Bemutatjuk a „Kis Tisza-tó Kört” családosoknak is.

Mióta a 33-as híd mellett megépült a kerékpárút Poroszlótól Tiszafüredig, bezárult a kör, azaz védett úton körbebringázhatjuk a Tisza-tavat. Ez főleg a családosok szempontjából érdekes, hiszen így gyerekekkel is teljesíthető a 64,5 kilométeres sík útvonal, többféle programmal színesítve.

A letölthető GPX szerint a Tisza-tavi Kerékpáros Centrumtól indulunk,
https://drive.google.com/file/d/1eb2_uD-Oac1-hPEHhjioHmuxl_Ya4iNg/view?usp=sharing
ami a Petőfi által megénekelt, kanyargó Holt-Tisza partján fekszik. A messziről is feltűnő, különleges formájú épületben nemcsak több száz, bérelhető bringából választhatjuk ki a magunknak legideálisabb darabot, de egyedi élményt nyújt az is, ahogyan a csigalépcsőre emlékeztető rámpán tekerhetünk fel a legfelső szinten található látványteraszra, ahonnan pompás körpanorámában gyönyörködhetünk.

Kinek ajánljuk:

Elsősorban azoknak, akik gépjárműforgalomtól távol szeretnének tenni egy könnyed túrát, több kiegészítő programlehetőséggel. Az útvonal teljesen sík, tehát még a gyengébb kondíció sem lehet akadály, sőt, e-bike bérlésre is több lehetőség van. Mi Tiszafüreden jelöltük ki a kiinduló és végpontot, de ha családosok teljes hétvégés programot terveznek gyerekekkel, érdemes inkább Poroszló/Abádszalók bontásban gondolkozni, ami elfelezi a távot.
https://bikemag.hu/magazin/bemutatjuk-a-kis-tisza-to-kort-csaladosoknak-is/

Magánszemélyként vagy cégként éri meg kerékpárt venni? – Kiszámoltuk!

2022. január 1-től adómentesen biztosíthatnak a cégek a munkavállalóik számára kerékpárt és pedelecet, ami nagyban megváltoztathatja az eddigi kerékpárvásárlási szokásokat, hiszen innentől nem biztos, hogy magánszemélyként érdemes kerékpárt vásárolni, mert a céges beszerzésnek, nem beszélve a flotta bérlésről, több előnye is lehet. Minket is érdekelt ez a téma, ezért utánajártunk és kiszámoltuk, hogy pontosan mennyibe kerül ha magánszemélyként veszünk kerékpárt és mennyibe, ha cégként.

Tavaly nyáron írtunk arról, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény friss módosítása szerint 2022. január 1-től adómentes a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata. A törvénymódosítás óta eltelt közel fél év és azóta sokszor lehetett hallani arról, hogy innentől sokkal jobban megéri cégként kerékpárt vásárolni, mint magánszemélyként. Ahhoz, hogy ezt megértsük fontos tisztázni, hogy mi volt a törvénymódosítás előtt és utána, illetve nagyon pontosan kiszámolható, hogy mennyibe kerül egy kerékpár, ha magánszemélyként vesszük vagy cégként.

Mi volt a törvénymódosítás előtt?

Magánszemélyként természetesen meg tudtuk venni a kerékpárt, de a céges vásárlás már nem volt annyira egyszerű. Ugyanis, ha 2022. január 1. előtt vettünk cégként kerékpárt akkor csak abban az esetben igényelhettük vissza az ÁFÁ-t, ha a vállalkozás üzleti tevékenységéhez (pl telephelyek közti közlekedés, tárgyalásra eljutás, hotel üzemeltetés, futárcég) kapcsolódóan használták a kerékpárt, emellett a munkavállaló nem vihette haza a kerékpárt és nem használhatta magáncélra, mert ebben az esetben komoly büntetést kaphatott a vállalkozás.

Mi történt a törvénymódosítás után?

A 2022 január 1-től a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a céges kerékpárt ne csak a vállalat tevékenységéhez kapcsolódóan használhassuk, hanem innentől magáncélra is használhatóak a kerékpárok és a 300 W teljesítményű elektromos motorral segített pedelecek. Azaz, a munkavállalók használhatják munkába járáshoz vagy akár hétvégén is elmehetnek a túrázni ezekkel a bringákkal. Ezenkívül a törvény kifizetőként hivatkozik a kerékpár tulajdonosára (a cégre), ezért nem is kell a vállalat munkavállalójának lennünk, hanem lehetünk akár munkaviszonyban nem álló tagja a társaságnak, ügyvezetője, a céggel megbízási jogviszonyban alkalmazott magánszemély, de akár a munkavállaló családtagjai is, sőt még egy nemrég nyugdíjba vonult alkalmazott is. Ugyanez igaz arra, ha a kerékpárt a vállalkozás bérli, lízingeli, ebben az esetben is törvényesen használhatják magáncélra a feljebb említett személyek.

Arra érdemes figyelni, hogy kerékpárvásárlás esetén az ÁFA visszaigénylése nem változott, tehát csak abban az esetben igényelhetjük vissza a teljes ÁFÁ-t, ha teljes egészében csak céges célja használjuk a kerékpárt. Ellenkező esetben arányosítanunk kell a magáncélú és a céges célú használat arányát és a céges rész ÁFÁ-ját igényelhetjük csak vissza. De ember legyen a talpán, aki ezt úgy ledokumentálja, hogy a NAV ne köthessen bele…

Magánszemélyként vagy cégként vegyünk kerékpárt? Jöjjön a matek!

Magánszemély

Az adózásban otthon lévők tudják, hogy a magánszemély bruttó és nettó jövedelme között jelentős különbség van, mert komoly pénzeket kell befizetnünk (és a munkaadónknak is) a fizetésünk mellett az államnak. A munkáltatónak 1 000 000 Ft költséget jelentő fizetésből mindössze 588 000 Ft-ot kap meg a munkavállaló, tehát ennyit költhet el kerékpár, pedelec vásárlásra ha magánszemélyként veszi az adott eszközt.

Cég

Itt két esetet kell megvizsgálnunk, az egyik az, hogy a kerékpár a vállalkozás alapvető céljához kapcsolódik-e, a másik pedig az, hogy nem (ezenfelül lehetnek még vegyes esetek, de az már a könyvelő dolga). Az előbbi esetben jogosultak vagyunk ÁFA visszaigénylésre, tehát 1 270 000 Ft bruttó értékű kerékpárt tudunk venni az 1 milliós költségből, az utóbbi esetben pedig nem tudjuk levonni az ÁFÁ-t így pontosan 1 000 000 Ft értékű kerékpárt tudunk venni ebből az összegből. Mindkét esetnél fontos megemlíteni, hogy az elszámolt amortizációval összefüggésben a társasági adóalapunkat is csökkenti a vásárlás összesen 90 000 Ft összegben (ennyivel több marad a zsebünkben).

