A cross-country világkupa futamokon is teret hódítottak az elől-hátul rugózó vázak, közismertebb néven az össztelósok, avagy fullyk. Ilyennel lett világbajnok Cristoph Sauser karbon Specialized Epic-je nyergében, vagy Gunn Rita Dahle Merida LRS, és 96-a nyergében, hogy csak a legismertebb versenyzőket említsük.

Mégis sokan voksolnak a mai napig a merev vázas MTB mellett. Hazánkban pl.: Parti András és Buruczki Szilárd is elől telós géppel versenyzik, de ismerünk olyanokat, mint Lőrincz Oli, vagy Kusz Mátyás, akik merev karbonvillás, karbonvázas géppel vágnak neki a versenyeknek. Lássuk miben jobb az egyik, és miben a másik!

Ennek a kérdésnek a létjogosultságát a túra/cc/maraton kategóriában vizsgáltuk, hiszen innentől fölfelé már értelmét vesztik a merev vázra épített bringák. Ugyan néha látni 150mm-es rugóúttal elcsúfított montikat, de így nem csak a tervezők által kitalált vázgeometriát rontják el, hanem többnyire a garancia is ugrik az esetleges váztörés esetén. A nagy beépítési magasságú villák megemelik a bringa elejét, laposabbá teszik a fejcsőszöget, és ezáltal sokkal nagyobb terhelést rónak a főcsövek hegesztési varrataira.

Ugyan már nagyon kevés monti jön ki a gyárból teleszkóp nélkül, de 40 000 forint alatt azért jellemzőn merev villás, acél, vagy aluvázas kerékpárokat lehet csak kapni. Ezek nem versenyzésre, hanem túrázásra alkalmasak. Ha a pénztárcád később engedi, mindenképpen érdemes telóval tuningolni, mert a kényelmet nagyban fokozza. Azonban ezt csak jó minőségű villával fogod tapasztalni. Ezek ára nagyjából 35 000 forintról indul. Ez alatt sajnos kevésbé testreszabható, csak nyári időszakban működő, hiányos alkatrész utánpótlással rendelkező modelleket találsz. Fontos, hogy a testsúlyodhoz lehessen a villát beállítani. Erre csak levegős, vagy rugós villáknál van lehetőség.

Lássuk hát a különbségeket a merev kontra fully csatában!

Ami a leginkább szembetűnő, amikor a katalógusokat böngészed, az nem más, mint az árkülönbség. Megnéztem az első kezem ügyébe került katalógusban, és kiderült, hogy ez a különbség nagyban függ attól, hogy melyik szegmensben nézelődsz. Meridáék háza táján a legolcsóbb cc össztelós gép a Mission 500-D 269 000 forintot kóstál, míg a vele megegyező felszereltségű elől telós, de merev vázas Matts TFS 500-D 189 900 forint.

Itt elég durva, 80 000 forintos az árkülönbözet, ami főleg abból adódik, hogy egy össztelós váz elkészítése sokkal több munkaórát, anyagot vesz igénybe, továbbá egy bizonyos árszint alatt nem lehet működőképes, tartós és könnyű modellt építeni. Jelen esetben az 500-as vázért 34 900-at kell kicsengetned, ellenben az LRS váz 199 000-be kerül, bár az 500-asénál könnyebb kivitelben, és más taggal, mert az LRS 500-D váza külön nem kapható. Innen látszik, hogy egy „alap” kategóriás bringánál a vételár 20%-át adja a váz, míg a fullynál nagyjából 60-70%-át!!!

Ugyanez az arány a csúcsmodellek felé kiegyensúlyozódik. A top-ot jelentő Mission Carbon Team csoda egy ezres híján egy millióba kerül, váza pedig 370 000-be. A vele megegyező elől telós Carbon FLX Team 930 000 forint, a lelkéért pedig 289 000-et kell leszámolni kedvenc boltod pultjára. Látható, hogy a fully váz ára 37%-ot tesz ki, míg merev riválisa 31%-os arányban áll. Ennek oka, hogy a csúcstechnika alkalmazásánál kézzel készülnek a karbonszálas vázak, így az előállítási költség elenyésző része a rugóstag, és a fogópontok többletköltsége. Ebből következik, hogy minél komolyabb gépet veszel, annál inkább érdemes fullyban gondolkozni, ha csak pénztárca indokból vizsgálnád a vételt.

Természetesen sok más indokot is meg kell vizsgálni! A megállapítások azonos kategóriájú, felszereltségű, de eltérő vételárú kerékpárokra igazak. Ugyanis egy 100 000 forintos merevgép, és az ugyanilyen vételárú össztelós között szakadéknyi különbségek vannak, mind felszereltségben, mind menettulajdonságokban!

Hogyan viselkednek fölfelé?

Merev: Agresszívan reagál a tempóváltásokra, kiállva tekeréskor is merev marad, nem hintázik, nem veszik el a pedálozási energia. Könnyebb súlyából adódóan jól gyorsítható. 
Simább terepen a villát lockolva országútihoz hasonlóan gyorsítható.
Köves terepen nehezebb az ideális nyomon tartani, a hátsó kerék könnyen elforog, elpattan. Hosszabb távon, ha a bringázás tovább tart 2 óránál, jobban megterheli az izmokat, hátat.

