Január 1-jén lépett hatályba a nemdohányzók védelméről szóló törvény jelentős szigorítása, amely gyakorlatilag teljesen megtiltja a dohányzást a zárt közforgalmú helyeken. Az új, dohányzási tilalommal kapcsolatos szabályok január 1-jétől hatályosak, azonban az egészségügyi államigazgatási szerv 2012. április 1-jéig nem fog szankciókat alkalmazni a szabályok megszegőivel szemben.

De milyen szabályok léptek hatályba az új év kezdetével?

Nem szabad dohányozni

• közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben
• közösségi közlekedési eszközön
• munkahelyen
• közterületnek minősülő gyalogos aluljárókban, játszótereken, valamint a játszóterek külső vonalától számított 5 méteren belül
• vasútállomásokon, megállókban, várakozó helyeken, azok külső vonalától számított 5 méteres távolságon belül.

A módosító rendelkezések értelmében egyáltalán nem jelölhető ki dohányzóhely

• közoktatási intézményben
• gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben
• munkahelyeken (zárt térben)
• helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton.

Amennyiben a jogszabályban megállapított szabályokat valaki megszegi, akkor részére 20.000 forinttól 50.000 forintig terjedő egészségvédelmi bírságra fogják kötelezni. Ha a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesítik, a dohányzást érintő tilalmak, korlátozásokat megszegi, legalább 100.000 forint legfeljebb 250.000 forint egészségvédelmi bírságra kötelezhető a kötelezettségek betartásáért felelős személy. Ez az összeg intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági térsaság esetében legalább 1.000.000 forint, legfeljebb 2.500.000 forint bírságra számíthat.

A törvény rögzíti, hogy a bírságot a cselekmény súlyára való tekintettel kell kiszabni, igazodnia kell az elkövető személyi körülményeihez. Lehetőség van helyszíni bírság kiszabására is, így a törvénysértőnek 30.000 forintig terjedő helyszíni bírságot lehet kiszabni, a befizetésére 30 nap áll rendelkezésre.

Szorosan a dohányzási témához kapcsolódik azon módosítás is, hogy 2012. szeptemberétől kizárólag olyan csomagolásban kerülhetnek forgalomba a dohánytermékek, amelyek tartalmazzák a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott kombinált figyelmeztetéseket, jellemzően sokkoló képeket szöveggel együtt. Ez a kormányrendelet is január 1-jén lép hatályba, azonban csak szeptembertől kell alkalmazni.

2010. augusztusától pedig csaknem az összes budapesti gyalogos aluljáróban tiltott a dohányzás, valamint 2011. február 6-ától ugyancsak tiltott a dohányzás a budapesti tömegközlekedési eszközök megállóiban, állomásokon.

(jogiq.com)

A Kormány 291/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a dohánytermékek jelöléséről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól

A Kormány a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 9. § tekintetében a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 11. § (2) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Magyarország területén előállított, továbbá forgalomba hozott dohánytermékekre kell alkalmazni.

(2) E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni a személyes fogyasztás céljából Magyarország területére behozott dohánytermékekre.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. bejegyzett kereskedő: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. § 16. pontjában meghatározott személy;

2. dohánytermék: a 3. pont és a 7. pont szerinti termék;

3. dohányzásra szánt dohánytermék:

a) cigaretta: dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas, dohányvágatból vagy dohányvágatból és dohányfóliából készült töltetét hosszanti részén ragasztott cigarettapapír vagy dohányfólia borítja, és nem minősül szivarnak vagy szivarkának, továbbá az a dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek,

b) szivar, szivarka:

ba) dohányrúd, amely teljes egészében természetes dohányból készült, illetve dohányrúd természetes dohányból készült borítékkal,

bb) dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyező külső borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külső boríték nem fedi a szopókát; a burok és a boríték dohányfóliából készült, és egy termék tömege – a filter és a szopóka nélkül – nem lehet kevesebb 1,2 g-nál, és a borítékot a dohányrúd hossztengelyével minimum 30 fokos hegyes szöget bezáróan, spirálisan tekerték fel,

bc) dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyező dohányfóliából készült külső borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külső boríték nem fedi a szopókát; egy termék tömege – a filter vagy a szopóka nélkül – nem kevesebb 2,3 g-nál, és a kerülete a dohányrúd hosszának legalább egyharmadán nem kevesebb 34 mm-nél,

c) fogyasztási dohány: a d) pont és az e) pont szerinti, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat,

d) finomra vágott fogyasztási dohány (cigarettadohány): olyan fogyasztási dohány, amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1,5 milliméter szélességűre vágott,

e) egyéb fogyasztási dohány (pipadohány): a d) pont alá nem tartozó, pipában történő elszívásra szolgáló fogyasztási dohány,

f) bármely olyan egyéb termék, amelyet dohányzás céljából gyártanak, még abban az esetben is, ha csupán részben tartalmaz – akár géntechnológiával módosított formában, akár nem ilyen formában – dohányt;

