Valamikor tavasszal jött a hír, hogy a miniszterelnök biztost nevezett ki a kerékpáros ügyek vitelére, Garancsi István személyében. Az ő és csapata munkája eredményeként már kormányhatározat is született.

http://www.magyarkozlony.hu/pdf/10786

Ennek végrehajtásához 2012 januárjának közepéig ki kell dolgozniuk a "természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztési koncepcióját", ennek első vázlatát kaptuk meg a napokban véleményezésre.

http://kerekparosklub.hu/sites/default/files/teker_.pdf

Véleményeztük, és el is küldtük, reméljük, hogy figyelembe is veszik a koncepció és később a tervezés/végrehajtás során.

http://kerekparosklub.hu/sites/default/files/tekermkvelemeny.pdf

László János, 2011. december 1.

(Magyar Kerékpárosklub)

A Kormány 1364/2011. (XI. 8.) Korm. határozata
a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztésével összefüggõ kormányzati feladatokról

(Magyar Közlöny 2011 évi/ 130. szám/ 41-42. oldal)

1. A Kormány egyetért a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztésének bemutatott alapvetéseivel és a fejlesztési koncepció kereteivel.

2. A Kormány felhívja a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelõs miniszterelnöki megbízottat, hogy a már rendelkezésre álló, állami finanszírozású kutatások és felmérések adatainak elemzésén alapuló helyzetelemzésre támaszkodva, a további hatások elemzéseire figyelemmel dolgozza ki a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedési fejlesztési koncepcióját, valamint a koncepció megvalósításának operatív céljait, részletes feladatait és azok ütemezését összefoglaló intézkedési tervét.

Felelõs:

- természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelõs miniszterelnöki megbízott

- közigazgatási és igazságügyi miniszter
- nemzeti erõforrás miniszter
- nemzeti fejlesztési miniszter
- nemzetgazdasági miniszter
- vidékfejlesztési miniszter

Határidõ:       2012. január 15.

3. A Kormány kiemelt állami fejlesztésnek tekinti az EuroVelo 6 Duna menti kerékpárút (I. ütem: Rajka–Budapest) és

a Budapest–Balaton kerékpáros útvonal kiépítését, ezen belül kiemelt fejlesztési prioritásként I. ütemben

a Budapest–Etyek útvonal kiépítését, valamint a Balatoni kerékpáros körút komplex minõségi fejlesztését. Ennek érdekében a Kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelõs miniszterelnöki megbízottal való együttmûködésben készítse elõ e fejlesztések projektkoncepcióját, költségvetését, ütemezését, ennek keretében vizsgálja meg az európai uniós fejlesztési források bevonásának lehetõségét és tegye meg a szükséges intézkedéseket a források biztosítása érdekében.

Felelõs:

- nemzeti fejlesztési miniszter
- természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés

fejlesztéséért felelõs miniszterelnöki megbízott

Határidõ:     2012. január 15.

       4. A Kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelõs miniszterelnöki megbízottal való együttmûködésben készítse elõ a következõ országos és budapesti kerékpárút fejlesztési tervek megvalósíthatósági tanulmányát, valamint vizsgálja meg a hazai és az európai uniós fejlesztési források bevonásának lehetõségét:

a) EuroVelo 11 „Kelet-európai útvonal” (Bodrog-Tisza menti kerékpárút, Tisza-tó, Tokaj-Hegyalja),

b) EuroVelo 13 „Vasfüggöny kerékpárút” (Fertõ-tó, Nyugat- és Dél-Dunántúl),

c) Velencei-tó,

d)  Budapest fõvárosi fejlesztések:

da) EuroVelo 6 (EV6) „Folyók útja” Duna menti kerékpárút teljes fõvárosi átvezetése,

db) Puskás Ferenc Stadion melletti kerékpáros infrastruktúra bõvítése,

dc) Andrássy úti és Bajcsy-Zsilinszky úti kerékpáros infrastruktúra fejlesztése,

dd) Budapest környéki kerékpárút hálózat bõvítése (fõhálózati szakaszok Budán és Pesten egyaránt),

de) az elõvárosi vasúthálózat és HÉV vonalak kerékpáros kapcsolatainak kiépítése, a három nagy pályaudvar, illetve elõvárosi állomások elérhetõségeinek javítása.

Felelõs:

- nemzeti fejlesztési miniszter
- természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelõs miniszterelnöki megbízott

Határidõ:     2012. március 31.

5. A Kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy

a) a 2. pont szerinti koncepció és intézkedési terv elõkészítésével és megvalósításával kapcsolatos – a kerékpáros közlekedés fejlesztését érintõ – feladatok, valamint a 3. és 4. pontban foglalt feladatok végrehajtásába a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot vonja be, különösen a fejlesztések hatásvizsgálata tekintetében,

b) gondoskodjon a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a) pont szerinti feladataihoz szükséges források biztosításáról.

Felelõs:     - nemzeti fejlesztési miniszter
Határidõ:   2011. december 30.

6. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy a 2. pontban foglaltak végrehajtása érdekében mûködjenek együtt a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelõs miniszterelnöki megbízottal, ennek keretében feladatkörük vonatkozásában biztosítsák a miniszterelnöki megbízott tájékoztatását, a miniszterelnöki megbízott felkérésére mûködjenek közre az érintett elõterjesztések, beszámolók elkészítésében.
       

Felelõs:

- közigazgatási és igazságügyi miniszter
- nemzeti erõforrás miniszter
- nemzeti fejlesztési miniszter
- nemzetgazdasági miniszter
- vidékfejlesztési miniszter

Határidõ:     folyamatos

7. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba.

A "természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztési koncepciója" - első vázlat a Magyar Kerékpárosklub részére véleményezésre

TeKer
kerékpáros munkaanyag
     készült:   2011. augusztus
     módosítva: 2011. október

Előzmények
A Kerékpáros Turizmus Fejlesztési Stratégiája (2009–2015)
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005–2013)
Kerékpáros Magyarország Program (2007–2013)
Nemzeti Sportstratégia (2007–2020)
Ökoturizmus fejlesztési stratégia (2008–2015)
Az ifjúsági turizmus fejlesztési stratégiája (2010–2013)
Turizmusfejlesztési stratégia, szakmai vitairat (2011)

Kerékpáros közlekedés és turizmus fejlesztésének koncepcionális alapelvei

Magyarország turizmus jövedelemtermelőképessége nemzetközi össsze­ha­son­lítások alapján az adottságokhoz képest alacsony. Ennek fő oka a turiszti­ai fogadó­képesség, illetve a nyújtott szolgáltatások nem kielégítő volta. A World Economic Forum által publikált turizmus-versenyképességi index rangsorában az adóterhelés mértéke és hatékonysága szempontjából Magyarország nagyon kedvezőtlen helyen végzett, az utolsó előtti lett a ranglistán.

A gazdasági válság a turizmust sem hagyta érintetlenül, ugyanakkor a kerékpáros tu­rizmus nemzetközi előrejelzései alapján a természetközeli tu­risztikai ága­zatokban jelentős potenciál rejlik. Európában egyre elterjedtebbek a komp­lex kerékpár-turisz­ti­kai rendszerek (vonzó desztinációk, tematikus kerékpáros útvonalak, nyaralás köz­beni kerékpározás, nehezen megközelíthető attrakciókra szervezett kerékpáros tú­raszervezés, stb.). Az európai szakmai szervezetek elő­re­jelzései szerint a kerékpáros turizmus az elkövetkező 20 évben 15 milliárd euróval fog hozzájárulni Európa gaz­daságához.

Az ország turisztikai attraktivitását és értékét jelentősen növelheti egy inno­vatív, európai színvonalú kerékpáros politika, valamint modern mobilitás-me­nedzsment, továbbá a környezettudatos oktatás és képzés. A kormány ezért kiemelten foglalkozik a kerékpáros közlekedés és turizmus területének fejlesztésével, amely a gazdaságfejlesztési és területfejlesztési ágazatban egyaránt újszerű be­avatkozásokat és szemléletváltást kíván.

