A Magyar Köztársaság Rendőrsége részt vesz a TISPOL „European Operation Bus” akció végrehajtásában.

Az ország egészére kiterjedő TISPOL ellenőrzés végrehajtására 2010. július 29-én, 30-án és 31-én kerül sor.

Az ellenőrzést – a Nemzeti Közlekedési Hatósággal együttműködve – legalább napi 8-8 órában hajtjuk végre országszerte, különböző időpontokban, olyan helyeken, ahol az autóbuszok biztonságos leállításának, és a technikai jellegű ellenőrzések végrehajtásának a feltételei adottak.

Az akció végrehajtásának kiemelt feladata az autóbuszok közúti közlekedésével kapcsolatos szabályok ellenőrzése.

Ennek megfelelően a rendőri intézkedések során alapvetően az autóbuszokat és azok vezetőit ellenőrizzük, függetlenül attól, hogy a jármű magyar, vagy külföldi személy üzemeltetésében van-e.

Az ellenőrzések a járművezetők és a különböző okmányok ellenőrzésén túl többek között az alábbiakra irányulnak:

• menetíró berendezésekkel kapcsolatos visszaélések felderítésére,

• vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályok ellenőrzésére,

• gyorshajtások felderítésére,

• ittas járművezetők kiszűrése,

• jármű műszaki állapotának vizsgálatára.

Az ellenőrzések során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a járműveket – nemcsak az autóbuszokat – az előírásoknak megfelelő módon látták-e el hatósági jelzéssel, és a jármű vezetője eleget tett-e azon kötelezettségének, hogy a hatósági jelzés(eke)t [rendszámtáblá(ka)t] a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos.

Megfogták (Jogsi nélkül vezette a lejárt műszakis buszt - 40 gyerekkel):

Az autóbuszok közúti közlekedésének ellenőrzésére kiterjedő TISPOL akció során a Fejér megyei rendőrök az M7-es autópálya Budapest felé vezető oldalán a Pákozdi pihenőhelyen ellenőriztek csütörtökön délután – számolt eb az esetről Németh-Kész Mónika, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.
Ekkor állítottak meg egy Iveco autóbuszt, melynek összesen 48 utasa volt, köztük többségében gyerekek.

A jármű és a sofőr ellenőrzése során a gépkocsivezető a rendőröknek sem forgalmi engedélyt, sem menetlevelet, sem a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott engedélyt, sem belföldi személyszállító igazolványt átadni nem tudott, valamint a menetíró készülékben lévő 24 órán túl semmiféle igazolást nem tudott átadni az elmúlt 28 nap során végzett tevékenységéről. A vezetői engedélye ellenőrzése során kiderült, hogy annak orvosi érvényessége 2008. decemberében lejárt.

Az autóbusz további ellenőrzése során a rendőrök azt is megállapították, hogy a járművön lévő forgalmi rendszámot egy Ikarus buszra adták ki, ami a sofőr feleségének tulajdonában van. Kiderült, a hatósági jelzést a buszsofőr szerelte fel az általa vezetett autóbuszra – ami szintén a feleség tulajdona - tekintve, hogy annak műszaki érvényessége 2008. júliusában lejárt, és azt 2010. februárban hat hónapra kitiltották a forgalomból.

A rendőrök az autóbuszról az utasokat leszállították, a gyerekek és kísérőik továbbszállítására intézkedés történt – közölte Németh-Kész Mónika, aki hozzátette:  a 48 éves dabasi férfivel szemben az egyedi azonosító jel meghamisítása miatt büntetőeljárás, míg a többi szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési eljárás indult.

--- TISPOL honlap ---

A TISPOL
2009-04-01 17:04 | GI
Első alkalommal mindössze néhány szerény hír jelent meg a TISPOL-ról (European Traffic Police Network) a hazai sajtókban.

A rövid cikkek 2005. márciusában arról tájékoztatták a közvéleményt, hogy a magyar rendőrség kijelölt egységei (egészen pontosan az Autópálya Rendőrség és Győr-Moson-Sopron megye közlekedésrendészeti szolgálata) egy nemzetközi közlekedési akcióban vesz részt. Ez volt az első ilyen akció hazánkban, korábban ugyanis a közlekedésrendészet nemzetközi kampányban még soha nem vett részt. Az esemény óta bő három esztendő telt el, s ezalatt a TISPOL számos alkalommal a napilapok és a bulvártermékek címoldalára került.

De hát mi is az a TISPOL, mely eseményei gyakorlatilag mindig „sajtóhírnek” számítanak, s melyekről Európa szerte a hagyományos írott és elektronikus sajtó mellett a legnézettebb TV csatornák és a leghallgatottabb rádiók hírműsorai is tudósítanak?

A 90-es években az Európai Unió közlekedésbiztonsága a jelenleginél jóval kedvezőtlenebb képet mutatott. Az akkori EU 15-ök országainak közútjain évente mintegy 43-45.000 ember vesztette életét közlekedési balesetben, amennyiben pedig a közösség jelenlegi 27 tagállamát vesszü figyelembe, úgy a közúti tragédiák száma megközelítette a 60.000-et. (Csak összehasonlításképpen: 2006-ban 39.200 fő halt meg közlekedési balesetben az uniós tagállamokban.)

Az Európai Unió legfőbb szervei részére (Tanács, Parlament, Bizottság) az 1993. évi Maastrichti értekezleten teremtődtek meg azok a jogi és egyéb feltételek, melyek a közlekedésbiztonság területén bizonyos beavatkozásokat tett lehetővé.

