írja az mno.hu
Az év végétől fokozatosan vezeti be a főváros a tizenegy éve
ígért elektronikus jegyrendszert a metrókon, a HÉV-eken, a villamosokon,
a trolikon és az autóbuszokon. A közel harmincmilliárdos fejlesztést öt
éve a nulláról újrakezdő városvezetés a költségek több mint a felét
hitelből, a fennmaradó részt saját forrásokból finanszírozza. Egy év
múlva már a 65 év felettiek, 2017 első felében a bérletesek, második
felében pedig már a jeggyel közlekedők is használhatják a csipkártyákat.
A mostani ígéretek szerint az új, időalapú tarifarendszer nem jelent
áremelést, sokan akár olcsóbban is utazhatnak majd.
Forradalmi változást hoz 2017-től Budapest közösségi
közlekedésében az elektronikus jegyrendszer bevezetése – jelentette ki
lapunknak Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes. A
kivitelezéssel és ötéves üzemeltetéssel együtt 91 millió eurós, azaz
csaknem 28 milliárd forintos beruházásról elmondta: ez az egyik olyan
nagy fejlesztés, amelyet a 2010 előtti ciklusokban csak ígérgettek.
Lehagyjuk Európát!
– A rendszer alig több mint két éven belüli kiépítésével nemcsak hogy
felzárkózunk Európához, de ezen a téren le is hagyjuk a többi uniós
országot. Amikor ide jöttünk, Tarlós István (Fidesz– KDNP)
főpolgármester programja alapján megkezdtük a budapesti tömegközlekedés
megújítását, de sok más nagyberuházáshoz hasonlóan, a jegyrendszer
megújításához sem találtunk használható terveket – szögezte le a
főpolgármester-helyettes.
A városvezetés 2011-ben rendelte meg a koncepciót, amelyről 2012-ben
döntött a Fővárosi Közgyűlés. Akkor kezdődtek meg a finanszírozási
tárgyalások, és egy évvel később kötötték meg az 54,5 millió eurós
hitelszerződést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az
EBRD-vel. A fővárosi önkormányzat saját forrásból akkor 14,5 millió
eurónyi összeget biztosított a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) az
előkészítésre. Ugyanabban az évben, 2013-ban írták ki az EBRD
követelményeinek megfelelő beszerzési eljárást, amelyet a tavalyi
eredményhirdetés alapján a világ egyik legnagyobb
elektronikusjegyrendszer-szállítója, a német Scheidt & Bachmann (ez a
társaság gyártotta a budapesti jegy- és bérletkiadó automatákat is)
nyert meg a hongkongi Octopusszal közösen.
Szeneczey Balázs nem aggódik a finanszírozás miatt. – A hitelt 2017.
szeptember 20-tól nyolc egyenlő részletben 2021. március 20-ig kell
visszafizetni, és a fővárosi önkormányzatnak – az elmúlt időszak
sajtóhíreszteléseivel szemben – megvan rá a fedezete, amelyet az éves
költségvetésekben biztosítunk – tette hozzá.
Lehetetlen lesz a bliccelés
A főpolgármester-helyettes szerint azonban ennél sokkal fontosabb a
várható gyors megtérülés. Mint mondta, a jegyeket és a bérleteket
gyakorlatilag nem lehet majd hamisítani, lehetetlenné válik a bliccelés,
kényelmesebb lesz az utazás, megszűnik a bérletpénztári sorban állás.
Mobiltelefonnal, telefonos ügyfélszolgálaton vagy interneten keresztül
és az elektronikus jegyrendszerhez igazított új funkciókkal is bővülő
BKK-automatáknál is megvásárolhatók lesznek a kártyák, amelyek 2018-ban
fokozatosan és teljesen kiváltják a papíralapú jegyeket és bérleteket.
Utóbbiak virtuálissá válnak, az eddigi napijegynél pedig bevezetik a
díjplafont, amelynek lényege, hogy a rendszer egy előre meghatározott
összegnél semmiképpen nem von le többet.
Az előzetes tervek szerint közel másfél millió megszemélyesített
(névvel, fényképpel ellátott), illetve kilencmillió eldobható, anonim,
csak sorszámot feltüntető csipkártya készül. Az első plasztiklapokat
minden budapesti ingyen kapja majd.
