendőrség pedig jelentős bevételtől esik el

"Azzal kalkuláltunk, hogy 2010-ben olyan 500 ezer közigazgatási eljárás lesz majd, ehhez mérten 290 fővel állt fel a Közigazgatási Hatósági Szolgálat. Ennél a valóságban sokkal több ügy keletkezett, most úgy számolunk, hogy az év végéig elérheti a 900 ezret vagy akár az egymilliót is" - közölte az [origo]-val Kazmar Enikő, a Vas Megyei Rendőrkapitányság szóvivője.

2010 márciusában hozta létre az ORFK a hivatalt Szombathelyen, oda fut be az országból az összes sebességtúllépéses, piroson áthajtásos, tilosban parkolós fénykép. Ezt követően ott dolgozzák fel az információkat, vetik ki a szükséges bírságot, és onnan postázzák a csekkeket a megbüntetetteknek. Azért a vasi megyeszékhelyre esett a választás, mert a helyi kapitányság emberei már korábban besegítettek az ilyen eljárásokba, és itt akadt egy üres épület is, a volt vámparancsnokság központja.

Levél az elmaradt levélről

Csakhogy a várható ügyszámot - amely évek óta folyamatosan növekszik - jelentősen alulbecsülték, október végén már 662 ezer fölött járt az idén elindított eljárások száma. Kazmar szerint a vártnál százezrekkel több ügy miatt túlterheltek, és olykor túlóráznak a kollégái, de más baj is van. Az [origo] birtokába került egy gyorshajtónak kipostázott végzés Halmosi Zsolt dandártábornok, megyei főkapitány aláírásával.

Ennek lényege, hogy 2010 augusztusában lefényképeztek valakit egy 60-as táblánál 80 km/óra feletti sebességgel. A főkapitány levele szerint öt nap múlva közigazgatási eljárást indítottak a gyorshajtóval szemben, majd újabb húsz nap múlva (szeptember közepén) határozat született arról, hogy 30 ezer forintos bírságot rónak ki rá. Csakhogy az autóshoz végül november közepén érkezett levél már arról szól, hogy a rendőrség megszünteti a sofőrrel szembeni eljárást.

A főkapitány indoklása szerint azért, mert a törvény adta 60 napon belül nem tudták kipostázni a csekket.

Örült a gyorshajtó a levélnek. Ezrek járnak hasonlóan

Tehát arról írt egy levelet a főrendőr, hogy a bizonyított gyorshajtás ellenére képtelenek voltak két hónap alatt eljuttatni a sofőrhöz a csekket. (Az is szerepel még a levélben, hogy az eljárást megszüntető végzés ellen tíz munkanapon belül - háromezer forint illeték ellenében - lehet fellebbezni.) A levél alján a dátum október közepe, amit - ahogy már említettük - egy hónappal ez után kapott kézhez a sofőr.

Elbukhattak hétszázmillió forintot

Kérdésünkre elismerte a szóvivő, hogy "előfordulnak csúszások, amelyek leginkább a nyári időszakot jellemezték", emiatt októbertől 330 emberre bővítették a létszámot. A konkrét üggyel kapcsolatban Kazmar a következő mondat megjelentetését kérte: "Tekintettel arra, hogy a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat ügyfél részére történő kézbesítésére határidőben nem került sor és ezt kollégáim észlelték, ezért a közigazgatási hatósági eljárást hivatalból megszüntették."

A közlekedési morálra is rossz hatással lehet, ha a szabálytalankodók egy része megúszhatja a büntetést

Kíváncsiak voltunk, mennyi levelet nem tudtak kipostázni idén, és emiatt mennyi jogos bevételtől esett el az ORFK. A rendőrség szerint "az öt százalékot sem éri el" a bennragadt csekkek száma. "Nem tudunk pontos adattal szolgálni, hiszen a határozatokban szereplő büntetési összegek teljesen eltérőek" - közölték arra a kérdésünkre, forintban mekkora a veszteség. Az viszont ismert adat, hogy 2010 első tíz hónapjában 14,55 milliárd forintnyi bírság folyt be. Ennek az öt százaléka 727,5 millió forint.

