Egy cikksorozat indul most útjára, mely reményeink szerint utat mutat a kerékpárválasztás cseppet sem egyszerű világában. Az alapoktól elindulva próbáljuk átláthatóvá tenni a bringafajták, rugózási rendszerek, kiegészítők, szerviz és csereintervallumok labirintusát. Bízunk benne, hogy nem csak azoknak fogunk tudni új információkat nyújtani, akik első gépük megvásárlását tervezgetik, hanem bringacsere előtt állóknak, vagy csak montijukat fejlesztgetőknek is.

Első részünkben segítünk eldönteni, hogy mi az, amit érdemes lehet idővel lecserélni, és hol van az a pont, ahonnan már egy új bringa vásárlásában érdemes gondolkodni. Tél végén érdemes végiggondolni, mi a célod az elkövetkező szezonban. Tetszik-e az a szakág, amiben tavaly is kerékpároztál, esetleg váltanál, és más stílust is kipróbálnál? Szerintem ezt a legfontosabb eldönteni, hiszen magam is tapasztaltam, hogy az a bringa, amivel kényelmesen túrázok, az nem lesz alkalmas XC versenyzésre. Egy 100mm-t mozgó össztelóssal nem érdemes DH versenyen indulni, egy dirt bringával pedig nem fogsz még a következő településig sem eltekerni. Óvakodj tehát a kompromisszumoktól, mert egy „mindenre jó” gép igazán egyik területen sem teljesít optimálisan.

Ha nincsen keret arra, hogy több bringát birtokolj, akkor érdemes mindig a keményebb igénybevételnek kitett szakágra venni/építeni egyet. Például egy 10kg-os elől teleszkópos XC MTB-vel el fogsz tudni menni túrázni, de egy 15kg-os sárvédős, csomagtartós bicóval esélytelen leszel egy cc versenyen. Egy 170mm-t mozgó freeride verdával még fel fogsz tudni tekerni a hegyre, ha megfelelő mennyiségű áttétel található rajta, de egy 130mm-t mozgó enduro bringa nem fogja elviselni a letörés ugrásokat. Ha a csere a cél, akkor a következő részbőlrészletesen megismerheted a kategóriákat.

Amennyiben nem sikerült döntésre jutni, vagy megmarad a tavalyi bringa, még az első bevetések előtt célszerű tüzetesen átvizsgálni A-tól Z-ig. A legfontosabb elemekkel kezdve, jöjjön a váz.

Milyen kérdéseket kell magadnak feltenni?

Kényelmesen tudtam tekerni vele az év folyamán?

Azaz nem volt-e túl nagy, illetve kicsi a váz?

Érte-e valami sérülés (nagyobb esés, horpadás, karbonváz esetén szálsérülés) mely balesetveszélyessé teszi a további használatát?

Elérte-e már az élettartamának végét?

Acélvázaknál a korrózió jelent nagy veszélyt, aluvázaknál a könnyebbeket (<1,5kg) nem célszerű 3-4 évnél tovább használni, mert a vékony falvastagságú csövek hajlamosabbak a fáradásra.

A csúcs minőségű, sokszor 1kg alatti súlyú karbon vázak élettartama sokszor nem több egy szezonnál, hiszen ezeket kompromisszummentesen versenyzésre tervezték, és a cél a legkönnyebb súly elérése volt. Természetesen nem lehet azt mondani, hogy ezek az adatok percre pontosak, de érdemes betartani az ajánlott csere intervallumokat, a későbbi problémák megelőzése miatt. Az, hogy egy váz milyen terhelést kap, nagyban tőled függ, hiszen egy 60kg-os túrázó más „pofonokat” ad a bringájának, mint egy versenyző, vagy egy 100kg-os rider. Amennyiben bármelyik kérdésre igennel felelsz, úgy itt az ideje a cserének.

Következő fontos pont, a villa. Ma már nagyon ritkán találkozunk merev villákkal, hiszen már a 40 000HUF körüli bringába is ilyen-olyan telókat szerelnek. A kulcsszó az ilyen-olyan! Amennyiben nem vagy megelégedve a mozgásával (avagy nem mozgásával), vagy a súlyával (az alap modellek bőven 2kg fölött vannak), esetleg hajlást, repedést találsz rajta, akkor irány a kuka. A biztonság szempontjából a legfontosabb alkatrész. A legnagyobb esés ennek töréséhez vezethet, ezért is tilos meghegeszteni, visszahajlítani!!!