Jönnek e beléptetőkapuk a metrókba
A Scheidt & Bachmann feladata a rendszer összes hardver-szoftver
elemének leszállítása, üzembe helyezése, teljes körű konfigurálása és
integrálása, tesztelése, átadása, majd a fejlesztés lezárását követő öt
éven át az üzemeltetése. Nemcsak a metrókon, hanem a buszokon, trolikon
és a villamosokon is működni fog a rendszer. Az ellenőrök
mobilkészülékekkel gyorsan ellenőrizhetik majd a kártyák érvényességét, a
járművekre érintős kártyaleolvasót szerelnek föl. Legkésőbb 2017
végéig, a kivitelezés utolsó fázisában „nyílik meg” 800 beléptetőkapu a
metróállomásokon és a főbb, elkeríthető HÉV-megállókban. A többi helyen a
falra vagy az oszlopokra, míg a járműveken a régi jegykezelő készülékek
helyére rögzítik az új érvényesítőberendezéseket.
Nem lesz automatikus tarifaemelés
– A Budapesten utazók számára az a legjobb hír, hogy bármely
tömegközlekedési járművel megtett úton időalapú lesz a díjfizetés. Ez a
gyakorlatban azt jelenti, hogy a jegyet felváltó eldobható kártya
Budapest közigazgatási határán belül az érvényesség időtartama, például
30 vagy 60 perc alatt korlátlan átszállásra jogosítja majd fel
tulajdonosát – emelte ki Szeneczey Balázs, aki szerint a tarifákat nem
fogják automatikusan megemelni, a városvezetésnek nincs ilyen szándéka.
Hozzáfűzte: az időalapú tarifával sokan járnak jobban. Az ellenőrök nem
tűnnek el Budapestről, csak ők maguk is elektronikus készülékkel nézik
majd a kártyák érvényességét. A metrókijáratoknál továbbra is
fenntartják a véletlenszerű ellenőrzés lehetőségét, de a kapuk
kiépítésével a többi közlekedési eszközön válhat még hatékonyabbá az
ellenőrzés.
A főváros szerint jóval a bevezetés előtt megkezdik majd a
tájékoztatókampányt. A használat a metróban lesz a legegyszerűbb, a fix
kapuknál csak hozzáérintjük érvényes közlekedési kártyánkat a
leolvasóhoz, és már mehetünk is az állomásra. A villamoson vagy az
autóbuszon a már említett érvényesítőkészülékeknél kell megtennünk
ugyanezt. A HÉV-megállókban azonban nemcsak induláskor, hanem érkezéskor
is érvényesíteni kell a kártyát, mivel a HÉV-ek átlépik a közigazgatási
határt, és ezzel tarifazónát váltanak.
Emlékezetes, két évvel ezelőtt hónapokon át a BKK „tesztelte” a 3-as
metró Corvin negyed megállójában több gyártó beléptetőkapuját. Az
valójában csak utasszámlálás volt, az áthaladó megnyomhatott egy
kapunyitó gombot. Az igazi teszt most kezdődik.
A 65 év feletti „civilek” kapják először
– A rendszertervezés fázisában vagyunk, ez év végéig kibocsátjuk a
dolgozói kártyákat a BKK alkalmazottainak, akik elkezdik tesztelni a
rendszert. Ez lesz az első fázis. A másodikban az eddig ingyen utazók,
jellemzően a 65 év felettiek kapják meg a kártyát, várhatóan 2016
nyarától, ekkor már csaknem az összes rendszeralkalmazásnak működnie
kell majd. A harmadik fázisban vehetik birtokba kártyájukat a havi és az
éves bérlettel rendelkezők, 2017 első felében. Ők a negyedik fázisban
kezdik a használatot, majd a végső, ötödik fázisban fokozatosan belépnek
a rendszerbe az anonim kártyahasználók is. Az első, összes technikai
elemmel működő üzemi év 2018 lesz, és 2022-ig a Scheidt & Bachmann
marad az üzemeltető – összegezte a főpolgármester-helyettes.
Szerinte Magyarországon Budapest jutott a legmesszebbre a
tömegközlekedés „innovatív fejlesztése” terén. A fővárosi, szerveralapú
elektronikus jegyrendszer bevezetése megelőzi a MÁV-nál és a Volánoknál
zajló hasonló munkákat. – Természetesen később lehet hozzánk
csatlakozni. Megvalósulhat a vasúttal és az agglomerációs buszjáratokkal
hőn áhított közös tarifarendszer, illetve kapcsolódunk a nemzeti
egységes kártyarendszerhez is. A jelenlegi diákigazolványok már
alkalmasak lesznek a kedvezményjogosultság igazolására, továbbá a
rendszer közvetlen használatára, akárcsak az érintés nélküli bankkártyák
– tette hozzá Szeneczey Balázs.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 10. 01.
Kapcsolódó hírek:
BP Fatár: a főváros ingyenesen letölthető nyilvános fa- és parkkataszter applikációja
Intézkedések Európában szmogriadó esetén
European Cycling Challenge: 2017. május 1-től május 31-ig
Vita a Városligetről a Tilos Rádióban (ma) - sorozat