Elsõsegélynyújtás és

teendõk baleseti helyszínen

 

www.budapestikulonlegesmentok.hu

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZŐ

A MENTÉSI LÁNC

TEENDŐK BALESETI HELYSZÍNEN

A BLS – ALAPSZINTŰ ÚJRAÉLESZTÉS

A BUKÓSISAK ELTÁVOLÍTÁSA

ALAPELVEK

BETEGVIZSGÁLAT

KIMENTÉS

RUHÁZAT ELTÁVOLÍTÁSA

LÉGÚTI IDEGEN TEST

VÉRZÉS TÍPUSOK, VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS, SEBELLÁTÁS

SHOCK FOLYAMAT FELISMERÉSE, ELLÁTÁSA

CSONT ÉS IZÜLETI RENDSZER SÉRÜLÉSEI

ÉGÉSI SÉRÜLÉS

MÉRGEZÉS

ROSSZULLÉTEK

FEKTETÉSI MÓDOK

TÖMEGES BALESET

VESZÉLYES ANYAGOT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK BALESETE

 

ELÕSZÓ

Üdvözlöm a kiadvány olvasóit, remélem hasznos és tanulságos ismeretekkel sikerül a tudásukat bővíteni!

Amellett, hogy törvényi kötelezettség a bajbajutottak ellátása – a tőle elvárható mértékben – mindenkitől, nem szabad elfelejteni, hogy az emberiséget és a civilizációt mindig is az vitte előre, hogy az emberek az adott pillanatban segítenek társaikon. Aki megtapasztalta azt, hogy milyen nemes cselekedett segíteni embertársainkon, főleg egy olyan helyzetben, melyben csak az elsősegélynyújtás adhat „reményt”, az nagyon jól tudja, és már valószínűleg felfedezte az abban rejlő lehetőségeket. Ahogy változnak az idők egyre újabb és természetesen a beteg számára jobb technikákat és eljárásokat dolgoznak ki.

Az életmentéshez és elsősegélynyújtásához, az ismeretek szinten tartása és gyakorlása nagyon fontos, mivel egyes eljárásokat szinte készség szinten kell tudni, adott helyzetben. Sajnálatos módon a magyarországi „hozzáállás” nem túl biztató és az is elmondható, hogy csak egyre rosszabb lesz… Az emberek nem mernek, vagy nem akarnak segítséget nyújtani. Az indokok között szerepel: „lehet, hogy nagyobb bajt okozok”, „jogi következményektől tartok”. Mint minden egyéb az elsősegélynyújtás is megtanulható, de általában, nem is hajlandóak időt szentelni az emberek ezen fogások elsajátítására, pedig lássuk be fontos lenne. Szemléletváltozásra van szükség!!! Remélem a „motoros társadalom” megpróbál példát mutatni, és idővel e kezdeményezés követőkre talál.

FONTOS, HOGY A KIADVÁNYBAN SZEREPEL OLYAN ISMERETANYAG, MELYET CSAK A GYAKORLATI OKTATÁS SORÁN LEHET ELSAJÁTÍTANI, EZEN ELJÁRÁSOK SZAKSZERÛ KIVITELEZÉSE ILLETVE KÉSZSÉG SZÍNTÛ ELSAJÁTÍTÁSA CSAK SZAKOKTATÓ SEGÍTSÉGÉVEL LEHETSÉGES!

 

A MENTÉSI LÁNC

Az elsősegélynyújtó feladata sokrétű, amellett, hogy a legjobb tudását és a rendelkezésére álló eszközöket felhasználva segíteni próbál a bajbajutotton, abban is rejlik a jelentősége, hogy az un. „MENTÉSI LÁNC” résztvevőjeként felismerje, hogy mely esetben kell segítséget hívnia és ezáltal elindítania a mentési láncot.

Az első láncszem amikor az elsősegélynyújtó felismeri azt a helyzetet, amikor segítséget kell hívnia. A második láncszem, amikor megtörténik a segítséghívás /ezt bárki megteheti, bármely módon, amely célszerű/. pl: telefonon. A harmadik láncszem a segítség megérkezése. A negyedik a végleges ellátást jelképezi. pl: a kórházi ellátást.

Ahogy a lánc szemei egymáshoz kapcsolódnak ugyanúgy kapcsolódik az életmentéshez az ellátási lánc, bármelyik láncszeme is hiányzik, vagy kimarad, megszakad a folyamat, amely a beteg állapotát adott esetben negatívan befolyásolhatja (Pl: az elsősegélynyújtó nem értesíti a mentőket vagy nem érkezik ki a mentő, amely további ellátásban részesítené a sérültet), tehát beláthatjuk, hogy az elsősegélynyújtás, illetve a segítséghívás elmaradásának milyen következményei lehetnek…

H

TEENDÕK BALESETI HELYSZÍNEN

 

1. Helyszínbiztosítás

Az elsődleges feladat egy baleset helyszínén, hogy a közlekedők biztonságát megóvjuk, felhívjuk a figyelmet a baleset tényére. Pl: vészvillogók bekapcsolása, elakadásjelző háromszög kihelyezése, közúti jelzőfáklya használata.

