A légiközlekedés gyakorlatilag nem fizet üzemanyag-adót, mely európai szinten annyi bevétel-kiesést jelent, melyből 1400 km gyorsvasút hálózat lenne építhető minden évben!

Jo Dardenne, a T&E légiközlekedési igazgatója úgy fogalmazott, hogy

-- "az adózást nem büntetésként kell felfogni, hanem úgy, hogy méltányos terhet rójunk ki azokra, akiknek a legtöbb haszna származik a légi közlekedés alul-adóztatásából. A jobb anyagi körülmények között élők túl keveset fizetnek repülési szokásaikért. A légi közlekedés megadóztatása hosszú távon a polgárok és az ágazat javát szolgálja, mivel a kormányoknak érdeke a tiszta energiára való átállás finanszírozása, beleértve a légi közlekedést is, ezért az ideje, hogy véget vessünk az olcsó repülés és a károsanyag-kibocsátás növekedés korszakának.”

A valóságban mindezt elérni azonban nem lesz ilyen egyszerű, hiszen számos más érdek dolgozik ellene. Az eredeti cikket itt olvashatjátok:
https://www.transportenvironment.org/discover/every-hour-european-governments-lose-out-on-e4-million-in-aviation-taxes/
-- Levegő Munkacsoport

Miközben a kormány 2021 őszén jókora erőfeszítéseket tett, hogy visszaszerezze a jelenleg nemzetközi tulajdonosok által üzemeltetett a ferihegyi repteret, Orbán Viktor látszólag hirtelen visszavonulót fújt. A miniszterelnök tavaly december 13-án azt közölte, a parlamenti választás előtt „nem észszerű nyélbe ütni” az üzletet, többek között a magas infláció miatt. Azt mondta, a kérdéssel majd csak a választás után fognak foglalkozni.

A háttérben azonban a kormány valami olyat csinált, ami ennek pont az ellenkezőjére utalt. Még ugyanezen a napon megkeresték ugyanis az európai és az orosz üzleti körökben befolyásos szereplőnek számító Klaus Mangold német üzletember cégét, hogy a vállalkozástól a reptér ügyében tanácsokat kérjenek. Három nappal később pedig meg is állapodtak az elvégzendő feladatokról és a díjazás mértékéről.

Mangold évtizedek óta a német gazdasági elit köreiben mozog, és most már több éve dolgozik tanácsadóként az Orbán-kormány mellett. Jók az orosz kapcsolatai is, és korábban segédkezett például a Paks II. projekt körül, amelynek építésével a magyar kormány az orosz Roszatomot bízta meg.
https://www.direkt36.hu/orban-mondott-valamit-a-repterrol-aztan-a-hatterben-a-kormany-meg-aznap-belefogott-az-ellenkezojebe/

Átfogó vizsgálat a Malévnál
2012.01.27. Jogi Fórum/ Kormany.hu

Az állam számára különösen káros konstrukciók, offshore szálak, strómanok, jogi szabálytalanságok jellemezték a nemzeti légitársaság privatizációját és visszavásárlását is - jelentette be Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A kormánybiztos elmondta, a nemzeti szimbólumnak is tekinthető légitársaság 2007-es eladását és 2010-es visszavásárlását fél éven keresztül vizsgálta. A vizsgálat megállapította, hogy a szocialista kormányok kényszerpályára sodorták a Malévot, a társaság jelenlegi helyzetében nehezen látható kiút - húzta alá Budai Gyula.

A vizsgálati jelentés tartalmazza azt is, hogy az előző kormányok az Európai Unió szabályainak nem megfelelően nyújtottak állami támogatást a Malévnak, ezt az Európai Bizottság január elején meghozott határozata is megerősítette. A 2007-ben és 2010-ben adott jogellenes finanszírozás miatt 70 és 100 milliárd forint közötti összeget kell visszafizetnie a Malévnak - tette hozzá.

A jog nem tudása nem mentesít senkit

Budai Gyula aláhúzta: a szocialista kormányok szándékosan szegték meg a nehéz helyzetben lévő állami vállalatok támogatására vonatkozó uniós irányelveket. Ezek közül a kormánybiztos kiemelte, hogy jog szerint semmilyen magánforrás nem járulhatott volna hozzá a Malév támogatásához, a 2007-es privatizációjakor mégis ezt történt. 2010-ben, amikor a Bajnai-kormány visszavásárolta a Malévet, szintén megszegték ezt a normát.

A jog nem tudása nem mentesít senkit, az akkori pénzügyminisztereknek tisztában kellett volna lenni döntéseik következményeivel - mondta Budai Gyula.

A Malév csak rosszul járhatott

Budai Gyula ismertette a privatizáció és a reprivatizáció hátterét. A 2007-es magánosításkor egy olyan részvénytársaságnak adták el a Malévot, amit erre a célra hoztak létre, közvetlen tulajdonosai pedig szintén strómanok. Példaként említette, hogy a cégnek 200 millió forint volt az alaptőkéje, pedig vállalta, hogy tőkét emel a Malévban 14 milliárd forint értékben. Offshore cégeken keresztül a szálak egy orosz befektetőhöz és egy orosz bankhoz vezettek - folytatta a kormánybiztos. Bonyolult garancia és viszontgarancia ügyletekkel elérték, hogy a Malév gyakorlatilag saját magát finanszírozta meg. Az állam számára ennyire rossz konstrukció 20 év alatt nem született - jelentette ki Budai Gyula.

Reprivatizáció, rossz kilátások, feljelentés

2010-re a Malév újra nehéz helyzetbe került, a Bajnai-kormány úgy döntött, hogy visszavásárolja a társaság többségi tulajdonrészét. A 95 százalékos állami részvénycsomag mellett viszont 5 százalékos kisebbségi tulajdonosként maradt a cégnél az orosz befektető, ráadásul olyan konstrukció mellett, hogy érdemben befolyásolni tudja a Malév üzletmenetét.

A Malév a működőképessége határára érkezett, az előző kormányok okozta csapdahelyzet miatt nehezen látható a kiút, a cég kényszerpályán mozog. Állami támogatás a bizottsági döntés miatt többé már nem nyújtható, szakmai befektető pedig nem jelentkezik ilyen feltételek mellett, ahol a kisebbségi tulajdonos meg tudja akadályozni a fejlesztéseket.

Budai Gyula bejelentette: a szándékos szabálytalanságok miatt öt büntetőfeljelentést tett a Központi Nyomozó Ügyészségen.

A részletes dokumentáció megtekinthető az elszámoltatási- és korrupcióellenes kormánybiztos honlapján:
http://elszamoltatas.kormany.hu/

Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/27093