Flottabérlés, lízing

Cégként a kerékpárokat és pedeleceket nem csak megvehetjük, hanem bérelhetjük vagy lízingelhetjük is. Ebben az esetben havi díjat fizetünk a kerékpárok után és nem kerülnek a tulajdonunkba (lízing esetén a szerződés lejárta után igen), ezáltal nem áll eszközben a vállalat tőkéje, ami nem utolsó szempont például egy teljes flotta beszerzésekor. A bérlés és üzemeltetés költsége 100%-ban leírható költségként, az ÁFA pedig a hatályos ÁFA törvény alapján igényelhető vissza. A flottaszolgáltatók magasabb felszereltséggel tudják biztosítani a kerékpárokat és a teljeskörű üzemeltetés és szervizelés terhét is leveszik a munkáltatókról. Emellett a flottaszolgáltatók gondoskodnak a lopás elleni védelemről és a lopásbiztosításról is. A pontos matematikája nem annyira egyszerű ennek a megoldásnak, mert a havi díjakat a szolgálató állapítja meg, amiben található lopásbiztosítás és kérhető hozzá még más, opcionális kényelmi szolgáltatás is (assistance, cserekerékpár, gumi átalány). Mindenképpen végig kell nézni, hogy mekkora flottát, milyen kerékpárokat szeretnénk és milyen szolgáltatásokra van szükségünk, illetve mennyire van a cégnek szabad munkaerő kapacitása a folyamatos üzemeltetés biztosítására.

Értékesítés

Azt fontos tudni, hogy abban nem érdemes gondolkozni, hogy a céges kerékpárt valahogyan átjátsszuk a magánszemély részére, ugyanis ha piaci ár alatt adjuk tovább a kerékpárt akkor a társasági adó alapunkat meg kell emelni a különbözöttel és 9% adót befizetni utána és a magánszemélyt is 15%-os adó terheli. Ha mégis szeretnénk, hogy a munkavállalónk tulajdonába – vagy mint cégvezető a saját tulajdonunkba – kerüljön a kerékpár akkor érdemes például 4 év után eladni/megvenni amikor az amortizáció elérte azt az értéket, hogy már annyira alacsony a piaci ár (akár 70-80%-kal is csökkenhet), hogy megéri a tulajdonjogot megváltoztatni. Bár kérdés, hogy 4 év folyamatos használat után ki az, aki meg akar venni egy kerékpárt…

Vegyes megoldás

A vállalatok folyamatosan azon dolgoznak, hogy megtartsák a munkaerőiket, amihez jó lehet egy ilyen juttatás (ki nem szeretne olyan helyen dolgozni, ahol kerékpárhasználatot adnak ingyen?), viszont akár béralku is lehet egy pedelec vásárlás, mert mint láttuk feljebb egy magánszemélynek jóval többe kerülhet egy kerékpár beszerzése, mint egy cégnek, ezért egy fizetésemelés során szóba kerülhet, hogy a munkavállaló hajlandó lemondani X összegű emelésről azért cserébe, hogy a vállalkozás megveszi a kerékpárt és a munkavállaló rendelkezésre bocsájtja és akár az adott időszak végén a munkavállaló megveheti a cégtől alacsony áron. Ez a megoldás azért lehet jó a munkavállaló számára, mert a céget bruttóban, míg őt nettóban érinti a béralku és ezért gyakorlatilag olyan áron juthat hozzá a kerékpárhoz, mintha cégként venné meg, azt leszámítva, hogy az időszak végi maradványértékért (piaci árért) már bruttó árat fizet. A cég is jól jár, mert neki semmibe nem kerül a kerékpár, hiszen a munkavállaló a béremeléséről mondott lett és valószínűleg az időszak alatt nem fog olyan könnyen elmenni a munkaerő.

Garancia

Magánszemélyként 3 év, míg céges vásárlásként 2 év jótállás jár a kerékpárokra. Talán ez az egyetlen ok, ami a magánszemélyként vásárlás mellett áll. Flottabérlés esetén a flottaszolgáltató folyamatos garanciát vállal a megbízható működésre.
https://bikemag.hu/wp-content/uploads/2002/07/magan-vs-ceges-kerekpar.jpg

Forrás:
https://bikemag.hu/magazin/maganszemelykent-vagy-cegkent-eri-meg-kerekpart-venni-kiszamoltuk/

Valyo, város és a folyó: Ilyen volt idén madártávlatból a BUDAPEST ÁTEVEZÉS, ahol mintegy 60 kishajó és 150 evezős vonult át a Duna budapesti szakaszán a Római parttól a Kopaszi-gátig. (képek)
https://www.facebook.com/valyovalyo/posts/pfbid02uZo9DweNR1QqqDaebGaJzox7yxvUmn8YPMSJHqU7vd1crAQ663RN4p9dYMMTHwTUl

Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság tagja lett a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont | 2022.02.08.

Legutóbbi ülésén az ORFK-Országos Baleset-megelőzési Bizottság (ORFK-OBB) tagjai közé lépett a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. Ez a társaság végzi országos hatáskörrel a hazai járművezetők és közlekedési szakemberek vizsgáztatását, ők a felelősei emellett az alkalmassági vizsgálatok és utánképzések szervezéséért, lebonyolításáért is. Tevékenysége a közúti közlekedéssel összefüggő vizsgáztatásokon és vizsgálatokon túl kiterjed kiterjed a vasúti, a hajózási és a légi közlekedésre is. Náluk vizsgáznak a mozdonyvezetők, a hivatásos és az amatőr pilóták, továbbá a hajósok is.

A KAV minden megyében rendelkezik saját kirendeltséggel és ügyfélszolgálattal, szolgáltatásait évente közel 400 ezer ügyfél veszi igénybe.

„Már csak a fentiek miatt is vétek lett volna a jövőre nézve nem kiaknázni a társaságban felhalmozódott tudást, tapasztalatot és innovációit”, fogalmazott lapunk kérdésére Óberling József ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője, az ORFK-OBB ügyvezető elnöke azt követően, hogy a KAV az ORFK-OBB tagszervezetei sorába lépett. Óberling emlékeztetett arra, hogy a közlekedésbiztonsági statisztikák szerint a közúti közlekedési balesetek több, mint 98 százaléka valamilyen emberi hibára vezethető vissza – a szabályok nem megfelelő ismeretére, szándékos megsértésére például, továbbá arra, hogy a járművezetők olykor túlértékelik saját és járművük képességeit vagy éppen rosszul reagálnak bizonyos váratlan helyzetekre. A KAV épp ezen a területen bír jelentős ismeretekkel és befolyással a vizsgáztatáson, valamint a járművezető-képzések megújításában játszott innovatív kezdeményező szerepe révén.

