Sándor 30 éves autóvezetői tapasztalatai alapján kijelentheti, hogy a vezetők nagy részének fogalma sincs a követési távolságról. Fel sem tudja mérni, milyen távolságot kell tartani az előttünk haladó autó mögött. Körülbelül 300 embert kérdezett meg, de a válaszok mindig homályosak: Jó nagyot..., hogy ne menjek neki... sebességfüggő... és hasonlók.

Másfél oszlopnyira vagyunk. Vagyis 75 méterre

A tapasztalatok azt mutatják, országúton érdemes a cselekvési (reakcióidő=akadály észlelés>mérlegelés>döntés,cselekvés: vagyis megnyomjuk a fékpedált) idő kétszeresét betartani, vagyis hagyjunk legalább kétszer annyi távot, mint amit a segédeszköz javasol. Ennek ellenére a követési távolság megtartása csak abban az esetben véd, ha kilassulunk az előttünk haladó autóval. Vagyis ha előttünk ütközés nélkül meg tud állni - ha csattanás van, mi is megyünk bele. A követési távolság megtartásának nem az a célja, hogy soha ne ütközzünk, mert annyira nem lehet szétszakítani az autósort, viszont ha túl közel tapadunk, minden nagyobb fékezéskor recsegnek az elemek.

Na de hogy határozzuk meg a két jármű közötti távolságot? Ez a legnehezebb feladat, kis rutin kell hozzá. A legjobb támpontot az autópályán és az országúton az útjelző oszlopok szolgálják. Ezek az oszlopok 50 m távolságban vannak, így láthatjuk, hogy az előttünk haladó autó hány oszlopnyira van. Városban leginkább magát az autót vehetjük mértékegységnek, ennél egyszerűbb etalon nincs a közelünkben. Egy autó hossza kb. 4-5 méter, vagyis 50 km/h haladáskor a kívánt 14 méter körülbelül 3 autóhossznak felel meg.

A szabadalmaztatási eljáráskor csodálkozva néztek a feltalálóra, hogy csupán ilyen egyszerű ötlettel állt elő. Jelenleg valóban nem óriási dolog a szélvédőre ragasztható matrica vagy a műszer mellé állított táblázat, de a későbbiekben nem utópia, hogy sebességmérő óránk m/s-értéket is mutasson. Vagy akár egy távolságmérő műszerrel is összekombinálva az én vízióm is valóra válhatna. A mostani kombibált skála, még ha magunk készítjük is el - ahogyan az oktató Merci esetében - minimális anyagi befektetéssel jár, és nem kérdés, hogy behozza az árát.

Az EU-ban is védve van

Sándornak egyébként nem ez az első találmánya. 25 éve feltalálta a holttértükröt, amit akkor nem védetett le, így később a franciák szabadalmaztatták. Később a ködben való közlekedésre dolgozott ki egy segítséget, amit ködmankónak keresztelt el, de ez sem jutott el a védelemig. Ez a mostani találmánya formatervezési mintaoltalom alatt áll Magyarországon, és az Európai Unióban a pontos neve: D 07 00136 - segédeszköz a követési távolság megtartására. Ha esetleg jövőre mondjuk egy autógyár m/s-ot is mutató sebességmérő órával jelenne meg, Sándor már hívhatná is az ügyvédjét.

Nálam közel az óra és a táblázat

Én beragasztottam az ajándékba kapott skálát a Scionba, és teszteltem. Az autópályázás unalmas óráit múlattam a kísérletezéssel. Mire Kecskemétre értem, már remekül meghatároztam a távolságokat és alkalmaztam a táblázatot. Én azt furcsállottam, hogy az 50 km/h-s haladáskor a 14 méter soknak, viszont a 130 km/h sebességnél a 37 méter kevésnek tűnt, még az országúti 2-es szorzóval is.

A balesetek 20%-a ráfutásból, a követési távolság be nem tartásából adódik. Azaz olyan dolog miatt, aminek betartását megköveteli a KRESZ, viszont megfoghatatlan. Sándor találmánya nem fordítja ki sarkából a Földet, de a legegyszerűbb kézbe adható tájékozódási alap, amelynek segítségével megérthetjük a követési távolságot, és kicsit tudatosabban közlekedhetünk. Egyszer mindenkinek ki kéne próbálni. Ahogy a feltaláló mondta: "Ha olyan emberekkel találkozom, akik még nem ütköztek, azok meghallgatják, hogy hát igen, van ilyen..., de akik már ütköztek, azokat nagyon érdekli."