Közlekedés: A Főváros sürgeti a V0 megvalósulását és a Déli Körvasút felülvizsgálatát

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 642 fő
  • Képek - 3061 db
  • Videók - 1982 db
  • Blogbejegyzések - 1006 db
  • Fórumtémák - 29 db
  • Linkek - 814 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 642 fő
  • Képek - 3061 db
  • Videók - 1982 db
  • Blogbejegyzések - 1006 db
  • Fórumtémák - 29 db
  • Linkek - 814 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 642 fő
  • Képek - 3061 db
  • Videók - 1982 db
  • Blogbejegyzések - 1006 db
  • Fórumtémák - 29 db
  • Linkek - 814 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Közlekedés klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 642 fő
  • Képek - 3061 db
  • Videók - 1982 db
  • Blogbejegyzések - 1006 db
  • Fórumtémák - 29 db
  • Linkek - 814 db

Üdvözlettel,
M Imre
Közlekedés klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

2022. június 8-án egy igen meghatározó fővárosi döntés született a Budapesten áthaladó tehervonatokról és a Kelenföld-Ferencváros közötti vágánybővítés szükségességének kérdésességéről. Ezek alapján hazánk és fővárosunk közlekedési stratégiái is korrekcióra szorulnak.


A döntés értelmében a főpolgármester azonnal kezdeményezi a kormánynál a „V0” teherforgalmi vasútvonal megépítését, egyben nem engedélyez olyan vasúti beruházást Budapesten, ami teherforgalom erősödését eredményezheti. Ez az eredmény a közlekedési stratégiák részévé kell váljon, így Budapest saját hatáskörben beilleszti azt a BMT-be (Budapesti Mobilitási Terv), és felkéri a kormányt, hogy a vonatkozó BAVS (Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia) és NKS (Nemzeti Közlekedési Stratégia) is ennek figyelembevételével alakuljanak.


Ezzel a lépéssel a Déli Körvasút beruházás költséghatékonyságát leginkább lerontó és a városi zöld környezetet leginkább pusztító részeinek a felülvizsgálatára ugyan még egyik kormányzati szerv se vállal kötelezettséget, ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék bírósági ítélete alapján megismétlendő engedélyezési eljárás során már nem lehet mellőzni az alternatívák vizsgálatát és a stratégiai célokba való illeszkedést.


A két elfogadott dokumentum megtekinthető és letölthető a Főváros honlapjáról:



A javaslatot felvezető polgármesteri beszéd (2:19:41-től), az azt követő vita és végül a szavazás (2:31:00-ig) itt nézhető meg:

https://onkormanyzati.tv/fovaros/2022_junius_08?&type=3&w=314&h=314&pos=8381


A szerdai közgyűlési döntés Újbuda önkormányzata és a POPÉK közös munkája, akiket más civil szervezetek és a lakosság segített céljaikban. A döntés után az alábbi köszönőlevelet küldi a POPÉK Dr. László Imrének és munkatársainak:


Tisztelt Polgármester úr!


Szeretnénk köszönetet mondani, amiért meghallotta a civilek hangját, és tegnap a Fővárosi Közgyűlésen kiállt Újbuda természeti környezete, az újbudaiak egészséges környezethez való joga és összességében a nemzetgazdasági érdekeink mellett. Különösen fontos, hogy a közérdeket egy olyan felszólalóval szemben is megvédte, aki a Déli Körvasútról szóló bírósági ítéletet figyelmen kívül hagyta.


A Főváros tegnap megszületett döntése értelmében a főpolgármester azonnal kezdeményezi a kormánynál, hogy megépüljön az átmenő teherforgalom elterelését lehetővé tevő „V0” vasútvonal, valamint tiltott, hogy Budapest területén teherforgalom bővítését célzó beruházás megvalósuljon. Ez önmagában még nem jelenti, hogy a Déli Körvasút projekt felülvizsgálatára bármely kormányzati szerv is kötelezettséget vállalna, a bíróság által előírt ismételt engedélyezés során azonban a tegnap született határozat nagyon jó hivatkozási alap, hogy alternatívavizsgálat iránti igényt és végállapot stratégiai céljait már ne lehessen figyelmen kívül hagyni. Erre vonatkozóan javasoljuk, hogy a nyári időszak előtt a kerületi közgyűlés is fogalmazzon meg célokat.


Reméljük, hogy ez az együttműködésünk a jövőben ennél is gyümölcsözőbb lesz, és kívánjuk, hogy erre a képviselők is nyitottak legyenek. Polgármester úrnak ezúton is köszönjük a törekvéseit és a munkáját.


Üdvözlettel: Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért (POPÉK) egyesület



Főváros döntésének sajtóvisszhangja:



Kapcsolódó cikkeink:


___


Így indokolja a bíróság a Déli Körvasút engedélyének érvénytelenségét


Ahogy arról már korábban hírt adtunk, 2022. február 17-én megsemmisítette bíróság a Pest Megyei Kormányhivatal által kiadott, PE 06/KTF00052-39/2020 számú környezetvédelmi engedélyt, amely a Budapest-Kelenföld–Ferencváros vasútvonal (BFK Budapest Fejlesztési Központ és a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. Déli Körvasút projektje) pályabővítését tette volna lehetővé. Az eljárást egyesületünk egy tagja és a Védegylet Egyesület kezdeményezték. Mostanra megérkezett a Fővárosi Bíróságtól az ítélet indoklása is, amelyről lejjebb közlünk egy összefoglalást.


A teljes dokumentum

a majdnem 100 oldalas indoklással

ide kattintva olvasható el.


