Szinte hihetetlen, de igaz, bő 110 évvel ezelőtt mutatkozott be Párizsban ez az autó, ami jórészt mindenben megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek a ma elektromos autóit jellemzik. Elsősorban a nulla károsanyag-kibocsátás követelményének.

A járművet, bár bátran nevezhetjük autónak, mind a négy kerekére szerelt elektromotor hajtotta, s ezek 1900.-ban 45 kilométeres sebességgel "röpítették" a 980 kilós, fa karosszériás szépséget.

Az ehhez szükséges 80 voltos feszültséget egy 44 cellás ólomakkumulátor szolgáltatta, mégpedig akár három órán keresztül.

A járművet nem akárki álmodta meg, az illető, Ferdinand Porsche volt, egy Ludwig Lohner nevű úrral közösen építették és mutatták be Párizsban, nem kis sikert aratva. Azért voltak hátrányai is a konstrukciónak, az ólomakkumulátorok nagyon súlyosak voltak, s ezen csak a legújabb, mai kutatások és fejlesztések tudtak segíteni, így várható, hogy előbb-utóbb elterjednek a mai modern elektromos autók.

A híres villanyautó: a Lohner-Porsche 1900-ban. (reprodukció)

A KERÉKAGYBA ÉPÍTETT ELEKTROMOTOR FELTALÁLÓI

A jobbra látható gépjármű a bécsi Jakob Lohner & Co. kocsigyártó műhelyben készült, 1899-ben.

A cégalapító édesapja, Heinrich Lohner kocsikészítő 1811-ben Németországból költözött Bécsbe, és 1821-ben lett a Monarchia állampolgára. Fia, Jakob Lohner 1868-ban alapította meg a Jakob Lohner & Co. Kocsigyártó Üzemet. Az unoka, Ludwig Lohner 1896-ban vette át a cég vezetését, és 1898-ban került a vállalathoz egy igen ambiciózus német fiatalember, bizonyos Ferdinand Porsche.

Feltehetõen Porsche volt az, aki az elektromotorok alapkonstrukcióját, tehát az álló mágnes és a forgó elektromágnes kettősét "megfordítva" megtervezte a mai hub-motorok ősét (a "hub" angolul kerékagy). Azt hogy Porsche volt az ötlet gazdája, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a motor felhasználásával megépített gépkocsi a "Lohner-Porsche" típusmegjelölést kapta. A képen jól látható, hogy a motorokat az elsõ kerekekbe építették be, az energiát ólom-akkumulátorok szolgáltatták, ezek számát és a motorok teljesítményét illetve a jármű végsebességét fedje a feledés jótékony homálya.

A Lohner-Porsche nagy sikert aratott az 1900-as Párizsi Világkiállításon, és ezzel a konstrukcióval alapozta meg Ferdinand Porsche a késõbbi karrierjét. Nem tudni mi vette rá a derék Ferdinándot arra, hogy a csendes és tiszta elektromotorok helyett a hangos és büdös benzinmotorokkal kezdjen foglalkozni, mindenesetre tény, hogy 1906-ban otthagyta a Lohner céget, és az Austro-Daimler Motoren AG. fejlesztési igazgatója, majd a stuttgarti Daimler-Benz főkonstruktőre lett, de ez már egy másik történet, ami a gyors vagy kevésbé gyors, ugyanakkor kicsi, hangos, büdös, kényelmetlen és környezetszennyező járművekrõl szól.

Mielõtt azonban búcsút vett volna a Lohner cégtől, Porsche részt vett a világ elsõ négykerékmeghajtású hub-motoros járművének megépítésében, amit a bal oldali képen láthatunk. A jármû 1901-ben készült, a képen látható, hogy mind a négy kerekét hub-motorok hajtották, az akkumulátorok pedig feltehetően az igen elégedett keménykalapos urak alatt található szekrényben lapultak, igen nagy számban.

Ludwig Lohnert nem rázta meg Porsche távozása, a hub-motoros jármûvek gyártása és a fejlesztések folytatódtak, ennek bizonyítéka a harmadik, 1912-ben készült fotónk, amelyen egy, a Lohner-mûhelyben készült, hub-motoros teherautó látható. (A postás-sapkát viselõ férfiak jelenléte arra utal, hogy a jármûvet a Monarchia postája használta.)

Ha Porsche távozása nem is, az elsõ világháború tönkretette a Lohner cégnek az elektromos járművek fejlesztésére irányuló ambicióit. A háború alatt repülõgépeket, majd az elsõ világháború után már csak karosszéria-elemeket és kocsiszekrényeket gyártottak.

A Lohner cég túlélte a a második világháborút is, késõbb azonban elérte a kisvállalatok sorsa: elõbb egyesült egy Rotax nevû másik osztrák kisvállalattal, majd az 1970-es években az egészet tokkal-vonóval megvásárolta egy nagy hal, konkrétan a kanadai Bombardier konszern. A cég neve jelenleg Bombardier-Rotax GmbH.

Érdemes ugyanakkor érdekességként megemlíteni, hogy az ötvenes években, még Lohner néven a cég robogókat gyártott, igaz benzinmotorral. A képeken egy 1950-ben gyártott 98 köbcentis, illetve egy 1955-ben gyártott, 125 köbcentis Sachs motorral szerelt Lohner robogót láthatunk.

Kár, hogy ekkor már nem Ludwig Lohner vezette a céget, akkor talán nem kellett volna ennyit várni az elektromos biciklik megjelenésére...

A műszaki régiségek szerelmeseinek nagy örömére az elsõ hub-motoros jármûvek egyik példányát akár személyesen is meg lehet tekinteni, nevezetesen a Bécsi Mûszaki Múzeum (Technisches Museum Wien) gyûjteményében. Az alábbi képeken ez a jármû látható:

Kapcsolódó linkek: Ludwig Lohner, Ferdinand Porsche, Technisches Museum Wien

(forrás: civilhirlap.hu, szaszandras.info, hu wikipedia.org, ecv.freeport.hu)