A 30 éve alapított ORFK-Országos Baleset-megelőzési Bizottság (a szervezet egészen pontosan novemberben lesz 30 éves) fő célkitűzése között az alapító okiratban egyebek között megjelölték a közlekedési balesetek számának csökkentését és a közlekedési ismeretek általános szintjének növelését, az önkéntes jogkövetés erősítését és annak tudatosítását a közlekedőkkel, hogy milyen valós és elképesztő veszélyhelyzetek adódhatnak közlekedési közben.

És épp ez a terület az, ahol az ORFK-OBB és a KAV céljai, törekvései és feladatai találkoznak.

„Mi is a biztonságos közlekedésért, a biztonságos munkavégzésért dolgozunk a magunk speciális szakterületén. Hisszük, hogy minden közös erőfeszítésünk azt célozza majd, hogy biztonságosabb legyen a közlekedés, és fejlődjön Magyarországon a közlekedési kultúra”, fogalmazott lapunknak nyilatkozva Benedek Szabolcs, a KAV ügyvezetője.

Óberling József és Benedek Szabolcs egyaránt rámutattak: Mivel a KAV bonyolítja – egyebek között – országosan a közúti közlekedés valamennyi résztvevőjének a vizsgáztatását, és náluk végzik a pályaalkalmassági vizsgálatokat is, a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont hatalmas mennyiségű olyan információval rendelkezik, amelyeket az OBB is jól és széles közben hasznosíthat az alapító okiratában megfogalmazott céljai érdekében. A leginkább a „közlekedési ismeretek átlagos szintjének a növelésében tudnak majd hozzájárulni az ORFK-OBB még sikeresebb tevékenységéhez.
http://kozlekedesbiztonsag.kti.hu/hirek/az-orszagos-balesetmegelozesi-bizottsag-tagja-lett-a-kozlekedesi-alkalmassagi-es-vizsgakozpont/

A rendkívüli időjárási körülményekkel kapcsolatos információkról, a rendőri intézkedésekről, valamint a lezárt utakról itt adunk tájékoztatást:
http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/hohelyzet
http://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/hohelyzet/igy-keszuljon-fel-a-teli-kozlekedesre

:::::

http://autovezetes.network.hu/video/zene/acdc__walk_all_over_you_paris_1979__07
Walk All Over You

Sport (épp nincsen reklám)

Téli kerékpáros edzések – avagy hogyan ne fagyjunk meg…
2013. dec. 21.
http://bikemag.hu/magazin/hirek/teli-kerekparos-edzesek-avagy-hogyan-ne-fagyjunk-meg

Kerékpározáshoz nem éppen ideális a téli időjárás, persze ettől függetlenül mégis sokan felülnek a bringára ilyenkor is. Ami viszont meglepő, hogy a rendszeresen kerékpározó ismerősök között is milyen sokan vannak, akik teljesen felkészületlenek a hideg, latyakos körülmények támasztotta nehézségekre…

Az alábbi írásban meg sem próbálom A-tól Z-ig végigvenni, mi mindenre kell figyelni edzésen a hidegben vagy a csúszós latyakos úton, és nem is kezdőknek szól a cikk, inkább a télen is rendszeresen kerékpározóknak, akik alapvető dolgokkal már tisztában vannak, de néhány apróság esetleg újdonságként szolgálhat számukra. Azt is megköszönjük, ha kommentben hozzáteszitek saját tapasztalataitokat, mert a szélsőséges időjárásban a bevált receptek is meglepő eltérést mutathatnak (alkatilag, zsírszázalékban és genetikailag is különbözünk, egyikünknek a +2 fok már szélsőség, a “hóemberek” pedig vígan nyomják -5-ben is).

Alapvetően most sport célú kerékpározásról lesz szó, persze a különböző praktikák közül a legtöbb nyilván adaptálható közlekedésre is (téli kerékpározással kapcsolatos általános tanácsokat itt olvashatsz: http://bikemag.hu/tech/a-teli-kerekpar-kellekek-a-bringazashoz-csuszos-uton-hidegben). Ami miatt azonban úgy érzem, hogy sokkal több sarkalatos pontja van a „hosszú távú kerékpározásnak” télen, mint mondjuk a közlekedésnek, az a nyeregben töltött idő. Némi felületességgel azt mondhatjuk, ha a városon belül el kell jutni A-ból B-be 15-20 perc alatt, akkor még egy sportosabb utcai viseletben sem történhet különösebb tragédia. Ha viszont már egy két-háromórás országúti edzésről beszélünk, vagy a hegyekbe vesszük az irányt és akár csak egy órára eltávolodunk otthonunktól az erdőben, könnyen érhet nagyon kellemetlen meglepetés is, akár súlyos fagyási fájdalom a nem megfelelő felszerelés miatt…

Kezdjük azzal, mennyire korlátozza a téli időjárás a kerékpáros edzést. Időben mindenképpen, már amennyiben valaki nem élvezi az akár maradandó szervi károsodással is járó szenvedést… Mivel a szervezetünk ilyenkor saját fűtése szempontjából is nagyobb megterhelésnek van kitéve, több energiára van szükségünk. Főleg az alapozó, zsírégető zónákat kell máshogy figyelembe venni energiaellátás szempontjából, mint nyáron. Sokkal könnyebben kiürülhetnek alacsony intenzitásnál is a szénhidrátraktárak, és az eléhezés tünetei ráadásul sokkal gyilkosabbak tudnak lenni. Az ilyen kiürülés sokkolóan hat immunrendszerünkre is, könnyen megbetegedhetünk.

Tanácsos tehát elfelejteni a 4-5 órás kerékpározásokat a fagyáshatárunk körüli hőmérsékletben, ezekkel iszonyatosan kizsigerelhetjük szervezetünk. Főleg, ha ezeket ész nélkül ismételjük, a hagyományos táplálkozással nem is tudjuk pótolni a szükséges ásványi anyagokat, és ahelyett hogy megerősödnénk, szép lassan hiánybetegségek alakulhatnak ki, legyengül immunrendszerünk, hajlamosabbak leszünk megbetegedni, ja, és közben formánk sem javul, csak befásulunk. Aki sportszerűen bringázik, biztos ismer a környezetében olyan „őrülteket”, akik nap mint nap nyomják fagyban a hosszúakat, szezonban viszont ritkán láthatják őket dobogón… (Van több kiegészítő sportfoglalkozás, amit ilyenkor űzhetünk, ne legyen bűntudata senkinek még akkor se, ha egyáltalán nem bringázik.)