2. Tájékozódás, segítségnyújtás

Fel kell mérni a baleset helyszínén a sérültek számát és állapotát, meg kell kezdeni az ellátásukat. Mérlegelni kell, hogy szükség van-e műszaki mentésre. (Tűzoltóság hívása)

3. Segítséghívás

Késedelem nélkül segítséget kell hívni!

 

Bármilyen telefonról az alábbi számokon lehet segítséget hívni:

104 Mentők

105 Tűzoltók

107 Rendőrség

112 Általános Segélyhívó

 

Mentõhívás szabályai:

/bemutatkozás után az alábbiakat kell közölni/

• MI TÖRTÉNT?

• HOL TÖRTÉNT?

• HÁNY SÉRÜLT VAN, MILYEN A SÉRÜLTEK ÁLLAPOTA?

• SZÜKSÉGES-E MŰSZAKI MENTÉS?

Szükség esetén a bejelentő adatait is meg kell adni, illetve a helyszín megközelítésének módját.

 

BASIC LIFE SUPPORT - BLS

/eszköz nélküli, alapszintû újraélesztés/

A BLS végzése az eszmélet, légzés és keringés vizsgálatának és szükség szerinti pótlásának/ellátásának módszertani gyűjteménye. Fontos tudni, hogy az elsősegélynyújtó - kompetenciaszintjének korlátja miatt is – szükség esetén ezt alkalmazza, illetve az egészségügyi szakember is ezt végzi addig az ideig, amíg nem áll rendelkezésére szakfelszerelés.

A betegvizsgálati eljárások és módszerek alapvető és egyértelmű következtetésekre utasítják az elsősegélynyújtót, mely által gyors, szakszerű és pontos beavatkozások útján láthatják el a bajbajutottat.

Minden egyes vizsgálati eljárás egy-egy eldöntendő kérdést állapít meg, illetve a diagnosztizált állapot ellátását.

(A megadott vizsgálati sor felnőtt emberre vonatkozó paramétereket tartalmaz)

 

1. Ítéljük meg a baleseti helyszínt, igyekezzünk felismerni az elsősegélynyújtót, illetve a bajbajutottat fenyegető külső tényezőket.

1

BUKÓSISAK ELTÁVOLÍTÁSA

• A BUKÓSISAK ELTÁVOLÍTÁSÁT CSAK A LEGSZÜKSÉGESEBB ESETBEN VÉGEZZÜK EL! (PL: HA A SÉRÜLTNEK NEM KIELÉGÍTŐ A LÉGZÉSE, ESZMÉLETLEN, ASPIRÁL /HÁNY/, ERŐSEN VÉRZIK, ILLETVE EGYÉB ESETBEN, HA AZ ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES)

• MINDIG GERINCSÉRÜLÉST KELL FELTÉTELEZNÜNK EGY MOTOROSBALESET

SÉRÜLTJÉNÉL!

A BUKÓSISAK ELTÁVOLÍTÁSÁNAK TECHNIKÁJA:

1. LEHETŐSÉG SZERINT MINDIG KÉT SEGÍTSÉGNYÚJTÓ VÉGEZZE AZ ELJÁRÁST

2. MINDIG AZ EGYIK SEGÍTSÉGNYÚJTÓ LEGYEN AZ IRÁNYÍTÓ

3. AZ 1. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ A HÁTÁN FEKVŐ SÉRÜLT MÖGÉ ÁLL, A SISAKOT MEGFOGVA VÉDI A FEJET AZ ELMOZDULÁSTÓL /ALKAR A TALAJON TÁMASZKODIK/

4. A 2. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ KIOLDJA A SISAK RÖGZÍTŐSZÍJÁT

5. A 2. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ A SÉRÜLTTEL SZEMBEN ÁLLVA MEGFOGJA A SÉRÜLT FEJÉT ÚGY, HOGY A SISAK MELLETT BECSÚSZTATJA AZ UJJAIT, LEHETŐLEG MINNÉL JOBBAN PRÓBÁLJA MEGTARTANI A NYAKAT– VÉDVE AZ ELMOZDULÁSTÓL – MÍG HÜVELYKUJJA AZ ARCON VAN

6. AZ 1. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ IRÁNYÍTÁSA MELLETT ÓVATOS OLDALIRÁNYÚ MOZGATÁSSAL ELTÁVOLÍTJÁK A SISAKOT A SÉRÜLTRŐL, KÖZBEN A 2. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ ELŐRECSÚSZTATJA A KEZÉT ÉS MINNÉL NAGYOBB FELÜLETEN TARTJA MEG A SÉRÜLT FEJÉT, ÓVVA AZ ELMOZDULÁSTÓL

7. MIUTÁN SIKERESEN ELTÁVOLÍTOTTÁK A SÉRÜLT FEJÉRŐL A SISAKOT, AZ 1. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ ÁTVESZI A SÉRÜL FEJÉNEK RÖGZÍTÉSÉT, EZUTÁN A 2. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ A SÉRÜLT FEJE ÉS A TALAJ KÖZÉ HELYEZ EGY OLYAN TÁRGYAT, MELY SEGÍT A FEJ MOZDULATLANSÁGÁT BIZTOSÍTANI.

