Napjainkban egyre biztonságosabbak az új autók - legalábbis ezt a látszatot erősítik az autógyártók, miközben jótékonyan megfeledkeznek számos maguk okozta problémáról. A segédelektronikával megfertőzött autóvezetők néha már túlzott biztonságérzetben utaznak - míg be nem következik a baj.

(a cikk 2010-es)

Egyre több új modellről derül ki, hogy borulékony - az elektronika sem képes átlépni a fizika törvényeit

Ötcsillagos töréstesztek, helyettünk vezető elektronikák, magától parkoló autó - néhány az utóbbi tíz év autóipari fejlesztéseiből. Egyre több vészhelyzetben ment meg az elektronika, ha mégsem, akkor légzsákok sokasága robban fel több fokozatban előttünk, miközben a fejtámla közelebb mozdul a nyakunkhoz, az övünk feszesebbre húzódik, sőt néhány autó még az ülést is az ideális helyzetbe állítja.

Elvileg minden fejlesztés azt a célt szolgálja, hogy az autóink biztonságosabbak legyenek, de furcsamód sokszor éppen ez a szándék fokozza a balesetveszélyt.

A mai divatos egyterűknél nagyon sokat takar az A oszlop

Miközben a lámpák már bevilágítanak a kanyarba, maguktól váltanak távolsági fényre, szinte nappali fényviszonyokat teremtenek éjszaka, egyre kevésbé lehet kilátni a kocsikból. A biztonságra hivatkozva egyre vaskosabbak a tetőoszlopok, ezzel viszont nő a holtterek nagysága. Néhány egyterűnél egy kisautót is képes kitakarni a széles A vagy C oszlop. A magas övvonal miatt nem látunk az autó mellé sem; a tükrök formatervezettek, de sokszor a dizájn és az alacsony légellenállás miatt túl kicsik. A limuzinoknál és a kupé-kabrióknál túl magas a far, így nagyobb a csomagtartó, még nehezebb kilátni. Pedig a városi balesetek jelentős részét éppen az észlelés hiánya okozza. Ebben segíthet a körbekamerázott autó, de mégis nonszensz, hogy az autónkat parkolásnál úgy vezetjük, hogy a (látványt alaposan eltorzító) központi kijelzőt nézzük, ahelyett, hogy egyszerűen körülnéznénk.

Már az átláthatóság sem annyira fontos szempont, a rengeteg rosszul elhelyezett kapcsoló menet közben elvonja a vezető figyelmét.

A jobb terepjárókat már körbekamerázzák, mert nem láthatjuk, mi van mellettünk

Persze az autógyártók is tudják, hogy érdemes segíteni a vezetőt a kilátásban. A holttér csökkentésére van tolatóradar és kamera, de sok egyéb helyzetekben is kisegít minket valamilyen elektronika. Sávváltásnál ügyel a holttérfigyelő, az indokolatlan sávelhagyást is pásztázza egy kamera. Ha elbambulunk, akkor ráfutásgátló, gyalogosvédelmi rendszerek is segíthetnek, de ezek egyelőre csak részben látják el feladatukat, nem tökéletesek, bár az is igaz, hogy a volán mögött ülő ember sem az. A segítő elektronikáknak azonban van még egy nagy hátrányuk: elkényelmesítik a vezetőt.

Elektronikát mindenhová!

A legjellemzőbb példa erre a menetstabilizáló elektronika (ESP), amely ugyan nagyon fontos és hasznos extra, de hiába van róla meggyőződve az emberek nagy többsége, hogy vészhelyzetben ez minden szituációban kisegíti, ez korántsem igaz. Korábbi, a vezetés közbeni telefonálás veszélyességét bemutató cikkünkből nem csak az derült ki, hogy a kihangosítóval is lassulnak a reflexeink, hanem rávilágított arra is, hogy a vezetők még bekapcsolt elektronikával is képesek megpördülni, lecsúszni az útról. A leggyengébb láncszem a megfelelő vezetéstechnikai képzés nélküli sofőr.

A Volvo S60 új gyalogosvédelmi-rendszere is csak bizonyos helyzetekben segít

(Bizonyos helyzetekben a sofőr beavatkozása nélkül megáll az útra lépő gyalogos előtt - állítja új járművéről a Volvo. Beültettünk néhány laikust és egy vezetéstechnikai oktatót a kocsiba, hogy kiderüljön, igaz-e az állítás. Az oldalról érkező gyalogost szimuláló papírbáb például alaposan megsínylette a tesztet.)

A Hungaroringen próbáltuk ki az új Volvo S60 biztonsági rendszereit.

Operatőrünk majdnem megjárta.

De nem csak az ESP csap be minket, a távolságtartós tempomat is helyettünk lassít, gyorsít, a jobbak még a sávot is tartják. Hajlamosak vagyunk megszokni, hogy nem is kell mindig előre nézni - ez mindennél veszélyesebb. Sokszor sokkal hamarabb észlelhetnénk a veszélyt, ha figyelnénk. A radarokat, kamerákat nagyon könnyű megzavarni, elég egy kis kosz a szenzoron, egy kopott felfestésű út vagy egy kissé kanyarodó sáv az autópályán. Ráadásul a milliós visszahívások alapján azt is kijelenthetjük, az autók modern elektronikai rendszerei nem működnek kellő megbízhatósággal. Pedig már elektronikusak a gázpedálok, sőt már van ilyen fék is. Ha a rendszer elromlik, akkor beragadhat a gázpedál, vagy nem működik a fék. Mindkettőnek drámai következményei lehetnek.