4. fogyasztói csomagolási egység: a dohánytermékek kötelező csomagolása során alkalmazott legkisebb csomagolási egység;

5. forgalomba hozatal: a dohánytermék továbbforgalmazók részére történő nagykereskedelmi, illetve a fogyasztók mint végső felhasználók részére történő kiskereskedelmi értékesítése;

6. forgalomba hozó: az 5. pont szerinti tevékenységet végző gazdálkodó szervezet vagy természetes személy;

7. füst nélküli dohánytermék:

a) rágásra szolgáló dohánytermék: a formázott rágódohány,

b) tüsszentésre szolgáló dohánytermék: a por alakú burnót,

c) szájon át fogyasztott dohánytermék: a dohányzásra, illetve rágásra szánt termékeken kívül minden szájon át való használatra szánt, teljes egészében vagy részben dohányból készült, porított vagy szemcsés, illetve e két forma bármely kombinációja révén előállított termék, különösen a zacskóban vagy likacsos szerkezetű zacskóban, valamint az élelmiszerhez hasonló formában kiszerelt termék;

8. füstszűrő: a cigaretta, szivar, szivarka azon része, amely a dohányterméken áthaladó főfüst szűrésére szolgál;

9. gyártó: a dohánytermék előállítója;

10. gyűjtőcsomag: több fogyasztói csomagolási egységet tartalmazó, kiskereskedelmi forgalomban értékesített nagyobb csomagolási egység;

11. importáló: az a személy, aki – a Jöt. rendelkezéseinek betartása mellett – először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen;

12. kátrány: a nikotinmentes száraz füst-kondenzátum;

13. nikotin: a száraz füst-kondenzátum nikotin-alkaloidtartalma;

14. szállítási csomagolás: a termék szállításához kialakított, de kiskereskedelmi forgalomba nem kerülõ csomagolás;

15. személyes fogyasztás: a dohánytermék nem kereskedelmi jelleggel, magánszemély által történő, a Jöt. Szerinti adómentes behozatala;

16. szén-monoxid: a cigarettafüst gázfázisának alkotórésze;

17. szopóka: a cigarettához, szivarhoz, szivarkához rögzített rész, amely közvetlenül a szájjal érintkezik;

18. tároló adóraktár engedélyese: a Jöt. 100. § (1) bekezdés d) pontja szerinti dohánytároló adóraktár engedélyese.

2. Jelölés

3. § A fogyasztói csomagolási egységen jelölni kell:

a) a dohánytermék nevét,

b) a dohánytermék megnevezését a következők szerint: „cigaretta”, „szivar”, „szivarka”, „cigarettadohány”, „pipadohány”, „rágódohány”, „burnót”,

c) a gyártó vagy forgalomba hozó, bejegyzett kereskedő, tároló adóraktár engedélyes megnevezését azonosításra alkalmas módon,

d) a dohánytermék származási helyének megjelölését, ha az áru nem az Európai Gazdasági Térségből származik,

e) a darabszámot (cigaretta, szivar, szivarka) vagy tömeget (fogyasztási dohány, rágásra, tüsszentésre szolgáló dohánytermék), füstszűrős termék esetén a „füstszűrő(s)” vagy „filter(es)” szót,

g) cigaretta esetében a kátrány, nikotin és szén-monoxid tartalom, illetve hozam számszerű értékét a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 6. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint a következő módon:

ga) „Kátrány X mg/cigaretta” (ahol X egészre kerekített szám),

gb) „Nikotin Y mg/cigaretta” (ahol Y egy tizedesjeggyel megadott, kerekített szám),

gc) „Szén-monoxid Z mg/cigaretta” (ahol Z egészre kerekített szám),

h) a gyártás időpontját (az év, a hónap és a nap feltüntetésével) és helyét, vagy tételszámot, illetve kódolt megjelölést, amelyből a gyártás helye és ideje megállapítható,

i) füst nélküli dohánytermék esetében az Nvt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti általános egészségvédő figyelmeztetés helyett a következő általános egészségvédő figyelmeztetést: „Ez a dohánytermék károsíthatja egészségét és függőséget okoz.”,

j) dohányzásra szánt dohánytermék esetében az 1. mellékletben felsorolt, a gyártó által az Nvt. 6. § (1) bekezdés b) pontjában és e rendeletben foglaltak szerint alkalmazandó kombinált figyelmeztetést.