A bírósági ítélet indokolása összesen 246 bekezdésbőll áll. Az [1] [32] pontok leírják a per alapjául szolgáló tényállásokat. A [33] [75] pontok a felperesi keresetünket mutatják be. A [76] [136] pontok az alperesek védiratai. A [137]-[246] pontok a Bíróság megállapításai. Ezekből a [137] [233] az ítélet valódi indoklása, és a [234]-[246] az alperesek kötelezettségei. Ez azt jelenti, hogy a Kormányhivatalnak új eljárást kell lefolytatnia. Az indokolási pontok között a [137] [157] szólnak a jogi keretekről és a kommunikációról, a [158]-[233] pedig műszaki és környezeti kérdésekről, élen ([158][161]) a beruházás környezeti hatásaiból közvetetten következő társadalmigazdasági hatásokkal.


A vasútvonal bővítésének a társadalmi-gazdasági hatásai a vágányok és a (teher)vonatok számának a növekedésével emelkedő zajhatásból származnak. A bíróság rámutatott, hogy a tervezett beruházás jelentős közegészségügyi változással ([218]-[231]) és további következményekkel jár. Ezt a beruházók és a környezetvédelmi hatóság teljesen elhanyagolta, többek között ezért hoztak jogellenes döntést az engedély akkori kiadásával.


Esszenciálisan fontosnak tartjuk az alternatívavizsgálat hiányát bemutató, az egyes köz- és magánprojektek környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a továbbiakban: EU irányelv) hivatkozó [175] pontot. Ezért ezt a pontot külön most ki is emeljük:


[175] „A bíróság a felperesek ezen kereseti vitatására alapítottan megállapította, hogy a felperesek keresetük részeként e körben helytállóan hivatkoztak az EU Irányelv 5. cikke (3) bekezdés d) pontján keresztül alkalmazandó 5. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. Helytállóan emelték ki, hogy az EU Irányelv 4. sz. mellékletének 2) pontja alapulvételével a hatástanulmány kötelező tartalmi elemét képezi az alternatívák vizsgálata. A bíróság az „alternatíva” fogalom körében – egyezően a felperesek keresetében felhívottakkal – kiemeli, hogy azok a (tervezett) mű tárgyához képest, annak valamely lényegadó sajátossága, vagy sajátosságai tekintetében eltérő, a mű egy vagy több eleme tekintetében változó elem kell, hogy legyen (ezek a tárgyi ügyben: szűk keresztmetszet, /nemzetközi/ átjárhatósági követelmény; a vasút városon belüli átszálló kapcsolatok növelésére alkalmas műtárgy építmény; a vágányok száma tekintetében a jelenlegi vágányszám vagy a 3. vágány).


Fontos ennek a bekezdésnek az az összefüggésében megjegyeznünk, hogy az elmúlt két év egymást követő vizsgálataiban bizonyítani tudtuk, hogy a beruházó által engedélyeztetett és a környezetvédelmi hatóság által tanulmányozott egyetlen útvonalnak létezik komoly és jól felépített alternatívája. Azt is nyilvánvalóvá tehetjük, hogy az alperes felek már az eljárás kezdetétől tisztában voltak ezzel az alternatívával.


A Bíróság ehhez egy 2020. január 20-án tartott közmeghallgatásra hivatkozott, amelyen az érintett felek arra kérték az eljáró hatóságot, hogy vizsgálja meg az teherforgalom alternatív útvonalra való átirányítását, megnevezve a „V0” elkerülő vasútvonalat.  A bíróság ezt a következő, [176] [179] pontokban részletezte.


A további pontok a helyi környezeti hatásokról szólnak, amelyeket a beruházó nem vett eléggé figyelembe: a [180]-[187] a zajról és a rezgésről, a [188]-[194] az élővilág sokféleségéről (megj.: a Duna és ártere (HUDI20034 vízrajzi kóddal) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: a Duna teljes 2888 fkm-e európai TEN-G ökológiai folyosó, és a Hamzsabégi sétány ennek egy jelentős biológiai sokféleséggel rendelkező "mellégága" városi környezetben), a [195] [200] az újbudai kerületi településrendezés következetességéről, a [201]-[203] a talajvízbázisok védelméről, a [204] a levegőminőségről (ezt a Bíróság nem találta indokoltnak), a [205] [207] az építési munkák többletterheléséről, a [208] [212] a természetvédelemről, a [213] [217] a hatásterület lehatárolásáról, a [218] [231] a zaj és rezgés emberi egészségre gyakorolt hatásairól, figyelembe véve az elérhető legjobb technológiákat (BAT), [232] a zajvédelmi szerkezet tájba illeszthetőségéről.

Ezek alapján a bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte alpereseket. A [235] pont szól az alternatívák a 2011/92/EU irányelv 5. cikkének (3) bekezdésének d) pontja és 4. mellékletének 2. pontja, valamint a 314/2005 kormányrendelet 6. melléklete mellékletének 1c. pontja szerinti kidolgozásáról, amihez figyelembe kell venni a  314/2005 kormányrendelet környezetvédelmi elemeit, a BAT elvét és a rendelet 6. § (1a) bekezdésének rendelkezéseit.


Ügyvédünk, Dr. Fülöp Sándor ezt az ítéletet olyan referenciának tartja, ami minden olyan beruházás alapját képezi, amelyeknek az alternatíváit nem az előírásoknak megfelelően határozták meg.