8. EZUTÁN ELVÉGEZHETŐ A SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁS, ELLÁTÁS, A BETEG FOLYAMATOS MEGFIGYELÉSE MELLETT.

 

2. Szólítsuk meg a bajbajutottat! Ha nem reagál, /ESZMÉLETLENNEK TŰNIK!

-> VÉGEZZÜNK ESZMÉLETVIZSGÁLATOT/ óvatos mozdulatokkal rázzuk meg két kézzel a vállait, beszéljünk hozzá /SEGÍTHETEK?/ és még a szempillájára is ráfújhatunk. Ha nem reagál vagy nem egyértelműen reagál az elsősegély-nyújtó által alkalmazott ingerekre /külvilág ingerei/, tekintsük ESZMÉLETLENNEK a bajbajutottat.

Eszméletlen beteg esetében mindig segítséget kell hívni!

 

3. Ha a bajbajutott ESZMÉLETLEN /fordítsa a hátára, ha nem úgy helyezkedne el/ tekintse meg a száj-garatűrt, szükség esetén távolítsa el a látható idegen testet (műfogsort csak abban az esetben, ha az elmozdult) két ujjára tekert gézdarabban, gyors kanalazó mozdulatokkal.

Egyik kezével az állcsúcsot másik kezével a hajas fejbőr határánál fogva hajtsa a beteg fejét hátra (fej hátraszegezése, áll felhúzása), ezáltal tesszük átjárhatóvá a légutakat.

Abban az esetben, ha a bajbajutott ESZMÉLETÉNÉL VAN, kezdjük meg az ellátását, kérdezzük meg, hogy mi történt. -> továbbiakban BETEGVIZSGÁLAT FEJEZET

3

4. A fej hátraszegezésével, az áll felhúzásával egy időben hajoljunk a beteg

fejéhez úgy, hogy a mellkas irányába tekintünk, annak vonalában

/LÉGZÉSVIZSGÁLAT/:

• figyeljük a mellkas légző-mozgásait

(mellkas emelkedése és süllyedése)

• hallgassuk a légzése jeleit

• és arcunkkal érzékeljük a légzés keltette légáramlást

Ez az érzékszerveinkkel történő (látás, hallás, az arcunkon való érzékelés) LÉGZÉSVIZSGÁLAT a hármas észlelés módszere, 10 másodpercig tartson.

El kell dönteni, hogy a légzés minősége és percenkénti légzésszáma KIELÉGÍTŐ (SZABÁLYOS RITMIKUS LÉGZÉS, 8-32 KÖZÖTT PERCENKÉNTI LÉGZÉSSZÁM ESETÉN) vagy NEM KIELÉGÍTŐ (HA NEM TAPASZTALJUK A LÉGZÉS JELEIT, ILLETVE, 8 ALATTI VAGY 32 FELETTI A PERCENKÉNTI LÉGZÉSSZÁM, HA NEM RITMUSOS, ILLETVE FELÜLETES A LÉGZÉS).

Abban az esetben, ha NEM KIELÉGÍTŐ a beteg légzése, haladéktalanul kezdje meg a BEFÚVÁSOS LÉLEGEZTETÉST, ha a percenkénti légzésszáma 0, és/vagy nem tapasztalunk semmiféle légzésre utaló jelet, 2 befúvás után vizsgáljuk a beteg keringését (ha a légzés jeleit tapasztaljuk, feltételezzük, hogy van keringése a betegnek, ha nem kielégítő a légzés, befúvásos lélegeztetéssel pótoljuk, ha nincs légzésre utaló jel, fennáll a keringés hiányának lehetősége is, ezért ezt is vizsgáljuk), ha nincs keringés folytasson CPR-t.

A BEFÚVÁSOS LÉLEGEZTETÉS technikája:

Tartsuk a fejet hátraszegezve, az állat felhúzva. Az állat tartó kezünkkel szorosan zárjuk a beteg száját. Vegyünk nagy levegőt, szánkon keresztül a beteg orrán át (kellően tömítsük a beteg orrát, hogy a teljes levegőmennyiség bejusson) körülbelül 1,5-2 másodperc alatt, egyenletesen fújjunk be, nagyjából 700-1000 ml levegőt, minden egyes befúvás után tekintsünk a mellkas irányába és figyeljük a mellkas süllyedését (ha a mellkas süllyedése nem egyértelmű, fennáll a lehetősége, hogy nem kellő mennyiségű levegő jut a beteg tüdejébe, ez utalhat légúti elzáródásra vagy arra, hogy nem megfelelően hajtottuk végre a befúvást).

