Mindenképpen szükség van arra, hogy Budapesten valamilyen forgalomkorlátozó rendszer működjön, de ez 2011-2012 előtt nem vezethető be. Érzékelhető eredményt az jelentene, ha 25 százalékkal lehetne csökkenteni a belső kerületekbe menő gépkocsiforgalmat, a főpolgármesteri kabinet hétfői ülésén hallgatott meg prezentációt a behajtási díj lehetséges változatairól.

A Városkutatás Kft. prezentációja áttekintette azokat a városokat, ahol bevezették a dugódíjat, és azokat is, ahol nem. Londonban és Stockholmban például működik a rendszer, Bécsben viszont úgy döntöttek, hogy nem vezetik be.

A főpolgármesteri kabinet álláspontja szerint Budapesten középtávon szükség lenne valamilyen rendszerre, de a behajtási díj 2011-2012 előtt nem vezethető be, mondta a Független Hírügynökségnek Nyáry Krisztián, a városháza kommunikációs igazgatója. Azokban a városokban ugyanis, ahol működik a dugódíj, évekig tartott az előkészítés.

Forintban, 2007-es áron számolva Londonban 62 milliárd forintot költöttek a bevezetésre, Stockholmban 55 milliárdot. A legnagyobb tétel nem a behajtó autók rendszámait figyelő rendszer kiépítése, hanem a parkolási rendszer átalakítása és a közösségi közlekedés fejlesztése, mondta el Nyáry Krisztián.

A főváros már döntött arról a koncepcióról, aminek alapján a leginkább környezetszennyező járműveket 2009-től kitiltanák a városból. Ahhoz, hogy erről önkormányzati rendelet születhessen, több jogszabály módosítására is szükség van.

Ez azonban nem csökkentené jelentősen a belső kerületek forgalmát. Ahhoz, hogy a csökkentés érzékelhető legyen, 25 százalékkal kevesebb autónak kellene behajtania a belvárosba. A szakemberek javaslata szerint a pesti oldalon vagy a Hungária körútnál, vagy a Nagykörútnál lenne a legcélszerűbb meghúzni a behajtási határt, Budán pedig a budai körútnál.

A behajtási díjra vonatkozó korábbi, a külföldi példákon alapuló szakmai becslések szerint a díj összege 1-2 euró, azaz 250-500 forint lehetne Budapesten, jelentette az Inforádió.

A főváros nem szeretné fizetősség tenni az M0-ást

A kabinet ülésén döntés két kérdésben született. Egyes kormányzati elképzelések szerint az M0-ás körgyűrű teljes kiépítése után fizetőssé válna a teherforgalom számára. A főváros levélben kéri a közlekedési tárcát, hogy vessék el ezt az ötletet, mert így nem lehet kiszorítani a teherforgalmat a városból.

A másik döntés szerint a főváros jogszabályok módosítására kéri a tárcát, hogy az önkormányzatok jogszerűen szedhessenek behajtási díjat a teherjárművektől. Erről már megkezdődtek az egyeztetések.

A behajtási díj idei emelése és a teherjárművek által használható utak korlátozása után ugyanis a fuvarozók a közigazgatási hivatalhoz fordultak, s a hivatal szerint a főváros lépése jogszerűtlen - bár behajtási díjat 18 éve kell fizetni.

Támogatta a főpolgármesteri kabinet azt a javaslatot, hogy május végéig kapja meg a BKV az idei 9,7 milliárd forintos fővárosi támogatást, amelyet járműbeszerzésekre és -korszerűsítésekre, valamint villamospálya- és mozgólépcső-felújításokra költhet.

A döntést a Fővárosi Közgyűlés hozza meg csütörtöki ülésén. Ez azonban nem oldja meg a BKV finanszírozási gondjait, ezért folytatódnak a megbeszélések a kormányzat és a főváros között - mondta a kommunikációs igazgató.

http://index.hu/politika/belfold/budapest/0421fvrsdgdj/

Első tipp: 500 forint lehet a budapesti dugódíj

A főváros csak jövőre számolja ki, hogyan érné meg a belvárosi autózás megvámolása, értesült az Infó rádió. A díjra vonatkozó első tipp 500 forint. 2009-ig, az M0-ás keleti szektorának befejezéséig, biztosan nem lesz dugódíj.

Jövőre készülhet csak el a budapesti dugódíj bevezetésének hatásait elemző tanulmány, magyarul az a szakértői anyag, amiből kiderülhet, milyen gazdasági, környezeti hatásai lennének, ha Budapest belvárosban az autósoknak fizetniük kellene a behajtásért.

A tanulmány alapján döntik el, hogy milyen formában, melyik területen vezeti be a főváros vezetése a dugódíjat, mondta el az Infó rádiónak Dancs Gábor, SZDSZ-es képviselő, Demszky Gábor főpolgármester közlekedési tanácsnoka.

A stockholmi vagy a londoni mintára épülő magyar dugódíj évek óta fel-felmerül, legutóbb Hegyi Gyula szocialista EP-képviselő vette fel.

Az elképzelések között a dugódíj határaként Budapest közigazgatási határa, a Nagykörút, a külső körút (Könyves Kálmán, Róbert Károly körút), a budapesti dugózóna határa merült fel eddig.

A dugódíj mértékéről ugyancsak a tanulmány alapján döntenek, de Dancs Gábor szerint az inkább a stockholmi megoldás, a forgalomtól függő 0-500 forint körüli díj lehet inkább célravezető. Londonban egységesen kétezer forintnyi fontot kérnek el az autósoktól. Mindkét városban a belváros határában húzták meg a díjfizetési zóna határát.

Dugófüggő dugódíj?

"Speciálisan előfordulhat az is, hogy ha nagyon sokan kívánnak a belvárosba behajtani, akkor időszakosan magasabb díjat kell megállapítani" - mondta az Infó rádiónak Dancs.

A közlekedési tanácsnok szerint a dugódíj bevezetéséhez alapvető, hogy a belváros mentesüljön a kényszerű tranzitforgalomtól. Ennek feltétele pedig az M0-ás körgyűrű keleti szektorának befejezése (beleértve az M0-ást és az M3-ast összkötő M31-est), ami 2009-re várható.

Dancs egyébként hosszabban foglalkozott a témával a Magyar Narancsnak írt cikkében, amiben többek között kifejtette, hogy a stockholmi mintáról sem bizonyosodott be teljesen, hogy gazdaságos.

Problémának tartja még, hogy a budapesti tömegközlekedés sem teljesen alkalmas az autózással való versenyzésre (az egyéni közlekedők arány még mindig növekszik), továbbá súlyos hibának tartja, hogy a belvárosban mélygarázsok, óriási parkolóházak épülnek - többek között a kormányzati negyedben -: a város ezzel is csak az autósokat csábítja a belvárosba.