Az ítéletre reagálva az alperes NIF és BFK újra el kívánja indítani a környezetvédelmi engedély kérelmezését. Egyesületünk ebben a bejegyzésben osztotta meg javaslatait a beruházóval, hogy az új eljárásban körültekintőbben járhassanak el:



___


Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület

A POPÉK a XI. kerületi Hamzsabégi-Dombóvári-Sárbogárdi út környékének lakóit és a Hamzsabégi sétányt szerető emberek összefogását támogatja, hogy közösségként tudjunk részt venni a tervezett Ferencváros-Kelenföld vágánybővítést érintő vitákban és elérjük, hogy valódi társadalmi egyeztetés jöjjön létre a Déli Körvasút nevű, félreérthetően csak elővárosi személyforgalom-célúnak kommunikált, valójában teherforgalmi bővítésről is szóló, indokolatlanul drága és túlméretezett vasúti beruházásról.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy NEM vagyunk vasútellenesek. Egyesületünk nem az elővárosi személyvonatok tervezett nyomvonalán szeretne módosítani. Nem ellenezzük a BFK Déli Körvasút nevű beruházását, amennyiben az valóban az elővárosi vasúthálózat fejlesztéséről szól - azonban szeretnénk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy Újbuda közepén egy transzeurópai teherfolyosót (is) bővítenének a beruházás keretei között, ahelyett, hogy a 2011 óta tervezett V0 teherkörgyűrű megépítésével kivezetnék a tranzit teherforgalmat a fővárosból. A Hamzsabégi sétány mentén fejlesztendő teherfolyosó így a tervezett Budapest-Belgrád-vasútvonal folytatása lenne Nyugat-Európa felé. A közel 1 milliárd eurós árat többek között a tehervonatok miatt építendő, extra drága, több emelet magas beton támfal és zajvédő fal: a kilométereken keresztül húzódó csőkígyó indokolja, amely örökre megváltoztatná lakóövezetünk és az egész kerület arculatát. Meggyőződésünk, hogy a beruházásnak ez a része nem indokolt, a 21. században a tranzit teherforgalomnak nincs keresnivalója egy fővárosi, sűrűn lakott területen. A jelenlegi tervek átgondolására kérjük a döntéshozókat a sínek közelében élő lakosság és a vasút mentén kialakult erdős, ligetes park, a jelenleg is létező zöldfolyosó megőrzése érdekében. Legyenek tekintettel azokra is, akik elszenvedik majd az építkezést és a forgalomnövekedést, ne pedig csak azokra, akik a javait élvezik! Céljainkról, történetünkről és javaslatainkról bővebben a BEMUTATKOZÁSban és az ONLINE PETÍCIÓban olvashatnak. (a jobb oldalon)


Bemutatkozás, céljaink és történetünk


Kik vagyunk, és mit szeretnénk elérni?


A Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület közössége 2019 őszén kezdett formálódni, amikor a helyiek felfedezték a Déli Körvasút nevű, félreérthetően csak elővárosi személyforgalom-célúnak kommunikált, egy Mészáros-cég 337 milliárd forintos kiviteli ajánlata alapján megvalósítandó vasútfejlesztési beruházás keretei között tervezett vágánybővítés első jeleit: a kivágásra ítélt fákon a piros pöttyöket. A POPÉK a Hamzsabégi-Dombóvári-Sárbogárdi út környékének lakóit és a Hamzsabégi sétányt használó és szerető emberek összefogását támogatja, hogy közösségként tudjunk részt venni a Kelenföld-Ferencváros szakaszon tervezett vágánybővítést érintő vitákban és elérjük, hogy valódi társadalmi egyeztetés jöjjön létre. Meggyőződésünk, hogy erre szükség van (lett volna) egy ellentmondásos, több százmilliárd forintba kerülő, több ezer ember életét negatívan befolyásoló gigaberuházást megelőzően.


Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy NEM vagyunk vasútellenesek. Egyesületünk nem az elővárosi személyvonatok tervezett nyomvonalán szeretne módosítani. Nem ellenezzük a BFK Déli Körvasút nevű beruházását, amennyiben az valóban az elővárosi vasúthálózat fejlesztéséről szól - azonban szeretnénk felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy Újbuda közepén egy transzeurópai teherfolyosót (is) bővítenének a beruházás keretei között, ahelyett, hogy a 2011 óta tervezett V0 teherkörgyűrű megépítésével kivezetnék a tranzit teherforgalmat a fővárosból. A Hamzsabégi sétány mentén fejlesztendő teherfolyosó így a tervezett Budapest-Belgrád-vasútvonal folytatása lenne Nyugat-Európa felé. A közel 1 milliárd eurós árat többek között a tehervonatok miatt építendő, extra drága, több emelet magas beton támfal és zajvédő fal: a kilométereken keresztül húzódó csőkígyó indokolja, amely örökre megváltoztatná lakóövezetünk és az egész kerület arculatát. Meggyőződésünk, hogy a beruházásnak ez a része nem indokolt, a 21. században a tranzit teherforgalomnak nincs keresnivalója egy fővárosi, sűrűn lakott területen.


A jelenlegi tervek átgondolására kérjük a döntéshozókat a sínek közelében élő lakosság és a vasút mentén kialakult erdős, ligetes park, a jelenleg is létező zöldfolyosó megőrzése érdekében. Legyenek tekintettel azokra is, akik elszenvedik majd az építkezést és a forgalomnövekedést, ne pedig csak azokra, akik a javait élvezik!