A lélegeztetést nagyjából percenkénti 15 befúvással folyamatosan kell végezni, a segítség megérkezéséig. A befúvásos lélegeztetés folyamán percenként ellenőrizzük a keringést!

Abban az esetben, ha KIELÉGÍTŐ a beteg légzése, vizsgálja a 6 kizáró okot:

• combcsont törés

• medencecsont törés

• nyílt hasi sérülés

• sorozat bordatörés

• gerincsérülés

• súlyos fejsérülés

Ha a 6 kizáró ok semelyiket nem tapasztalta, végezze el a STABIL OLDALFEKVŐ helyzet kivitelezését és figyelje folyamatosan, hogy a beteg légzése kielégítő-e és hívjon segítséget (ha ez eddig nem történt meg).

STABIL OLDALFEKTETÉS KIVITELEZÉSE:

1. A fekvő sérült mellé térdelünk

2. Egyik kezünket a beteg térdei alá csúsztatjuk és ezután felhúzzuk

3. A felhúzott térdeket magunk felé húzzuk. A másik kezünkkel pedig a beteg távolabb eső kezét a medencéje alá csúsztatjuk ügyelve, hogy ujjai nyújtva legyenek.

4. A sérült közelebb eső karját keresztbe a mellkasra helyezzük, kézfeje kerüljön a vállára.

5. Egyik kézzel a térdeket felhúzva tartva, másik kézzel pedig a vállat fogva óvatosan átfordítjuk a beteget – az átfordítás közben a holtpontnál megtartjuk a beteget – óvjuk a fejet a talajra érkezéskor.

6. Miután átfordítottuk a beteget, azonnal hátraszegezzük a fejét, majd kinyitjuk a száját. A kézfejének kinyújtott és széttárt ujjaira helyezzük a fejet, ezáltal a száj-garatűrből távozó tartalmat nem tudja visszalélegezni.

7. A beteg felső lábát kinyújtjuk, a törzs alatt lévő kezét a felkarjánál fogva kihúzzuk és behajlítjuk.

Ha a 6 kizáró ok bármelyikét is tapasztalta az ESMARCK-fogást alkalmazza, melynek kivitelezésére csak az abban jártas vállalkozzék.

A KERINGÉS VIZSGÁLATÁNAK technikája:

Gyakorlott elsősegélynyújtó számára a carotis pulzus vizsgálata, nem gyakorlott elsősegélynyújtó számára pedig a keringés elsődleges jeleként a légzés és/vagy mozgás, nyelés stb. utalhat arra, hogy van keringése a betegnek.

A keringés vizsgálatot 10 másodpercig végezze.

HA NINCS KERINGÉSRE UTALÓ JEL, HALADÉKTALANUL KEZDJE MEG CPR-t.

Ha VAN KERINGÉSre utaló jel, folytassa a befúvásos lélegeztetést.

A CPR TECHNIKÁJA:

A befúvásos lélegeztetés és a mellkaskompressziók felváltva, 2:15 aránybantörténő alkalmazása.

A mellkaskompressziók kivitelezése:

• a beteget kemény alapra fektetjük

• a beteg mellé térdelünk nagyjából a kompresszios pont kerüljön az elsősegélynyújtó középvonalába, ezáltal időveszteség nélkül felváltva tudja folytatni a mellkasi kompressziót és a befúvásos lélegeztetést, két segítségnyújtó esetében pedig ellentétes oldalon célszerű elhelyezkedni, így nem zavarják egymás tevékenységét és kifáradás esetén a segítségnyújtó lecserélése is egyszerűbb.

A mellkasi kompresszió nyomáspontjának kikeresése:

A beteg felé eső kezünkkel – több ujjal – tapintsuk ki a bordaívet és a szegycsonttalálkozását. Mérjünk fel 2-3 ujjnyi távolságot a szegycsonton úgy, hogy a komprimációs pont az alsó egyharmad pontban legyen. Másik kezünk kéztői részét helyezzük a komprimációs pontra – ujjak a fej irányába mutassanak.

Felszabadult kezünket – amellyel a komprimációs pont kimérését végeztük – öleljük át a másik kezünket. A mellkasi kompressziókat nyújtott kézzel végezzük úgy, hogy a vállunk a beteg mellkasa felett legyen. Felnőtt ember esetén 4-5 cm mélyre kell lenyomni a mellkast – az első lenyomások kíméletesen történjenek. A komprimáció sebessége pedig percenként 100 kompresszió legyen, a 15 komprimáció nagyjából 9 másodpercig tartson.

16

ALAPELVEK

A modern elsősegélynyújtás tudományát olyan alapelvek határozzák meg, melyek minden esetben alkalmazhatóak feltéve, ha az elsősegélynyújtó felismeri az alkalmazás indikációit!