Az előbb „fagyáshatárunkat” írtam fagypont helyett. Komfortzónáink különbözőek, például én nyafogok már akkor is, ha 10 fok alá süllyed a hőmérséklet, ismerek viszont olyan bringást, aki kamásli nélkül, simán vastag zokniban elvan 0 fok körül. Ki kell tapasztalni ezeket a határokat, mindenkire van egy jellemző hőmérséklet, ami alá ha lesüllyed a hőmérő higanyszála, körültekintően kell terveznie a kerékpáros edzést, és kiválasztani a ruházatot. Nem létezik olyan táblázat, hogy 5 és 10 fok között ilyen kesztyű, 0 és 5 fok között olyan kesztyű, nulla fok alatt három kesztyű, ezek a dolgok egyénfüggők.

Abszolút nem tudományosan úgy határoznám ezt meg ezt a fagyáshatárt, hogy ha felvesszük a rendelkezésünkre álló lehető legjobb téli öltözékünket (ami ugye szintén emberenként eltér, ki mennyi pénzt áldoz technikai öltözékekre, vagy mennyire okosan állítja össze a ruhatárat), akkor induláskor még nem érzünk semmi kellemetlenséget, majd egy sík vagy enyhén dimbes-dombos terepen bringázva másfél-két óra múlva kezdünk itt-ott zavaróan fázni, esetleg fagyni (kinek a keze, lába, füle, orra, ami érzékeny). Nos, ha ezekkel a korlátainkkal tisztában vagyunk, akkor egyszerű a helyzet, nézzük mindig a hőmérőt, és ilyen vagy ennél rosszabb körülmények között ne tervezzünk 2-3 óránál hosszabb kerékpározást.

Fontos az is, hogy ezeken a zord téli napokon kerüljük az intenzív intervallokat, olyan ruházat ugyanis nem létezik, ami az igazán komoly intenzitáskor minden izzadtságot mindenhol tökéletesen elvezet. (Itt ugye megint meg kell említeni, hogy az izzadás is egyénfüggő). Nincs mese, se recept, az is önmagunkra vár, hogy ebből a szempontból is kitapasztaljuk saját határainkat. Nyilván nem kell ecsetelni, ha egyszer átnedvesedtünk, akkor sokkal rövidebb idő alatt át fogunk fagyni, mint egyébként. Bár a tél az alapozásról, alapozó tempóról szól inkább, ha a fagyos időjárás adott, egy amatőr sportoló nyugodtan megengedheti magának, hogy rövid, gyors menetekkel próbálja szinten tartani a kerékpáros képességeit. Menjünk ilyenkor csak egy-másfél órát, de azt nyomjuk folyamatosan, hőt termelve. (Régi nagy öregek is mondták, hogy az időjárás mindig felülírja az edzéstervet, és ez fordítva is igaz, ha hirtelen jön egy hét nagyon kedvező idő, akkor amennyire csak tudjuk, érdemes kihasználni, edzéstervtől függetlenül). Ha végképp azt a szemléletet követi valaki, hogy meg KELL lennie a “felírt penzumnak” feloszthatja az edzést kinti bringázásra és görgőzésre.

Talán mountain bike-osoknak feltűnt, hogy az előbbiekben inkább országúti jellegű edzésről beszéltem, hegyibringázások alatt viszont a terepadottságok miatt nehéz megúszni az említett izzasztó intervallokat. Én azt javaslom – bár jómagam utálok plusz cuccokat cipelni sportoláshoz – ha kimegyünk a hegyekbe zord időben bringázni, inkább pakoljunk még szélálló öltözetet, akár cseresapkát, cserezoknit vagy egyéb kritikus ruhadarabokat. Vagy bringázzunk terepen is csak másfél órát, de azt nyomjuk tempósan, keményen, lefelé is intenzíven. Óvakodjunk a megállásoktól a hóban, mert ilyenkor pillanatok alatt átfagyhat a cipőben a lábunk, hacsak nincs speciális téli montis cipőnk. Azt pedig ugye nem kell ecsetelni, hogy ha szétfagyunk az erdőben, akkor nagyobb bajban vagyunk, mintha ugyanez a főúton történik, ahol legalább szégyenszemre felkéredzkedhetünk egy buszra, vagy hívhatjuk a telefonos négykerekű segítséget.

Bár hideg van és nem kívánjuk, ne feledkezzünk meg télen se a nagy mennyiségű folyadékbevitelről. Bármennyire is úgy érezzük, nem vagyunk szomjasak, inni kell, mert szervezetünk így képes fűteni önmagát, és az immunrendszer működése is nagyon legyengül folyadékhiányos állapotban. A korábban említett 4 órás edzéseket azért is istenkísértés abszolválni ilyenkor, mert egyszerűen nehezünkre esne annyit inni, amennyire ilyenkor szükség lenne, így nem is iszunk annyit… A dehidratáció viszont duplán visszaüt. Ugyanez igaz az étkezésre is, télen még két órára se nagyon induljunk el pár csoki vagy energiaszelet nélkül, és folyamatosan fogyasszunk is belőlük.

Eddig csak a hidegről és a szervezetünkre gyakorolt hatásairól beszéltünk, pedig a téli csapadék, valamint az út- vagy terepviszonyok is nagyban befolyásolhatják aznapi penzumunk. Evidens, hogy számoljunk a magasságkülönbségekkel, ha hegyekben tekerünk, akkor a hegy napos és árnyékos oldala között is nagy hőmérséklet különbség lehet. Ha pedig esik a hó, ónos eső, országúton ne is induljunk el. Ne akarjunk nagyra növelni az esélyét, hogy balesetet szenvedjünk, akit pedig mégis az ilyenfajta adrenalinbombák éltetnek, gondoljon arra a szerencsétlen autóvezetőre, aki esetleg majd elüti: mennyi kellemetlenséget okozna ezzel neki…

Télen sasolni kell az időjárás jelentéseket, és ha nagy eséllyel mondanak csapadékot, akkor se induljunk el, vagy legalábbis ne távolodjunk el nagyon otthonról, ha mégis ránk szakadna a hó, csökkentsük a kockázatot. Végig kell gondolni az útvonalat is, hiszen hiába vannak letakarítva a főutak, előfordulhat, hogy sok alacsonyabb rendű útszakasz havas vagy jeges. Terepen ebből a szempontból kicsit más a helyzet, de a járhatatlan ösvényekre mountain bike-ozásnál is gondolni kell, felfelé és lefelé egyaránt.