Nehézkes az ügyfelek tájékoztatása is

Nemcsak az ügyintézés akadozik Szombathelyen, az ügyük iránt érdeklődők vagy éppen reklamálók telefonhívásaival sem tudnak megbirkózni. Eredetileg öt ügyfélszolgálatossal indult a call centerük (94/515-230), de a napi nyolcezer hívást a most már tizenhat alkalmazott sem bírja kezelni. Igaz, csak 8-tól 16 óráig fogadják a hívásokat.

Próbahívásunk során mi is csak a "most minden ügyintézőnk foglalt, kérem, ismételje meg a hívását később, vagy tájékozódjon a kozigbirsag.police.hu/ internetes oldalon" üzenet géphangjának ismétlődését hallgattuk egy ideig.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

"Csak pár észrevétel némely kommenthez... Jó pár kilométert levezettem már Németországban... Igen, ott csak szakaszos sebességkorlátozás van az autópályákon. Annyi a különbség a két ország sofőrjeinek nagy része között, hogy ott ezt agyilag tudják kezelni... Mehetnének, mégsem teszik. Pedig ott nem az 1.3 suzukik meg 1.2 astrak futkosnak. Ha nálunk bevezetnék a sebességkorlátozás nélküli vezetést az autópályákon, igen megugrana az ott elhalálozott emberek száma. A külföldi szabályoz (törvény) sértőkkel kapcsolatban. Jelenleg egyik országnak sincs jogsegély egyezménye közlekedési/közigazgatási bírság behajtására. Ezt még tőlünk nyugatra sem tudták megoldani..."

"Tapasztalatból tudom, hogy külföldi rendszámú autók (nyáron,télen a vendégmunkások ezrei, tízezrei) lépik át a sebességhatárt. Őket milyen rendszer alapján értesítik ki büntetik meg? Tekintve, hogy a magyar rendőrség nem jut hozzá a külföldi gépkocsik rendszámaihoz, tulajdonosaihoz?

Második kérdés: Milyen törvény az, ami az adott ország területén csak a hazai autósokra vonatkozik? Vagyis a külföldi ezerrel mehet ott, ahol a magyar autóst már 20 km-es sebességtúllépés miatt is megbüntetik. Válaszukat várom. Mármint a Hivatal válaszát."

"Sógoromékhoz betörtek, szóbaelegyedtem a nyomozóval és kiderült, hogy ő a saját fizetéséből vette a port az ujlenyomathoz, mert az éves keret már márciusban elfogyott. .. . Bezzeg trafipaxra van pénz, még ha felesleges is mint látjuk a cikkben.

Szívesebben látnék rendőröket az aluljárókban sötétedés után, hogy a kedvesemet, és a többi családtagomat biztonságban tudhassam ..."

"Sokaknak a mániája, hogy a túl lassú autók okozzák a balesetet, de az én tapasztalataim szerint éppen a 180-200-nal száguldók tehetnek a legtöbbről. Rettenetesen utálom, amikor én 130-cal, vagyis a megengedett sebességgel előzök az autópályán egy kamionsort, mire villogva megérkezik a hátamba egy elmebeteg, három centire megközelít és hisztizik, hogy nem vagyok hajlandó hirtelen satufékkel beugrani két 40 tonnás kamion közé, hogy ő szabadon száguldhasson. Az ilyenek ellen nem használ semmi, csak a jármű és a jogosítvány együttes elkobzása lenne a megoldás. Viszont ehhez nem trafipaxozni kellene az út szélén, hanem kint kellene lenni a rendőröknek civil kocsikkal az utakon."

"Ha valakinek nem veszik el a jogsiját az tud gyorsan menni és újabb bírságot fizetni."

"A gyorshajtás valóban az elsődleges halálozási ok közúti közlekedésben, de akkor vegyék el az ember jogsiját pár hónapra, abból szerintem többet tanulna mint bírságból. Hozzáteszem az utobbi években évröl évre csökken a balesetek száma szerencsére, de legyen már útfelújítás is stb..."