Tudjuk azt, hogy minden eset más és más, de minden esetben felfedezhetünk azonos, vagy hasonló momentumokat.

Néhány alapelv:

• mindig a rosszabb eshetőségre gondoljunk, ha nem egyértelmű a helyzet.

A továbbiakban ez határozza meg az ellátás menetét

• gerincsérültet ne mozgassuk /kivéve, ha: az ellátás miatt feltétlenül fontos, illetve kimentés esetén, ha veszélyes a baleseti környezet/

• csonttörés (rándulás, ficam) gyanúja esetén helyezzük nyugalmi helyzetbe az adott testrészt

• sebellátás szabályai

• ha a baleseti környezet veszélyes a segítségnyújtóra, nem szabad önmagát veszélyeztetni

• a baleseti mechanizmusból mindig következtetéseket kell levonni, sérülések gyanúja esetén is az adott sérülés ellátási módja szerint járjon el.

BETEGVIZSGÁLAT

Az eszméleténél lévő beteg ellátásánál fontos, hogy biztonságot teremtsen az elsősegélynyújtó, illetve megszólítsa a beteget. Elsődlegesen az életet veszélyeztető és/vagy súlyos állapotokat kell felismerni, illetve haladéktalanul ellátni, megkezdeni az ellátását /pl: ütőeres vérzés. Szükség esetén pedig segítséget kell hívni. Határozott fellépéssel, meg kell nyugtatni a beteget, párbeszédet kell kezdeményezni. Amennyiben nem fedezünk fel azonnali ellátást igénylő állapotot, a tudat vizsgálata az elsődleges.

 

Tiszta, ép tudatunak az tekinthető aki TÉRBEN-IDŐBEN ORIENTÁLT. (Pl: arra a kérdésre, hogy hol van?, tudja-e hányadika van?, helyesen válaszol) Abban az esetben, ha nem kapunk helyes választ, nem egyértelmű, vagy nem dönthető el, tekintsük a pácienst zavartnak, ebben az esetben segítséget kell hívnunk, illetve a segítség megérkezéséig vissza kell tartanunk, mivel ön- vagy közveszélyes lehet. A zavart páciens nem beszámítható! A tudat megítélése soha sem hátráltathatja az ellátást. Az ellátás további menete során az elsősegélynyújtónak törekedni kell a baleset körülményeinek megismerésére, illetve a baleseti mechanizmusból is következtetéseket kell levonnia (pl: motoros baleset sérültjét gerincsérültnek tekintjük).

A szemtanuk és a sérült beszámolóiból következtetéseket kell levonni. Az elsősegélynyújtónak tehát minden érzékszervét a sérült állapotának felmérésére kell irányítania.

A sérült átvizsgálását a fejnél kell kezdeni, a látható sérülések mellett az olyan rejtett sérülési formákat is keresni kell, mint például a hajas fejbőrön keletkezett sérülést, melyet a dús haj esetleg elfedhet. A sérült szájába történő betekintés során vérzést és egyéb sérülést kell keresni. A fülből távozó vér és átlátszó folyadék esetén koponyaalapi-törés gyanúja merülhet fel. A sérültet lefelé haladva alaposan átvizsgálva a ruházatát csak a szükséges mértékben és a szükséges ideig megbontva kell folytatni. A csontok vizsgálata két kézzel ellenirányú csavaró mozdulatokkal történjen, kíméletesen.

 

A betegvizsgálat lényege tehát, hogy a segítségnyújtó minél több érzékszervi vizsgálat útján tárja fel a bajbajutott állapotát:

• meghallgatja a beteg panaszait

• meghallgatja a szemtanukat

• a baleseti helyszínből következtet a sérülésre

• látás útján jut megállapításokra (látható sérülések)

• tapintás útján jut megállapításokra (zárt, nem látható sérülések)

KIMENTÉS

KÖZÚTI BALESETNÉL ABBAN AZ ESETBEN EMELJÜK KI A GÉPKOCSIBÓL A SÉRÜLTET:

• HA AZ ELLÁTÁSHOZ EZ SZÜKSÉGES (PL: NEM LÉLEGZIK A BETEG)

• HA VESZÉLYT JELENT A BETEGRE, HA NEM VESSZÜK KI

(PL: ÉGŐ GÉPKOCSI)

KÖZÚTI BALESET SORÁN IS A BLS ALGORITMUS SZERINT JÁRUNK EL. AZON ELLÁTÁSNÁL, MELYNÉL NEM FONTOS KIEMELNI A BETEGET ÉS NEM FENYEGETI VESZÉLY A GÉPKOCSIBAN, AKKOR AZT OTT VÉGEZZÜK EL.

18

MINDIG GERINCSÉRÜLÉST KELL FELTÉTELEZNÜNK EGY KÖZLEKEDÉSI BALESET SÉRÜLTJÉNÉL!