Álmosító kényelem, veszélyes tömeg

Kevesen gondolnak rá, de az új luxusautók túlzott kényelme is veszélyes lehet. Lankad a vezető figyelme, ráadásul hamis biztonságérzetben ringatózik. Ezekben az autókban a futómű oly nagyvonalúan simítja az úthibákat, hogy fogalmunk sincs róla, milyen rossz úton megyünk. A sebességet nem érezzük, ezért jobban is nyomjuk a gázt. Majd jön egy vészhelyzet és kiderül: nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel mentünk, a rossz úton később áll meg az autó.

Az éjjellátó is hasznos, csak ne szokjuk meg, hogy a monitort nézzük

Az is egy autós paradoxon, hogy az új autók a szigorodó biztonsági előírások miatt tele vannak merevítésekkel, ezáltal egyre nehezebbek. A nehezebb autót megállítani is nehézkesebb, jobb gumik, még jobb fék kellene rájuk. A vészfékrásegítő segít ugyan, de tört már tesztautó-fenék is emiatt néhányszor - a mögöttünk jövő lassabb reflexeit nem segítette a régi autó szoftvere.

Az új autók folyamatosan növekvő tömege is egy plusz veszélyhelyzet, hiszen a régi autók könnyebbek, tehát azokat egy karambolnál egyszerűen elsöprik, azokban ráadásul kevésbé merev az utascella, nincs vagy kevesebb a légzsák, akkor is súlyosan megsérülhetnek vagy meghalhatnak az utasok, ha egy modernebb típusban karcolásokkal megúsznák a balesetet. Ez még inkább igaz egy kisautó és egy modern szabadidő-autó találkozására, amiből a kisautós csekély eséllyel jön ki sérülések nélkül. A mostanában divatos túlzott méretmánia egyértelműen veszélyforrást is hordoz magában a városi közlekedésben, a főként a tengerentúlon divatos óriás SUV-k pedig magasabb súlypontjuk miatt instabilabbak is.

Rosszul jön ki a Fiat 500-as az Audi Q7-es elleni csatából

(A német ADAC tesztelte, milyen roncsolást okoz egy Audi Q7-ben egy Fiat 500-as.)

Régi és öreg autó töréstesztje

(Az alábbi videón egy 2009-es Chevrolet Malibu ütközik egy 1959-es évjáratú Chevrolet Bel Airrel.)

Minden idők egyik legdurvább töréstesztje - Tavria törésteszt

Egy tapasztalt vezetéstechnikai oktatótól, korábbi versenyzőtől hallhattuk, hogy nem csak fékezéssel lehet veszélyes szituációból menekülni, gyakran egy határozott gyorsítás többet ér. Ezt az újautó-építési trend miatt gyakran mégsem lehetséges. A károsanyag-kibocsátási előírások miatt agyonszabályozott motorok a nagy tömegű karosszériával gyakran lassan reagálnak, az alulmotorizált modellek potenciális veszélyforrások.

Sötétség és csend

Az autók világítása is fejlődött, ez azonban magával hozott egy másik problémát is. Ma már nem lehet otthon vagy az út szélén, a benzinkútnál kicserélni egy egyszerű izzót: rá vagyunk kényszerítve, hogy a szakszervizig egy működő fényszóróval közlekedjünk. A napjainkban új divattá vált LED-es nappalifény is nagyszerű extra, de egyesek éjszaka is csak ezt használják, mert olyan jól néz ki - újabb veszélyforrás. Ahogyan a vetített műszerfal is, amely akkor is fényárba borítja a műszerfalat, ha nem égnek a fényszórók, a vezetőnek pedig nem tűnik fel, hogy kivilágítatlan autóval utazik.

A szélvédőre vetített adatok néha megzavarják a szemet

Új probléma: a modern hibrid és elektromos meghajtású autók szinte hang nélkül képesek haladni, így fokozott veszélyt jelentenek a gyalogosokra - a megoldás a mesterséges hangkibocsátás. Az Infiniti már be is mutatott egy ilyen modellt, Amerikában kötelező is lesz a "zaj".

Egy-két új modellben már találkozhatunk automata parkolóasszisztenssel, amely a hivatalos prezentációkon rendre kiválóan működik. Életben, kevésbé steril körülmények között viszont nem mindig látja a hatméteres helyeket, vagy éppen olyan helyekre akar beparkolni, ahová lehetetlen. A Toyota Prius például a szerkesztőség mélygarázsában előbb rá akart parkolni egy Trabantra, majd egy hatalmas betonoszlopon keresztül szeretett volna beállni a számára megfelelő helyre.

A Toyota Prius bebizonyította, hogy az automata parkoló-rendszerekben sem szabad megbízni - még nem az igazi.

És a legújabb extra, amelyről kiderült, hogy nem csak segít, néha bajt is okozhat: a navigáció. Az ismeretlen környéken autózóknál amúgy is előfordulhat, hogy a KRESZ táblák helyett inkább az utcaneveket figyelik, a navigáció elvileg csökkenti a veszélyt, az időközben megváltozott forgalmi rendet viszont nem tudja, beküldhet például a behajtani tilosba. Már a szerkesztőségben is volt már rá példa, hogy a magyarországi navigáció egy híd kellős közepén szólalt meg: most forduljon balra. Mi nem vettük komolyan, de Spanyolországban tragédia lett belőle, hogy a navigáció nem a legfrissebb térképet alkalmazta, így belevezette az autóst egy tóba. Ne higgyünk tehát feltétel nélkül a navigációnak sem!

Kiderült, hogy a headset és az autóba szerelt kihangosító sem veszélytelen

Bizonyára nem soroltunk fel minden buktatót, ami egy új autót veszélyessé tesz, de az eddigiekből is világosan látszik: noha a biztonsági fejlesztésekre mindenképpen szükség van, az emberi tényező továbbra is alapvető fontosságú, a biztonságérzet pedig gyakran hamis.

(forrás: origo.hu)