Százával nem képesek elindulni egy-egy hidegebb reggelen a BKV buszai, pedig a legtöbbet egész éjszaka - állva, motorgyilkos módon - járatják a hajnali indítási problémák megelőzésére. A BKV füstlepte hangárjában megtudtuk, hogy nincs a buszokon téli gumi, már nem divat a bicskázás, és kiderült, miként került fém alkatrész a szerelők körömpörköltjébe. A kisfőnök ugyanakkor tagadta, hogy csak mínusz 5 fokig hígítják a fagyállót.

Egy átalakított, 200-as sorozatú Ikarust használnak vontatónak
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

"Hú, azt inkább nem kéne lefotózni" - túr a hajába a cigitől sárga kezével Szentmihályi György autószerelő, a BKV kelenföldi garázsának üzemvezetője. Amint belépünk az óriáshangárba, arcon csap a kipufogógáz orrfacsaró szaga, a hatalmas nyitott kapuk és a jeges huzat ellenére is szemmel látható a szürkéskék füst. A szégyellnivaló jármű egy 1982-es évjáratú Ikarus, amelynek orrára tucatnyi félbevágott defektes gumit csavaroztak. Valami a formájával sem stimmel: egykor csuklós volt, de a harmadik ajtó előtt kettévágták, és egy másik busz hátulját rögzítették rá. Évek óta vontatógépként szolgál a telepen, most is egy nála jóval fiatalabb, olyan tizenöt év körüli menetrend szerinti járatot húz be az aknasorra.

A hajnali üzemkezdetkor szerettünk volna riportot készíteni, megnézni, milyen nehézségekbe ütközik elindítani a kelenföldi garázsból naponta kiáramló 270 buszt, de a BKV illetékese ezt nem engedte. "Csak akkor mehetnek, ha nyugalom van, két műszakváltás között". A nyugalom ennél nagyobb nem is lehetne, a műhelyben mindössze négy szerelő dolgozik. A garázsba érkezésünk előtt azért felhívtuk Botos Pétert, a Cinasz Közlekedési Szakszervezet elnökhelyettesét, aki maga is aktív BKV-sofőr. Épp egy menetrend szerinti buszból szállt ki a beszélgetésünk előtt.

"A fagyállókat mínusz 5-6 fokra hígítják"

Botos szerint egyszerű a válasz arra a kérdésre, hogy egy-egy mínusz 10 fokos hajnalon miért romlik el akár 200-300 busz is az üzemkezdet előtt. "Ezek a 15-20 éves buszok ugyanúgy elromlanak, mint ha valakinek ugyanilyen öreg Zsigulija van" - mondja, és azt még meg sem említi, hogy ezek átlagosan nem kétszázezer, hanem inkább kétmillió kilométert mentek. Kis gondolkodás után a szakszervezetis hozzáteszi, szerinte olyan ötven százalékkal kevesebb pénze van a BKV-nak alkatrészekre, mint amennyire szükség lenne. Ebből jön aztán a spórolás, trükközés.

Nézze meg a kelenföldi buszgarázsban készült videónkat!

"A buszokba töltött fagyálló folyadékok úgy vannak hígítva, hogy csak mínusz 5-6 fokig védenek, és az éjjeli tankolás után a járművek - ha leállítják őket - reggel hatra befagynak" - állítja Botos. Szerinte épp ezért az éjszakai beérkezést, majd a kötelező takarítást és tankolást követően, ha mínusz 10 fok környékén van a hőmérséklet, már le sem állítják a járműveket, egész éjszaka járatják őket, hogy reggel ne legyen gond az elindulással. Egy hétfői hír szerint Kocsis István BKV-vezér vasárnap éjjel adta ki azt az utasítást, hogy éjszaka is járatni kell a buszokat, hogy a levegőrendszerük ne fagyjon le.