Az alap villák általában csak elasztomert (gumipogácsa), vagy rugót tartalmaznak, csillapítást azonban nem. Amennyiben egy finom mozgású villára vágyunk, válasszunk levegős, olajcsillapítású modellt. Ezek nem csak könnyűek, hanem a súlyodra és kerékpározási stílusodra is precízen beállítható. Nagyobb rugóút esetén (170mm<) jellemzően rugós/olajcsillapításúakkal lehet találkozni. A komolyabb villák esetén már csak tárcsafék felszerelésére van lehetőség ezt is érdemes előre megfontolni.

A pilótafülke: sokan elhanyagolják, de a stucni/kormány kombó állapota létfontosságú. Akinek maradt már kezében a fél kormány, vagy tört le a stucnija, az többet nem kockáztat. Természetesen itt is a súly és a sérülés az, ami cseréhez vezet. Ennél az alkatrésznél sem engedhető meg semmilyen hajlás, vagy repedés! A 110g alatti kormányokat átlagos használat mellett egy-másfél évente illik lecserélni, de az ennél nehezebb kormányokkal sem szabad 3 évnél tovább bringázni.

Egy normál kormány ára nem több 10 000HUF-nál. Azt hiszem, ennyit megér az egészségünk. A kormányszárak lényegesen többet bírnak, de 4-5 év után itt is időszerű a csere. A nyeregszár is csúnya dolgokat tud művelni törés közben, ezért óvakodjunk a bóvlitól. A 150g alatti nyeregszárakat fokozottan ellenőrizd, és 3 évente cseréld. A nyereg komfortossága létfontosságú, ezért ha kényelmetlennek érezted eddig, vagy megszűnt a megszokott kényelem, akkor ideje újat nézni. Sajnos a legjobb nyergek is veszítenek rugalmasságukból az évek folyamán.

Fékrendszer: Ezt két részre bontanám, mint V és tárcsafékes. V féknél a bowdenek állapotát kell ellenőrizni, nem szorul-e, nincs-e szálszakadás, vagy törés benne. A fékpofák állapotát és a felni kopottságát is ellenőrizni kell, főleg, ha télen is használtad a bringát. A fékezés nem csak a fékpofát koptatja, hanem a felni fékezőfelületét is, ami idővel homorúvá kopik. Ez kézzel is érezhető. A felni oldalfalának túlzott kopása töréshez vezethet! Ma már sok abroncson található egy bemarás, melynek megszűnése jelzi a csere idejét. Tárcsaféknél is ellenőrizd a fékbetétek kopottságát.

A legkönnyebben kiszedett állapotban lehet szemrevételezni. Mivel itt az esetek legnagyobb részében nem bowden működteti a rendszert, hanem olaj, más problémák adódhatnak. Ha csak többszöri fékezés után fog normálisan (fel kell pumpálni), akkor nagy valószínűséggel levegős a rendszer. Ha túlzottan „bent” fog a fék, akkor szintén a fékbetétek kopottságát kell ellenőrizni. A fékolajat egy-másfél évente érdemes akkor is lecserélni, ha semmi problémát nem tapasztalunk, hiszen ez is koszolódik, és apró fém szemcsék rakódhatnak le benne. Természetesen a féktárcsák is kopnak, de 2-3 évet minden tárcsa ki szokott bírni, kivéve, ha extrém mértékű igénybevételnek van kitéve.

Kerekek: A felnik kopásáról már írtam, de a tárcsafékek más helyen veszik igénybe a kerekeket. Ez pedig nem más, mint a küllők, hiszen a tárcsafék a küllőfejeknél fejti ki a legnagyobb erőt. Ellenőrizni kell a küllőfejek épségét, és a küllők feszességét. Érdemes megnézni, hogy nyolcas vagy tojás, esetleg felütés van-e a felniben. Az agyak állapotáról, már egy szimpla megforgatás is sok mindent elárul. Szorul, avagy kotyog? Kónuszos agyakat érdemes évente egyszer átzsírozni és beállítani, az úgynevezett „ipari csapággyal” szerelt agyak meghibásodása esetén a komplett csapágyat cserélni kell! Ezzel egy időben a külsők állapotát is csekkold le. A repedések a gumi felületén elöregedésről árulkodnak, és az elkopott mintázat is cserére utal.