Mindkétféle kerékpárnál igaz, hogy kellemetlen meglepetés lehet, ha valamilyen okból csak nagyon lassan haladhatunk lefelé. Ha ugyanis huzamosabb időn át kevésbé fűtjük magunkat, óhatatlan az átfagyás. Például ha valaki a mínuszokban is felmerészkedik a hegyekbe, mert olyan jó felfelé menni, lefelé annyira csúszós lehet az út, hogy fékezgetnie kell, nem tud tekerni, tovább is tart a lejtő, ráadásul kiverte felfelé a víz, kész fagyhalál. Mountain bike-kal is akadhatnak járhatatlan lejtők a hó jóvoltából, ráadásul az ilyeneken le kell lépni a pedálról, átázhat a cipő, újabb fagyhalál. Legyünk előrelátók ebből a szempontból is!

Országúton nagyon jó választás a hétvégi közös edzés, ami az ország minden térségében kialakul, Budapesttől kezdve Salgótarjánban vagy Fehérváron, Szekszárdon vagy Szegeden, mindenhol vannak fanatikusok. Jók ezek a kerékpáros edzések, mert – ideális esetben – nem lovalja bele magát az ember intenzív tempóba, lehet közben beszélgetni, ami feledteti a monotonitást, viszont egyvalami kötelező ilyenkor: a LAFFANTYÚK!!! Magát bárki összefröcskölheti sárral, de engem, minket, kerékpáros sporttársait ne!

Jó móka és több szempontból hasznos is a cyclocross, ami „hardverigényes” történet, bár tudomásom szerint senkit nem néztek még ki a bringások által ismert krosszpályákról azért, mert mountain bike-kal érkezett. A cyclocrossra pont igaz, amiről az előbb már szó volt, vagyis egy óra alatt intenzíven sportolunk, és folyamatosan fűtjük magunk. Ráadásul a közbeiktatott lépcsőzések erősítenek is, dinamikus, továbbá a kerékpár kezelési technikánkat is finomítjuk.

Az edzéstervek, számok, percek és wattok fanatikusainak már fentebb megemlítettem egy módszert: ha mondjuk 5 óra van beírva éppen az exceltábla megfelelő rublikájába, és mindenképpen meg akarja csinálni, el lehet felezni az edzést szabad téren és görgőn, természetesen előbbivel kezdve (fordítva könnyebben megbetegedhetünk). Vagyis kimegyünk tekerni 3 órát, a maradék kettőt pedig megcsináljuk a tréneren, másfél óra alatt. :-)

Elérkeztünk a felszereléshez, a kerékpárral (téli kerékpárral) ebben a cikkben nem foglalkozunk, de az öltözködés szorosan kapcsolódik az előbbiekhez. Most nem fogjuk tételesen végigvenni a téli kerékpáros viseleteket, inkább a hosszabb távú edzéseken mutatkozó kritikus pontokkal foglalkozunk. Általánosságban legyen elég annyi, hogy ha a több réteget használunk, jó minőségű aláöltözeteket és egyéb technikai ruházatot, jó szélálló, vízálló és lélegző tulajdonságokkal, akkor felsőtestünkkel és a lábainkkal nem lesz gondunk. A jó téli cuccokat meg kell fizetni, persze vannak ésszerű határok, amin túl a kétszer olyan drága sem tud többet.

A téli kerékpáros ruházat kritikus pontja a fej, a nyak, a kéz és a láb szokott lenni, kezdjük a fejjel. Remek fejvédő alá való (tehát nem lóg ki bojt, zsinórok, stb.), szélálló, lélegző sapkákat lehet kapni, arra figyeljünk, hogy a homlokunkra és a fülünkre teljesen érjen le. A bukó (esetleg régebbi bukó) szellőzőnyílásait lefedhetjük ragasztószalaggal, így nem fújja át a szél, sokat segít fejünk melegen tartásában ez a módszer. A speciális kerékpáros nyakmelegítő is egy kiváló találmány, maszk szerűen feljebb is húzhatjuk akár. A fejvédő szíját én mindig úgy állítom be, hogy a sapkáig, a fülemig felhúzott nyakmelegítőre kívülről csatolom át, így fixen megtartja anélkül, hogy a zsinórt kellene megszorítanunk. És nem árt, ha alapból magas a felsőnk nyakrésze is.

Sokunk leggyengébb pontja: a kéz. Az igazi kézfázósok felejtsék el a kerékpáros téli kesztyűket. Eleve vicc 15- vagy 20 000 Ft-ot kifizetni értük, úgy, hogy legtöbbjük valójában semmit sem ér igazi hidegben. A legolcsóbb síkesztyűk már annál inkább, akár az egyszerű, kívül orkán, belül bolyhos kínai piaci cuccok is. Mindezt tuningolhatjuk még – „aláöltözetként” – túraboltokban kapható vékony technikai kesztyűvel, ami arról gondoskodik, hogy az izzadtság ne érintkezzen bőrünkkel. Ez a kombináció még mínuszokban is működik. Ami fontos még, hogy ne válasszunk szoros ujjú felsőruházatot, és ha több hosszú ujjú van rajtunk, a belsőt érdemes kicsit ráhúzni a tenyerünkre. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy szabad utat engednek a levegőnek a csuklónál. Szintén késleltethetjük a fagyást, ha mindig mozgatjuk kicsit ujjainkat, enyhe emelkedőkön is kiállunk kicsit a nyeregből, hogy mozogjon a kéz, kar, stb.

Másik fagyásra hajlamos testrészünk: a lábunk. A speciális téli kerékpáros cipő hatalmas találmány, ráadásul egy jó modell sok évig használható. Vízálló, szélálló, meleg, és sokkal-sokkal kevésbé izzadunk bele, mint mondjuk egy hagyományos cipő-neoprén kamásli kombóba. Ha mindezt kombináljuk a sokak által „cipő alatti kamáslinak” hívott szélálló technikai zoknival, akkor majdnem tökéletes megoldást kapunk. A legtöbb ilyen cipőnek az a gyenge pontja, hogy a sípcsont felől befolyhat a csapadék, latyak, de szintén túraboltokban kapható védővel ezt a problémát is orvosolhatjuk. Ha nem kényeztetjük magunkat ilyennel, akkor érdemes téli cipőnek egy fél számmal nagyobbat használni, vagy régebbi cipőt, ami már annyira kitágult. A néha még mindig szóba kerülő nejlonzacskós módszer őrültség, maximum papírral béleljük ki a cipő orrán a légáteresztő részeket. És ha kellően bő a cipő, felvehetünk meleg túrazoknit. Felül a neoprén kamásli nyújtja a legjobb védelmet, de intenzív hajtásnál ebbe hamar beleizzadhatunk, következésképpen hamar lefagyhat utána a lábunk. Nyilván itt is igaz, mint a kéz esetében, hogy érdemes időnként külön mozgatni lábujjainkat, talpunkat a cipőben.