A kerékpáros turisztikai fejlesztések alapját a közlekedési infra­struktúra-fejleszté­si projektek eredményes és hatékony megvalósításai jelentik. A kerékpározási hajlan­dóság és a turisztikai élmény, sport, ka­­land és tanulás szoros kap­csolatban vannak a biztonságérzettel. Mivel a gyalogosok és a kerékpárosok a köz­lekedés leginkább sebezhető és sérü­lékeny résztvevői, a kerékpáros turiszti­kai há­­lózatok szűk keresztmetszeteinek megszüntetése, a közlekedésbiz­tonság nö­velése és az ok­tatás, nép­szerűsítés az infrastruktúra fejlesztésének szerves része.

Magyarország domborzati adottságai és hagyományai kedveznek a kerék­pá­ros közlekedés fejlesztésének, ezek azonban csak korlátozottan vannak kihasználva.

A változatos, de nem túlsá­go­san tagolt domborzat, a nagy kiterjedésű erdők, a vizes területek nagy száma mind von­zó környezetet teremt a kerékpáros tu­­ri­zmusnak.

A vi­szonylag sűrű településszerkezet és a kerékpározásra alkalmas mellék­úthálózat rendszeres pihenőket és látnival­ókat biztosít a legtöbb régióban. A kerékpáros turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra azonban kiépítetlen: a meglévő rövid kerékpár­ útszakaszok nem alkotnak egységes és egybefüggő kerékpárút-hálózatot, megoldatlan a forgalmasabb szakaszokon a kerékpáros átvezetés, a pihenő-vendéglátó és a szerviz infrastruktúra kiépítetlen. A vasút nincs felkészülve nagy mennyiségben kerékpárok szállítására, megoldatlan továbbá a kerékpárok táro­lása, őrzése a látnivalók, megállóhelyek környékén.

A mintegy 3500 km kerékpárút intelligens hasznosí­tá­sá­hoz és a további fejlesztések végrehajtásához célszerű, hogy a természetjáró és kerékpáros tu­rizmus, közlekedés és úthálózat kiemelt fejlesztéséhez illeszkedő, megfelelő humán erőforrás­ra alapozott kerékpáros munkacsoport lássa el az infra­struktúra-fejlesztési és kap­csolódó feladatokat; a fejlesztéspolitikai, területfejlesztési, innovációs, vidék- és településfejlesztési szegmensek komp­ex kezelését.

A kerékpáros közlekedés és turizmus ko­or­dinációja közös koncep­ció mentén, az egyes közigazgatási területek összefogásával, szé­leskörű szakmai és ci­vil partnerségben valósulhat meg. A kerékpáros közlekedés koordinációját a ha­tékony működés érdekében össze kell hangolni a szabadidős ke­rékpározás fejlesztésével: az együttműködés bázisát a Nemzeti Fejlesztési Minisz­térium Infrastruktúráért Felelős Állam­titkársá­gá­­nak közvetlen irányítása alá tartozó Közlekedésfejlesz­tési Koordinációs Központ, az érintett minisztériumok,
állam­titkárságok és háttérintézményeik, valamint országos civilszervezetek és nem­zet­közi szervezetek jelentik.


A turisztikai kereslet alakulása Magyarországon 2004-2010 között

Külföldi látogatók

• A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma 17,6%-kal nőtt (33,9 milli­óról 39,9 millióra), kiadásaik ugyanebben az időszakban 44,8%-kal növekedtek (822 milliárd Ft-ról 1190 Mrd Ft-ra).

• Az egy fő egy napjára jutó költés 8,4 ezer forintról 12,4 ezer forintra emelkedett. Az egynapos látogatók száma 39,9%-kal nőtt, a többnapos látogatók száma 22,1%-kal csökkent. Az egynapos látogatások esetén a fajlagos költés 8,9 ezer forintról 10,8 ezer forintra, a többnapos látogatók esetében 8,3 ezer forintról 13,2 ezer forintra nőtt.

• Az összes látogatón belül a turisztikai célú látogatók aránya 37,4%-ról 33,5%-ra csökkent, miközben számuk 12,7 millióról 13,4 millióra nőtt.

• A legfontosabb küldő országok Németország, Ausztria, Egyesült Királyság, Olasz­ország és Csehország voltak.

Belföldi utazók

• A magyar lakosság utazási aktivitása 39,9%-ról 33,9%-ra csökkent. Mind a rö­videbb, mind a hosszabb belföldi utazások esetében mérséklődött az utazási aktivitás.

• A többnapos belföldi utazáson eltöltött napok száma 83,6 millió napról 73,3 millió napra esett vissza (-12,3%). A költés (folyó áron számítva) 211,0 milliárd forint­ról 236,9 milliárd forintra nőtt (+12,3%). A fajlagos költés 28,1%-kal emelkedett, 2524 forintról 3232 forintra.

• A turisztikai célú belföldi többnapos utazások száma 2004-ben 17,8 millió volt, 2009-ben pedig 17,5 millió (-1,4%). Ugyanakkor a turisztikai célú utazások része­sedése a 2004-es 91,9%-ról 97,7%-ra nőtt.

• A többnapos belföldi utazások legfontosabb úti célja a Balaton, a Budapest-Kö­zép-Dunavidék, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl volt, addig 2010-ben került a harmadik helyre.

Kerékpáros közlekedés és turizmus infrastruktúra-fejlesztése

A közlekedésszervezéssel uniós szinten, míg a kerékpáros turizmus infrastrukturális fejlesztésével tagállami szinten foglalkoznak az Unió országai. Évente 300 000 kerékpárt adnak el Magyarországon, 5–8 év kerékpárhasználati idővel számolva ez 1,5–2 millió ember jelent, akik számára adott a lehetőség, hogy szabadidős és közlekedési célból kerékpározzanak. A turisztikai kerékpározás alapvetően a meglévő kerékpáros úthálózatra épít, de speciális szempontokkal bővíti a közlekedésfejlesztési prioritásokat.

Infrastruktúra kialakításának főbb közlekedési szempontjai

• Biztonságos és akadálymentes kerékpáros úthálózat kialakítása.

• Törzshálózat magas színvonalú kialakítása, meglévő kerékpáros infrastruktúra felhasználása, átjárhatóság az útvonalak között (összefüggő kerékpáros útvonal­ hálózat).

• Turisztikai területek összekötése a városközpontokkal, összeköttetés biztosítása a közösségi közlekedéshez, vasútállomásokhoz.

• Szomszédos országok kerékpáros útvonalaihoz való kapcsolódási pontok meghatározása.

• Biztonságos kerékpárszállítás, -parkolás és -tárolás (pl.: vasútállomásokon, attrakcióknál, közösségi közlekedési eszközökön).

• Útvonalhálózat karbantartásának és fenntartásának biztosítása.

• Tájékoztatás, információszolgáltatás fejlesztése, infomációtechnológiai fejlesz­tések (kiemelve a digitális térképek és látnivalók (POI-k) összefüggő rendszerét).

• Kerékpárosbarát települések és településrészek kialakítása az önkormányzatok részvételével.

Turisztikai szempontok a kerékpáros közlekedés infrastrukturális kialakításához

• Szabadidős és közlekedési célú kerékpározás eltérő igényeinek a kezelése és fejlesztése.

• Felhagyott vasútvonalak és keskeny nyomközű vasútvonalak kerékpáros turiszti­kai, szabadidős célú haszná­­ latba vételének megvizsgálása.

• Kerékpárosbarát útvonalak fejlesztése.

• Kerékpárosbarát szolgáltatások és vendéglátás fejlesztése az útvonalak mentén (pihenőhelyek, kerékpárosbarát vendéglátóhelyek és szálláshelyek, szervizek és kölcsönzők, csomagmegőrzés, csomagküldés, biztonságos parkolás).

• Egységes útirányjelző, minősítő és tájékoztató táblák.

• Közösségi közlekedéshez kapcsolódások fejlesztése (biztonságos kerékpárszál­lítás, -parkolás és -megőrzés).