"Több mint 29 éves jogosítvánnyal, sokszázezer levezetett kilométerrel a hátam mögött még soha nem sikerült gyorshajtási csekket kapnom, pedig minden nap autózom jó sokat. Valamit biztosan rosszul csinálok. :-)

Ettől függetlenül ismerem az ügymenetet, és már-már röhejes amit összegörcsöl a rendőrség ezzel a témával. Nem sikerül megtalálni a jó, hatékony megoldást, ezt az "objektív felelősség" /már a neve is hülyeség, hogy lehet objektív az, amit feltételez a hatóság, hogy a tulajdonos követte el a szabálysértést/ is azért lett kitalálva, hogy ne kelljen dolgozni annak érdekében, hogy megállapítsa a rendőrség a szabálysértő kilétét. Kezdve azzal, hogy ha megállítanák a gyorshajtót, akkor az már munka, és a rendőr erre nem ér rá. Viszont nem lehetne megúszni a büntetést."

"Jellemző, hogy aki gyorsan hajt kritizálja a rendszert...talán azon kellene elgondolkodni, hogy amit bírságban kiküldenek azt a bevételt ki kapja meg? Mert nem a rendőrség, ez ténykérdés...azon is el lehetne gondolkodni egyeseknek, hogy esetleg nem hajtanak gyorsan, még akkor is ha ez nekik nem tetszik stb...Magyarországon a jogállami gondolkodás a béka segge alatt van általános szinten... itt mindenki azt hiszi hogy mindenhez joga van,az egész KRESZ miatta lett megalkotva, a sebességkorlátok azért lettek kitalálva hogy elrontsák a napunkat, aztán amikor kiderül hogy nem akkor meg sírnak...szánalom amikor magyarázzák azt amit nem lehet...pedig egyszerű: gyorsan mentél - kifizeted..."

"Úgy gondolom, hogy a régi rendszert kellene követni. Közlik a tulajjal, hogy szabályt sértett /az autója/, és ha nem ismeri el, akkor a fotót megtekintheti itt és itt, vagy kiküldik neki postán, természetesen külön díjért, ha bebizonyosodik hogy a tulajdonos a hunyó. Nem kell sokszázmillás, szarul működő rendszer, internet, stb. Vagy ha igen, akkor azt arra kellene használni, hogy a nyilvántartott tulajdonosi adatok, és a szabálysértési adatok alapján automatikusan elkészíti a határozatot, kinyomtatja a borítékot, és a 300 embernek csak be kell borítékolnia és postára adni. Ez ilyen egyszerű /lenne/, és például Franciaországban működik is!"

"Az így elúszott pénz csökkenthető lenne, ha előbb a magasabb bírságokat küldenék ki. Egy számítógépnek nem okoz gondot az adatok bármilyen feltétel szerinti rendezése."

A szabálytalankodó vagyona is befolyásolhatja a bírságoló rendőrt

Idegesítőek, sőt veszélyesek, amikor egyesek indexelés nélkül váltogatják a sávokat, makacsul a legbelsőben araszolgatnak, vagy nem tartják be a követési távolságot. Pedig a rendőrök szó szerint milliószámra bírságolják a "közlekedési szabályok kisebb fokú megsértését". De hol a határ a pénzbüntetés és a figyelmeztetés között, és milyen mondatok elhangzása után fog vékonyabban a minket megállító rendőr tolla?

Soha nem szervez a rendőrség akciót kizárólag a kisebb szabálysértések ellenőrzésére

1 millió 453 ezer darab helyszíni bírságot szabott ki 2008-ban a rendőrség kizárólag a "közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértéséért", míg egy évvel korábban 1 millió 226 ezer darabot (tavalyi adat egyelőre nincs). Ebben nincs benne a gyorshajtás, az övhasználat elmulasztása, az ittas vezetés és számos más komolyabb vétség, csak az apróbbak. Legalább egy évtizede az utakon autósokat megállító rendőröket kérdeztünk a bosszantó szabálysértőkkel kapcsolatos tapasztalataikról és a saját hozzáállásukról.

