Budapest, 2011. november 9.

Az elmúlt hónapokban elalvás miatt bekövetkezett tragikus kimenetelű közúti közlekedési balesetek megelőzhetőek lettek volna, ha a gépjármű vezetője tisztában van a kialvatlanság veszélyeivel. Magyarországon évente több ilyen baleset is történik, pedig elkerülhetők lennének, ha a sofőröket tájékoztatnák arról, hogy fáradtan volán mögé ülni legalább akkora kockázat, mint részegen vezetni.
 
Az alkoholfogyasztás tekintetében több vizsgálat igazolta, hogy egy adott alkohol mennyiség lebontási sebessége kiszámítható, és egy adott véralkohol szint aktuális káros hatása megállapítható. Az alváshiányból adódó teljesítmény-csökkenés jóval nehezebben kimutatható. Sajnos az érintett személy a képességromlást éppúgy nem képes megítélni, mint az alkoholfogyasztás esetében.

A tartós alvásmegvonás veszélye, hogy az adott személyt ingerlékennyé, agresszívvá, „féktelenné” teheti. Speciális szimulátoros rendszerrel végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az éjszakai műszak után autóval közlekedők sokkal több, az utakon végzetesnek számító hibát követhetnek el, mint azok a sofőrök, akik kipihenten vezetik járművüket. Ha a gépjármű vezetője elalszik, azzal nemcsak saját, de a mellette ülők, valamint a forgalom többi résztvevőjének testi épségét is veszélyezteti.

Az elmúlt évben Magyarországon 16 308 személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, melynek 1,18 %-a (193 darab) elalvás miatt következett be. 2011. év I-IX. hónapjaiban 164 ilyen baleset történt, melyből 6 eset volt halálos kimenetelű.

A Rendőrség számos intézkedést foganatosított annak érdekében, hogy az elalvás miatt bekövetkező baleseteket megelőzze, de be kell látnunk, hogy kizárólag rendőri eszközökkel (szigorú szankciók alkalmazásával), vagy különböző közlekedésbiztonsági kampányokkal az elalvás okozta baleseteket megakadályozni nem lehet.

Magyarországon az elmúlt hetekben, hónapokban több olyan elalvás miatt bekövetkezett közlekedési baleset is történt, amelyeket külföldi személyek okoztak. Ezek a balesetek általában lakott területen kívül, egyenes útszakaszon, az éjszakai, vagy a kora reggeli órákban következtek be. A balesetben érintett járművek vezetői Nyugat-Európába, vagy onnan Délkelet-Európába tartottak.
 
Tekintettel a fentiekre az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a BRFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Osztály, úgy döntött, hogy egy szakmai konferencián kívánja felhívni a figyelmet a fáradtság, és az alvászavar okozta közlekedésbiztonsági kockázatokra.
 
A közúti közlekedési szolgáltatások (árufuvarozás, személyszállítás) terén alkalmazott, a vezetési- és pihenőidőkre vonatkozó szigorúbb szabályrendszer segítségével az elalvásos balesetek egy része megelőzhető. Azonban meg kell jegyezni, hogy a hivatásos járművezetők körében előforduló fáradtan történő járművezetés hátterében gazdasági okok is szerepet játszhatnak, ugyanis a közúti szállítás során a több és gyorsabb munka több jövedelmet jelent mind a szállító cég, mind a járművezető részére egyaránt. E tekintetben elsősorban a foglalkoztató cég felelősségén van a hangsúly. A fáradság azonban nemcsak a hivatásos sofőrök, hanem a személyautó-vezetők körében is komoly kockázatot jelent, utóbbira viszont nem vonatkoznak szigorú szabályok.
 
Manapság már nagyon sokan emlegetik a „megbocsátó utak” fogalmát, ami azt takarja, hogy ha valaki netalán elalszik és lehalad az úttestről, vagy szalagkorlátnak ütközik, akkor ezek a balesetek ne járjanak túl nagy sérüléssel. A magyar biztonsági előírások nincsenek lemaradva az unióban általánostól, a német szabályrendszerhez hasonlítanak leginkább. Az új utak terveit pedig már biztonságtechnikai szempontból is ellenőrzik.
 
Az emberi tényező azonban nem küszöbölhető ki! Lehet bármilyen szigorú a szabályozás és lehetnek akármilyen fejlettek az utak és az autók biztonsági berendezései, a gépjárműveket - egyelőre - emberek vezetik.
 
Számos vizsgálat bizonyítja a közúti balesetek és az aluszékonyság kapcsolatát, és több kísérlet is történt ilyen balesetek társadalmi kárainak kiszámítására. A számok eltérőek, azonban abban mindenki egyetért, hogy a veszteségek többszörösen meghaladják a kiváltó okok megelőző kezelésének költségeit.

Az utóbbi években egyre dinamikusabban fejlődő alváskutatás ugyanis már jól ismeri a fokozott alváskésztetés okait, megnyilvánulásait, mint ahogy rendelkezik a kóros esetek kiszűrésének, gyógyításának módszerével is. A célzott szűrési eljárás beépítése a hivatásos gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálataiba nagymértékben hozzájárulna az elalvásos balesetek kockázatának csökkentéséhez.

Az orvostudomány ma már rendelkezik azokkal a szakmai, technikai feltételekkel, melyek megfelelnek a felmerülő szűrési, terápiás, rehabilitációs tevékenység igényeinek. Technikai oldalról tehát nincs akadálya, csupán jogalkotási szempontból megfontolandó, hogy az alvásbetegségekre való hajlamot a pályaalkalmasságot jelentősen befolyásoló, illetve a tevékenység gyakorlását korlátozó tényezők sorába emeljük.

A szakmai konferencia képei

(forrás: Baleset-megelőzés - ORFK honlap)