• Kerékpáros régiók kínálatának beazonosítása, piacelemzés, adatszolgáltatás.

• Más turisztikai ágazatokhoz kapcsolódás fejlesztése (ökoturizmus, vízi turizmus, aktív turizmus, örökségturizmus, rendezvényturizmus, falusi turizmus, gasztro­nómia és borturizmus, sport, rekreáció).

• Kommunikációs technológiák alkalmazása a naprakész és teljes körű tájékoztatáshoz.

• Minősítési és védjegyrendszerek kialakítása.

• Partnerségek kialakításának ösztönzése, a szomszédos országokkal történő együttműködés kialakítása és fejlesztése.

• Turisztikai vállalkozások kerékpárosbarát hálózatba csatlakozásának pénzügyi ösztönzése, a szükséges beruházások adókedvezménnyel segítése.

• Komplex kerékpáros turisztikai termékek kialakításának ösztönzése, tudás- és információtranszfer biztosítása (kerékpározás élményére építő termékek, tematikára építő útvonalak, a más turisztikai ágakhoz kapcsolódó kerékpáros fejlesztések).

Kiemelt fejlesztési szempontok

• Országos kerékpáros koncepció és hálózati terv kidolgozása és finanszírozása, az infrastrukturális hiányosságok felmérése.

• Nemzetközi kerékpáros túraútvonalak hiányzó szakaszainak a létrehozása.

• Törzshálózati elemek kiépítése (turisztikai és közlekedési célú kerékpáros nyomvona­ak, OTrT 1/6. melléklet).

• Turisztikai fejlesztési irányvonalak meghatározása.

• Kerékpárosbarát vendéglátás és szolgáltatási infrastruktúra kialakítása.

• Turisztikai célú komplex kerékpáros mintaprojektek kialakítása.

• Kerékpárosbarát régiók, városok, települések, településrészek kialakításának támogatása.

• Információtechnológiai fejlesztések.

• Infrastruktúra-fejlesztési tervek „társadalmasítása”.

• Szakmai képzések (közlekedésfejlesztés, turizmusfejlesztés, túravezetés).

Kiemelt állami fejlesztések

• EuroVelo 6 (EV6), „Folyók útja” Duna menti kerékpárút I. ütemének (Rajka–Buda­pest) előkészítése és kiépítése.

• Balatoni bringakörút komplex minőségi fejlesztése.

• Budapest–Balaton kerékpáros útvonal előkészítése és kiépítése.

További területi fókuszok

• EuroVelo 11 „Kelet-európai útvonal” Bodrog–Tisza menti kerékpárút, Tisza-tó, Tokaj–Hegyalja.

• EuroVelo 13 „Vasfüggöny kerékpárút” előkészítése (Fertő-tó, Nyugat- és Dél-Du­nántúl).

• Velencei-tó (OTrT).

• Budapest fővárosi fejlesztések:

• EuroVelo 6 (EV6), „Folyók útja” Duna menti kerékpárút teljes fővárosi átvezetése.

• Puskás Ferenc Stadion melletti kerékpáros infrastruktúra bővítése.

• A budapesti kerékpáros gerinchálózat részeként az Andrássy és Bajcsy-Zsilinszky úti kerékpáros infrastruktúrák megújítása.

• A Budapest környéki kerékpárút-hálózat bővítése (főhálózati szakaszok Budán és Pesten egyaránt).

• Az elővárosi vasúthálózat és HÉV vonalak kapcsolatainak kiépítése, a három nagy pályaudvar, illetve elővárosi állomások elérhetőségeinek javítása (kerékpáros úthálózati elem, tárolás, szállítás)

A kerékpáros hálózatra épülő turisztikai termékfejlesztés kialakítása nemzetgazdasági érdek, ezért az elkövetkező években kiemelten kell kezelni a kerékpáros turizmust. Elsődlegesen a nemzetközi kerékpáros úthálózathoz való kapcsolódás kialakítása szükséges, vagyis a hiányzó vagy felújítandó útszakaszokat kell kialakítani az ECF elvárásaihoz illeszkedően.

Mindemellett elengedhetetlen egy egységes rendszerbe foglalt kerékpár-turisztikai hálózat kialakítása és működtetése.

Közlekedési feladatkörök fejlesztése, turisztikai szempontú bővítése

Kerékpározásra alkalmas infrastruktúra nyilvántartása (KeNyi)

A kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó infrastruktúra elemek nyomtatott és elekt­ronikus nyilvántartása nem teljes körű és nem naprakész. Olyan szakmai adatbázis ki­alakítása szükséges, mely alapja lehet a különböző felhasz­nálói csoportok különféle felületeken való információval való ellátásának. Ennek megfelelően megjeleníthetőek pl.: közlekedési, egészségügyi, turisztikai, menedzsment célok.
(1. számú melléklet)
Közreműködők: NFM, KKK, Magyar Turizmus Zrt., civilek, vállalkozók, önkormányzatok


Oktatás, képzés

• A KKK hatáskörében működik a kerékpáros közlekedés oktatási anyagainak kidolgozása gyermekeknek és felnőtteknek ( óvodai és általános alsó tagozati szinten, alapvető közlekedési ismeretek és gyakorlat: NFEM-NAT, ORFK – Szuperbringa, NFM – Bringasuli / gépjárművezető képzésben a kerékpárosok megjelenésének kihangsúlyozása / e-learning - a közlekedési szabályokat nem ismerő kerékpáros társadalom számára a szabályok megismertetése).

• A kerékpáros UME széles körű értelmezhetősége – a tág keretek és a finomított gyakorlat – szükségessé teszik szemléletének megismertetését, oktatását.

A minőségi tervezés biztosítására átgondolásra javasolt a felsőoktatási szereplők, kamarák, civil szervezetek bevonásával szakirányú továbbképzések, posztgraduális képzések, szakkollégiumi specializációk indítása.

• Az önkormányzati dolgozók műszaki felkészítése (alap: A kerékpározás útjai I., A kerékpározás útjai II., kézikönyvek)

• A kerékpáros és természetjáró túravezetői szakképesítés felvétele az Országos Képzési Jegyzékbe. (133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről).

• Akkreditált képzési tervek kidolgozása.

• OKJ-s szakképzés indítása.

• Túravezetői adatbázis létrehozása.

• A szövetségekkel való szoros együttműködések kialakítása.

• Fogyatékkal élők kerékpáros oktatási moduljainak kidolgozása, gyakorlati megvalósítása.

Közreműködők: NFM, NEFMI, BM, VM, KKK, KTI, NKH, NFÜ, civilek, vállalkozók, önkormányzatok, egyetemek, szövetségek

Népszerűsítés, szemléletformálás

• A közlekedésbiztonsági kampányok és közlekedésre nevelés (Európai Mobilitási Hét, Bringázz a munkába, Kerékpárosbarát Település és Munkahely) mellett a kerékpáros „együttközlekedés” népszerűsítésének hangsúlyozása, a közlekedési morál javítása.

• Országos kampány kidolgozása több tárca bevonásával.

• Bringázz a munkába, Bringázz az iskolába kampányok és további projektek.

• Kerékpáros desztinációk arculatának megjelenítése, hagyományteremtés.

• Nemzetközi jelentőségű kerékpáros rendezvények támogatása.

• Egyedi arculatú vagy komplex élményt nyújtó rendezvények támogatása.

• Összehangolt eseménynaptár kialakítása.

• Szakmai rendezvények: konferenciák, workshopok.

Közreműködők: NFM, BM, KKK, Magyar Turizmus Zrt., KTI, NKH, civilek, vállalkozók, önkormányzatok

Kerékpárosbarát Szolgáltatói Hálózat kiépítése

A hazai viszonyokra adaptált és a helyi kezdeményezésekre épített előírásrendszert tovább szükséges fejleszteni, figyelembe véve a MOL által már kialakított szolgáltatói csomaggal. Olyan egységes, országos rendszer bevezetése a cél, amelyhez a szállodai (Szállodaszövetség), tanyasi turizmus (VM) és a különböző szintű éttermi szolgáltatók minősítő rendszerei is kapcsolódnak.

