Nem árt, ha tudjuk, hogy a halogén izzó xenon-izzóra való legális cseréhez több kell egy xenon-szettnél.

H4 bixenon utólagos izzó és a hozzá való trafó
Fotók: DM

Egyre többször téma a xenon-beszereléssel kapcsolatban, hogy mi szabályos és mi nem. Mert a rendőr kiszúrta az utólagos xenon-szettet és utólagos műszaki vizsgára kötelezte a kocsit, vagy az autó eleve nem ment át a vizsgán.

Kifejezetten xenon izzóhoz készített utángyártott fényszóróház

A szabályozás szerint csak automatikus fényszóró-magasságállítással, fényszórómosóval, és xenon izzóhoz kifejlesztett fényszóróházzal felszerelt autóba szerelhető be xenonkészlet, a műszaki vizsgán így mehet át legálisan az eredetileg halogén fényszóróval szerelt autó. Tehát a halogén izzót egyszerűen xenon izzóra cserélni legálisan nem lehet egy olyan fényszóróban sem, amelynek az E-jóváhagyása halogén fényforrásra vonatkozik (ezek jóváhagyási kódja H betűvel kezdődik, a xenonhoz fejlesztetteké D-vel, a műszaki vizsgán a jóváhagyási jel számítógépes adatbázisban ellenőrizhető).

Felül a halogén, alul a xenon fényszóró fényvetési képe látható

Az ok, hogy a gyárilag xenon fényforráshoz tervezett fényszóróházak kialakítása a xenon-izzók nagyobb fénykibocsátása miatt jelentősen eltér a halogén izzós fényszórókéhoz képest. Más a vetítési képe a két eltérő fényforráshoz kialakított fényszóróháznak, így a használat közben zavaró lehet a szembejövőknek és fárasztó lehet az utólagos xenonfényt használó autót vezetőnek a halogén izzóhoz tervezett házba szerelt készlet. Így tehát a legális xenon beszerelés költsége igen sok lehet.

A xenon-készleten és a megfelelő fényszóróházon kívül még be kell szerezni és építeni fényszórómosót (a Hella gyártmány 48 000 Ft-tól indul, a karos 72 000-től), valamint az automatikus dinamikus magasságállító berendezést, amelyből van, amely tengelyelfordulási szöget érzékel, ez alapján szabályoz, és van, amely távolságérzékelés alapján szabályoz (az áruk szintén 50 000 Ft körüli).

A műszaki vizsgán sem engedik át a kocsit utólagos xenonlámpával, ha nincsenek meg hozzá az előírt kellékek. Két megoldás van a problémára: vagy beszerezzük ezeket is (idősebb autónál bontóban olcsóbb, újabbakhoz például a Hella gyárt utólagosan beszerelhetőt), azonban itt is figyelni kell, hogy legyen E-minősítő jel a terméken. A másik megoldást a magyar találékonyság adja. A rendőr, aki a xenon lámpa miatt műszaki vizsgára kötelezheti az autót (nem büntethet, nem vehet le rendszámot, nem vehet el forgalmit - elég baj), a kékes fényű xenonlámpákat szúrja ki. 4300 k színhőmérsékletű xenont kell választani, amit lényegében nem lehet megkülönböztetni a halogéntől. Ez még a vizsgasoron is átcsúszhat.

Jellemző, hogy xenon lámpa miatt kisteherautókat, idősebb kocsikat (Suzuki Swift, Opel Astra F) szúrnak ki, amit nem lehetett xenonnal vásárolni – esetleg egy hasonló korú BMW 5-ös már nem feltűnő szuperkék xenonnal sem, csak legyen fényszórómosója.

H4, H1 és H3 xenon izzók utólagos beszerelésre

Sajtófórum (hella.com)
Az illegális xenon-lámpa százszor jobban vakít.

Illegális xenon-lámpát használni: veszélyes és tilos

Előrebocsátjuk kedves olvasónk, ha kábelekből, xenon-fényforrásból és feszültségnövelőből álló készletet vásárol és eltávolítja a jármű eredeti halogénlámpáját, lyukat fúr a sárvédő burkolaton, xenonlámpát rak a reflektorba, hálózatra kapcsolja a feszültségnövelőt, olyan xenonfényű lámpát állít elő, amely nem tesz mást, mint a szembejövő forgalmat veszélyezteti.

A lámpa ugyanis élesen elvakítja a szembejövő forgalmi résztvevőket. Kockáztatja a forgalmi engedély érvényességét, és korlátozza a jármű biztosításvédelmét.

A hatóságilag bevizsgált és jóváhagyott xenonlámpa készlet ezzel szemben, automatikus állítóművet, és fényszóró-tisztító berendezést is magában foglal.

Európában tilos halogénlámpás fényszórót xenonlámpás fényszóróvá alakítani. Az útmegvilágító eszköz fénykibocsátásának növelése ugyanis csak komplett cserelámpa készlet beépítésével megengedett. Az erre kifejlesztett készlet jóváhagyási jellel (pl. E7) ellátott fényszórópárt, automatikus fényszóró-állítóművet, és az EGB R48-as előírásnak megfelelő fényszóró-tisztító egységet foglal magában.