Szeretnénk elérni, hogy a Hamzsabégi út Budafoki és Bartók Béla utak közötti rövid, sűrűn lakott szakaszán, ahol a sétány több száz 40-50 éves fájának elpusztításával járna a beruházás, maradjon a két vágány, a teherforgalom csökkentésével. Vágánybővítés helyett a modern vasútbiztonsági berendezések alkalmazását támogatjuk, valamint korszerű zajfogó kialakítását, de nem 10-16 m-es, oda nem illő vasbeton- és üvegfalat, amely sötétbe borítaná a parkot és a sínek közelében lévő lakásokat. Csak a növényzet sérelme nélkül kialakított zajvédelmet fogadunk el. A beruházás környezeti hatástanulmányából kiderül, hogy a jelenleg tervezett zajárnyékolót egyértelműen a teherforgalom indokolja. Ha a kormány által már 2013-ban bejelentett, akkor 2017-re tervezett, Budapestet délről elkerülő V0 körgyűrű a Déli Körvasúttal egy időben épülne meg, a teherforgalom jelentős részét ki lehetne vezetni a fővárosból és a Hamzsabégi sétány mentéről – nem pedig további évtizedekre bebetonozni egy lakóövezetbe.


Nem törődünk bele, hogy a Kelenföld-Ferencváros közötti kapacitásnövelés egyetlen lehetséges megoldása a vágánybővítés, a tömeges fakivágás és a gigantikus zajvédő fal megépítése. A környezetvédelmi engedélyt a bíróság megsemmisítette, így a tervek még megváltoztathatók, ha lesz rá politikai akarat. Ezt a szerény, mintegy 1 milliárd eurós összeget más, fontos beruházásra is elkölthetik.


Céljainkról, javaslatainkról az online petíciónkban is olvashatnak.


Történetünk

Alább kronologikusan bemutatjuk a civilek 2019 ősze óta folytatott harcát, melynek során a döntéshozók ugyan újra és újra figyelmen kívül hagyták kérdéseinket és kéréseinket, a közösség összefogása azonban felemelő élmény, és számos eredményt is fel tudunk mutatni; valamint igyekszünk feltárni a tervezett projekt beruházó által kommunikált céljainak ellentmondásosságát: mi indokolja valójában a vasútfejlesztést?

Előzmények:

· Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2013-as bejelentése a V0 teherkörgyűrű megépítésének kormányzati szándékáról: „Olyan vasútvonalat kell építeni, amely lehetővé teszi, hogy a tehervonatoknak ne Budapesten keresztül kelljen áthaladnia.“
(A V0 megvalósíthatósági tanulmányára már 10 éve, 2011-ben kiírták a pályázatot.)

· A Hír TV tájékoztatója a V0-ról.

· A 2014-18-as újbudai településfejlesztési stratégia alapján az akkori önkormányzatnak már évek óta tudnia kellett a tervezett Ferencváros-Kelenföld vágánybővítésről (67.o.).

· 2019 nyarának végén lettek figyelmesek a lakók a bepöttyözött kivágandó fákra, és – bármiféle előzetes tájékoztatás hiányában – maguk kezdték el felderíteni az okokat.

· A lakosság megnyugtatására az önkormányzat kitérő válaszokat adott (a beruházás csak tervezési fázisban van, nem kell tartani fakivágástól, csak fakatasztert készítenek, stb.).

· Közben a jelenlegi önkormányzat az akkori választási kampányába belefoglalta a témát, s ezzel számos helyi lakó bizalmát és szavazatát elnyerték.

· 2020. január 20-án, a környezetvédelmi engedély kiadása előtt közmeghallgatást tartottak a decemberben megjelent környezeti hatástanulmányról. Ez nem az önkormányzat, hanem a Pest Megyei Kormányhivatal és a NIF Zrt. által szervezett - kötelezően tartandó - rendezvény volt, az önkormányzat képviselői nem is vettek részt rajta.
Itt vált igazán nyilvánvalóvá, hogy a környék lakossága mennyire felháborodott, elkeseredett és mennyire ellenzi a beruházást, mert - bár délután 2-kor kezdődött a közmeghallgatás - a terem zsúfolásig megtelt, és este 7 óráig tartott a rendezvény.

· Annak ellenére, hogy az ezt követő egy hétben kb. 70 lakossági kifogás és észrevétel érkezett a hivatalhoz (Kreitler-Sas Máté, önkormányzati képviselő Zöldhatósághoz írt levele itt érhető el.), január 27-én kiadták a környezetvédelmi engedélyt.

· A XI. kerületi önkormányzat a nyílt levéllel fordult a kormányhoz: „vizsgálja felül, valóban elengedhetetlen-e a bővítés! Ha igen, alaposan vizsgálja meg annak lehetőségét is újra, hogy a többletforgalom érdekében korábban tervezett V0 projektet hogyan tudja megvalósítani, és áthelyezni a többlet vasúti síneket a városon kívülre!”

· Annak ellentmondásossága ellenére 2020. február 27-én, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának a főváros ellenzéki, zöldpolitikát hirdető vezetése jóváhagyta az egyértelműen környezetromboló beruházást, megállapodva a NIF-fel és a BFK-val.
A XI. kerület polgármestere – ekkor még – felháborodásának adott hangot: „úgy történt ez a megegyezés a főváros vezetésével, hogy minket bizony kihagytak belőle. Kihagytak, bár főpolgármester helyettesek (szám szerint 3!) számára is jeleztük, elmondtuk, hogy a lakott területen történő vasútvonal bővítése milyen problémákkal jár és nem mellékesen az ott élők részéről milyen tiltakozást váltott ki maga a szándék.”

· A BFK videósfacebookos anyagaiban vonzó projektnek állította be beruházást, a teherforgalomról egy szót sem ejtve.

· 2020. március 2-án egy helyi lakó és a Védegylet Egyesület közigazgatási perben megtámadta a környezetvédelmi engedélyt.

· Mivel kiemelt kormányzati beruházásról van szó, a projekt környezetvédelmi engedélye annak ellenére véglegesnek minősül, hogy ellene per folyik, így nem volt akadálya a vasútépítési engedély kiadásának 2020 májusában. Ha a közösség megnyeri a pert, és a környezetvédelmi engedélyt visszavonják, akkor új engedély kiadásáig az építési engedély is érvénytelen.