Közreműködők: NFM, NGM, VM, Magyar Turizmus Zrt., civilek, vállalkozók

Kerékpáros közlekedés és turizmus kapcsolódásai más területekkel

Mobilitás

Kerékpáros közlekedés integrációja a vasúti, vizi és közúti közlekedés egyéb terü­le­teivel (vasút, HÉV, távolsági buszok, sétahajók):

• Biztonságos és akadálymentes közlekedés.

• Kerékpárszállítás lehetőségeinek és szolgáltatási színvonalának fejlesztése.

• Kerékpár-szállítási díjak áralakításának befolyásolása.

• Biztonságos kerékpár-tárolási lehetőségek kialakítása állomásokon (B+R).

• Nagy forgalmú állomásokon kerékpáros szolgáltató centrumok kialakítása.

• Közösségi kerékpáros közlekedési rendszerek turisztikai célú alkalmazása.

Közreműködők: MÁV, BKK, Volán társaságok, Mahart


Vagyonvédelem

Lopásvédelem javítása, vagyonvédelmi szempontok figyelembe vétele:

• Biztonságos kerékpár-tárolási lehetőségek megteremtése.

• Zárt kerékpártárolók kialakítása forgalmasabb látnivalóknál, pihenőhelyeknél, állomásokon.

• Alvázszám regisztrálása és nyomon követő rendszer létrehozása.

• Biztosítási termékek szorgalmazása.

• Egyéb megoldási javaslatok kidolgozása.

Közreműködők: NFM, BM, KKK, Fogyasztóvédelem, forgalmazók


Adatgyűjtés

Statisztikai mérési rendszerek, adatgyűjtési módszertanok kidolgozása:

• Forgalomszámlálás: nincsenek a közlekedés tervezéséhez, prognózisához szüksé­ges forgalmi adatok, tervezési módszertan.

• Közlekedési szokások, igények felmérése.

• Baleseti statisztika (rendőrség, KSH).

• Turisztikai igényfelmérés, célcsoportok kialakítása.

• Turisztikai termékfejlesztéshez szükséges hazai és nemzetközi adatok beszer­zése (infrastruktúra, szolgáltatások, vendégforgalmi adatok, kínálati és keresleti trendek, közvetett hatások mérése, stb.).

• Kutatások, hatásvizsgálatok, nemzetközi standardok.

Közreműködők: KTI, KSH, Rendőrség–OBB, Turizmus Zrt.


Kerékpáros kedvezmények

Az alábbi lehetőségek megvizsgálását javasoljuk:

• Kerékpáros munkába járás költségként való elszámolhatósága (39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről).

• “Kerékpáros kilométerpénz” kialakítása adókedvezménnyel (nemzetközi példák).

• Ingyenes, illetve kedvezményes kerékpárvásárlás, illetve -használat támogatása az SZJA-ban:

• Kedvezményesen adózó béren kívüli juttatás (hasonlóan az étkezési jegyhez, üdülési csekkhez, stb.).

• Adómentes nem pénzben kapott juttatás (adóvonzat sem a munkavállaló­nál, sem a munkáltatónál nincs (hasonlóan az ingyenes, illetve kedvezményes számítógép-használat, illetve a sport belépőjegyek támogatásához).

• adókedvezmény magánszemélynél (a kerékpár vételárát év végi adójából levonhatja (hasonlóan a korábbi számítógép-vásárlás adókedvezményéhez).

• Juttatást, illetve adókedvezményt lehetne bizonyos összegben maximálni – ez lehetne pl: 3 évente 50.000 Ft –, esetleg törzskönyveztetési kötelezettséggel összekötni és utalvány formájában nyújtani.

• Egyéb kerékpáros juttatások, illetve kedvezmények, pl.: cafetériában kerékpár vásárlás lehetősége.

• Kidolgozásra javasoljuk mind az SZJA-ban, mind a társasági adóban a kizárólag kerékpáros turisztikai, vagy munkába járási célt szolgáló kis értékű beruházások, felújítások – kerékpártárolók, mosdók, stb. – adókedvezmény formájában való támo­gatását. (Például fejlesztési társasági adó és SZJA-kedvezmény kis értékű – 5 millió Ft alatti – kerékpáros turisztikai célú beruházásra, felújításra).

• Turisztikai hálózatokba tömörülés adókedvezményekkel való támogatása.

Biztosítás

• Kerékpáros baleset-biztosítás.

• Sérülékeny közlekedők védelme.

Kerékpározáshoz kapcsolódó szabályozási környezet felülvizsgálata

Kerékpáros infrastruktúra tervezéséhez kapcsolódó jogszabályok

ÚME a műszaki szabályozás hierarchiájában

A kerékpáros infrastruktúra minőségét leginkább meghatározó szabályozás a kerékpárforgalmi létesítmények tervezéséhez kapcsolódó Útügyi Műszaki Előírás. Emellett a forgalomszabályozást alapvetően a 20/1984. (XII. 21.) Korm. rendelet, míg a közlekedés szabályait a KRESZ határozza meg. Az ÚME-k természetesen a közlekedéshez kapcsolódó jogszabályokon alapulnak, de műszaki specifikációjuk révén azon túlmutató részleteket is tartalmaznak.

Az mondható el, hogy a nagyon gondosan kidolgozott Útügyi Műszaki Előírás egyrészt nem kötelező érvényű – a kerékpáros ÚME alkalmazása csak az országos közutak kezelői számára kötelezőek, a helyi közutak, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánutak kerékpáros létesítményei esetében mindössze ajánlás –, másrészt mind a KRESZ, mind a 20/1984 KM Rendelet „felülírja”. Ezáltal elmondható, hogy a legkorszerűbb kerékpáros szabályozás nem tud teljes körűen érvényre jutni.

ÚME-k alkalmazását a hazai és EU forrású támogatások kiírásánál sikerült kötelezően előírni, ugyanakkor a KRESZ és 20/1984. (XII. 21.) Korm. rendelet kerékpáros szempontú felülvizsgálata, valamint a magyar műszaki szabályozás hierarchiájának jogszabályi rendeleti szintű módosítása szükséges a hosszú távú hatékony működés kialakításához. Továbbá javasolt az eddigi gyakorlat – ÚME nem kötelező jellege – során kialakult inhomogén hálózat felülvizsgálata.


Forgalomszabályozás

A megújított kerékpáros műszaki előírás – ÚT 2-1.203:2010, Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése – szakmailag elfogadható, a hozzá kapcsolódó Tervezési Útmu­tató kiadásra vár. A kapcsolódó ÚME-k időben elhúzódó aktualizálása mi­att bizonyos vonatkozásokban nincsenek összhangban, sőt eltérő előírások is elő­fordulnak. Ezért az ÚME egységes szemléletű, a kerékpárforgalmi ÚME-re alapozott módosítása nélkülözhetetlen. Általánosságban elmondható, hogy az ÚME-k folyamatos fejlesztése – a visszacsatolás lehetőségének megteremtése, a feltárt hiányosságok rövid idő alatti szabályozási keretbe való épülése – elengedhetetlen.

Ajánlott: kerékpáros alapú ÚME-harmonizáció, természetvédelmi területekre kialakított kerékpáros ÚME létrehozása.


Felülvizsgálandó jogszabályok

• 20/1984. (XII. 21.) Korm. rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről. Továbbá az ehhez kapcsolódó jogszabályok:

• 4/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közúti jelzőtáblák méreteiről és műszaki követelményeiről

• 41/2003. (VI. 20.) GKM rendelet a forgalomirányító jelzőlámpák követelményeiről, tervezési, telepítési és üzemeltetési előírásairól

• 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól

• 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről

• 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

Kiemelt kerékpáros szempontok a felülvizsgálathoz

• Folytonosság és a hálózati hierarchiának megfelelő homogenitás, egységesség.

