Elvárható segítség ... ezen a fogalmon érdemes mindenkinek elgondolkodnia.

Többször lehetett már olyan hírt olvasni, hogy egy cikken belül váltakozva írja az újságíró a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása kifejezéseket. Ugyanis a legtöbben mindkét fogalmat, bűncselekményt egyként kezelik, holott ez egyáltalán nem igaz, még gyakran a rendőrségi közlemények is tévesek. Nagyon-nagyon különbség van a két bűncselekmény között.

Mi a cserbenhagyás?

A cserbenhagyás bűncselekmény tényállását a büntető törvénykönyvben találjuk meg, a közlekedési bűncselekmények között. A cserbenhagyás nem más, mint “ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e“.

Ezzel szemben mi a segítségnyújtás elmulasztása?

Ezt a bűncselekményt is a büntető törvénykönyvben találjuk meg, de nem a közlekedési bűncselekmények között, hanem a személy elleni bűncselekmények között. Segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményt az követi el, “aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el.”

Mi a két bűncselekmény között a különbség?

A cserbenhagyás bűncselekményt kizárólag a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője követheti el, az elkövetés helye szerint a cserbenhagyást kizárólag a közlekedési baleset helyszínén lehet elkövetni, valamint cserbenhagyásnál nincsen segítségre szoruló személy.

A balesettel érintett jármű vezetője az a személy, aki részese a balesetnek, valamint az a személy is, aki közrehatott a baleset bekövetkeztében. A cserbehagyás bűncselekményre egy nagyon kézenfekvő példa, amikor két, egymással ellentétes irányba haladó gépkocsi érintőlegesen ütközik, majd az ütközés következtében az egyik gépkocsi az útárokba a hajt, a másik gépkocsi vezetője megállás nélkül továbbhajt.

Itt ugyanis a balesettel érintett jármű vezetője nem győződött meg arról, hogy az útárokba hajtott gépkocsiban valaki megsérült-e. Azonban figyelembe kell venni azon jelentős tényt, hogy a cserbenhagyás a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményhez képest szubszidiárius, azaz kiegészítő.  Vagyis a cserbenhagyás vétsége bűncselekmény akkor alkalmazható, ha súlyosabb bűncselekmény – jellemzően segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény – nem valósul meg.

Maradva az árokba hajtós példánál: amennyiben az a gépkocsivezető, aki elhajtott, később, a baleset után nem sokkal visszamegy a baleset helyszínére, és látja, hogy az árokba hajtott gépkocsiban egy vagy több személy megsérült, és nem nyújtja a tőle elvárható segítséget a sérült személynek, személyeknek, és elhajt a helyszínről, úgy nem a cserbenhagyás vétségét, hanem a segítségnyújtás elmulasztását követi el, és ezért fogják felelősségre vonni.

Ezzel szemben a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményt bárki elkövetheti, bárhol el lehet követni, van segítségre szoruló személy, mégpedig az, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van.

Az elmondható, hogy a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményt többségében a közlekedés körében követik, de ez nem azt jelenti, hogy csak közlekedés során követhető el. Ezt a bűncselekményt például egy gyalogos is elkövetheti, aki a járdán sétálva lát egy sérült személyt, aki eszméletlenül fekszik vérző fejjel, és elsétál mellette. Azzal, hogy nem nyújt tőle elvárható segítséget, elkövette a bűncselekményt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy oda kell menni, és újra kell éleszteni, vagy ilyesmi, hanem elég csak a segítségnyújtási kötelezettségnek eleget tenni.

A bírói gyakorlat kidolgozta a segítségnyújtási kötelezettség egyes pozitív magatartási mozzanatait. Ezek teljesítésével nem valósítható meg a mulasztás, vagyis nem lesz büntethető az illető segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény elkövetése miatt.

Ezek a pozitív magatartási mozzanatok a következők:

• megállási és meggyűződési kötelezettség
• felajánlási kötelezettség
• elvárható segítségnyújtás (pl. mentőknek telefonálni, stb.)

Természetesen a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekménynek vannak minősített esetei, amelyeknek a megvalósítása súlyosabb büntetési tételeket hordoz maga után, de erre nem térnék ki, hiszen a bejegyzés lényege az volt, hogy a két bűncselekményt elhatároljuk, lássuk, hogy mi a kettő között a különbség.

Forrás: JogIQ Blog

A jelen blogon/oldalon közzétett információk, írások, bejegyzések, cikkek kizárólag a blog szerzőjének előzetes, kifejezett írásos engedélyével többszörözhetők, közvetíthetők a nyilvánosság felé tehetőek nyilvánosság számára hozzáférhetővé a sajtóban. Jelen nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdése szerint tiltó nyilatkozatnak minősül.

Tisztelettel,

Keserű Imre

jogiq.com