Aki pedig az utóbbi két kiegészítő tartozék nélküli fényszórókészletet árusít, számíthat a vásárlók kárigényére. Ilyen fényszórókészlet, tartozékok nélküli továbbadásakor nemcsak a garancia elvesztésével, hanem a fényszórók károsodásával is számolhatunk.

Az elvakítással összefüggésben elvégzett laboratóriumi mérések azt mutatták, hogy a halogén izzó használatára kifejlesztett fényszórók, amelyeket illegálisan beépített xenonlámpával működtetnek, semmilyen körülmények között nem érhetik el az eredetileg számított fénykibocsátási értékeket.

Ami pedig a fényszóró vetítőrendszerét illeti, az ernyőzött fény százszorosan túllépi a kisugározható fény megengedett határértékét. Az ily módon átalakított fényszórók fénykibocsátásának egyáltalán nincs világos-sötét határvonala: tompított fénykibocsátásuk megegyezik a távolságival, ezért a tompított világításuk be sem állítható. Ennél fogva a halogénről xenonlámpára átbarkácsolt fényszórók az éjszakai közlekedés valóságos veszélyforrásai.

Legálisak viszont a Hella, pótalkatrészként gyártott, állítóművet és tisztítórendszert is magukba foglaló xenonlámpái. Azok, amelyeket a vállalat az Audi A3-asok, a BMW 5-ösök, a Ford Focus-ok, a Mercedes-Benz E-osztályú gépkocsik, az Opel Astrá-k, a VW Golf IV-esek, valamint a Mercedes-Benz Actros-ok, a Scania BR4-esek és a Fiat Ducato-k számára készít, utólag felszerelhető garnitúrák formájában.

Ezeket a fényszórókat kétszeres fénykibocsátás, világos, széles útmegvilágítás, a nappali fényhez hasonló színeloszlás jellemzi. Színhőmérsékletük ugyanis 4300 Kelvin, amely a 3200-as színhőmérsékletű halogén, és a napsugárzás 5300 Kelvinnel jellemezhető értékei között, inkább az utóbbi értékét közelíti. Ezzel magyarázható, hogy kedvezőbbnek ítéljük a xenonlámpás útmegvilágítást, és szemünk kevésbé fárad el xenonlámpás, mint halogénizzós fényszóró használata esetén. Az előbbi fénykévéjében előbb vesszük észre, és jobban láthatóak az út szélén közlekedő gyalogosok és kerékpárosok.

Végezetül: a xenonfény kontrasztosabb képe javítja az éjszakai, és a rossz látási viszonyok közötti színlátást.

Xenont legálisan? (példa: totalcar.hu)

Kérdés

Kedves Papp Tibor!

Kisebb dilemmában vagyok xenon ügyben. 2008-as Swiftbe szeretnék a halogének helyére xenont. A költséghatékonyabb megoldás a xenon hatású izzó. Ezek működése gondolom a halogénhoz hasonló, csak valahogy színezve vannak.

A kissé komplikáltabb megoldás a xenon szett lenne. Úgy láttam 30-40 ezer körül már vannak egész jók, ezekkel csak az a problémám, hogy nincs kedvem műszakin vagy a rendőrnek magyarázkodni.

A lényeg az lenne, hogy legálisan használhassam, lehetőleg ne vakítson senkit, én legalább úgy lássak vele, mint a gyári 60/55 W-os halogénnel, és fehér fénye legyen, szeretném elkerülni a hülyegyerekkék fényt. Ez xenonnál 5000-5400 K körül mozog. Xenon hatású izzóknál van erre valami jelölés?
Szerinted?

Remélem kicsit több infóval rendelkezel, mint én, bízom benne, hogy tudsz valami használható tanáccsal szolgálni! :)

Üdv:
K. Tamás

Válasz
Kedves Tamás!

Valóban több infóval rendelkezem, például tudom, kit kell ilyen kérdésben felhívni. Esetünkben Szabotin Jánost, a Hellánál.

Ez alapján erősen úgy tűnik, megoldhatatlan problémákkal kerülsz szembe, amikor legalitásba kényszeríted magad xenon-ügyben. Hogy miért?

Mert a törvények szerint bizonyos műszaki előírásoknak meg kell felelni. Vagyis: el kell látni a fényszórót dinamikus magasságszabályzással, hogy amikor ágaskodik a sok paripa, vagy tele van cuccal pakolva a feneke, ne az égbe világítson. Másrészt, kötelező lenne a fényszórómosó is, hogy a fényszóróra rakódó kosz ne szórja a fényt, mert az szintén vakítást okoz.

Tegyük föl, hogy ezeket sikerül megoldani. Onnantól kezdve nem éri meg anyagilag az egész. Hozzátenném, hogy lényegében senki sem teszi meg, aki az utólagos gázkisüléses xenonokat beszereli, ezért folyik ki a többiek szeme az utakon.