# pár hozzászólás a többől:

Indurain szerint:
2013. január 12. - 10:19

Jó a cikk!! Én minden nap bicajjal megyek munkába, mindegy milyen az időjárás, és hány fok van. Én lélegzős, szélfogós sífutó nadrágot veszek alulra, arra megy a thermo betét nélküli bringás nadrág, felülre meg a betétes hosszú bringás naci. Nedves időre pedig gore tex bringás esőnadrágot húzok ezekre. A cipőre természetesen neoprén kamásli megy. A felsőtestre pedig a technikai aláöltözetre lélegzős thermo coccok, és lélegzős széldzseki. Az arcom elé pedig sífutó kendőt teszek, 100x jobb mint a neoprén maszkok. Nekem ez bejött, a komfort érzetem maximum közeli.


habda1 szerint:
2013. január 12. - 23:32

Én vagy az Isti által említett nejlonos kombót , vagy egy röplabdás térdvédőt használok.Igaz , hogy csak szivacs , de olyan vastag , hogy mindig meleg marad a térdem és kellően flexibilis.Tavaly egész télen futárkodtam , napi 8-9 órát voltam kint , volt sok fuvarom , és tök elég volt.Igaz kiegészítettem egy 3/4-es PE kínai bőgatyával.És bizony sokat kellet Budán “dimb-dombozni” , egyszer sem fagytam le.A bringás kesztyűre húzott bélés nélküli bőrkesztyű -16 fokig hibátlannak bizonyult és még a féket , meg a kormányt is “éreztem”.Hegyen is.


vabra szerint:
2013. január 12. - 18:10

én nagyon lábfázós vagyok, úgyhogy oda egy Magyarországon nem is kapható (import csak egyéni rendelésre), a gyártó által -25°C-ig ajánlott cipőt húzok szélálló zoknival. lábra téli kantáros (térdbetétes) plusz térdvédővel elég,esetleg egy béleletlen halásznadrágszerű nyári futónadrágot még veszek a kantáros alá a csípővédelem miatt. felülre meg -5°C-ig elég egy decathlonos hosszúujjú nyári futópóló és egy szintén decathlonos téli bicajosdzseki. fejre nyakmelegítő az orr alá húzva (ha orra húzom, párásodik a szemüvegem), futó fülvédő és futó szélálló sapka meg sisak. ma így jöttem Tatabányáról Győrbe és nem fáztam, pedig -3°C indulás és +1°C érkezést mutatott az óra.
nálam a téli határ a +6°C, az alatt már csak (könnyített) téli cuccban megyek ki, azaz csak kantáros plusz ruhák nélkül és rövidujjú futópóló a kabát alatt. A másik határ a -5°C, akkor már kell még valami a kabát alá, a sima béleletlen futófelső nem elég (de egy átmeneti időre való mez igen).
szemüveg párásodás ellen valamit használ a lencsetisztító, amit használok, de azzal mindig küzdök, mert ha erőlködök kissé lehajtott fejjel, mindig bepárásodik a leheletemtől.
jó dolog a téli bicajozás, csak tényleg arra kell figyelni, hogy úgy tervezd meg az utat, hogy ha megizzadsz, vagy átöltözhess, vagy ne állj meg hazáig.


milo szerint:
2013. január 13. - 0:47

Saját tapasztalat, egy egyszerú sapka, ha nulla fok alatt van akkor egész fejet nyakat védő maszkot választok. Sapka csak 10 fok alatt szokott kelleni kesztyű szintén, vastagabb zoknit szoktam hordani már 5 foknál is, de nem kell kamásli sőt még minusz 5-ig elvagyok 1 órás utakon. Kesztyű egy vékony munkavédelmis rongy, de jól teljesít, észrevettem még hogy kifelyezetten érdemes vigyázni a térdre mert később probléma lehet belőle. Hidegre már kicsit érzékeny, ezért ketté vágtam egy sálat és beteszem a nadrág alá, ha 0 fok körül van a hőmérséklet. Lényegében ennyi, nem kell túl parázni, sok réteg sem jó, mert gyorsan belelehet izzadni felülről 0 fok felett két réteg van, de az pont elég. Csüklónál leszoritani a pulcsi végét az alap, a nélkül fázás jön.


tatabike szerint:
2013. január 13. - 10:53

Jó kis írás, és ahogy említette valaki, a térd tényleg kimaradt, de sebaj.
Én napi 60km-t megyek, ugyanis 30km a táv a munkahelyem és a lakóhelyem között. Mindegy, milyen idő van, +40 fok vagy térdig érő hó, nem érdekel, maximum előbb indulok, vagy később érek haza.
Öltözékem: egy téli thermo kerékpáros nadrág, arra jön egy vastag térdvédő, majd egy thermo zokni. Erre ráhúzok egy őszi/tavaszi hosszú kerékpáros nadrágot, még egy zoknit, majd jön még egy őszi/tavaszi hosszú gatya. A téli gatya meg a legfelső szivacsbetétes, a középső nem. Look pedálos oúti cípőben nyomom, arra húzok egy neoprén kamáslit.
Felül hosszú ujjú kerékpáros felső, kicsit bolyhos belül, erre már csak a szél és vízálló kerékpáros dzseki jön, ami 3 rétegű, így bőven elég, plusz nem simul rám, van tehát légrés rendesen, ami szigetel. Kezemre +5 fokig egy thermobetétes kötött kesztyű, +5 és 0 fok között egy orkán/thermo sima téli kesztyű, 0 és -10 fok között egy profi síkesztyű, ha meg nagyon zimankó van, akkor a síkesztyű alá még befér egy sima kötött vékony kesztyű. Eddig minden helyzetben megfelelt, én is kényes vagyok a kezemre, az fázik elsőnek.
A fejemre sisak, meg varrtam bele thermo anyagból egy kivehető sapkát, ami takarja a homlokomat és a fülemet is, és tépőzárak rögzítik a sapka pántjaihoz belülről.
A kerón elöl/hátul leffentyű, vagy ahogy a cikk írja, laffantyú, bár ez utóbbi szót a helyesírás ellenőrző nekem aláhúzta pirossal…:)
A fenti összeállítást évek óta használom, és sosem volt vele gond.


joc szerint:
2014. január 26. - 13:22

Hi mindenkinek !