Amit rendszerint büntetnek

Jobbra tartási kötelezettség - "Nagyon furcsa, egyben veszélyes, hogy nálunk mindenki a belső sávban akar közlekedni. Ha van egy kétszer négysávos út, akkor harminc autó halad a legbelsőben, aztán húsz, majd tíz kifelé haladva, míg a legszélsőben már csak három megy. Pedig jobbra tartási kötelezettséget ír elő a KRESZ, és nem véletlenül" - mond példát Fótos József alezredes, a Pest Megyei Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának helyettes vezetője egy, a szabályok szerint kisebb, de figyelmeztetés helyett nála inkább bírságot érdemlő vétségre.

Nála is szigorúbban áll ehhez a tatabányai Baktai Gábor, aki szerint "ebben az esetben nincs figyelmeztetés". Állítja, hogy ez a sima kétsávos vidéki szerpentineken is rendkívül veszélyes, mert a kanyarokban mindenki befelé húzódik, amiből könnyen balesetek keletkezhetnek. "Sajnos most is több ilyen ügyet vizsgálunk, pedig ezek a szabályok betartásával megelőzhetők lennének" - mondja az osztályvezető.

Egy 1999-es kormányrendelet foglalkozik a kisebb szabálysértésekkel, e szerint az ilyet tapasztaló rendőrök figyelmeztethetnek, vagy 3-20 ezer forint helyszíni bírságot róhatnak ki (amelyet a nevével ellentétben utólag, csekken kell befizetni), esetleg feljelentést is tehetnek. Hogy mikor melyik eszközhöz nyúlnak, azt az összes megkérdezett rendőr szituációfüggőnek nevezte. Persze vannak olyanok, amikor jellemzően bírságolnak.

Indokolatlan ködlámpahasználat - A jobbra tartási kötelezettség mellett ilyennek nevezték a megkérdezettek azt a felettébb irritáló magatartást, amikor valaki jó látási viszonyoknál is használja a ködfényszórót. Ez minden esetben zavaró, nem úgy, mint az apró vétségek többsége, amikor az adott helyzet alapján mérlegelnek az egyenruhások. Mint például az indexelés hanyagolásánál.

Aminek szituációfüggő a büntetése

Irányjelzés - "Ha teszem azt valaki földútról kanyarodik járművével egy szinte forgalommentes mellékútra, és eközben elfelejt irányjelzőzni, azt nem ugyanúgy szankcionáljuk, mintha valaki Szegeden, az 5-ös kivezető úton index nélkül előzget a forgalom sűrűjében, hiszen a két eset balesetveszélyessége között nagy a különbség" - állítja Vad Róbert, a Csongrád megyei baleset-megelőzési bizottság titkára. Előbbi esetben megúszhatja egy figyelmeztetéssel, míg a másik esetben helyszíni bírság vagy szabálysértési feljelentés a következmény. Konkrét összeget nem mond a százados, "pont azért, mert sok mindentől függ".

Az adott szituáció mellett a sofőr viselkedése és anyagi helyzete is dönthet a büntetés mértékéről

Rendszám leolvashatósága - Szintén határesetnek nevezték többen a nehezen leolvasható rendszámokat. Mint mondták, rovarok százai és sár is takarhatja a betűket és számokat, de szándékos ügyeskedésről is szó lehet, emiatt egészen máshogy állnak ők is a papíron azonos szabálytalansághoz. A sár figyelmeztetést érdemel, az viszont büntetést, amikor a motorosok csaknem vízszintesre állítják, vagy középen megtörik a lemezt. "Leesik, ha máshogy rakom fel. Csak vízszintesen tudtam felcsavarozni. Felfújta a menetszél. Így vettem" - sorolja Baktai néhány fülön csípett motoros magyarázatát.

Tartozékok - Ugyancsak vét a szabályok ellen az a sofőr, akinek járművében nincs meg minden szükséges tartozék (személyautónál ilyenek az elakadásjelző háromszög és az elsősegélykészlet). Az általunk megkérdezettek szerint itt is a részletek döntik el a büntetés-figyelmeztetés kérdést, amivel leginkább a kamionosok megállítása után kerülnek szembe. Ha például az előírt négy kerékkitámasztó ék helyett csak kettőt tart, az még bocsánatos bűn, nem úgy, mint a tűzoltó készülék hiánya.