A BETEG GÉPKOCSIBÓL TÖRTÉNŐ KIEMELÉSÉNEK – MOZGATÁSÁNAK – LEGKÍMÉLETESEBB TECNIKÁJA A RAUTEK -FÉLE MÛFOGÁS .

Amennyiben mód van természetesen a kiemelést egy betegvizsgálat előzi meg,

ha ez késedelmet okoz az ellátásban, vagy veszélyes a környezet, akkor nem szükséges elvégezni.

1. Meggyőződünk, hogy a sérült lábai nincsenek-e beszorulva

2. A biztonsági övet kikapcsoljuk

3. A sérült törzsét háttal kifele fordítjuk

4. A sérült mindkét hóna alatt benyúlva kezeinkkel megfogjuk annak ép alkarját, kiemeljük

5. Az elsősegélynyújtó előrébb lévő lábára – combjának alsó harmadára – „ültetve” a beteget, lépésenként eltávolodik a kellő mértékben a gépjárműtől.

Két segítő esetén a másik segítségnyújtó a beteg lábait a térd alatt átkarolva tudják mozgatni.

19

RUHÁZAT ELTÁVOLÍTÁSA

Ruházatot csak a vizsgálat elvégzéséhez szükséges mértékben illetve csak az ellátás idejére vegyük le a sérültről. Ruházat megbontását mindig az ép oldalon kezdjük. Ha lehetséges ne rongálja meg a ruházatot. Ha le kell vágni a ruhát, lehetőleg a varrás mentén tegye azt. A ruházat eltávolítása után óvja a beteget a kihüléstől, takarja be.

LÉGÚTI IDEGEN TEST

Légúti idegen testként szinte bármi képezhet akadályt a légutakban, jellemzően étkezéssel összefüggő, de gyermekeknél játék is bekerülhet a légutakba. Légúti idegen testet abban az esetben kell megkísérelni eltávolítani, ha a betegnek nem kielégítő a légzése, de minden esetben segítséget kell hívni.

Felismerése:

• fuldoklás

• nehézlégzés

• köhögési roham

• teljes légzés megszűnés

• arcbőr vörös, nyaki vénák kiduzzadnak, perceken belül az oxygénhiányos állapot hatására eszméletét veszítheti a beteg

Légúti idegen test eltávolítása:

Fontos, hogy csak eszméleténél lévő betegnél lehet elvégezni!

• lépjünk a beteg mögé, egyik kezünkkel a beteg állát, másik kezünkkel tenyérrel – zárt ujjakkal – a lapockák közé „ütéseket” mérünk, 4-5 határozott mozdulattal.

Ha ez hatástalan:

• Heimlich-féle műfogást alkalmazunk, lépjünk a beteg mögé, két hóna alatt átnyúlva átkaroljuk. Egyik kezünket ökölbe szorítva a gyomorgödörre helyezzük, másik kezünkkel átfogjuk az öklünket és hirtelen a rekeszizmok irányába húzzuk. Ezzel a mozdulattal levegőt préselünk ki a tüdőből, ami kilökheti a légúti idegen testet.

A két technikát felváltva érdemes alkalmazni.

Fekvő sérült esetén a módosított Heimlich-féle műfogást alkalmazzuk. A sérült mellé térdelünk, mindkét tenyérrel a rekeszizmokra irányuló lökésszerű mozdulatokkal teszünk kísérletet az idegen test eltávolítására.

Kisgyermek esetében a térdünkre fektethetjük és a lapockái közé ütéseket mérhetünk, csecsemő esetében egyik kezünkkel a bokáinál fogva felemeljük, másik kezünkkel a lapockái közé ütéseket mérünk.

21

VÉRZÉS TÍPUSOK, VÉRZÉSCSILAPÍTÁS, SEBELÁTÁS, SEBEK FAJTÁI, SEBELÁTÁS, SEBKÖTÉSEK

HAJSZÁLERES VAGY KAPILÁRIS VÉRZÉS

Sebek fajtái:

• Horzsolt: felületi seb, melynél a bőr felső rétege sérül, nagyobb kiterjedésű a felülete

• Metszett, vágott: éles tárgy által ejtett sebzés, jellemzően egyenes, roncsolásmentes sebszélek

• Zúzott: tompa tárgy általi ütés, a hajszálerekből kiáramlik a vér a szövetekbe un. „véraláfutást” látunk

• Lõtt: lőfegyver által okozott sérülés, a lövedék áthalad a testrészen az un. „bemeneti nyíláson” keresztül és távozhat az un. „kimeneti nyíláson”

• Szúrt: hegyes tárgy okozta seb, kis felületet érint, de mélyre hatoló sérülést eredményez

• Harapott: állati vagy emberi harapástól keletkezett sebzés, mely hajlamos elfertőződni

• Roncsolt, tépett: tompa tárgy okozta sebzés, nem egyenes és roncsolt sebszélek jellemzik

Vérző sérült ellátását minden esetben az elsősegélynyújtó készletben megtalálható védőkesztyűben végezzük!