• A központi megvalósításban, az önkormányzati támogatással megvalósuló fejlesztéseknél, közlekedésbiztonsági beavatkozások esetén, továbbá minden közúti, csomóponti, híd, alul- és felüljáró építése és felújítása, korszerűsítése esetén – ahol ez lehetséges és szükséges – legyen megoldva a kerékpárral közlekedők biztonságos közlekedési infrastruktúrája abban az esetben is, ha a kerékpározás igénye felmerülhet, és még a kapcsolódó kerékpáros létesít­mény nem valósult meg.

• Az egy- és kétszámjegyű utak felújításánál legyen feltétel a kerékpáros közlekedés megoldása.
 

• Új építésű belterületi utak tervezésénél a keresztmetszetben az összes közleke­dési forma jelenjen meg.

• Elválasztó hatású infrastruktúra elemeknél – autópálya, vasút – létesítésénél vegyék figyelembe a kerékpáros közlekedés szempontjait (átjárók, rámpák, liftek), hasonló módon, mint a mozgássérülteknél (20/2010. (III. 12.) KHEM rendelet). Azért is fontos mert ezen beruházási elemek csak a projekt részeként építhetők ki, utólag már nem.

• Alsóbbrendű, kis forgalmú közúton a részleges vagy teljesen burkolt útpadka kiépítési lehetőségének vizsgálata.

Kerékpáros infrastruktúra engedélyezéséhez, kivitelezéséhez és fenntartásához kapcsolódó jogszabályok

Felülvizsgálandó jogszabályok

• 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről

• 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet az útügyi hatósági eljárások díjairól.

• 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról

• 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályo­zásáról

• 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól

Kiemelt kerékpáros szempontok

• A kerékpáros úthálózat és a kapcsolódó szolgáltatások folyamatos bővítésének alapfeltétele a már meglévő úthálózat minőségének hosszú távú biztosítása, vagyis a karbantartási és fenntartási kérdések rendezése.

• Indokolt megvizsgálni az engedélyezési eljárás egyszerűsítésének lehetőségét a szakhatósági nyilatkozatok számának és az eljárási díjak összegének mér­séklése céljából.

• Az engedélyezési eljárásban résztvevő tisztviselők kötelező szakmai továbbképzésének tematikája tartalmazza a kerékpárút-tervezéssel kapcsolatos speciális ismereteket is.

• Valamennyi útépítésnél, felújításnál és korszerűsítésnél meg kell vizsgálni a kerékpáros közlekedés lehetőségét (engedélyezési eljárásban résztvevő ille­tékes közigazgatási szervvel történő egyeztetés alapján).

• A kerékpárutakra egységes kezelő kijelölése lenne szükséges (pl. Magyar Közút országos közutak mellett, önkormányzati társulás – járás önkormányzati utak mellett).

• Közhasznú területszerzés egyszerűsítésének felülvizsgálata, közérdekűségi törvény.

Fenntartás kérdése

A KKK készíttetett egy tanulmányt – amely finanszírozási okokból nem valósult meg –, melyben javaslatot tett a feladat jogi, pénzügyi, szervezeti kérdéseinek a megoldásá­ra. Ezek szerint a források rendelkezésére állása esetén a közúthoz kapcso­lódó (kerék­pársáv) és az állami feladatként jelentkező kerékpáros létesítmények fenntartását az állami közútkezelő kell, hogy végezze. Az önkormányzati tulajdonban és fenntartásban álló kerékpáros létesítmények esetén hazai forrásból biztosítani kell a fenntartási költség mintegy 20-25%-át éves szinten, abban az esetben, ha az érintett önkormány­zatok létrehoznak olyan együttműködési formát, amelyben az önkormányzatok, szpon­zorok, helyi vállalkozók, civil szervezetek és a közmunka részvételét biztosítják.

A kö­ útkezelői fenntartás és az önkormányzati fenntartáshoz a hozzájárulás biztosítása, valamint az együttműködés koordinálása az NFM feladata, bevonandó az NGM és civil szervezetek.


Szabadidős kerékpározáshoz kapcsolódó jogszabályok

Felülvizsgálandó jogszabályok

• 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről és az erdő védelméről és az erdő­ gazdálkodásról (kiemelten: II. fejezet: az erdő rendeltetéséről, IX: fejezet az erdő látogatásáról)

• 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

• 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természet­védelmi rendeltetésű területekről

• 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

Kiemelt kerékpáros szempontok

• A kerékpáros és gyalogos túraútvonalak erdei átvezetésére nagy igény van.

Jelenleg az erdészetek kezelői nagyon eltérő hozzáállást képviselnek, ezért szabályozni kell az Erdőtörvényben már lehetőséget kapott kerékpáros nyomvonalak engedélyezését. Továbbá a hegyikerékpározás feltételrendszerénekkialakítása szükséges.

• Egységessé kellene tenni a Nemzeti Parkok és Erdészetek hozzáállását a kerépáros turisztika elterjesztéséhez. Natura 2000 rendelet módosítása szükséges, hogy megfelelő műszaki tartalommal Natura 2000 területeken is létesülhessenek kerékpárutak (lsd. természetvédelmi kerékpáros ÚME).

• Vízbázis védterületeken legyen lehetőség kerékpárforgalmi és üzemi célokat szolgáló létesítmények építésére. Javaslat a vízügyi jogszabály módosítására:

„11. § (1) A belső védőidomban és védőövezet területén - a létesítményeket megközelítő út és kerékpárút kivételével - csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. A vízkivételi létesítményeket kiszolgáló út és a kerékpárút használatának feltételeit és módját a terület üzemeltetője határozza meg. A létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, a terepfelszínre vagy a felszín alá, a vizet gyűjtő, kitermelő, szállító berendezésekbe.”

Kerékpározás és jogszabálykövetés

Felülvizsgálandó jogszabályok

• 6/1990. ( IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről

• KRESZ (1/1975. (II.5.) KPM–BM együttes rendelet)

• 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről

Kiemelt kerékpáros szempontok

• EU-s szabványok és kerékpáros felszerelés.

• KRESZ nyitott kérdései.

• Sérülékeny/védtelen közlekedők védelme.

• Adókedvezmények: kerékpárral való közlekedés a munkába járás költségeként legyen elszámolható.

• A jelenleg hatályos jogszabályokat nem mindig sikerül betartatni a közlekedésben résztvevőkkel, a szabálykövető közlekedők számának növeléséhez a jogsza­bályi környezet megváltoztatásán és betartatásán túl feltétlenül szükségesa szemléletváltás, az ismeretterjesztés és a közösségi tanulás.

A megszüntetett vasútvonalak kerékpárútként történő továbbhasznosításának jogi feltételei

Kincstári vagyonelemek közlekedési rendszerből kivétele

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. I. Fejezet 4.§ (2) alapján kincstári vagyon minden vagyonelem, amely valamely állami feladat ellátásához szükséges. Minden vasúti pálya, amely az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felso­rolásáról szóló 168/2010. (V. 11.) Korm. rendeletben szerepel, ennélfogva kincstári vagyonelem. Ezen pályahálózatokat vasúti társaságok működtetik vagyonkezelési szerződés alapján (a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. tv. 26.§ [Vtv.]), amelyet a pályahálózat-kezelő társaságok a tulajdonos Magyar Állam nevében eljáró MNV Zrt.-vel, a közlekedésért és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterek egyetértésével kötnek meg.

Jogi megszüntetés

Ahhoz, hogy egy nem üzemelő vasútvonal helyén kerékpárút létesülhessen, mindenekelőtt jogilag és műszakilag meg kell szüntetni az adott vasútvonalat. Jelenleg általában a vasútvonalakon – jogi szempontból – csak a „személyszállítás szüneteltetése” áll fenn, megszüntetésük nem történt meg. A jogi megszüntetés első lépéseként törölni kell a vonalat a Korm. rendeletből, vagy az „egyéb” kategóriába sorolni, ellenkező esetben ugyanis a közlekedésért felelős miniszternek a Vtv. 3.§ (2) d) pontja alapján kötelezettsége a pályát fenntartani.