Botos még szombaton azt mondta az [origo]-nak, évek óta így megy, és hogy ez nem csak pazarló és környezetszennyező, hanem nagyon rosszat tesz a buszok úgynevezett fekvőmotorjának is. "Alapjáraton kevés a töltés, kicsi az olajnyomás, ezért kevés a kenés: tavasszal aztán olajszivattyú-csere, vagy akár motorcsere is lehet a következménye a sokórás alapjárati üzemnek" - fogalmazott a buszsofőr.

"Már nem divat a bicskázás"

Az egyik húszméteres akna mellett állva Szentmihályi tagadta az állandó, egész éjszakás járatást, azt mondta, maximum félórát, egy órát járatják csak a buszokat, hogy ki tudjanak hajtani üzemkezdetre. Az üzemvezető azt is cáfolta, hogy a spórolás miatt agyonhígítanák a fagyállókat. "Csak nyáron van bennük mínusz 5 fokos fagyálló, ilyen hidegben mínusz 14 fokra állítjuk be" - fogalmazott. Ekkor egy szerelő lép oda hozzá, a mellettünk túráztatott busz hangja miatt csak annyit hallunk, hogy valamilyen módszerrel nem tudja leolvasztani a csövet. Beszélnek valamit, a szerelő közben egy rongyba a kezét törölgeti, majd visszamászik az aknába. Kérdezni nem lehet se tőle, se a kollégáitól, nem akarnak nyilatkozni.

Amiben Botos és Szentmihályi egyetértenek, azok a tipikus hibák: indítási problémák, a levegőrendszer és a fűtésrendszer lefagyása, valamint az ajtónyitó szerkezet - ezek mennek tönkre a legtöbbször. Elég, ha egy jégdugó keletkezik a kondenzvíz hatására - magyarázza a szerelők vezetője -, máris gond van. De a motorban az alumíniumszelepek is összehúzódnak ilyen hidegben, és máris bedugul a motor. Ugyanakkor azt állítja: az első mínusz 2-3 fokos hideg óta - amikor tömegével jelentkeztek a hibák - fokozatosan kevesebb jön elő. Ennek ellentmond, hogy múlt csütörtök után hétfőn hajnalban is lerobbant több száz busz, hétfőn csak délig 324 meghibásodást jegyeztek fel.

Évente csak Kelenföldön több százmillió forintnyi alkatrészt építenek be a buszokba

Az életkor és a hideg mellett az adott járat által használt út minőségétől, a megállók és a felszállók számától is nagyban függ egy-egy busz meghibásodásainak a száma. Nem mindegy, milyen gyakran nyílnak az ajtók, naponta ötszázszor, vagy csak százszor, és megállónként húszan, vagy százan szállnak fel a járműre. Természetesen a jellemzően az adott buszhoz tartozó sofőrön is sok múlik, kíméli avagy hajtja a saját buszát, nem ugyanannyi az elromló alkarész. Csak ennek a garázsnak évi több százmillió forint az alkatrészigénye, mondja Szentmihályi, holott a mozgatott járművek számát nézve ez csak a harmadik legnagyobb a városban. A BKV közlése szerint idén összesen 2,48 milliárd forintot költenek alkatrészre.

Ez például 23 éves, mutat a mellettünk javított csuklós buszra kísérőnk. Kívül-belül összefirkálták, az ablakait összekarcolták, olyan, mint a többi. Szentmihályi azt mondja, az nem is karcolás, újabban "valami spéci festékkel" fújják össze az üvegeket, amit képtelenek leszedni. Keserűen mondja: hiába várja el az utasok nagyobbik fele a kulturált buszokat tőlük, ha állandóan megrongálják a járműveket. "Még szerencse, hogy újabban a bicskázás már nem divat" - közli arra utalva, hogy az ülések legalább egyben vannak, manapság már nem nagyon vagdossák szét őket.

"Csak szétrohadt alvázzal állítjuk le"

Százával egymás mellé állított gumiabroncsok mellett sétálunk pontosan ugyanabban a hidegben, mint ami a garázson kívül van. A buszokon egyáltalán nincs téli gumi, a kerekekre a rég idejétmúlt négyévszakos abroncsokat szerelik, kivéve a hajtott középső (például a régi 280-as csuklós típusoknál), vagy a hátsó kerekekre. "Azokon futózott gumi van, azoknak más a futófelülete" - mondta Szentmihályi.

Szentmihályi György garázsmester szerint ritka a buszkannibalizmus

A téli gumit a leállított donorbuszokról sem tudják leszedni - azokon sem volt soha. Alkatrészt azonban lehet guberálni belőlük. Botos azt állítja, hogy a BKV csaknem 1400 buszából körülbelül 6-8 százalék lehet az, amelyből a többi működőképes jármű alkatrész utánpótlását a megrendelések mellett biztosítják, persze csak ameddig az igényelt darab megérkezik. "Néha előfordul, hogy egy alkatrész csak három hónap múlva jön meg, és az emiatt félre állított buszból több alkatrészt kiszednek más buszba. Aztán ha végre megvan az eredetileg megrendelt, akkor szépen lassan kezdik visszaépíteni a forgalomból soha ki nem vont buszt, amely így akár fél évre is kiesik a menetből" - mondta a szakszervezetis.

A garázsfőnök enyhébben fogalmaz. Azt elismeri, hogy időnként napokat, olykor heteket kell várni egy-egy megrendelt elemre, de azt állítja, azért soha nem állítanak le buszt, hogy abból pótolják a többi járműből hiányzó alkatrészt. "Csak abban az esetben, ha már nem éri meg javítani. Csak szétrohadt alvázzal, vagy szétrohadt karosszériával állítjuk le végleg a buszokat" - mond példát arra, mely buszok eshetnek a kannibalizmus áldozatává.

"Kemény a köröm a pörköltben"

Te bírod még ezt a füstöt? - kérdezi az operatőr kolléganő, mire az üzemvezető azt mondja, hogy ez semmi ahhoz a ködhöz képest, ami tizenöt éve volt. Nem csak az elégetett gázolaj szaga szédítő az óriásgarázs műhely részében, a kezünk is lefagyott, olyan mínusz 8 fok lehet, kínlódik a golyóstoll hegye a jegyzetfüzet papírján. Gyorsan letelt az egy óra, amit kaptunk a BKV-tól. Egy szerelő lép oda a mellettünk szétnyitott "szerelmetes ládához" (így hívják a szerszámos vasládát). A felkarja közepéig fekete az olajtól a keze, egy ronggyal gondosan letörli az összes szerszámot, mielőtt visszarakná őket a helyükre.

A csarnokban télen gyakran fagypont alatti hőmérsékleten dolgoznak a szerelők

Valami érdekes sztorit próbálunk kihúzni kísérőnkből a búcsúzás előtt, de elsőre nem jut eszébe semmi, ezért elmeséljük, amit pár órája Botos Pétertől hallottunk. Egyszer a VIII. kerületi Kálvária téren lerobbant a busza, amit csak úgy tudott bevinni a bő tíz kilométerre lévő XVI. kerületi cinkotai garázsba, hogy miközben ő kormányzott, a kiérkezett szerelő adagolta a gázt a járműnek. Mégpedig úgy, hogy Botos a sofőrülésből a hangosbeszélőn adta a gázadási utasításokat a tőle 18 méterre, a csuklós busz hátsó motorterénél görnyedő szerelőnek.

A gumisok mindig vicces emberek voltak, veti oda Szentmihályi, amikor meglátjuk a hangár sarkában a parányi műhelyük ablakára ragasztott popsztárok sárgás fotóit. Mond ő is egy régi történetet. Vagy egy évtizede volt egy köröm nevű fémalkatrész, amit a gumisok használtak. Egyszer körömpörköltet főztek jó disznólábból, majd miután megebédeltek, a maradékot úgy hagyták hátra a következő műszakos kollégáiknak, hogy beledobták a köröm nevű vasdarabot is. "Aztán persze viccesen figyelmeztették őket, hogy vigyázzanak, mert az egyik köröm kicsit kemény maradt a főzés után is".

(forrás: origo.hu)