Világítás - Egyértelműen szituációfüggőek a tompított világítással kapcsolatos problémák, de szó szerint itt a legvilágosabb a rendőrök számára a határvonal. Városon kívül éjjel és nappal is használni kell a tompítottat, ez egyértelmű. Aki viszont fényes nappal, kiváló látási viszonyok közepette feledkezik meg a felkapcsolásáról, azt jellemzően szóban marasztalják el, egyértelmű büntetés jár viszont a sötétben világítás nélkül poroszkálónak.

Amit nem nagyon tudnak büntetni

Követési távolság - "Egyrészt a KRESZ is azt írja, hogy a biztonságos megálláshoz szükséges távolságot kell tartani, másrészt egy megállítás után a sofőr azt mondja, hogy ő bizony meg tudott volna állni, én meg azt, hogy nem" - mond egy nehézséget Fótos József. De a követési távolság be nem tartásának rendőrségi megítélését más is árnyalja, holott nyilvánvalóan balesetveszélyes magatartás.

A biztonságos megállás ugyanis autó- és sofőrfüggő. Ugyanakkor vannak olyan forgalmi helyzetek és útszakaszok is, amikor akaratukon kívül haladnak egymás hátsójában a járművek. Az alezredes ilyennek nevezte az M0-t, amely szerinte már most 120-130 százalékon üzemel, tapasztalatai szerint a körgyűrűn rendszeresen szorosan követik egymást a kamionok. "Mi alapján büntessen meg ezeket a sofőröket?" - tárja szét a karját Fótos, majd hozzáteszi. "Ahol persze tábla is előírja a követési távolságot, ott nincs mese, büntetnünk kell."

Amitől megenyhülhet a rendőr

A sofőr reakciója - Az egyenruhások szerint nem csak a közlekedési szituáción múlik, hogy figyelmeztetés vagy bírság jár, és ha mindenképpen utóbbi, akkor milyen szám szerepeljen a csekken. Vad Róbert szerint az intézkedés nemének és a kirótt összegnek a megállapításában az is befolyásolja az intézkedő rendőrt, melyik és milyen mértékű szankció éri el célját. Vagyis hogy melyik tartja vissza az autóst a későbbi hasonló szabályszegéstől.

Luxusautósok ne hivatkozzanak rossz anyagi helyzetre

Ha például látszik rajta, hogy megbánta, látszik rajta, hogy nem csak megígéri a jövőbeni szabályos közlekedést, hanem komolyan is gondolja, akkor a százados szerint kisebb szankcióval is el lehet érni, hogy a jövőben szabályszerűen közlekedjen. (Tagadás esetén elvileg nincs mérlegelési lehetősége a rendőrnek, szabálysértési eljárást kell indítania, amelynek során az úgynevezett szabálysértési előadó dönt majd utólag arról, hogy mi történt, és annak milyen következményei legyenek.)

A sofőr szociális helyzete - Meglepő módon akár azt is megkérdezhetik az autóstól, hogy mivel foglalkozik, hány gyereke van, ne adj isten, mennyit keres. "A bírságösszeg megállapításakor nem utolsó szempont a személyi körülmények figyelembe vétele, mérlegelése. Ha például a szabályszegő hátrányosabb anyagi körülmények között él, elképzelhető, hogy kisebb összeg is eléri a kívánt visszatartó erőt. De hangsúlyozom, minden az adott szituációtól függ" - mondja Vad Róbert.

Fótosnak is van olyan kollégája, "aki ha kilóg a babakocsi szára a csomagtartóból, és három gyerek ül a kocsiban, akkor azt nem bírságolja meg egy apróbb szabálytalanság esetén. De ismerek olyan rendőrt is, akit ez nem hat meg." A nyíregyházi Tóth Attila azt mondja erre, hogy ők is a körülmények függvényében döntenek a büntetésről, és ha valaki például luxusautóval közlekedik, akkor nem igazán befolyásolja őket a rossz anyagi helyzetre hivatkozás, "mert mindenki azt mond, amit akar".