Műszaki megszüntetés

A műszaki megszüntetés előtt még az adott vasúti építmény megszüntetésére vonat­ kozó hatósági engedélyt kell kérni az adott vasúti építmény létesítését engedélyező ha­tóságtól a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről szóló 15/1987 (XII. 27.) KM-ÉVM együttes rendelet 17.§ (1) bekezdése alapján. A ké­relemhez mellékelni kell a bontási tervet, valamint (minthogy jelen esetben, szándék szerint kerékpárút létesítése következik) a terület újrahasznosítási tervét jóváha­gyó határozatot. A gyakorlatban ilyen eljárásra mindeddig nem került sor, ezért esetlegesen szükséges az előírás felülvizsgálata. Az újrahasznosítás elsősorban tulaj­donosi döntés, amelynek közlekedésigazgatási vonatkozásait (pl.: csatlakozás más közutakhoz) előzetesen engedélyeztetni kell az illetékes hatósággal, legalább elvi jelleggel.

Emellett meg kell szüntetni az adott vasútvonalra érvényes vagyonkezelési szerző­dést a működtető vasúti társaság és az MNV Zrt. között, amit a Ptk. vonatkozó szabál­yai szerint lehet megtenni. A folyamat teljes lefutása alatt a létesítmények tulajdonosa a Magyar Állam, ezért vé­gig figyelemmel kell lenni az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletre, amely az állami vagyon értékesítésének, illetve ingyenes átruházásának szabályait tartalmazza. A vasútvonal a megszüntetési/bontási engedély kiadásával már nem minősül közlekedési rend­ szernek, így annak fizikai felszámolására is sor kerülhet, egyúttal a hozzá tartozó vasúti üzemi létesítmények ilyen státusza is megszűnik. Az ebbe a kategóriába tartozó állomásépületek vagyonkezelését így az MNV Zrt. ismét magához veheti, és szabadon rendelkezhet róluk.

A műszaki megszüntetés jogi szempontból azt jelenti, hogy a vasúti pályát fizikailag is fel kell számolni, azaz el kell végezni a vasúti vágányok bontását, és a bontás után el kell végezni a terület rekultivációját. A vasúti pályát működtető vasúti társaságnak továbbá kérnie kell működési engedélye és vasútbiztonsági engedélye módosítá­sát, hogy töröljék e vasútvonalra vonatkozó kötelezettségeiket. Az adott vasútvonal he­lyén kerékpárút létesítése érdekében létesítési engedélyt kell kérni az illetékes ha­tóságtól. Amennyiben a megszüntetés engedélyezése során, illetve még a bontás előtt rendelkezésre áll ugyanazon területen a kerékpárút létesítésének engedélye, úgy a rekultivációs munkákat és a kerékpárút építési munkákat érdemes ésszerűen összehangolni a gyorsabb építés és a költségek csökkentése érdekében.

Finanszírozás

A teljes támogatási rendszer áttekintése érdekében mindenekelőtt egy teljeskörű forrástérkép összeállítása szükséges, amely a vonatkozó EU-s támogatási prog­ra­mokra (KÖZOP, ROP és NEP) vonatkozóan egyaránt tartalmazza a kapcsolódó fejlesz­ tési jogcímeket és azok szabad keretét.

Célok

• Elkülönített források biztosítása – kiemelt gerincútvonalak kiemelt állami beruházásként való kiépítése (Euro Velo 6, Balaton–Budapest, Balatoni Bringa­ örút).

• A pályázati rendszer „kerékpárosbarát átalakítása” és dedikált források a kerék­páros turisztikai projekteknek – központi költségvetési források biztosítása a kiemelt fejlesztési területekhez (további kiemelt gerincútvonalak, komplex turisztikai célú kerékpáros projektek).

• Pályázati támogatási rendszer kialakítása a minőségorientációt megvalósító szolgáltatásfejlesztéshez (kerékpáros útvonalak kialakítása, turisztikai attraktivitás növelése, túra- és kerékpárosbarát minőségi szolgáltatásfejlesztés).

• Nemzetközi tenderekben való részvétel.

Fejlesztési források felhasználásának területei

• Gerincútvonalak kialakítása (országos szintű feladat).

• Mintarégiók kialakítása (regionális szintű feladat).

• Térségi szintű kerékpáros útvonalak kialakítása (helyi önkormányzati, kistérségi feladat).

Források

Kerékpáros közlekedés és turizmus fejlesztések EU-forrásokból történő támogatá­sának lehetőségei:

• Közlekedésfejlesztési Operatív Program kerékpárúthálózat-fejlesztés.

• Regionális Fejlesztési Programok turisztikai célú fejlesztései (ROP attrakció­ fejlesztés).

• ROP hivatásforgalmi, közlekedési célú kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztése.

•  ROP településfejlesztési, közösségi közlekedési, önkormányzati infrastrukturális fejlesztések.

• Nemzetközi együttműködési programok (ETE, Közép-Európa Transznacionális Együttműködési Program).

KÖZOP programból – országos koncepció és hálózati terv finanszírozásának biztosítá­sa, az EV6 előkészítésének, tervezésének és kivitelezésének támogatása és kerékpárút nyilvántartó rendszer továbbfejlesztése, gyalogos és kerékpáros híd létesítésére vonatkozó feltételek megteremtése (a közlekedési módok összekapcsolásának, illetve a városi és elővárosi közösségi közlekedés prioritások keretében).

ROP programjaiból – az EV6 és 11-es nyomvonalak és a Balatoni körúthoz kapcsolódó fejlesztések támogathatósága, dedikált források és a területi prioritások érvényesíté­sével (turisztikai attrakciófejlesztési pályázatban), turisztikai célú komplex kerékpáros mintaprojekt támogatása (Észak-magyarországi Régióban).

A kiemelt jelentőségű kerékpáros nyomvonalak idei és jövő évi előkészítésén túlme­nően a kerékpárutak kivitelezésére egyaránt forrásokat kell rendelni, ezért a támoga­tási térkép elkészítésével egyidejűleg szükséges megvizsgálni azt is, hogy milyen támogatási konstrukciók keretében és ütemezésben valósíthatók meg az alábbi konkrét fejlesztések:

• Országos koncepció és hálózati terv kidolgozása (NFM–KKK) pl. KÖZOP-ból kiemelt projektként (forrásigény kb. 300 millió Ft).

• Kerékpárút fejlesztéseinek nyomon követése és a kerékpárutak nyilvántartásának (KeNyi) továbbfejlesztése (NFM–KKK) pl. KÖZOP-ból kiemelt projektként.

• EuroVelo 6 Duna menti kerékpárút, I. ütemének (Rajka­-Budapest szakasz) előkészítése és kivitelezése kiemelt állami beruházás keretében:

• Külterületi szakaszok főutak mellett (forrás: KÖZOP kerékpárút fejlesztés).

• Belterületi (és részben külterületi) szakaszok (forrás: ROP turisztika, hazai előirányzat).

• Pest megyei bekötés (forrás: önkormányzatok, hazai előirányzat).

• Balatoni régió, Balatoni körút és Budapest–Balaton útvonal.

forrás: Balatoni körút: ROP turisztika, Budapest–Balaton: KÖZOP)

Az EU-s programok közötti közlekedésfejlesztési lehatárolások korlátai miatt indokolt lehet a KÖZOP-ból ROP-ra történő forrásátadás is.

Hazai fejlesztési előirányzatok terhére – az EU-s programok forrásainak kiegészítésére (pl. Közép-magyarországi Régió) további források biztosítása szükséges.


1. számú melléklet
Az Országos Területrendezési Terv tartalmazza a magyarországi kerékpárhálózat törzselemeit.

A hálózat eddig kiépült elemeit tartalmazza az ábra. (nagyítható)

2. számú melléklet

KeNyi

Cél

KENYI elsődleges célja: a kerékpározásra alkalmas infrastruktúra nyilvántartása döntéshozók, tervezők, pályázók számra szükséges formában és funkcionalitással.

KENYI másodlagos célja: a nyilvántartásban tárolt egyes információk hozzáférhetővé tétele a kerékpáros felhasználók különböző célcsoportjai számára.