Sebellátás: A sebszélektől kifelé haladva betadinos mulllap segítségével a seb környékét tisztítsa meg. A sebzéseket minden esetben fedőkötéssel lássuk el. A sebzéssel közvetlenül csak steril kötszer érintkezhet.

Sebkötések: (ábra: nyolcas kötés, sapkakötés, parittya)

22

ÜTÕERES VAGY ARTÉRIÁS VÉRZÉS

Az élénk színű vér, nagy nyomással lüktetve – szív frekvenciájával egyezően – távozik a sebből.

A sérültet leültetjük vagy lefejtetjük, a sérült testrészt megemeljük a szív vonala fölé. Az artériás nyomópontot – amely a szív és a sérült rész között helyezkedik el – nyomva az ép eret a csontos alaphoz nyomjuk. A művelet akkor sikeres, ha megszűnik a vérzés, ekkor felhelyezhető a sérülésre az un. nyomókötés.

Nyomókötés: a sebzésbe belenyomunk egy pólyatekercset (tampon) és azt egy másik pólyatekercs segítségével körkörösen feszesen rögzítjük. Ha átvérzett a nyomókötés, illetve nem kellően sikerült a sérült eret összenyomnunk a nyomókötéssel, akkor még 1-2 tampon szoros pólyamanetekkel való rögzítése szükséges. A polyamenetek felhelyezése közben minden második mentetet elfordítva – az ábrán látható módon – rögzítsük a tampont.

Nyaki ütõér sérülés ellátása: ujjunkkal összeszorítjuk a sérült eret, megakadályozva

a keringő vérmennyiség elvesztését.

VISZERES VAGY VÉNÁS VÉRZÉS

A sötét színű vér a sérült ér nagyságától függő intenzitással folyik.

23

A sérültet leültetjük vagy lefejtetjük, a sérült testrészt megemeljük a szív

vonala fölé. A sebzésre un. nyomókötést helyezünk fel.

BELSÕ VÉRZÉS

Olyan külső erőbehatás, amely látható sérülést nem okoz, de a baleseti mechanizmusból

illetve a beteg állapotából következtetni lehet belső vérzésre.

(Pl: shock folyamat tünetei)

SHOCK FOLYAMAT FELISMERÉSE, ELLÁTÁSA

A shock folyamat elindulását több tényező válthatja ki pl: vérveszteség, fájdalom, mérgezés, stb.

Az elsősegélynyújtó a tünetek felismerése után a kiváltó ok megszüntetésével és a shockfektetéssel védekezhet a folyamat kiteljesedésétől. A shock egy önállóan kezelendő – életet veszélyeztető – állapot. A beteget apró kortyokkal itathatjuk – kivéve hasi sérültet – ha fázik betakarhatjuk.

Tünetei:

• kezdetben hangos sérült elcsendesedik

• a külvilágra közömbössé válik

• a bőre sápadt, szürkés, nyírkos

• kis cseppekben hideg veríték jelenik meg a beteg homlokán

• pulzusa alig tapintható, szapora (100/ perc feletti)

• hidegrázás, szomjúság

24

CSONT ÉS IZÜLETI RENDSZER SÉRÜLÉSEI

A rándulás, ficam vagy törés gyanúja esetén az elsősegélynyújtónak az adott testrész – talált helyzetben való– nyugalomba helyezéséről és a segítséghívásról kell gondoskodnia. A sérült testrészt mozdulatlanságának biztosítása elsődleges fájdalomcsillapítás. A rögzítésről abban az esetben gondoskodjon, ha jártas benne és rendelkezik megfelelő eszközökkel az elvégzéséhez.

Törés felismerése: fájdalom, duzzanat, funkció zavar vagy kiesés, deformitás (alakváltozás)

• Zárt törés: a bőrfelszínen a törés környezetében sebzés nem keletkezett

• Nyílt törés: a bőrfelszínen a törés környezetében sebzés keletkezett, esetleg

a törött csontvég is látszik.

• A fejsérülés velejárója az agyrázkódás lehet, tünetei: pillanatnyi eszméletvesztés, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, emlékezetkiesés stb.

• Gerincsérülés esetén, ha feltétlenül mozgatni kell a beteget, azt tálcafogás segítségével – 3-4 elsősegélynyútó egyoldalról kezüket a beteg alá csúsztatva egyszerre megemelve – a legcélszerűbb.

• Felkarcsont törés, vállsérülés,

kulccsonttörés esetén: Desault-kötést vagy 2 háromszög kendővel rögzíthető.

• Combcsonttörés: a sérült testrész talál helyzetben rögzítjük alkalmi eszközökkel pl: pokrócokkal.

• Háromszög kendõ használata: alkartörés estén.

25

ÉGÉSI SÉRÜLÉS

Az égési sérülés mértékét a kiterjedése és a foka határozza meg.