Amit nem lehet megszüntetni

Nincsenek ellenőrzési akciók - "Amíg lesz egy fa az út mentén, és egy autós az úton, addig nekimennek a fának" - ezzel a mondattal érzékelteti Baktai, szerinte a "közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértését" nem lehet megszüntetni. Pontosan ugyanígy vélekedtek a többiek is.

Ráadásul a megkérdezettek mind azt mondták, hogy mivel a rendőrség országszerte emberhiánnyal küzd, kifejezetten az apróbb vétségek kiemelt ellenőrzésére soha nem is szerveznek akciókat, csak a nagyobbakra, amilyen a gyorshajtók vagy a biztonsági övet nem használók kiszűrését célzó ellenőrzés volt nemrég.

Befizetetlen csekkek

Bírság: Pest megyében a legtöbb, Somogyban a legkevesebb

Magasan a Pest megyei rendőrök osztották ki a legtöbb csekket tavaly, összesen 489,5 millió forint értékben. Kérdésünkre, hogy mi lehet az oka ennek, a megyei kapitányságtól azt a választ kaptuk, hogy "munkatársaink a közúti ellenőrzések során fokozott figyelmet fordítanak a szabálysértőkre. Illetékességi területünkön rendszeresen hajtunk végre fokozott ellenőrzéseket, preventív jelleggel."

Nyilván vannak adottságbeli okai is Pest megye elsőségének, például, hogy az összes hazai autópálya innen indul, és valószínűleg itt a legnagyobb a forgalom, még úgy is, hogy a budapesti adatok (387,1 millió forintnyi helyszíni bírság) a megyein felül számolandók. Az úthálózatból fakadó méretbeli és forgalmi különbségek sem indokolhatják ugyanakkor azt, hogy Somogyban a Pest megyeinek mindössze a nyolcada a helyszíni bírságok összege (61,2 millió forint).

Kérdésünkre, hogy mi állhat a kirívóan alacsony összeg mögött, a Somogy megyei rendőrkapitányság a következő választ adta. "Azért szabtak ki rendőreink 2009-ben 61,2 millió forint értékben helyszíni bírságot közlekedési tárgyú szabálysértések kapcsán, mivel mérlegelésük alapján ekkora bírságösszeg volt arányban az elkövetett jogsértésekkel."

Óriási különbségeket mutat megyénként a befizetési hajlandóság is. Vasban a 102 milliós bírságból 11,2 millió forint maradt befizetetlen, ami országosan a legjobb arány. A határmegye elsősége azért is figyelemre méltó, mert a kiosztott csekkekre fittyet hányók között jelentős a külföldiek aránya.

Főleg a külföldiek tépik szét a sárga csekket. Más országokban is probléma a bírság behajtása

A kirótt bírság nagyságához képest arányában a legtöbb befizetetlen csekk Csongrádban (228,8 millió forintból 126,1 millió), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (112,1 millióból 63,9 millió) és Békésben (178,7 millióból 87,2 millió) volt tavaly.

Megússzák a külföldiek

A rendőrség szerint sokan az anyagi helyzetük miatt egyszerűen nem tudják kifizetni az olykor több tízezres bírságot, de megússzák a fizetést a regisztrációs adó elkerülése miatt nem magyar rendszámmal közlekedő vagyonosabb magyarok is. A rendőrség tapasztalatai szerint ugyanis "meghatározó számban" büntetnek külföldieket, akik viszont simán megússzák, ha befizetés helyett széttépik és kidobják a csekket. Ugyanis "jelenleg nincs arra jogi lehetőség, hogy külföldi állampolgártól helyszíni bírságot hajtson be a rendőrség" - írta az ORFK az [origo]-nak.

Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a magyar rendőrség nemzetközi fórumok igénybevételével igyekszik eljárni a közösségi államok jogsértő polgáraival szemben, amelyekhez - mint írták - nemzetközi szerződések, együttműködések szükségesek. A bírságbefizetést hanyagoló nem uniós állampolgárokkal szemben beutazási és tartózkodási tilalom rendelhető el - hogy mennyi ilyet rendeltek el az elmúlt években, arról viszont sem az ORFK, sem a felette álló Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) nem vezet statisztikát.