Technikai tartalom

A KKK-ban alkalmazott ArcGIS térinformatikai keretrendszerre épülő KENYI-hez a honvéd térképészet DTA50 és a DSM10 vektoros térképeit használják, ugyanakkor rendelkezik bekapcsolható ortofotó opcióval is.

A KENYI-hez kifejlesztésre került a helyszíni felvételezést támogató androidos alkal­mazás is, ugyanakkor pl. KTI és BME is foglalkoztak mobil felvételi megoldásokkal, gps, notebook, kamera kombó stb.

A KENYI felé biztosított adatok csak ellenőrzés után kerülnek átvezetésre az éles nyilvántartásba.

Adatforrások

Jelenleg rögzített tartalom forrásai (ez. kb. a kerékpározható úthossz mintegy 30-35%-a)

• támogatásból megvalósuló kerékpárutak Útügyi Műszaki Előírás által kötelezővé tett feltöltése,

• OKA-ból átvett, kerékpározásra alkalmas közutak,

• 5 turisztikailag legfontosabb terület felmért kerékpárútjai,

• az árvédelmi gátak (ezek a borításuk miatt elviekben alkalmasak lehetnek kerékpározásra),

• megyei szintű felmérések (4 megye után forráshiány miatt szünetel).

kenyi.hu

A webes felület frissítéshez jelenleg szükség van a vektor > raszter konverzió elvégzéséhez (ez eredetileg 6 havonta esedékes művelet forráshiány miatt szünetel, így a webes felületen jelentősen kevesebb adat jelenik meg, mint amennyit a KENYI tartalmaz.

A site látogatottságáról nincsenek pontos adatok, de a havi 1000-et nem haladja meg, részben annak is betudhatóan, hogy az alacsony feltöltöttség miatt még különösebben nem népszerűsítették.

A nyilvános webes felület esetében a KENYI eredeti rendeltetésére is tekintettel a mindennapi turisztikai, illetve közlekedési célú felhasználás alapvetően egy má­sodlagos cél, így érdemes megvizsgálni, hogy ezek az általánosabb célú felhasználási igények a KENYI adattartalma alapján hogyan szolgálhatók ki minél hatékonyabban
(letöltések engedélyezése saját készülékre stb.).

Rövid távon azt is érdemes lenne vizsgálni, hogy a webes és a belső felület közti jelentős lefedettség különbség orvoslására hogyan lehetne legalább egy konverzió feltételeit biztosítani.

Fejlesztés

KENYI szoftveres infrastruktúrája tervek szerint a KIRA rendszerrel kerülne azonos platformra (KIRA fejlesztéséhez folyamatban van a közbesz indítása, a KIRA fejlesztés befejezésének tervezett időpontja: 2012 vége).

A KIRA-val történő részleges rendszerintegráció előnye: javít a karbantarthatóságon, bizonyos szerkesztési feladatokat szükségtelenné tesz, illetve feleslegessé teszi a jelenlegi vektor raszter konverziót, ami jelenleg a webes felület frissítéséhez is szükséges.

Konklúzió

A KENYI a kerékpáros infrastruktúra tervezésének, a fejlesztések előkészítésének és nyilvántartásának jelenleg egyetlen eszköze. A valós infrastruktúra felmérése for­ráshiány miatt jelenleg csak 30-35%-on áll.

Amire figyelemmel kell lenni:

• felmérések folytatása,

• KIRA integráció és kapcsolódó fejlesztések,

• az adattartalom nagyközönség általi hatékony turisztikai, illetve közlekedési célú használhatóságának biztosítása.

Tennivalók

Tennivalók a tartalom webes felhasználásához, további felhasználásához kapcsolódóan:

• Meg kell vizsgálni és rögzíteni, hogy milyen formátumban és megoldásokkal (pl. webservice) biztosítható egyes előre definiált útvonalak és a hozzájuk esetlegesen kapcsolódó POI-k adatainak rendszeres frissítése a KENYI-ből (központi portál számára).

• Át kell tekinteni a KENYI-be önállóan – nem az alaptérképek részeként – felvett POI-k típusait, azok használhatóságát, felhasználásának lehetőségeit (központi portál számára).

• Meg kell vizsgálni a KENYI-ben tárolt adatok 3. fél számára (fejlesztői) tovább­hasznosítás céljából történő átadásának hatásait a felhasználói igények alaku­lására. Ehhez kapcsolódóan ki kell alakítani a továbbfelhasználás általános feltételrendszerét.

Tennivalók a KENYI saját webes megjelenítő modulját érintően:

Részletesen meg kell ismerni a KENYI webes megjelenítő modulját érintő fejlesztési terveket, különös tekintettel a turisztikai illetve közlekedési célú felhasználásra.

A tartalom bővítését, a felmérések folytatását érintően:
Részletesen meg kell ismerni a KENYI tartalmának további bővítését célzó terveket, milyen menetrendek léteznek, milyen (területi, útvonali) prioritások lettek megfogal­mazva, milyen együttműködési lehetőségek merülnek fel harmadik féllel.

A KIRA platformintegrációval kapcsolatban:
Fel kell mérni az integrációnak a KENYI-t érintő közvetlen fejlesztési feltételeit, azok költségvonzatát és időigényét – előzetesen 2012. decemberi KIRA megvalósulással számolva.

A jelzett kérdések megválaszolásához az alkalmazás, valamint adatgazdai szint mellett a fejlesztői, illetve az informatikai üzemeltetési szint bevonása is hasznos lehet a KKK részéről, így szükséges egyeztetéseket erre figyelemmel kell megszervezni.


3. számú melléklet

További tanulmányok

Balaton régió részletes fejlesztési terve (2007–2013)

Közösségi Közlekedés Fejlesztése a Balaton térségében. Ajánlások a kerékpáros intermodalitás fejlesztésére (2009)

A Balaton Régió kerékpáros-turisztikai stratégiája és a Bringakörút projekt előkészítő dokumentuma (2008)

Balatoni kerékpáros turisztikai fejlesztési program (2008)

BKÜ kerékpáros vonzerőleltár (2008)

A Balaton nagytérség közlekedésfejlesztési stra­tégiája (2007)

Budapest Közlekedésének Rendszerfejlesztési Terve (2009–2020)

Kerékpáros Budapest Koncepció, vitaanyag (2008)

Kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakításának vizsgálata Budapesten (2009)

Budapesti Közösségi Kerékpáros Közlekedési rendszer bevezetéséhez szükséges infrastruktúra (2010)

6. számú Duna-menti Eurovelo kerékpárút magyarországi szakaszára elhelyezendő max. 35 db információs tábla összeállítása (2009)

Útirányjelző és információs táblarendszer tervezése, kerékpáros arculattervezés a 6.sz EuroVelo kerékpáros túraútvonal magyarországi szakaszán (2007)

Az EuroVelo nemzetközi kerékpáros túraútvonal szakaszai és a kapcsolódó kerékpárút-hálózat nyomvonalterve a Csepel-Sziget és Környéke Többcélú Önkormány­zati Társulás területén – Meglévő turisztikai kerékpárút megvalósíthatósági tanulmány átdolgozása (2007)

Az EuroVelo kerékpáros túraútvonal-hálózat hazai szakaszainak egyeztetett nyomvonal-tervezése (2006)

Az Európai Unio Duna régióra vonatkozó stratégiája, tervezet (2010)

A Duna menti turizmus hazai és nemzetközi dimenziói, koncepció (2008)

A Duna menti turizmus hazai és nemzetközi dimenziói, vizsgálat (2008)

FEHÉR KÖNYV Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé (2011)

FEHÉR KÖNYV Együtt az egészségért – Stratégiai megközelítés az EU számára (2008–2013)

ZÖLD KÖNYV Az EU fejlesztéspolitikája az inkluzív növekedés és a fenntartható fejlődés támogatására – Az EU fejlesztéspolitikájának ha­thatósabbá tétele (2010)

ZÖLD KÖNYV A városi mobilitás új kultúrája felé (2007)

Európa 2020 stratégia célkitűzései

A kerékpározás útjai I. (2010)

A kerékpározás útjai II. (2010)

Az osztrák–magyar Fertő-térség fenntartható közlekedése (2003)

A Dél-Dunántúli Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája

A turizmus az Európai Unióban és Magyarországon

Lovas turizmus termékfejlesztési stratégia (2007–2013)

Miniszterelnökség
Garancsi István Miniszterelnöki Megbízott
Budapest
Tárgy: „A kerékpáros közlekedés és turizmus fejlesztésének koncepcionális alapelveihez” munkaanyag. A Magyar Kerékpárosklub véleménye

Tisztelt Miniszterelnöki Megbízott Úr!