Rögtön az elején le kell szögeznem, hogy amit most írok az a saját véleményem, tapasztalatom. Persze nem próbálok senkit sem meggyőzni, csak leírom , hogy én hogyan szoktam öltözködni mikor elégé keményednek a fagyok odakint :-)
Én egy országúttis , amatőr-hobbi szinten kerékpározó vagyok amúgy. Ha hideg az idő (0-, -5 )az még nem gond szerintem , a kérdés , hogy az aszfalt száraz-e. Én úgy gondolom latyak, nedves burkolaton felesleges kimenni ha csak nem törsz világbajnoki babérokra :-), árt a technikának, persze itt nem a szponzorált profikra gondolok, de ez kis hazánkban nem jellemző :-D, és elsősorban a kerékpárosnak. Mert ha nem fizetnek meg érte hidd el fölösleges elázni, ellenben ha száraz az aszfalt akkor hajrá !
Én is úgy gondolom max. másfél-, két óra amit még ellehet viselni kint( 0,-5 fokig, alatta már szerintem hülyeség), többet nem javasolnék senkinek. Egyszerűen utána már nagyon beizzadsz, és a lábfejed, kezed, mellkasod nagyon áthűl
lábfej: én a vastag neoprén kamáslira esküszöm, persze egy meleg téli zoknival kombinálva, és a cipőn a csatot, tépőzárat ne húzd meg nagyon.
Hosszú kantáros naci , olyan +5 fokig egyet veszek fel, betét nélkülit, mert mindig húzok fölé egy rövid betétes nacit, a combokat melegebben tartja, és azért az ember nemesebbik szervét is védi Javaslom a nagy sportáruházi gatyákat, mert töredék áron beszerezhetőek, és inkább egy számmal nagyobbat vegyél, hogy tudj alá venni mást ha hidegebb van. Ha hidegszik az idő +5 alatt, akkor alá én a kínaiban beszerezhető, harisnyát szoktam felvenni, olcsó, és meleg :-)
Szoktam még nagy hidegben, -0,-5 fok, térdmelegítőt is felhúzni, ez lényegében egy cső, amin kissé ívelt és térd alatt, felett gumival van ellátva, értelemszerűen ez kerül legkívülre .
összegezve: kínai harisnya, hosszú kantáros betét nélküli, rövid kantáros betétes naci, és a térdmelegítő ha nagyon hideg van.
A térd ízületed ha átfagy, akkor majd később évek múlva fogod bánni, hogy nem vigyáztál rájuk, inkább arra figyelj, hogy azokat véd ha hideg van, rakhatsz a nadrág alá kisebb ruhát eléjük akár, mint egy betét.
A felső testre, mindenképp réteges öltözet, és tuti, hogy a trikód, pólód vizes lesz, úgy hogy tilós menetközben megállni már, haza, és átöltözni szárazra, amíg haladsz, és a tested hőt termel, na meg a szél nem fúj át rajtad addig nem fogsz megfázni. Állatába két hosszú ujjas vékonyabb thermo mezt szoktam húzni, a trikó, póló főlé. Nagy hidegben még erre egy bő hosszú ujjas garbó futó felsőt.
A thermo mezek mind magas nyakúak, és a futó felső is, mert a torkod, nyakad kényes , nem érzed de ha átfagy akkor kész a baj. Célszerű úgy beállítani a ruhákat, hogy belülről kifelé haladva egyre nagyobb méretűeket venni, mert akkor nem fog feszülni, és relatív kényelmes lesz. Hidegben , én már +10, +12 fok alatt mindig húzok egy polár símaszkot a fejemre a bukó alá , amin csak a szemeknek van nyílása, és hosszú leérő nyakrésze van, Igen kellemetlen és veszélyes egy arcüreg, homloküreg gyulladás. 0 foktól pedig még a maszk alá egy vékony úgymond cső sálat is húzok, ez azért jó mert szintén védi a fület, fejet, és plusz védelmet nyújt a nyakadnak. Még soha, nagy hidegben sem fáztam meg.
Természetesen a szemüveg is része a ruházatnak, mert kifagynak a szemeid, persze amint a maszkon keresztül veszed a levegőt, és fújod ki lesz néha egy kis párásodás, de hamar rájössz, hogy kell tartani a fejed, és kilélegezni, hogy minimalizáld ezt. Kesztyűnek egy BBB-s ötujjasat használok, ami immár tíz éves, és még mindig jó, itt érdemes csak a felsőbb kategóriák között nézelődni, vagy a kínaiban, mert olcsón és jót ott is lehet kapni:-)
Jó tekerést mindenkinek ! :-)

Engedélyezzék a kerékpározást Szentendrén! Háttér és közvéleménykutatás
László János, 2014, február 6
http://kerekparosklub.hu/engedelyezzek-a-kerekparozast-szentendren-hatter-es-kozvelemenykutatas
írja a kerekparosklub.hu

Mint ahogy az köztudott, Szentendre belterületén - a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által üzemeltetett – 11-es számú főúton kerékpározást tiltó jelzőtáblák nehezítik a közlekedők, sportolni vágyók mindennapjait. Az illetékesek szerint a főúton való tekerés balesetveszélyes, a meglévő hálózati elemek kellőképpen lefedik a kerékpározni vágyók igényeit. A valóság azonban más. A jelenlegi szabályozás ellehetetleníti a kerékpárral közlekedést, mind a helyi-, mind az átmenő forgalom tekintetében.

A helyváltoztatás össztársadalmi igény, ami nem szűkíthető csupán autósforgalomra, az összes közlekedési alágazat igényeit figyelembe kell venni a tervezés során. Mind együtt közlekedünk: autósok, gyalogosok, tömegközlekedők, kerékpárosok stb. Egy jól átgondolt közlekedési rend gördülékenyebbé teheti a település mindennapjait.

A Magyar Kerékpárosklub már korábban is foglalkozott a fent vázolt problémával. A kezdeményezésünkre rendezett, településeken átvezető országos főutak kerékpározhatóságáról szóló szakmai konferencián
http://kerekparosklub.hu/kezdemenyezesunkre-szakmai-konferencia-az-allami-foutak-telepulesen-atmeno-szakaszainak-kerekparozha
külön előadást tartottunk a témáról, bemutatva, hogyan lehetetleníti el egy-egy város életét a rajta keresztül menő főút, ha ott nem biztosított a kerékpározás, de még a keresztülhaladás sem.

A szentendrei kerékpározhatóság problémáival Rajna Botond részletesen foglalkozott 2010-es,” Szentendre kerékpáros útvonalhálózatának tervezése dán minta alapján” című szakdolgozatában.
http://kerekparosklub.hu/szakmanak/kozlekedes/kerekparos-diplomamunkak

Most a téma azért vált ismét aktuálissá, mert Vörös Csaba, szentendrei lakos elindította az „Engedélyezzék a kerékpározást Szentendrén!” mozgalmat, melynek célja a főút kerékpározhatóságának előmozdítása, a város fő közlekedési folyosójának reformálása. A témával a Bikemag foglalkozik három cikkben is:

http://bikemag.hu/magazin/hirek/valtoztassunk-engedelyezzek-a-kerekparozast-szentendren

http://bikemag.hu/magazin/hirek/meg-tobb-nyilvanossagot-aktivitast-engedelyezzek-a-kerekparozast-szentendren-2http://bikemag.hu/magazin/hirek/meg-tobb-nyilvanossagot-aktivitast-engedelyezzek-a-kerekparozast-szentendren-2

http://bikemag.hu/magazin/hirek/fejlemenyek-engedelyezzek-a-kerekparozast-szentendren-harmadszor

A kezdeményezés eredményeként, az érintettek bevonásával a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ egyeztetést szervez, melyen a Magyar Kerékpárosklub is részt vesz. A fejleményekről a továbbiakban beszámolunk.