4. §

(1) A gyűjtőcsomagon a 3. § a)–e), g) és j) pontja szerinti jelöléseket, valamint a 3. § i) pontja szerinti, vagy az Nvt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti általános egészségvédő figyelmeztetést kell alkalmazni a fogyasztói csomagolási egységekre meghatározott feltételekkel. Nem kötelező a jelölések alkalmazása az átlátszó gyűjtőcsomagon.

(2) A szállítási csomagoláson a 3. § a)–e) pontja szerinti jelöléseket kell alkalmazni.

5. §

Az Nvt. 6. § (1) bekezdés c) pontjában előírt jelölés során a cigaretta kátrány-, nikotin- és szén-monoxid tartalmának, illetve hozamának mérésére a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló jogszabályban foglaltak irányadóak.

6. §

(1) Gyűjtőcsomag esetében az általános egészségvédő figyelmeztetést a legnagyobb felületű, általában a termék nevét is tartalmazó oldalon kell feltüntetni úgy, hogy a felirat a felület legalább 30%-át tegye ki.

(2) A kombinált figyelmeztetést a termék gyűjtőcsomagjának másik legnagyobb felületű oldalán kell feltüntetni úgy, hogy a felirat a felület legalább 40%-át tegye ki.

(3) A cigaretta kivételével a többi olyan dohánytermék fogyasztói csomagolási egységén, ahol a legszembetűnőbb felület mérete nagyobb, mint 75 cm2, az egészségvédő figyelmeztetéseknek az egyes felületeken legalább 22,5 cm2 nagyságú területet le kell fedniük.

(4) Az általános egészségvédő figyelmeztetéseket és a 3. § g) pontja szerinti értékfeltüntetést fehér alapon, fekete, kövérített Helvetica betűtípussal kell nyomtatni. A feliratot kis betűvel kell szedni, kivéve a szöveg kezdőbetűjét, és azt az esetet, amikor a nagybetű használatát nyelvtani szabály követeli meg. A feliratot – a füst nélküli dohánytermékek kivételével – legalább 3 mm és legfeljebb 4 mm vastag, fekete vonallal határolt keretben kell elhelyezni, amely semmiképpen sem zavarhatja az egészségvédő figyelmeztetések szövegét és az értékfeltüntetést. A szöveget a nyomtatására fenntartott területen középre zárva, amennyiben a rendelkezésre álló terület mérete ezt lehetővé teszi, a csomag felső szélével párhuzamosan kell elhelyezni. Olyan betűméretet kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a szöveg a rendelkezésre álló felület lehető legnagyobb hányadát foglalja el.

(5) Az általános egészségvédő figyelmeztetések és a kombinált figyelmeztetések váltakozva való alkalmazását előíró kötelezettség ellenőrizhetősége érdekében a gyártó, az importáló, a bejegyzett kereskedő és a tároló adóraktár engedélyese köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből időtartamonként megállapítható, hogy időszakonként mely egészségvédő figyelmeztetést hányszor alkalmazták.

7. §

(1) A kombinált figyelmeztetés

a) a dohánytermék csomagolásának az általános egészségvédő felirattal szemközti főoldalára akként kerül nyomtatásra, hogy megtartsa az 1. melléklet szerinti formátumot és arányokat, valamint a kép és a szöveg grafikai sértetlenségét,

b) betölti a számára előírt felszín teljes egészét, és a csomagolás felső szélével párhuzamosan és a csomagon található többi információval azonos irányban helyezkedik,

c) sokszorosítása során az Európai Bizottság által megszabott, nyomtatásra vonatkozó műszaki előírásokat megfelelően kell alkalmazni,

d) egy legalább 3 mm és legfeljebb 4 mm vastag fekete szegély által körülhatárolt, amely semmilyen módon nem ütközik a kombinált figyelmeztetés szöveges vagy látványelemeivel, összhangban az 1. mellékletben foglaltakkal.