Megkérdeztük a tárcától, miért nincs jogi lehetőség külföldiektől behajtani a bírságot, és ki a felelős azért, hogy évi egymilliárd forinttól elesik a költségvetés. Az IRM válasza szerint "helyszíni bírság kiszabása esetén annak teljesítésére elsődlegesen bankkártyával van lehetőség, és csak ha ennek feltételei nem állnak fenn, akkor kerül sor a postai csekkes befizetésre".

Más országokban is probléma

Tény, hogy január 1-jei hatállyal bekerült a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvénybe: "a kiszabott helyszíni bírság megfizetését - ha annak feltételei adottak - a helyszínen bankkártyával is teljesítheti" a megbírságolt. Csakhogy amint azt elsőként megírtuk, a technikai feltételek még nem adottak. Csak néhány hete indult el Magyarországon a kártyás fizetés tesztüzeme, és egyelőre csak két megyében (Békés és Csongrád), és azokban is csak 15-15 járőrnél lehet a csekk helyett azonnal kiegyenlíteni a büntetést. A tavalyi adatokkal kapcsolatban erre hivatkozni tehát nem szerencsés.

A problémát magyarázva az IRM hozzátette: a pénzbírságok behajtásának legfőbb akadályai elsősorban az egyes tagállamok közötti adatszolgáltatással kapcsolatos gondok. Mint írták, Ausztriával már megkezdődött egy kétoldalú szerződés kidolgozása, ami után "a helyszíni bírsággal sújtott gépjárművezetőkkel szembeni eljárás lefolytatása könnyebbé válik, mivel az adatcsere szabályozott lesz, aminek alapján sor kerülhet a bírság végrehajtásának átadására".

Hiába a helyszíni bírság, hiába kapják meg a jegyzők a renitensek adatait, alig sikerül a behajtás

A minisztérium szerint a probléma és megoldási lehetőségei rendszeresen szerepelnek a különböző európai uniós fórumok napirendjén, mivel nem kizárólag Magyarország számára jelent gondot a jelenség kezelése.

A végrehajtás sem sikeres

A kiegyenlítetlen csekkek magyar gazdáitól elvileg nagyobb eséllyel lehet a pénzt követelni, az adataikat ugyanis a rendőrség átadja a lakhelyük szerint illetékes önkormányzatnak, ahol a jegyzőnek kötelessége végrehajtást indítani. Csakhogy az adatok azt mutatják, nem nagyon járnak sikerrel ezek a behajtási kísérletek.

Mint említettük, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Csongrádban és Békésben a legrosszabb a befizetési hajlandóság. A megkeresett megyeszékhelyek közül Szolnok és Békéscsaba tudott használható adatokat szolgáltatni. Utóbbinál 1700 darab helyszíni bírságot adott át tavaly a rendőrség az önkormányzatnak, amely minden esetben elindította a végrehajtást. 790 alkalommal jártak sikerrel, 3,4 millió forintot begyűjtve (a megyében 87,2 millió forintot nem fizettek be).

Még ennél is sokkal rosszabb eredménnyel jártak a szolnoki önkormányzat munkatársai. 2009-ben 1300 helyszíni bírsággal kapcsolatban kérte őket a rendőrség, hogy adóként hajtsák be a ki nem egyenlített bírságokat, amelyekből mindössze 828 ezer forintot tudott beszedni utólag a jegyző. Ez egy bírságra lebontva 637 forint, ami nem tűnik soknak, tudva azt, hogy a helyszíni bírság összege a háromezer forintos minimumtól húszezerig terjedhet.

Százharmincszor 300 ezer forintos bírság

A tavaly kiszabott közigazgatási bírságok közül a legtöbb esetben gyorshajtás miatt büntették meg az autósokat, míg a második leggyakoribb vétség a helytelen parkolás volt. E két szabályszegési forma az összes bírság több mint 90 százalékát lefedte 2009-ben. Mint ismert, a közigazgatási bírság - amelynek alapja kizárólag technikai eszközzel készített felvétel lehet - összege 30 ezer forinttól 300 ezerig terjed. Utóbbit a rendőrség tavaly 130 alkalommal szabta ki.

Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet  az egyes szabálysértésekről

(forrás: origo.hu)