· Korábbi állásfoglalásaik és ígéreteik ellenére csalódást okozott a XI. kerületi önkormányzat is 2020 június végi nyilatkozata, melyben nyilvánvalóvá tették, hogy a lakosság helyett a beruházóval működnek együtt.

· 2020. szeptember 19-én, az egyesületünk által szervezett fáklyás felvonuláson mintegy 300 helyi lakó fejezte ki egyetértését a céljainkkal, ahol az önkormányzati vezetésből senki nem jelent meg.

· 2020. szeptember 21-én, egyesületünk kezdeményezésére lakossági fórumot tartottunk, amelyre meghívtuk a NIF, a BFK és a helyi önkormányzat vezetőit, akik csak online jelentkeztek be. A moderációt elvették tőlünk és másfél órás prezentációval fárasztották le a lakosokat, nem adva elég időt kérdéseinknek, javaslatainknak és véleményeinknek.

· 2020. szeptember 23-án velünk foglalkozott az Újbuda magazin több cikke is (8-9. o.). Ebben névlegesen kiáll a sétányért a polgármester, de közben kicsit el is határolódik a civilektől. Az egyesület fő célja a park jelenlegi állapotának megmentése, ő inkább a beruházás utánra tervez. Ezt igazolja a 2021. január 29-én aláírt háromoldalú megállapodás (NIF, BFK, Újbuda vezetése) is, amelyben végül László Imre is jóváhagyta a projektet, szembekerülve korábbi kijelentéseivel.

· 2020. októberében elindítottuk petíciónkat „Ne vágják ki a fákat a Hamzsabégi sétányon! Ne növeljék a teherforgalmat a XI.ker. lakóövezetében!” címmel, amit több ezren aláírtak már (2021.09.14-én 6056 aláírást számlál).

· 2020-21-ben számos döntéshozót megkerestünk figyelemfelhívó levélben, segítségüket kérve, de a miniszterelnökség az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, a köztársasági elnök pedig a BFK-hoz irányított vissza minket, érdemi reakció nélkül; az ITM válaszleveleiben pedig a jól ismert, BFK által használt, nyilvános tanulmányok által nem megalapozott érvelést olvashattuk. (Különösen ellentmondásos az államfő hozzáállása, akit egyfajta zöld élharcosként állít be a kormánymédia.)

· 2021 márciusában örömmel értesültünk róla, hogy újra van kormányzati szándék a V0-körgyűrű megépítésére. Ebből az apropóból 2021. április 21-én találkoztunk Bíró Koppány Ajtonnyal, a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) főtitkárával. Szerinte a V0 megvalósításáig (ha megvalósul) továbbra is a Hamzsabégi sétány mentén fogják elvezetni gyakorlatilag az egész kelet-nyugat-irányú teherforgalmat, amely a következő években várhatóan jelentősen növekedni fog. Viszont a V0 megépülése után - Bíró Koppány szerint - a teherforgalom 100%-a kivezethető lesz a fővárosból - tehát tényleg ideiglenesen, a V0 forgalomba állításáig veszi igénybe a teherforgalom a Ferencváros-Kelenföld szakaszt. A főtitkár egy 2021. márciusi 15-i cikkben így nyilatkozott: „Nem jelent gyógyírt a vasúti árufuvarozás Budapest-függőségére a Déli körvasút-projekt megvalósítása."

· 2021. április 27-én megszavazták a parlamentben, hogy a sétány kerüljön ki a "közlekedési terület" besorolásból (korábban itt tervezték vezetni az M1-M7 forgalmát a Rákóczi hídra). Ez persze sajnos még nem menti meg önmagában a parkot (a kormányberuházások "átrobognak" még a Natura2000-es területeken is), de jó irány lehet a jövőre nézve. (Megdöbbentő, hogy a DK és MSZP frakciók nemmel szavaztak, míg a Párbeszéd tartózkodott, erről részletesebben itt és itt írtunk.) Szeptember 29-én a Fővárosi Közgyűlés megszavazta a zöldterületi besorolást.

· 2021-ben a BFK vezérigazgatója, Vitézy Dávid Facebook-hozzászólásaiban és a BFK cikkeiben többször is úgy állította be egyesületünket, hogy a „vasútfejlesztés megakadályozására” jött létre, holott videónkban és közleményeinkben mindig jeleztük, hogy nem a vasúti személyszállítás fejlesztése ellen vagyunk, csak éppen más módokat javaslunk rá.

· Vitézy Dávid egy ideje már nem is tagadja, hogy a vágánybővítés egyik indoka az, hogy a következő években jelentősen növekvő teherforgalmat továbbra is az újbudai lakóövezeten keresztül kívánják átvezetni, és e célból növelnék a pályakapacitást és a zajvédőfalak méretét – ahelyett, hogy a Déli Körvasúttal párhuzamosan a fővárost a tehervonatoktól megszabadító V0-körgyűrűt is megépítenék.

· 2021. május 25-én, a NIF Zrt. visszavonta a V0 előkészítésére kiírt pályázatot sejthetően adminisztratív vagy technikai átgondolatlanság miatt. Várhatóan újra ki lesz írva a tender.

· 2021. július 13-án megnyitottuk plakátkiállításunkat a sétányon a Magyar Kétfarkú Kutya Párt odaadó segítségével.