Fully: Nagyobb súlyából adódóan lassabban reagál a tempóváltásokra. Kiállva tekeréskor, még ha elől/hátul blokkoltad is a teleszkópok mozgását, rugalmasabb lesz, ezzel pedálozási energiát veszítesz. Durva terepen is jól irányítható, fékezhető, mert a telók nem engedik a kereket a talajról elpattanni, hanem lekövetik az egyenetlenségeket. Mivel a talaj felől jóval kevesebb ütést kap a tested, sokkal tovább bírod a gyűrődést, és egy 100km-es túra másnapján sem leszel annyira fáradt, mintha ugyanezt merevvel tetted volna.

Hogyan viselkednek lefelé?

Merev: Könnyű súlya miatt jól reagál a kormánymozdulatokra, irányíthatóságát nem rontja vázrugalmasság, és fékezni is kisebb erővel kell, hiszen könnyebb. A hátsó kerék könnyen elpattan a talajról, nagyobb tempónál „idegesen” viselkedik, és a hátsó rugóstag hiánya miatt kisebb tempót lehet vele elérni. Jobban igénybe veszi az izmokat, keményebben kell markolni a kormányt.

Fully: Nagyobb súlya, és a hátsó rugóstag miatt stabilabb, nagyobb sebesség érhető el vele. Az ösvényen nem kell a kerék előtti kövekre figyelni, kevésbé lankad a figyelem hosszú távon. A durva terepen sem pattannak el a kerekek, az izomzatot is jobban kíméli. A nagyobb súly miatt több energia szükséges a kanyar utáni gyorsításokhoz.

Hogyan viselkedik síkon?

Merev: Merevsége és könnyű súlya miatt nagyon jól gyorsítható. Nem veszik el pedálozási energia. Blokkolt teleszkóp esetén országútihoz hasonlóan viselkedik. Köves, durva terepen, vagy nagy tempónál erősen igénybe veszi az izmokat.

Fully: Köves durva terepen is jól irányítható, kevésbé veszi igénybe az izmokat, nagyobb tempó érhető el vele. Még lockolt állapotban is jelentős a rugalmassága, nagyobb súlya miatt több energiát kell a felgyorsításába fektetni.

Hogyan viselkedik kanyarban?

Merev: Könnyű súlya, merevsége miatt pontosan és kis erővel irányítható. Jól fékezhető és gyorsítható. Köves, durva terepen a hátulja kicsúszásra hajlamos, és nehezebben tartható az ideális ív.

Fully: Nagy sebességű kanyarvételnél is pontos kanyartartás, nem pattog el, mivel berugózáskor a súlypont a talajhoz közelebb kerül, kisebb sugarú kanyar is könnyedén bevehető velük. Kanyarból kigyorsításhoz több befektetett erő szükséges. A nagyobb elérhető sebességek miatt nagyobb kerékpározási rutin szükséges.

Most már láthatod, hogy adott körülmények között mire számíthatsz a merev, és a fully esetén. Szót kell azonban ejteni még néhány dologról. Az egyik ilyen a súly kérdése. Azt ki lehet jelenteni, hogy adott árkategóriában az össztelós mindig nehezebb, mint a merev vázas, teleszkópos villával szerelt testvére. Azonban nem minden fully nehéz, csak erre sok pénzt kell áldozni. Jelenleg a csúcsot a „széria” bringák között a Scott Spark IMP Limited tartja a maga 7,942g-os súlyával! Igaz ezért 3 180 000 kemény magyar forintot kell leszurkolni!! Ugyanilyen súlyú merev karbonvillás karbonvázas montit fele ennyiből is ki lehet hozni. Szerintünk azonban minden olyan össztelós bringa melynek súlya 12kg alatt van kiválóan alkalmas akár profi versenyzésre is. Jó minőségű bringák esetén nagyjából 1-1,5kg súlytöbbletet kell „ledolgozni” ahhoz, hogy a merev súlyát érjük el.

Nem lehet szó nélkül elmenni az úgynevezett pogózás mellett sem. Pogózásnak nevezzük azt, amikor a pedálozás hatására a rugóstag bemozdul, „pattog”, és ezzel rengeteg hajtási energiát nyel el. Ez sajnos velejárója az össztelós létnek, de ellensúlyozására sokféle megoldást találtak ki. A legjobb megoldás, mikor te tudod szabályozni, hogy mikor rugózzanak a teleszkópok. Ezt a lockout funkció beépítésével oldják meg. Amikor nem akarod, hogy mozogjon, átkapcsolod, és betonmerev a rugóstag. Másik megoldás az intelligens rugóstag rendszer alkalmazása. Ilyen pl. a Specialized Brain-je, melyben egy bonyolult gravitációs elven működő szelep nyitja-zárja a tag mozgását.