Nagyon fontosnak és nagy eredménynek tartjuk, hogy végre megfelelő szinten és súllyal foglalkozik a kormány a kerékpáros turizmus kérdésével. A tárgyban szereplő munkaanyag véleményünk szerint megfelelő kiindulás a magyarországi kerékpáros turizmus fejlesztéséhhez. Köszönjük, hogy véleményünket kéri az anyaggal kapcsolatban!

A munkaanyag egyik erőssége a jogszabályi környezet igen részletes áttekintése, módosításának kezdeményezése. Ma valóban az egyik legnagyobb akadály az elavult szabályok sokasága, áttekinthetetlensége.

A kormányrendeletben meghatározott kiemelt kerékpáros-turisztikai projektek véleményünk szerint is talán a legfontosabbak, elsősorban az EuroVelo utak és a Balaton körüli kerékpáros útvonalat.

Az anyag – nagy örömünkre – az infrastruktúra kérdésén felül megemlíti az oktatás és a kommunikáció fontosságát is, ez a két terület kiemelten fontos, ha a kerékpározást komolyan fejleszteni és elterjeszteni kívánjuk.

Szervezetünk kritikai megjegyzéseit, módosító javaslatait – a tervezett koncepciót megalapozó munkaanyag értékét nem vitatva – alább foglaljuk össze.

1. Általános megjegyzések:

• A kerékpáros turizmus és a kerékpáros közlekedés mindenütt kéz a kézben fejlődik, ahogy erre az anyag is utal. Országonként más és más a „húzóágazat”, van, ahol a turizmus fejlődött jobban és hatott a közlekedésre, és van, ahol fordítva. Magyarországon a kerékpár tradicionális közlekedési eszköz, egy Alföldi városban az 50-es években még a közlekedés 70-80%-a zajlott biciklin. Ezt az arányt persze mára nem őriztük meg, de – a szervezetünk által rendszeresen készített felmérés szerint – a lakosság közel 40%-a közlekedik kisebb-nagyobb rendszerességgel kerékpárján, szabadidős céllal azonban egyenlőre csak kb. 10%-a ül biciklire.
(http://kerekparosklub.hu/sites/default/files/MK-TNS_Kerekparhasznalat_2011_harmadiknegyedev.pdf)

Az arányon kívül nagyon fontos azt is látnunk, hogy a kerékpáros közlekedés aránya – elsősorban a nagyobb városokban – hatalmas tempóban növekszik.

(A budapesti növekedésről a szervezetünk által telepített számláló adatai itt találhatók:
http://kerekparosklub.hu/szamlalo/cimlaphttp://kerekparosklub.hu/szamlalo/cimlap)

Álláspontunk szerint ezt a nemzetközi viszonylatban is jelentős helyzeti előnyt érdemes kihasználni. Ezért javasoljuk, hogy a munkaanyag külön prioritásként kezelje a kerékpáros közlekedés kérdését. Az anyag e prioritás nagyon sok elemét tartalmazza (jogszabályok, UME, nyilvántartás, fenntartás, oktatás és kommunikáció), de nem kezeli ezt külön kiemelt feladatként. Valószínűleg ennek következtében hiányzik az anyagból a kerékpáros közlekedés fejlesztésének társadalmi/gazdasági haszna, az általános közlekedési helyzetre gyakorolt pozitív hatása. (Adatok és érvek például itt:
http://kerekparosklub.hu/files/2007-2013.pdf,
http://www.uvt.bme.hu/kerekpar/kerekparos_koncepcio_vitaanyag.pdf)

• A kerékpáros turizmus fejlesztésének érdekében a Magyar Kerékpárosklub által is véleményezett fontos munka készült el 2009-ben az akkori Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága megbízásából, átfogóan elemezve a célokat, a célcsoportokat, a meglévő helyzetet, meghatározva az eszközöket, módszereket a fejlesztéshez. A munkaanyag készítésénél ezt már figyelembe vették, javasoljuk a készülő koncepcióban ennek eredményeit felhasználni. Véleményünk szerint ez az anyag lehet az új koncepció alapja is. (A Kerékpáros turizmus fejlesztésének stratégiája, 2009, Econocunsult, COWI Magyarország)

2. Részletes megjegyzések:

• A munkaanyagban sokszor keveredik a kerékpáros turizmus és a közlekedés kérdése.

• 6. oldal 1. pont: helyesen: „ akadálymentes, kényelmes és biztonságos kerékpáros úthálózat”. A kialakítás során egyformán kell figyelembe venni mindhárom szempontot.

• 6. oldal 2. pont: kerékpáros közlekedésnél lényeges a főhálózat (magas komfortfokozatú, nagyobb távolságokat, városrészeket összekötő) és az általános „kerékpárosbarát” közlekedési hálózat megkülönböztetése, csak ezzel érhető el, hogy mindenhonnan mindenhova lehessen kerékpárral is közlekedni.

• 7. oldal második bekezdés, 1. pont: Országos kerékpáros koncepció létezik
(Kerékpáros Magyarország Program: http://kerekparosklub.hu/files/2007-2013.pdf) javasoljuk ennek figyelembe vételét. A koncepció és program készítése elválik a hálózati tervezéstől, a finanszírozási modellek kidolgozásától, a meglévő infrastruktúra hiányosságainak felmérésétől. E három utóbbi feladat nagyon fontos és szükséges, de a koncepció/program készítése ettől időben és hierarchikusan is el kell váljon.

• 8. oldal, második bekezdés: javasoljuk fejlesztési célként a Rákos-patak menti kerékpáros turisztikai nyomvonal kialakítását is felvenni a célok közé. Ezzel a fejlesztéssel ma feltáratlan, Budapesthez közeli turisztikai desztinációk válnak elérhetővé az EuroVelo 6-on érkező turistáknak valamit az itt élőknek.

(Szükséges lenne a főváros és vonzáskörzete külön kerékpáros-turisztikai elemzése, teendők meghatározása)

• 11. oldal, vagyonvédelem: nagyon fontos terület, de a „biztonságos kerékpártárolás” általános elv csak aránytalanul drágán valósítható meg, nem véletlen, hogy ilyet más országokban is csak díjfizetés ellenében biztosítanak szolgáltatók. Javasoljuk, hogy a létező tároló paraméterkönyvet vegye figyelembe a készülő koncepció.
(http://www.kertam.hu/?oldal=dokumentumok)

• 12. oldal: javasoljuk a kerékpározást támogató kedvezmények mellett a magántulajdonú személygépkocsi-használat költségtérítésének felülvizsgálatát.
(http://kerekparosklub.hu/sites/default/files/kozlemeny_tomegkozlekedesi_ado_111105.pdf )

                                     
Szervezetünk, a Magyar Kerékpárosklub 2006 óta dolgozik azon, hogy Magyarországon a kerékpározás fejlődjék. Ezért örülünk annak, ha a kormány is fontosnak tartja ezt a célt, és tesz is érte. Fenti kritikai megjegyzéseink, javaslataink is ezért születtek. Remélem, ezek segítik a közös céljaink érdekében végzett munkáját! Örömmel vennénk, ha szaktudásunkat, tapasztalatainkat még jobban igénybe venné megbízotti munkája során!


Budapest, 2011 november 29.

Üdvözlettel                                            
László János
Elnök
Magyar Kerékpárosklub