Ismét nőkről neveztek el közterületeket Budapesten | 2024. március 3.

Öt nő, egy feminista, egy festőművész, egy költő, egy pedagógus, és az első női ügyvéd kap utcanévtáblát a fővárosban. Még így is főként férfiak nevét viselik a közterületek Budapesten.

Sokkal kevesebb közterület őrzi nők nevét, mint férfiakét Budapesten. Egy korábbi adat szerint 2309 férfinév között 2177 valós férfinév szerepel, ami az összes közterület 84 százaléka. A 282 női név között 165 valós női név szerepel, ami az összes közterület csupán 6,3 százaléka – derül ki az adatvizualizáció gyűjtéséből.

Ezt felismerve tavaly májusban parkot neveztek el a 7. kerületben Janikovszky Éva íróról, sétányt a 11. kerületben Nemes Nagy Ágnes költőről, de utcanévtáblát kapott Lakatos Gabriella táncművész, világhírű balerina, Kosáryné Réz Lola konzervatív feminista írónő, műfordító, és Madzsarné Jászi Alice táncpedagógus, a magyar gyógytorna alapjainak megteremtője is.

A legutóbbi közgyűlésen újabb öt közterület kapott női nevet. Dirnfeld Jankának például a Corvinnál, a VIII. kerületben lesz tere. Ő 1876-ban született, az 1904-ben alapított Feministák Egyesületének egyik oszlopos választmányi tagja, az Egyesület titkáraként egyik fő szervezője volt az 1913-as Budapesti Nemzetközi Női Választójogi Kongresszusnak. Rendszeresen publikált az első hazai feminista lapban, „A nő és a társadalom” című újságban, ahol a nők számára szerinte a leginkább megfelelő munkaköröket is összeírta. Testvérével együtt túlélte a holokausztot, majd a háború után segített újra szervezni a Feministák Egyesületét. 1921-ben az USA-ba emigrált. Hosszú ideig a VIII. kerületi Népszínház utca 21. szám alatti házban lakott.

Zuglóban négy, eddig névtelen parkot híres, ismert nőkről neveztek el.

Gyenes Gitta festőművész, grafikus volt. Budapesten Karlovszky Bertalannál, majd Nagybányán, Bécsben és Rómában tanult. Rendszeresen részt vett a Nemzeti Szalon tárlatain, porcelánfestéssel is foglalkozott. Lakásán művészeti szalont tartott fenn, melynek rendszeres látogatója volt Karinthy Frigyes és József Attila is. Zuglóban a Gyarmat utca 2., később az Amerikai út 74. szám alatt lakott. Lefestette József Attilát, aki Gyenes Gitta Luca lányához írt verseket.

Radák Olga 1943-ban halt meg. Az Erzsébet Nőiskola (a Teleki Blanka Gimnázium elődje) tanára, igazgatója, pedagógiai szakíró volt. 1923-ban az Erzsébet Nőiskola épületében működő tanárképző főiskolára került. Amikor ezt az intézményt 1928-ban Szegedre helyezték, választania kellett a szegedi főiskolai tanárság és az Erzsébet Nőiskola újjászervezése, igazgatása között. Az utóbbi mellett döntött, és tizenöt éven át állt az intézmény élén.

Hajnal Anna 1977-ben, 70 éves korában halt meg. Költő volt, versei a háború előtt a Nyugatban jelentek meg, mentora Babits Mihály volt. Verseskötetei mellett elbeszéléseket, műfordításokat és gyermekverseket is kiadott. Több versét a Kaláka együttes és Halász Judit zenésítette meg.

Ungár Margit 1969-ben hunyt el, ő volt az első magyar ügyvédnő. Már a tanulmányai során számos nehézséggel kellett megküzdenie. Az egyetemi felvételinek például előfeltétele volt, hogy mindenből kitűnő legyen – miközben a férfiaknál ez nem volt kikötés. Aztán a fővárosban szeretett volna tovább tanulni, amit nem engedélyeztek, így előbb Debrecenben, majd Szegeden folytatta jogi tanulmányait. 1928. június 24-én tette le az ügyvédi vizsgát. Az eseményről szinte valamennyi hazai napilap beszámolt. Tevékeny részese volt annak a beadványnak, amelynek célja a nők választójogának megadása és szabad pályaválasztásuk törvénybe iktatása volt.
https://enbudapestem.hu/2024/03/03/ismet-nokrol-neveztek-el-kozteruleteket-budapesten

Válasz