A harmadik megoldás, hogy a lengőkar rendszert úgy tervezik meg, hogy kiküszöbölje a pedálozásból eredő bemozdulást. Ilyen pl.: az LRS, VPP, NRS, Maestro, FSR rendszer. Sajnálatos hátrányuk hogy nem érhető el egyszerre pogózás mentes, és teljesen aktív beállítás. Azaz vagy pogózás mentesen dolgozik a rendszer, de nem is reagál finoman a terep egyenetlenségeire, vagy szépen kimozog minden kis kavicsot, de kiállva tekeréskor csak bemozdul a tag. Akinek a merev vázas bringák állnak közelebb a szívükhöz, azoknak bármelyik rendszer jó lehet, aki inkább a kényelmesebb aktív rendszert kedveli, annak az „intelligens” teleszkóp nem feltétlenül a legjobb választás.

Most egy kicsit ássunk mélyebbre, és ejtsünk szót a forgáspont rendszerekről! Alapvetően 5 féle rendszert különböztetünk meg:

Softtail: Olyan vázkialakítás, mely forgáspontot nem tartalmaz, hanem a váz anyagának rugalmassága biztosítja a rugóstag mozgását. Tartósan csak titán, vagy karbon vázanyagnál alkalmazható. Ilyen pl.: Morati Softtail, Cannondale Scalpel, Litespeed Sewanee.
Előnye a kis súly, hiszen csapágyazást nem tartalmaz, a karbantartásmentes üzemeltetés, az alacsony meghibásodási arány. Hátránya, hogy csak néhány cm rugóutat biztosít, nem igazán aktív rugózás, és a kifáradás a váz cseréjéhez vezet.

Egy forgáspontos: Egy fő forgáspont található a vázon, többnyire a monoblokkház fölött. A hátsó háromszög egy bonthatatlan egységet képez. Ilyen pl.: Cannondale Gemini, Foes FXR, Hot Chili-k, Orange Patriot, Yeti ASX. Jellemzően sokat mozgó FR-DH vázak készülnek ezzel a rendszerrel. Előnyei: alacsony súly, kevés karbantartást igényel, teljesen aktív mozgás. Hátrányai: a leginkább pogózó rendszer, a legkisebb oldalmerevség, a rugóstag ki van téve a sárnak, köveknek és az oldalirányú terhelésnek.

Négy forgáspontos: Az egyik legelterjedtebb vázfelépítés, az FSR rendszer alapja. A forgáspont a monoblokkház mögött van elhelyezve, a hátsó háromszög négy forgáspontot tartalmaz. A legtöbb maraton, all mountain, enduro bringán ezt használják. Ilyen pl.: Specialized Stumpjumper, Magellan Vega, Konák, Merida AM-ek, Giant NRS. Előnyei: merev lengőkar rendszer, a rugóstag nem kap oldalirányú terhelést, teljesen aktív mozgás, mégis pogózásmentes. Hátrányai: sok csapágy= nagyobb súly, nagyobb karbantartás igény. Nem tolható le teljesen a nyeregcső.

Sok forgáspontos: nagyon hasonlít az előbbire, de igazából egy forgáspontos felépítés több helyen csapágyazva. A legtöbb könnyű cc montinál ezt használják. Ilyen pl.: Cube AMS, Merida 96, Rocky Mountain Element, Scott Spark. Előnyei: merev lengőkar rendszer, a rugóstag nem kap oldalirányú terhelést, teljesen aktív rendszer, mégsem pogózik, teljesen letolható nyeregcső. Hátrányai: sok csapágy= nagyobb súly, nagyobb karbantartás igény.

LRS rendszer: Speciálisan cross country célokra kifejlesztett lengőkar rendszer. Csak 4 gyártó használja: Merida/Canyon/Bergwerk LRS, Specialized Epic. Előnyei: nagyon merev egységet alkot, nagyon könnyű vázat lehet segítségével építeni, nem pogózik. Hátrányai: nem igazán aktív mozgás, sok csapágy= nagyobb súly, nagyobb karbantartás igény, csak speciális levegős tagokkal építhető, maximum 100mm körüli rugóút érhető el vele.

Mindegyik rendszerben alkalmazhatnak SPV-s, ProPedalos, lockoutos, intelligens tagokat. A VPP, NRS, és ezekhez hasonló pogózásmentes rendszerek is valamelyik előbb ismertetett kategóriából kerülnek ki.

Ha néhány szóban kellene konklúziót kiállítani, akkor azt mondanánk, hogy a merev váz grammániás CC/maraton versenyzőknek, és árérzékeny túrázóknak ajánlott, akik a súlyt, vagy a vételárat a kényelem elé helyezik. Mindenki másnak fullyt ajánlunk, hiszen annyi kiforrott rendszer van a piacon, hogy a szűkebb pénztárcájú montisok is tudnak maguknak elérhető árú, kényelmes bringát venni, ha elfogadják, hogy nehezebb bringájuk lesz. A versenyzőknek pedig itt vannak az akár 8kg-os versenygépek, csak győzzék kifizetni!

(forrás: bringa.hu)