Az EU mindig komplex módon gondolkodott. A közlekedésbiztonság javítása érdekében ugyanolyan fontosságot tulajdonított a járművezető képzésnek, mint a jogszabályi környezet megfelelő megreformálásának, a járművek aktív és passzív biztonsága fokozásának, a biztonságos úthálózat és csomópontok kiépítésének, a korszerű információs eszközök széleskörű alkalmazásának, s végezetül a preventív kommunikációs tevékenység és a közúti ellenőrzések hatékonysága növelésének.

Ez az átfogó közlekedésbiztonsági tevékenység a Bizottság által 2001. szeptemberében kibocsátott „Fehér Könyv”-ben realizálódott, mely az EU aktuális közlekedéspolitikai célkitűzéseit tartalmazza. A Fehér Könyv talán legismertebb célkitűzése, hogy 2010-ig 50 %-kal csökkenjen a közúti balesetben meghalt személyek az Európai Unió területén.

A Fehér Könyv kiadása előtt öt és fél évvel, 1996. márciusában került sor az akkori közösségi tagállamok fővárosai közlekedésrendészeti vezetőinek a találkozójára. A rendezvény az EU Bizottság kezdeményezésére valósult meg. A rendezvény résztvevői abban állapodtak meg, hogy a közlekedésbiztonság javítása, a szakmai tapasztalatok és információk kölcsönös átadása, valamint a legjobb rendőri intézkedési gyakorlatok kialakítása érdekében a jövőben rendszeresen együttműködnek. A TISPOL gyakorlatilag ekkor jött létre.

A résztvevők eleinte kizárólag a fővárosok közlekedési rendőreinek együttműködését tűzték ki célul, de az igények már néhány hónap alatt meghaladták az eredeti terveket, s a TISPOL a kezdetektől fogva valamennyi európai rendőri szerv előtt (legyen az országos, tartományi, vagy önkormányzati) megnyitotta kapuit. A TISPOL azóta sikertörténetet írt. Az önkéntes belépés elvére épülő szervezetnek jelenleg 26 ország mintegy 200 rendőri szerve a tagja.

A TISPOL megnevezés egy mozaikszó, a ’Traffic Information System of Police’ kezdőbetűiből áll (magyarul: „Rendőrségi Közlekedési Információs Rendszer”).

A TISPOL az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (European Traffic Police Network), melyben jelenleg 26 állam mintegy 200 rendőri testülete) működnek együtt.

Tagjai között van négy olyan európai ország is (Norvégia, Svájc, Románia és Moldávia), melyek nem tagjai az Európai Uniónak, s a szervezet tevékenysége iránt – alapvetően a közlekedésrendészeti tapasztalatok, gyakorlati megoldások és technikai lehetőségek megismerése miatt - érdeklődést mutat Ausztrália és Új-Zéland rendőrsége is. A TISPOL az EU Bizottság szakmai és anyagi támogatását, valamint egyre nagyobb bizalmát élvezi, emellett más közösségi szervekkel (pl. Európai Parlament) és szinte valamennyi jelentős nemzetközi közlekedésbiztonsági szervezettel is partnerkapcsolatban áll.

Elsődleges célkitűzése, hogy tevékenységével, a különböző közlekedésrendészeti szervek együttműködésével segítse elő Európában a közúti közlekedés biztonságának javulását, a közlekedési balesetek számának csökkentését, s az EU közlekedéspolitikai koncepciók teljesítését.

TISPOL szervezeti felépítés
2009-04-01 17:04 | GI

A szervezetet a TISPOL Tanács (Council) irányítja, mely a tagállamok egy-egy rendőri vezetőjéből áll.

 A Tanács évente két alkalommal ülésezik, s dönt a szervezetet érintő legfontosabb kérdésekről, az éves munkatervekről, a rendezvényekről, a különböző munkacsoportok létrehozásáról és tevékenységekről, valamint az új tagfelvételekről.

A napi ügyintézés a hét főből álló Végrehajtó Bizottság feladata, míg a Titkárság az adminisztrációs és a pénzügyi feladatokat látja el.

A TISPOL szervezetén belül a gyakorlati és a kutatótevékenységek színvonalas végzése érdekében különböző munkacsoportokat hoztak létre.

A munkacsoportok száma a szervezet tevékenységének térnyerése következtében folyamatosan növekedett, s jelenleg az alábbi hat csoport működik:

Műveleti csoport

Alkohol/drog csoport

Sebesség csoport

Biztonsági öv csoport

ITS (intelligens közlekedési rendszerek) csoport

Oktatási csoport.

A Műveleti Csoport (Operational Group) legfontosabb feladata a TISPOL közúti ellenőrzések, valamint a nemzetközi tréningek és szemináriumok szervezése, míg a többi munkacsoport – megnevezésének megfelelően - a közlekedésbiztonság különböző területein végez elemző, kutató és javaslat-előkészítő tevékenységet.

A Magyar Rendőrség közlekedésrendészeti szolgálati ága aktívan és rendszeresen képviselteti magát a TISPOL különböző szakmai fórumain (tanácsi értekezletek, munkacsoport értekezletek, szemináriumok), kiveszi a részét az elektronikus úton történő mindennapos információcseréből, teljesíti az érkező megkereséseket, s 2005 márciusától kezdve aktívan részt vesz az európai közúti ellenőrzésekben.

(forrás: police.hu, fmh.hu, baleset-megelozes.eu)