(2) A dohánytermék csomagolásán semmilyen formában nem lehet a kombinált figyelmeztetésekre megjegyzést tenni, azokat átfogalmazni vagy azokra utalni.

(3) A dohánytermék adójegyére nyomtatni, és azt egyéb módon eltakarni tilos. Az egészségvédő figyelmeztetések és a kombinált figyelmeztetések nyomtatásának eltávolíthatatlannak, törölhetetlennek kell lennie, azokat más írás vagy képanyag, illetve a csomagfelbontó szalag nem takarhatja, nem homályosíthatja el és nem szakíthatja meg. A cigarettát kivéve a dohánytermékeken a feliratok, az egészségvédő figyelmeztetések és a kombinált figyelmeztetések a csomagra eltávolíthatatlanul rögzített matricán is elhelyezhetők.

(4) A kombinált figyelmeztetéseket

a) úgy kell nyomtatni, hogy azokat ne takarja el vagy ne zavarja meg a csomag kibontása,

b) olyan módon kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a csomag felbontásakor a kombinált figyelmeztetések egyetlen szöveges vagy vizuális eleme se csorbuljon.

(5) A kombinált figyelmeztetések alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó, az Európai Bizottság által kiadott műszaki előírásokkal összhangban álló ellenőrzési követelményeket az országos tisztifőorvos normatív utasításban adja ki.

(6) A kombinált figyelmeztetések nyomdai kivitelezésére alkalmas elektronikus forrásdokumentumokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: ÁNTSZ-OTH) kérelemre elektronikus úton átadja a dohánytermék gyártója részére.

8. § Tilos a dohánytermék csomagolásán arra utaló szöveg, név, márkanév, képi vagy egyéb jelzés alkalmazása, amely azt sugallja, hogy egy adott dohánytermék más dohányterméknél kevésbé ártalmas.

3. Az egészségvédelmi bírságra vonatkozó szabályok

9. §

(1) Az egészségvédelmi bírságot az ÁNTSZ-OTH 10032000-00281519-00000000 számú, a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.

(2) A megyei és a fõvárosi kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve és kistérségi népegészségügyi intézete az általa az adott hónapban az Nvt. alapján kiszabott egészségvédelmi bírság összegéről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás személyazonosításra alkalmatlan, összesített adattartalmáról, valamint a tárgyhónapban bekövetkezett változásairól a fővárosi és a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elektronikus úton tájékoztatja az ÁNTSZ-OTH-t.

(3) A befolyt egészségvédelmi bírság összegéről az ÁNTSZ-OTH nyilvántartást vezet. A nyilvántartás személyazonosításra alkalmatlan, összesített adattartalmáról, valamint a tárgynegyedévben bekövetkezett változásairól az ÁNTSZ-OTH a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig tájékoztatja a fővárosi és a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét.

4. A dohánytermékek jelölésének piacfelügyelete

10. § Az e rendeletben foglaltak betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi és hatáskörében eljár a rendeletben foglaltak megsértése esetén.

5. Záró rendelkezések

11. §

(1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 102/2005. (X. 31.) FVM rendelet 6–11. §-a, valamint az azt megelőző „Jelölés” címsor.

(3) Az e rendelet hatálybalépését követően előállított cigaretta dohánytermékek szabad forgalomba bocsátására, a végső fogyasztónak történő átadására, valamint forgalomba hozatalára az Nvt. 8/B. §-a irányadó.

12. § Ez a rendelet

a) a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2001. június 5-i 2001/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének,

b) a színes fényképek és egyéb illusztrációk dohánytermékek csomagolásán egészségügyi figyelmeztetésként történő használatáról szóló 2003. szeptember 5-i 2003/641/EK bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja.

(http://www.magyarkozlony.hu/pdf/11346)

Forrás: JogIQ blog, Magyar Közlöny

A jelen blogon/oldalon közzétett információk, írások, bejegyzések, cikkek kizárólag a blog szerzőjének előzetes, kifejezett írásos engedélyével többszörözhetők, közvetíthetők a nyilvánosság felé tehetőek nyilvánosság számára hozzáférhetővé a sajtóban. Jelen nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdése szerint tiltó nyilatkozatnak minősül.

Tisztelettel,

Keserű Imre

jogiq.com