· 2021. július 29. és szeptember 8. között lezajlott a BFK közösségi tervezése a vasúti beruházás után kialakítandó „Újbudai Zöldfolyosó” részleteiről. Ezzel a rendezvénysorozattal látszólag a lakosságot is bevonják a beruházás körüli döntéshozatalba, de ez valójában azonban csak a tervezett vágánybővítés megvalósulását követő parkrendezésről szól. Egyesületünk minden alkalmon aktívan jelen volt és fel is hívta a figyelmet mindarra, ami a BFK beszámolóiból és magából a közösségi tervezésből kimaradt.

· 2021. augusztus 12-én a NIF válaszolt közérdekű adatigénylésünkre. A haszon-költség elemzéstől mentesített megvalósíthatósági tanulmány (2021 februárjából! – emlékeztető: a beruházás 2020 májusában kapott építési engedélyt) nem tartalmazza az igazán lényeges adatokat, amelyek független szakértői vizsgálat után a társadalmi egyeztetés alapjául szolgálhatnának - azok továbbra is titkosak, vagy „törvények által védettek”.

· 2021. augusztus 28-án élőláncot rendeztünk a sétányon, előtte pedig közösségi pikniket a Levendulás parkban. A lakóknak ismét lehetősége volt kifejezni támogatásukat az egyesület felé, illetve a vágánybővítés elleni tiltakozásukat. Ezúttal – a tavaly szeptemberi 0-hoz képest nagyon pozitív eredmény – Újbuda 3 alpolgármestere is megjelent az eseményen. Felszólalásaikat ebben a posztban értékeltük.

· 2021. szeptember 6-án, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd nevű cég, nettó 337 milliárd 904 millió forintos (kb. 1 milliárd euró) ajánlatával nyert a vágánybővítés kivitelezésének pályázatán. Vasúti szakértők meglátása szerint a projekt hétszer (mások szerint tízszer) drágább a reális összegnél. Hogy miért, ilyen drága, erről itt olvashatnak. Szeptember 29-én a kormány már 364 milliárd forintra kötelezte el magát a Déli Körvasút mellett, egy olyan operatív programra hivatkozva, ami már nem tartalmaz pénzforrást. Erről az Átlátszó oknyomozó hírportál is írt egy átfogó cikket október 5-én.

· 2021. december 28-án elfogadta a kormányBudapest Agglomerációs Vasúti Stratégiát (BAVS), belefoglalva a Déli Körvasutat is. A BAVS szakmaiatlanságára a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) hívta fel a figyelmet.

· 2022. február 17-én Megsemmisítette a bíróság a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét!

· 2022 tavaszán a POPÉK anyagi támogatást és díjat (Újbuda környezetének védelmért) is kapott Újbuda őnkormányzatától, akikkel közösen egy fát is elültettünk a sétányon.

· 2022. június 8-án fővárosi döntés született a Budapesten áthaladó tehervonatokról és a Kelenföld-Ferencváros közötti vágánybővítés szükségességének kérdésességéről.

Címkék: budapest déli körvasót kelenföld-ferencváros közötti vágánybővítés közlekedés tehervonatok v0 vasüt

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 1 hónapja

Kína nemzetközi hitelezői gyakorlatát számos kritika érte az elmúlt években, nevezték azt adósságcsapda-diplomáciának, amiért több alacsony jövedelmű országot terhelt meg hatalmas adósságokkal. Számos közgazdász pedig állítja: Peking hitelezési gyakorlata nagyban hozzájárult a Srí Lanka-i és zambiai krízishez. Tény, hogy 2013 és 2017 között, az Övezet és Út program első öt évének végére Kína a fejlődő világ legnagyobb hitelezőjévé vált, megelőzve az Egyesült Államokat, amely egyébként a fejlődő országokban futó fejlesztési projektjeit hitel helyett inkább segély formájában finanszírozza.

Egy nemzetközi hitelezési gyakorlatokat kutató közgazdász csapat adatai szerint jelenleg Kína hiteleinek már 60 százaléka pénzügyi krízisben lévő országban van, míg 2010-ben ugyanez az arány 5 százalék volt.

A Washington Post forrásai szerint Peking már a program teljes újratervezésén dolgozik, és az Övezet és Út 2.0 elődjénél lényegesen konzervatívabb, az új támogatott projekteket szigorúbban szelektáló hitelezési politikát követhet.

Mint ismert, az Övezet és Út kezdeményezés keretében korszerűsítik a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszát is, a kiemelkedően költséges, 700 milliárd forintos fejlesztést 85 százalékban kínai hitel finanszírozza. A beruházás megtérülését nem sikerült alátámasztania a magyar kormánynak, ezzel kapcsolatban vagy csak általánosságok hangzanak el, vagy az, hogy a megtérülés nem is fontos. (A hitelszerződést pedig tíz évre titkosították.) Ezzel együtt attól valószínűleg nem kell tartania a kínai félnek, hogy ennek a hitelnek a törlesztése veszélybe kerülne.

A Világbank egyébként a napokban adott ki egy meglehetősen pesszimista prognózist a kínai gazdasági növekedéssel kapcsolatban: a szervezet júniusban még 4,3 százalékos idei GDP-növekedést várt, ezt mostanra 2,8 százalékosra csökkentette. Ha beigazolódik a prognózis, akkor a befékező kínai gazdaság 1990 óta először nő lassabban, mint a kelet-ázsiai és csendes-óceáni régió országai.
https://g7.hu/vilag/20221002/fenntarthatatlanna-valt-a-budapest-belgrad-vasutfejlesztest-is-finanszirozo-ovezet-es-ut-projekt-es-ezt-mar-kina-is-elismeri/

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Lebukás. A sajtóban nagy kört ment pár fotó és videó, amelyeken egy kezdő politikus és egy kajafutár srác vegzálja az éppen kedélyes poharazgatáson kapott Palkovics László minisztert. De sem nekik, sem a sajtónak nem tűnt fel, hogy mekkora halat is fogtak valójában. Messze nem Palkovics itt az érdekes, egyébként sincs sok köze a KATA-hoz, aligha volt szerepe az adóváltozásokban. Van itt még a KATA-nál is sokkal nagyobb durranás.

