Közlekedés klub

Közlekedés klub hírei

Szennyvíziszapból üzemanyag: biogáz-kút Zalaegerszegen

Közép-Európa első, biometán üzemanyag tankolására alkalmas töltőkútját avatták fel szerdán Zalaegerszegen, a Zalavíz Zrt. szennyvíztisztítójának területén.

Gyutai Csaba, a város alpolgármestere az avatáson elmondta: a szennyvíziszapból előállított és tisztított biometánnal kezdetben a Zalavíz autóit hajtják, de a tervek szerint a város tömegközlekedési járműveit is elláthatják az itt nyert üzemanyaggal. Ez jelentős megtakarításokat hozhat, hiszen jelenleg 90-100 forintos literenkénti önköltségi áron tudják biztosítani a szennyvíztelepen nyert biogázt.

A politikus hozzátette: a zalai megyeszékhely jövőjének szempontjából is nagy jelentőségű az önkormányzat résztulajdonában álló társaság beruházása. A zalai megyeszékhely ugyanis ökovárossá szeretne válni, amelynek része, hogy teljes körűen szelektíven kezelik a hulladékot, akár ásványvíz minőségű ivóvizet kívánnak biztosítani a lakosságnak, és az alternatív energiaforrások hasznosításának további lehetőségeit is megteremtik.

Burján Richárd, a Zalavíz elnök-vezérigazgatója kifejtette: a szennyvíztisztítóban keletkező iszapot egy rothasztó toronyba vezetik, majd az itt keletkező biogázt tisztítják, szűrik és sűrítik, hogy a megfelelően átalakított gépkocsikba tankolhassák. A biogáz tisztító 150 millió forintos beruházásához a kohéziós alapból 95 százalékos támogatást nyertek, a töltőállomást pedig saját forrásból, 20 millió forintból alakították ki.

A Zalavíz vezetője elmondta: a fejlesztés gazdaságilag is megtérülő beruházás, de jelentős környezetvédelmi haszonnal is jár, miután a biometánnal hajtott autóknak lényegesen alacsonyabb a károsanyag-kibocsátása is. Egyelőre egy személyautót alakítottak át az új üzemanyagfajtára, de a tervek szerint a meglévő közel százdarabos autópark cseréjével teszik alkalmassá járműveiket a biometán üzemmódra.

A cégvezető elmondta, hogy a beruházás kapcsolódik a Zalaegerszeg és térségében évek óta folyó szennyvízprojekthez. Ennek részeként 13 milliárd forintos költséggel újult meg és bővült a térségben a csatornahálózat és korszerűsítették a szennyvíztelepet.

A zalai megyeszékhelyen az energiahatékonysági beruházások eredményeként a keletkező biogázt fűtésre, gázmotorokkal villamos energia termelésére és most már üzemanyag előállítására is hasznosítani tudják. Akár a földgázhálózatból is képesek az autók gáznemű üzemanyagát előállítani.

A környezettudatosság jegyében Zalaegerszegen és Lentiben klórozás helyett UV-fénnyel fertőtlenítik az ivóvizet, a rothasztó tornyokban pedig ultrahangos bontással távolítják el a lerakódásokat. Ezen túlmenően pályáztak egy két lépcsőben megvalósuló, az ivóvíz minőségét javító beruházásra is.

Körülbelül 1,4 köbméter biogáz egyenértékű egy liter benzinnel, de jóval olcsóbb annál, bruttó 150 forintba kerül, és kevésbé terheli a környezetet. A Zalavíz jelenleg napi 1200 köbméter biogáz előállítására képes, de hamarosan megháromszorozzák a termelést. A napi 3600 köbméter metán pedig már körülbelül száz kocsi feltöltésére elegendő.

Bár a hazai utakon is futnak már olyan járművek, amelyek alkalmasak lehetnek a biogáz-üzemre, a zalaegerszegi kút egyelőre „nem nyilvános.” Burján Richárd, a társaság vezérigazgatója ennek kapcsán közölte: mindenekelőtt az volt a céljuk, hogy környezetkímélőbbé és olcsóbban üzemeltethetőé tegyék saját flottájukat. Mint mondta, jelenleg csupán egy autójuk képes biogázzal működni, de néhány év alatt lecserélik mind a száz járművüket. A vezérigazgató kérdésünkre elmondta: várhatóan két-három év múlva döntenek arról, hogy kereskedelmi forgalomba hozzák-e a biogázt.

A kút „nagyközönség” előtti meg-nyitásával nem kell különösebben sietnie a Zalavíznek. Steier József, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szakértője ugyanis lapunknak elmondta: a hazai mintegy százezer gázüzemű autó nagytöbbsége LPG-t, vagyis cseppfolyós, Probán-Butánt használ. Biometánnal viszont csak a földgáz használatára tervezett CNG-s járművek működnek. Bár több autógyár is készít CNG-s személyautókat, ezt a technológiát főként teherkocsikban és buszokban alkalmazzák. A szakember megemlítette: a debreceni és a szegedi közlekedési társaságnál futnak már CNG-s autóbuszok.

A két technológia közötti különbség kapcsán Steier kitért arra is: az LPG-s autók már 400 hazai kúton tankolhatnak, a CNG-sek viszont csupán két-három töltőállomáson. Ezzel együtt a szakember szerint üdvözlendő a zalaegerszegi kút megnyitása, hiszen – mint mondta – a földgáz, a biometán és a Probán-Bután is jóval olcsóbb, takarékosabb, környezetkímélőbb hajtóanyag a gázolajnál és a benzinnél.

Fogalmak

LPG (Liquefied Petroleum Gas) - Propán-Bután (PB gáz)

CNG (Compressed Natural Gas) - földgáz

Külső hivatkozások

LPG