A műszaki problémák azonban nem érnek itt véget. A Swiftben H4-es halogén izzók vannak, és a lámpa bevizsgálási jelölésében a HCR betűk szerepelnek, ami arra utal, hogy a tompított és távfényt is halogén fényforrás szolgáltatja. Vagyis erre van méretezve. Ha xenonra (gázkisüléses) lenne, akkor DCR betűjele lenne.

Ezt nem véletlenül írják rá. Ugyanis más a fény kilépő felülete a kétféle fényforrás esetében, és ez döntően befolyásolja például a szórt fény mennyiségét. Azt mondják, hogy a szórt fény 0,7 luxig még nem vakít, de a xenonoknak így is megengednek 1,4-et az előírások. A gagyixenonok esetében, amit beraknak pár tízezerért a H4-es izzó helyére, a szórt fény 70-80 lux is lehet. Hát ezért vakítanak.

És még egy gond. A xenon fényforrások a sugárzás egy részét UV-sugarak formájában szolgáltatják, ez az arány 14 %. A halogénre méretezett lámpák műanyag buráit nem látják el UV-védelemmel, ezért beszürkülnek, elöregszenek. Márpedig a Swifted burái műanyagok.

Ami a HID-xenonok fényét illeti, normálisan a napfény úgy 4700 Kelvin színhőmérsékletű (bár a fotográfiában mást tartanak, ez kb a késő délutáni meleg fénynek felel meg). A xenonokat ennél kicsit sárgásabbra készítik, úgy 4300 kelvin környékiek a gyárilag szerelt xenonok, aminek az az oka, hogy a fényforrás öregedésével a színhőmérséklet eltolódik a kékesebb árnyalatok irányába. Vagyis egy idő után pont jó lesz, majd egyre jobban elkékül. Elvileg 2500 üzemóra után a gázcsöveket ki kellene cserélni, mind a két oldalon.

Viszont Kínában kicsit más a technológia. Valamiért ők nem tudják, vagy nem akarják azokat az eljárásokat alkalmazni, amivel pontosan beállítható a színhőmérséklet, hanem csupán összekeverik a színt meghatározó, különböző fémsókat , aztán a megmérik a végeredményt és ráírják a dobozra (a rendes gyártók gőz állapotban keverik precízen). Ezek a gázkisüléses noname fényforrások általában kékesebb színűek (=magasabb a színhőmérsékletük), de ez egyben magasabb UV sugárzással is jár, ami még gyorsabban öregíti az arra nem felkészített lámpaburát.

De hát ez amúgy sem lenne legális, tehát hagyjuk.

Nézzük az alternatívákat.
Kék fényű („xenon hatású”) izzó, ezeknek vagy a buráját színezik, vagy a gáztöltetüket vadítják meg egy kis xenongázzal. Te nem szeretnél hülyegyerek-fényt, amiről már tudjuk, hogy ez az elhasználódott gázkisüléses xenon fényét imitálja. Kilőve.

Szívem szerint azt mondanám, hogy úgynevezett megnövelt fényerejű H4-es izzókat tegyél be, hiszen ezek fénye ugyanolyan, csak erősebb, ugyanakkor pontosan azt tudja, amire a lámpatestnek szüksége van. Ez tűnik a legtörvényesebb megoldásnak. Sajnos néha a kereskedőknél nehéz elkülöníteni a gagyi xenon-hatásút a minőségi nagyobb fényerejű halogéntől, érdemes hozzáértőknél vásárolni.

Azonban ennek is vannak hátrányai.
Egyrészt nem érdemes túlzásokba esni. A másfélszeres fényerejű halogének élettartama kábé a fele a normálakénak, és kétszeres az áruk. Hát ez van. Én spéci egy plusz harminc százalékos, józanabb verziót választanék, az tovább él.

Van egy kis munkavédelmi oldala is ennek. A megnövelt fényerőhöz kicsit felturbózzák a halogén-körfolyamatot az izzón belül, vagyis több gáz van benne. Amikor működik, úgy tizenöt bar a belső nyomás, ami triplája a normál halogénokénak. Tehát amúgy sem tanácsos a forró izzót cserélgetni, mert süt, de ezt meg pláne nem. Mert ha hozzákoccan valamihez, felrobbanhat.

Még egy apróság. Ha azért akarsz xenont, mert nem látsz eléggé, legelőször nézesd meg, hogy jól van-e beállítva a lámpa és jól áll-e benne az izzó. Ha igen, akkor azt, hogy megkapja-e a rendes feszültséget. Vagy nézesd meg egy szerelővel, aki ugyanezt fogja csinálni. És ha minden oké, akkor lehet bővíteni. Sajna a legtöbb HID-xenont is úgy adják el, hogy "bárki beszerelheti" a ház előtt, pedig legalább a lámpát be kellene állítani hozzá rendesen.

Üdvözlettel:
Papp Tibor

(forrás: oktuning.hu, hella.com, totalcar.hu)