Foka alapján megkülönböztetünk:

I. fokú égési sérülést: fájdalom, bőrpír, feszes bőr

II. fokú égési sérülést: heves fájdalom, bőrpír mellett hólyagok alakulnak ki, melyek folyadékkal teltek

II. fokú égési sérülést: heves fájdalom, elszíneződött sebalap, sárgás színű folyadékkal telt hólyagok

Az égési sérülés ellátása elsődlegesen a sérült felszín – 15-20 percen keresztül való – folyóvízzel történő hűtésével kezdjük. A sérült testrészt steril kötszerrel fedjük. A beteget vízzel itassuk. Az égett felületről a ruhát nem szabad eltávolítani.

Kiterjedését az un. 9-es szabály alapján határozzuk meg:

Fej 9%

Törzs elülső felszíne (alsó+felső rész) 2×9%

Törzs hátulsó felszíne (alsó+felső rész) 2×9%

Felső végtagok (karok) 2×9%

Alsó végtagok elülső felszíne (lábak) 2×9%

Alsó végtagok hátulsó felszíne (lábak) 2×9%

Gát és nemi szervek tájéka 1%

Égési sérülés égés, forrázás mellett savak, lúgok testfelszínre kerüléséből is adódhat.

MÉRGEZÉS

Fontos, hogy először a méreg bejutását a szervezetbe megszakítsuk. Abban az esetben, ha eltávolítható a szervezetből, például hánytatással – melyet csak eszméleténél lévő betegnél szabad végezni – és csak nem maró hatású anyag esetében. Maró hatású anyagot közömbösíteni kell a gyomorban, például tej itatásával. Benzinmérgezés esetén 1 kanál parafinolajat adjunk a betegnek.

Belélegzett gáz halmazállapotú anyag esetén – ha a beteg gáztérben van pl: garázsban, CO mérgezésnél és nem jelent veszélyt a segítségnyújtóra, kísérelje meg a kimentést – a szabadban várja meg a segítség megérkezését.

Bőrön keresztül felszívódó méreganyagot távolítsuk el, itassuk fel vagy mossuk le.

ROSSZULLÉTEK

• Áramütés: mindenképpen meg kell győződnünk, hogy a sértült jelenleg is az áramkörben van, illetve áramtalanítani kell. További ellátása a BLS protokoll szerint.

• Ájulás: az agy vérellátási zavarából eredő állapot, mely a beteg lefektetése után önmagától rendeződik

• Szívinfarktus: a klasszikus tünetek észlelése esetén – szívtájékból kisugárzó fájdalom, melynek iránya a váll, felkar és a hát – minden esetben szívinfarktusra gyanakodjunk. Ellátása: eszméleténél lévő beteget kielégítő légzés esetén félig ülő helyzetbe kell hozni.

• Epilepsziás roham: az agyműködés súlyos zavara, amely erős rángógörcsroham kíséretében történő eszméletvesztéssel jár. Fejsérülés esetén is előfordulhat.

Az elsősegélynyújtó feladata, hogy a beteg fejét két kézzel megfogva kövesse a test rángását és óvja a beteg fejét a sérüléstől. A roham lezajlása után az un. feltisztulási folyamat alatt a beteg zavart lehet.

• Cukorbetegség: a túlzottan alacsony, illetve magas vércukorszint akár eszméletvesztéshez is vezethet. Alacsony vércukorszintű, eszméleténél lévő beteggel cukros vizet itasson.

FEKTETÉSI MÓDOK

1. Lapos fektetés pl: ájult beteg ellátása

2. Felhúzott alsó végtagok pl: hasi sérült

3. Fejsérült fektetése pl: eszméleténél lévő fejsérült ellátása

4. Shock fektetés pl: shock tüneteinek észlelésekor

5. Félülõ testhelyzet pl: szívinfarktus esetén

TÖMEGES BALESET

Nincs arányban a sérültek száma az elsősegélynyújtók számával. Az ellátás megkezdése előtt fel kell mérni a sérültek számát, állapotát és segítséget kell hívni! Az ellátási sorrendet az észlelt állapot határozza meg, ütőeres vérző beteg ellátása például előnyt élvez annál, mint akit újra kell éleszteni.

VESZÉLYES ANYAGOT SZÁLLÍTÓ JÁRMÛVEK BALESETE

A veszélyes anyagot szállító járműveken egy sárga színű 40×30 cm nagyságú veszélyre felhívó tábla van elhelyezve.

A segítség híváskor fel kell hívni a figyelmet a baleset körülményeire (pl: veszélyes anyag szabadba jutása), illetve a táblán látható számsort be kell diktálni.

Soha ne felejtsük el magunkkal vinni a kötelezõ egészségügyi csomagot!

2

3

4

Készítette:

budapesti különleges mentõk alapítvány

Szakmai vezetõ: Miklós László

 

Alapítványunk kiadott egy zsebkönyvet, melyet azért hoztunk létre, hogy minél többen tudjanak biztos kézzel segíteni a bajba jutott embereken, ez olvasható itt (a blogban).