Amennyiben Te is aggályosnak látod a nem megfelelően kialakított és szabályozott infrastruktúrát, támogasd aláírásoddal a kezdeményezést!
https://docs.google.com/forms/d/1Fz4PL9qfTJ9C3cqNhZpv7zVbQ-kbJOVWtGnygLihuOM/viewform?pli=1&edit_requested=true

Ha a biztonság az első... tanulj meg lakatolni!

Te hogyan zárod le a bringádat?
https://www.facebook.com/photo/?fbid=908104587981891&set=a.474525444673143

A mi tippjeink, a...

-- lakatolási tippek tőlünk itt,
https://flowcycle.hu/parkolasi-etikett-bringasoknak/

-- a Magyar Kerékpárosklubtól pedig itt.
https://kerekparosklub.hu/kisokos/hogyan-lakatolj

Manapság már nincsenek ámokfutó kerékpárosok. :)
Esetleg a kaja futárok mennek össze-vissza a járdán is, de ők nem a kerékpáros csoportba tartoznak... ;)

Előzmény

Sziasztok,

Köszönjük, hogy ennyien eljöttetek a felejthetetlen szombati Critical Mass
Budapest felvonulásra. Minden eddiginél nagyobb bringaemeléssel zártunk.
http://criticalmass.hu/blogbejegyzes/20130421/sajto-foto-es-videogyujtes-20130420

Ahogy a Városligetben észrevehettétek, nagyon a vállunkra vettük a
Kerékpárosklubot, és a budapesti kerékpáros láncreakció beindítása után
minden erővel a város átalakulására, és a szakmai munkára szeretnénk
koncentrálni. Lesznek demonstrációk is a jövőben amikor kell, de nem a
naptár, hanem az ügyeink állása szerint.

A Critical Mass költségeit fedező emlékpólók már a rajtnál elfogytak
(köszönjük), így több készítését nem tervezzük. A felvonulás legfőbb célját
viszont azzal szeretnénk támogatni, hogy a Kerékpárosklub az áprilisban
belépőknek egy ajándék pólót küld májusban. Ennek részleteiről, és a
2006-ban a Felvonulási téren általunk életre keltett Kerékpárosklub
értelméről és értünk végzett munkájáról itt olvashattok:
http://criticalmass.hu/blogbejegyzes/20130424/ajandek-critical-mass-polo-minden-uj-kerekparosklub-tagnak

Ha nem akartok, vagy tudtok tagok lenni, akkor is érdemes csatlakozni a
területi szervezetekhez, feltéve ha segíteni szeretnél nekünk a házkapudig
építeni a kerékpárosbarát várost:
http://kerekparosklub.hu/tagoknak/teruleti-szervezetek

Van egy harmadik mód is a támogatásra, ha adód 1%-át felajánlod nekik. Ezt
utólag is megteheted, ha már leadtad a bevallásod.
Részletek itt: http://kerekparosklub.hu/<http://kerekparosklub.hu/tagoknak/teruleti-szervezetek

A kritikus tömeg elérésével még csak az első lépésen vagyunk túl.
Támogassátok a bringázásért végzett szakmai munkát is!

Köszönjük
CMBP

Közelíts másképp! | Bringázz a munkába 2022
Járj új utakon!
Megint elkezdődik egy újabb hét, várnak rád a megszokott feladatok, a meetingek az új évben sem váltak érdekesebbé.
De mi lenne, ha most letérnél a megszokott útról, kipróbálnál valami újat?
Megteheted, hiszen kerékpárral sokkal szabadabban közlekedsz a városban.
Fordulj be a következő utcasarkon, nézd meg a város eddig ismeretlen, izgalmas arcát. Akár minden hétfőn dönthetsz úgy, hogy új útvonalon mész be az irodába. Ne feledd, nem kell a dugóban várakoznod, bringával sokkal több lehetőséged van, és még gyorsabb is vagy - így még kávéra is jut időd egy új helyen. <3
https://www.facebook.com/bringazzamunkaba/videos/737489807747835

Köszönöm, még egyszer.
Téged "ismerve" nem csodálom, a tette(ke)t. :))

Ez az ötlet kitűnő . Az egész országban belehetne vezetni! Én tudnám díjazni mivel nekem is van bringám, igaz 14 éves , de sajnálnám ,ha megfújnák! Üdv Jani....

a kerékpárutak és sávok problémáján már igyekeznek javítani, még ugyan elmaradunk, például Angliától, itt Magyarországon hajdú-Bihar megyében láttam egész kisvárosokat kiépítve kerékpárosoknak, Budapesten talán most a KVV, Vitézy, Tarlós "páros" javíthat ezen is, meglátjuk.
Az úttesten való közlekedésüket nehezíti az, hogy az új rendeletváltozások csak a motorosoknak és robogósoknak engedélyezik a buszsávban való haladást, a kerékpárosnak nem, neki az úttest szélén lévő buszsávtól balra, eggyel beljebb kell haladnia. Ez számára kicsit veszélyes. Mindenképpen a kerékpársáv és - ahol lehetséges, és nem a járdás - a kerékpárutak kiépítése a megoldás, legalábbis pókhálószerűen, hogy eljuthassanak mindenfelé Budapesten. A járdán nem "egészséges" a kerékpárút, a gyalogosok sem szokják meg és az arra az útra kanyarodó jármű sem tud mindig elsőbbséget adni az úttestre érkező bringásnak, mert túl gyorsan érkezik, nehezen észrevehető. Külföldön gyakori az úttest szélén parkolósáv (vagy kanyarodósáv, ill. lehet sima haladósáv), eggyel beljebb a kerékpársáv, például piros betonnal megoldva és beljebb még egy sáv, valamint e megoldás kombinációja, ahol a kerékpársáv az úttestnek nem a szélén van .. és mégsincsenek balesetek. Üdvözlendő persze a nyitott kerékpársáv és a kijelölt kerékpáros nyom feltűnése .. ezek jó megoldások.

20,000 Ft.- felettiek, remélem :)

Talán a "mi" Demszky-nknek is tanulnia kéne tőle, de nem úgy mint az egyik Gordon a másiktól ...