Hajtáslánc: Ha ez nem működik pontosan, gyorsan és precízen, akkor megkeseríti az életedet. A legfontosabb a lánc állapota. A használat keménységétől függően azt lehet mondani, hogy kb. 1000-1500km-t bír ki egy lánc úgy, hogy azt lecserélve a hajtáslánc többi elemét még gond nélkül tudod tovább használni. Sokan sokféle módszert alkalmaznak, hogy minél olcsóbban lehessen üzemeltetni a váltórendszert, én a lánc 1200km-enkénti cseréjét javaslom. Így kb. 12 000km-t bírnak ki a hajtómű lánckerekei, és a fogsor. Csak egy láncot használva kb. 8000km alatt veszélyesen megnyúlik a lánc, és ezalatt a lánckerekek fogait is elkoptatja. Ez azért veszélyes, mert egy bizonyos kopottság után nagyobb terhelés hatására a lánc „átugrik”, ami bukáshoz és sérüléshez vezethet! A lánc kopottságát láncnyúlás mérővel lehet ellenőrizni. Ez minden jobb bringás boltban megtalálható.

Váltórendszer: Mivel ez is bowdenekkel működik, itt is érdemes ellenőrizned a huzalok állapotát, mozgásuk finomságát. A váltás pontatlansága adódhat a bowdenezés hibáiból, de okozhatja hajlott váltófül, vagy a meghibásodott váltókar.

De mi is az a határ, ami fölött már érdemes egy komplett gép vásárlása mellett dönteni? Ez nagyon egyén függő, mert sokszor elkapja a bringást a gépszíj a katalógusok lapozgatása mellett. Sokan minden szezon elején megideologizálják, hogy miért is kell új cuccot venniük. Ez persze nem követendő példa, de mondjuk, ha vázat kell cserélned, és a villád már nem jó az új vázba (rövidebb a villanyak, vagy más méretű), akkor ezek összege már akkora, hogy érdemes egy komplett bringán gondolkozni, hiszen a fennmaradó alkatrészeket el is adhatjuk, és így jobban jössz ki a dologból. Tehát azt lehet mondani, hogy ha a cserélendő alkatrészek összege, meghaladja egy új bringa vételárának 60%-át, akkor érdemesebb váltani. A másik lehetőség, ha nem új, hanem használt bringában gondolkozunk.

Ilyenkor érdemes tisztában lenned a saját képességeidben. Ez alatt főleg azt értem, hogy ránézésre el kell tudnod dönteni, hogy az adott állapotú gépnek mennyi a reális értéke, és milyen állapotban vannak az alkatrészek. Egy kis emberismeret sem árt, hogy ráérezz, ha át akarnak verni, ugyanis kevés esetben szabadul meg az ember fél áron vadiúj cuccoktól. Kormányt, stucnit, nyeregszárat nem ajánlatos kéz alól venni, hiszen nem ismered az előéletét! Vázat csak szétbontott tiszta állapotban érdemes megtekinteni, mert így könnyedén forgathatod, és tüzetesen átvizsgálhatod. Villát éppen ellenkezőleg, beszerelt állapotban kell vizslatni, mert így csekkolhatod a mozgását, az állítási lehetőségeket.

Ragaszkodj ahhoz, hogy ne legyen letakarítva, mert így a tömítéseket is tudod ellenőrizni, hogy nem engedik-e az olajat. Bármilyen alkatrészt is vegyél, nem árt, ha legalább egy hozzáértő ismerős is veled tart. Nagyobb értékű cucc adásvételénél, főleg, ha garanciálisnak hirdetik, érdemes a vételi számlát elkérni. Váz, villa esetén pedig adásvételi szerződést írni. Ezzel sok mindent meg lehet előzni. Az új alkatrészeknek meg van az az előnyük, hogy garanciálisak, garantáltan újak, és a boltban segítenek kiválasztani a megfelelő darabot, beszerelik, stb. Használtan viszont jó érzékkel kifoghatsz kifogástalan cuccokat akár a bolti ár feléért, de a kockázatot neked kell vállalni.

Következő részből megismerheted a különböző kategóriákat, az ehhez tartozó ismertető jegyeket, geometriákat, felszereltségeket.

Kivesézzük a merevváz kontra össztelós kérdést .

Írta: Thommey

Fotó: Thommey

(forrás: bringa.hu)