Az asztaltársaság ugyanis négy közszereplőből állt össze. Palkovics miniszter kvázi házigazda köré - aki nem messze a helyszíntől, a Várban lakik - csoportosult Vitézy Dávid államtitkár és (elég nagy valószínűséggel) Szeneczey Balázs, Vitézy helyettese és az NKK Nonprofit Zrt. megbízott vezérigazgatója. Akinek a tulajdonosi jogkör gyakorlója immár nem Palkovics és Vitézy, hanem Lázár János...
Persze, az ő poharazgatásuk, bár valószínűleg ebben a formában nem gyakori, még mindig nem lenne hír.

Az igazi hír a negyedik egyén, aki nem véletlenül próbálja takarni az arcát, amikor rájön, hogy abból az irányból is videózzák.

Az arcát takarni próbáló úr ugyanis Sárváry István, a V-Híd Zrt. vezérigazgatója, Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik legfontosabb vezetője, aki az utóbbi években cégcsoportjával szinte minden vasúti tárgyú közbeszerzést megnyert Magyarországon. Ilyeneket például:

- Kelenföld-Százhalombatta vasútvonal (40a)
- Belgrád-Budapest vasútvonal - a "kínai" vasút (150)
- Szeged-Röszke vasútvonal (136)
- Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal (120)
- Debrecen-Balmazújváros vasútvonal és a BMW gyár (108)
- Déli körvasút (1)
- alvállalkozóként vagy konzorciumi tagként pedig szinte az összes munka

így a felsorolás nyilván nem teljes, összességében több ezer milliárd (!!!) forintnyi közbeszerzésről van szó. Más cég nem is nagyon rúgott labdába, vagy nem is indult, vagy csak erősen kamunak minősíthető ajánlatot adott be. A V-Híd amúgy egy meghirdetett stratégia mentén sorban felvásárolja a teljes magyar vasútépítési szektort, tervezőcégektől a kivitelező szakcégekig, hogy ne is legyen konkurencia fizikailag sem.
https://www.vg.hu/logisztika/2020/09/a-vasutepites-minden-szegmenset-lefedik-2

A poharazgatáson így az államot képviselő megrendelők (aláírók) és a legnagyobb (szinte monopol) kedvezményezett cserélt eszmét (valószínűleg arról a haváriahelyzetről, amelyet előző posztunkban jártunk körül, miszerint az NKK Zrt., mint az egyik legnagyobb kiíró és projektmenedzsment szervezet, hirtelen Lázár Jánoshoz került).
https://www.facebook.com/vekehu/posts/pfbid02ZWvyTdud8MQ85QMj58vWBDhfQDEbhpKHk9MYeZkh7Yqfrt3FUmMmsUYmjSwbVp2Vl

Na ez az az eset, amely után kultúrállamokban lemondás szokott következni, ugyanis a közbeszerzéseket állami részről aláírók egyszerűen nem poharazgathatnak csak úgy a nyertesekkel. Ilyesmi találkozókra csak hivatali helyiségekben és ellenőrzött körülmények között lehetne sort keríteni (mondjuk Vitézy például, aki az UBER egyik kedvenc lobbistája volt a kiszivárgott iratok szerint, maga ment ki a céghez tárgyalni,
https://telex.hu/direkt36/2022/07/10/az-uber-kiszivargott-irataibol-kiderul-hogyan-nyitnak-meg-lobbistak-ajtokat-az-orban-kormanyban
míg mindenki más óvatosabb volt és csak hivatali helyiségében volt hajlandó fogadni a lobbistákat).

Sárváry, aki maga is volt helyettes államtitkár régebben, láthatólag tisztában volt a helyzettel és tudta, ebből még baj lehet. Igen, ez az a tipikus helyzet, ami miatt az Európai Bizottság visszatartja a magyar uniós forrásokat, mert a közbeszerzéseket megállapításuk szerint a korrupció gyanúja lengi körül.

Mondhatni pont ideális időpontban sikerült rálépni a banánhéjra, amikor a végső tárgyalások zajlanak.
Persze, aki hisz a konteókban, mondhatja, hogy Brüsszelben is véletlenül éppen akkor került elő egy tévéstáb, amikor a képviselő úr éppen angolosan kívánt távozni ...

Palkovics, Vitézy (és valószínűleg Szeneczey) uraknak tehát sürgősen magyarázattal kellene előállniuk, persze a lemondásuk benyújtásával egy időben.

Senki sem veszélyeztetheti Magyarország uniós forrásainak lehívását!

Zárójelben.
Mielőtt Sárváry úr jogászokhoz rohanna a közszereplőség kérdésében, megjegyeznénk, hogy a Kúria épp nemrég hozott döntést a főnökével kapcsolatban, miszerint közszereplőnek számít, elsősorban a rengeteg elnyert közpénz okán. Ez egy az egyben vonatkozik őrá is:
https://www.valaszonline.hu/2021/01/22/a-valasz-online-a-kurian-is-legyozte-meszarost-igenis-kozszereplo-a-felcsuti-uzletember/

Fotó 1: Momentum Mozgalom
Fotó 2: Németh Dániel/444.hu
https://www.facebook.com/vekehu/posts/pfbid0gvZit9wAmK19GexXVamHTx5CXGx7if1722jkKP5jmLRc47FTtLYyEXYM4JyYCEgBl
-- VEKE

Frissítés (14:00):
Lázár János menesztette az NKK Zrt. vezetését (hogy pontosan kiket, az még nem világos, az információ a teljes vezetőséget, Igazgatóságot és Felügyelőbizottságot említette), a cég vezetését Pántya Józsefre bízta, aki a NIF Zrt-nél volt útfejlesztési igazgató, közutas.

Frissítés (17:00):
Az NKK Zrt.-nek az összes projektjét át kell adni a NIF Zrt-nek. Eleve több közös projekt is volt, kivitelezéses projektje önállóan az NKK-nak nem is volt. Pántya József úgy néz ki ideiglenesen, az NKK felszámolására érkezett a céghez, Lázár János tehát nem számol a céggel, már rövid távon meg fogja szüntetni. Előző posztunkban azt írtuk, Lázár a NIF-et akarja megszüntetni, és az NKK-ból csinálhatja meg a projektmenedzsment cégét, de az események úgy látszik egy másik forgatókönyvet hoztak.

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Budapest–Belgrád vasútvonal

A 350 kilométernyi Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítását a harmadik Orbán-kormány határozta el 2014-ben. A magyarországi szakasz felújítására a nyertes konzorciumot 2019-ben hirdették ki.

A vasútvonal 166 kilométeres magyarországi szakaszát a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal alkotja.

A felújítást 85%-ban kínai hitelből, 15% magyar önrész mellett, szerb–magyar–kínai együttműködés részeként tervezik megvalósítani.

A beruházást 2015 júniusában a kormányzat 472 milliárd forintra becsülte. 2019 júniusában a már 700-750 milliárd forint közötti várható költséget becsültek .A vonal tervezett felújítása kilométerenként 4,5 milliárd Ft-ba fog kerülni, amit az átlagos magyarországi felújítások háromszorosára becsülnek.

A kormányzat a megtérülésre vonatkozó számításait 10 évre titkosította.

A Figyelő 2015-ben úgy számította, hogy a beruházás 2400 év alatt térül meg.

Más elemzések is 100 év fölötti megtérüléssel a számolnak.

A közbeszerzési pályázat magyar nyertese a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt., amely a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-vel és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel konzorcium.
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Budapest%E2%80%93Belgr%C3%A1d-vas%C3%BAtvonal_fel%C3%BAj%C3%ADt%C3%A1sa
___

Noha szinte minden adat titkos a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásával kapcsolatban, ennek ellenére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának (NAIH) elnöke szerint szerint a Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat

-- megfelelően biztosítja a közérdekű adatok nyilvánosságát.

Péterfalvi Attila mindezt a Magyar Hírlap megkeresésére mondta. Egyúttal tévesnek tartja azokat a sajtóban megjelent értelmezéseket, miszerint a titkosító törvényjavaslat a nyilvánosság számára korlátokat emelne.

Annyi kiegészítést tennénk még a nyilatkozathoz, az már kevéssé európai, hogy lényegében a miniszterelnök gyermekkori jóbarátja,

-- Mészáros Lőrinc fog hatalmas hasznot húzni a 2400 (!) év alatt megtérülő beruházásból.

... érdemes hozzátenni, hogy leginkább a kínai érdekeket segíti a vasútvonal felfejlesztése.
https://web.archive.org/web/20200425084251/https://168ora.hu/itthon/kozerdeku-adatok-budapest-belgrad-vasutvonal-peterfalvi-attila-184354
___

... a magyar kormány által Triesztben vásárolt 300 méteres kikötői partszakaszon kialakítható kikötő – amin szinte semmi nem áll és erős fejlesztésre szorul –, illetve a Budapest-Belgrád vasút egymást gyengítő párhuzamos beruházások.
https://web.archive.org/web/20200919124436/https://168ora.hu/itthon/szijjarto-szavaibol-is-kisejlik-hogy-a-trieszti-kikotonek-es-a-budapest-belgrad-vasutnak-egyutt-semmi-ertelme-171703

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Eddig úgy tűnik, hogy a beruházó semmit nem tanult a hibáiból és ugyanazt a tervet akarja átnyomni, mint eddig. Ez semmiképpen nem hűti le a kedélyeket, inkább olaj a tűzre. Az említett extra papírmunkát nem a civilek idézték elő, hanem az elhibázott beruházás. A civilek csak védik több tízezer ember élőhelyét, élhetőségét.
https://www.facebook.com/vitezydavid/videos/753578095784718

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre 7 perce új videót töltött fel:

M Imre 13 perce új videót töltött fel:

M Imre írta 1 napja a(z) Teslát mindenkinek - a koncepció blogbejegyzéshez:

Évi több millió új autóba kerül magyar önvezető technológia...

M Imre írta 2 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

A Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (EPFL) ...

M Imre írta 3 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Közlekedési Múzeum: Egy új lakó megérkezett! https://www....

M Imre írta 3 napja a(z) Közlekedésre nevelés fontos számodra? - 2. fórumtémában:

Ismétlődő tilosban parkolásért is elvehetik a jogsit ...

M Imre írta 4 napja a(z) A legfontosabb változások az M3-as metró közlekedésben 2022. május 14-től, szombattól képhez:

A_legfontosabb_valtozasok_az_m3as_metro_kozlekedesben_2022_majus_14tol_szombattol_2167017_3792_s

Januártól újabb két állomáson állnak meg a 3-as metró ...

M Imre írta 4 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

A MOL Bubi közbringa- szolgáltatás felhasználóinak ...

M Imre írta 4 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Mást állít a MÁV a gyulai vasútállomás felújításáról,...

M Imre írta 4 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:

Jelentős mennyiségű kőolajat talált a Mol Vecsés határában, ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu