Költői kérdés: és holnap vagy holnapután? Élhetőbb lesz?

Milyennek képzeljük Budapestet 20 év múlva? Vajon élhetőbb lesz, mint most? Hogyan lehetne fenntartható a budapesti közlekedés, és mitől lesznek szerethetők Budapest utcái? Ilyen kérdésekre keresték a választ civilek és szakmabeliek, közlekedéssel és formatervezéssel foglalkozó egyetemi hallgatók, szakmai kutatóközpontok és budapestiek, akiknek ötleteit a Budapesti Városvédő Egyesület kiállításán tekinthetik meg az érdeklődők.

BVE

Budapest. V. Kossuth Lajos u. 14-16.

Megtekinthető: 2011. március 11-ig, H-Cs: 10-16:30, P: 10-13 óráig

A március 11-ig hétköznapokon munkaidőben megtekinthető tárlaton az alternatív közlekedési eszközöktől a kerékpáros nagyvárosi infrastruktúra XXI. századi vízióján át a város fenntartható jövőjéig kis ötletek és nagyszabású elképzelések egyaránt megfogalmazódnak. Ilyen például a távoli jövőnek tervezett innovatív közlekedési rendszer, a 2002 óta nagy sikerrel működő Budapesti Autómentes Nap, a Szociális Bringa Projekt, a dunai tömegközlekedésre tervezett Duna Express hajójárat hajótípusa és kikötő-terve és a budapesti Rákóczi útnak a Studio Metropolitana által javasolt átalakítása.

A kiállítás főként az emberközeli gyalogos felületeket, a városi séta kiemelt jelentőségét és a városi levegő minőségének változását állítja középpontba. Terveket, modelleket és már megvalósult projekteket mutat be nagy sikerű hazai és európai autómentes városi akciókról, fenntartható közlekedési eszközökről.

A kiállítás több szakmai és civil szervezet együttműködésével jött létre, és Tarlós István főpolgármester nyitja meg január 20-án, 16:30-kor.

Város az autón túl: Budapest-alternatívák

A kiállítás számos ötletet, megvalósult vagy tervezés alatt lévő projektet vonultat fel a fenntartható közlekedés témájában. Az anyag áttekintése érdekében állítottuk össze ezt a kalauzt, amely minden bemutatott projektről részletes információt kínál. A Budapesti Városvédő Egyesület örömmel nyújtja át a közönségnek ezt a kivételes ötletbazárt és mellé a kiállítás ideje alatt látogatható tematikus olvasókönyvtárat, melyben a fenntartható közlekedésről magyar és angol nyelven megjelent kiadványok lapozhatók.

Magyar Közlekedési Múzeum: Előre a múltból

A Magyar Közlekedési Múzeum a múltból hoz példákat arra, hogyan képzelték el a 19. század végén és a 20. század elején a városi polgárok a száz évvel későbbi közlekedést. Menetrend szerint közlekedő Zeppelin, drótkötélen sétáltatott kutya és fejjel lefelé függő magasvasút, gőzmozdonnyal: a korabeli képeslapok és sajtóillusztrációk Fritz Lang Metropolis című filmklasszikusának díszleteit vetítik előre.

Domanovszky Henrik: Környezetkímélő meghajtású városi buszok

Domanovszky Henrik közlekedésmérnök a fenntartható közösségi közlekedés technológiáját kutatja. A ma közlekedő budapesti busz flotta megközelítőleg 10 t NOx és több, mint fél tonna szilárdrészecske a város légkörébe jutásáért felel naponta. A buszközlekedést dízelüzemről metángázra átállítani jelenleg a gazdaságilag leginkább megtérülő alternatíva. A gázüzemű buszok hajtására számos városi szervesanyag biogáz forrás alkalmas, pl. a kommunális hulladék vagy a szennyvíziszap, ezeknek közlekedési célú felhasználása közel 100 százalékkal mérsékli a CO2 kibocsátás mértékét. A másik környezetkímélő technológia a hidrogén-hibrid autóbuszok bevezetése, amit már több európai városban is használnak. Az ilyen busz nem bocsát ki káros anyagot, miközben energiaigénye a dízel-hibridekénél is 30%-kal kevesebb. Két tablón e technológiát ismerhetjük meg.

Domanovszky Henrik tanulmányaiból itt találunk néhányat.

Magyar Kerékpárosklub: Kerékpáros Budapest

A Magyar Kerékpárosklub célja a kerékpározás hazai terjedésének elősegítése, kultúrájának megteremtése, ezért vett részt 2008-ban a Kerékpáros Budapest Koncepció elkészítésében. A koncepcióban megfogalmazott cél az, hogy mindenhová el lehessen jutni kerékpárral is gyorsan, akadálymentesen és biztonságosan. Ennek érdekében minden közterület átalakítás során az első pillanattól fogva gondolni kell a kerékpáros-barát szempontokra is. A kiállításon bemutatják a kerékpár integrálását a városi közlekedésbe, hazai és külföldi példákkal, a budapesti kerékpár-számláló féléves eredményeit, illetve a nemrég indult „Helybenveddmeg” kampány céljait.

Gyalogosoldal

Mindenki gyalogos. De a gyalogosok érdekeit nem képviseljük megfelelően. Meg nem épült járdák, lezárt aluljárók, lespórolt sétányok... Lehet máshogyan? Ilyen témákról ír a http://gyalogosoldal.5mp.eu oldal.

Magyar Közlekedési Klub: Fogadj örökbe egy állomást!

A Magyar Közlekedési Klub elősegítette és kiadványokkal propagálta az egységes budapesti bérlet bevezetését, majd széleskörű ismertetését. 2010-ben hirdette meg a „Fogadj örökbe egy megállóhelyet!” programot. Erre jó példa volt Rákoskert, melynek vasútállomását civil szervezet építette újjá és tartja rendbe. Azóta a Kelenföldi pályaudvaron is „civil kezek” értek el látható eredményt, egy 17 éves vasútbarát és családja munkájának köszönhetően. A kiállításon ezt a programot mutatják be.

Budapesti Közlekedési Szövetség: P+R, B+R parkolók létesítése

A Budapesti Közlekedési Szövetség célja a főváros és agglomerációja közlekedési feltételeinek javítása, az egyes szolgáltatók közötti szorosabb együttműködés kialakítása. Leginkább ismert „termékünk” a 2005 óta létező Budapesti Egyesített Bérlet (mai nevén: Budapest-bérlet), mellyel a főváros határain belül az elővárosi vonatokkal és helyközi autóbuszokkal is lehet utazni.

A kiállításon bemutatott projekt: P+R és B+R parkoló kialakítása az agglomerációs települések vasútállomásainál, ily módon ösztönözve a fővárosba naponta autóval ingázókat, hogy már lakóhelyük környezetében tegyék le autóikat és útjukat vonattal folytassák. E cél érdekében a BKSZ vezetésével a MÁV Zrt. és 14 érintett települési önkormányzat két ütemben pályázott, az EU 90%-os támogatása mellett, mintegy 800 millió Ft-ból 1100 P+R, illetve 640 B+R férőhely létesült, valamint az elővárosi autóbuszok vasútállomás előtti fordulóhelyeinek, megállóinak felújítására.

Iglói-Nagy Péter: Duna-Express 1. Gyorsjáratú vízibusz a Dunára

A MOME Formatervező Tanszékén 2010-ben készült diplomamunka témája a Dunán menetrendszerűen közlekedő, gyorsjáratú személyszállító hajó formaterve. A járat tervezett közlekedési útvonala Budapesten keresztül halad, a főváros vonzáskörzetében lévő északi és déli végállomások közötti szakaszon. A hajójárat feladata a szolgáltatást igénybe vevők akadálymentes és gyors célba juttatása. A hajó katamarán testű, az úszótest és a felépítmény kritikus elemei döntően kompozit technológiával készülnek, ennek megfelelő anyagokból.

Molnár Péter: A Duna Express hajójárat Batthyány téri megállójának intermodális kialakítása

A BME-n 2010-ben készült diplomamunka célja a járat szimbolikus, vizuális és logisztikai beillesztésének koncepciója a Batthyány tér közlekedési és építészeti rendszerébe. A megálló úgy képezi szerves részét a Batthyány tér közlekedési rendszerének, hogy valójában nincs is a téren. Felkelti az emberek érdeklődését, de nem befolyásolja az autóforgalmat és nem konkurál a Parlamenttel és a Várral – ráadásul közvetlen összeköttetése van mozgólépcsőn keresztül a HÉV-megállóval.

Keszei István: Sync. Városi közlekedési eszköz 2050

A MOME Formatervező Tanszékén 2010-ben készült diplomamunkájában Keszei István egy térben és időben összehangolt városi közlekedési eszköz tervét dolgozta ki, amely a kötött pályával és az egyénileg közlekedő járművekkel alkot rendszert. A város zónákra van osztva. Minden zónának van egy központja, amelyek egymással összeköttetésben állnak. A zónán belül a jármű a közutakat használja, majd a zóna középpontjába érve felcsatlakozik a kiépített pályára és onnan mint tömegközlekedési eszköz megy tovább. Miután kapcsolódik a kötött pályához, a kerekeit behúzva halad tovább. A járműnek nincs szüksége külön feltöltő állomásra: a zónaközpontokat összekötő pálya minden használatkor feltölti a járművön lévő akkumulátort, ami elegendő a földi közlekedéshez.

Prezentációja: "A jövő közlekedése" címmel az mr1-en

Studio Metropolitana: Rákóczi út – „Gondoljuk át együtt máshogy”

Milyen okoknak köszönhetően telik meg egy utca trendi boltokkal, éttermekkel, és miért lesz egy másik kihalt, ahol csak parkolás közben áll meg az ember? Hogyan egyeztethető össze az utcán zajló közösségi élet, kereskedelem és közlekedés? Egy-egy utca sikerességét nagyban meghatározzák a hely funkcionális adottságai és a mögöttes társadalmi-gazdasági háttér. A Rákóczi út értékeit és problémáit, a lehetséges komplex szemléletű megoldásokat a helyi szereplők; kiskereskedők, intézmények, lakosok, vásárlók bevonásával, a közösségi tervezés módszerét alkalmazva együtt gondoltuk át. Az érdekelteket különböző fórumokkal, utca fesztivállal, szakmai nappal és pályázattal ösztönöztük a közös cselekvésre és gondokozásra.

Studio Metropolitana: 12%

Budapesten a kerékpáros közlekedésfejlesztés mára jelentős mértékben beivódott a különböző rehabilitációs és városfejlesztési munkákba, ugyanakkor fontos, hogy megnevezzünk olyan későbbi célokat is, mely az akadálymentesítést, a kerékpárhasználat lehetőségeinek kiszélesítését irányozzák elő. A STUDIO METROPOLITANA Non-profit Kft. az elmúlt félévben felmérést és kutatást folytatott azt illetően, hogy hogyan lehet bevonni a budai hegyi lakosokat a kerékpáros közlekedésbe. A kutatás címe 12%, (KRESZ tábla–- veszélyes emelkedő) a kutatás támogatója a European Intelligent Energy – COMMERCE Program, melynek keretében felmértük az európai piacokat, illetve készítettünk egy kérdőíves kutatást, mely alátámasztotta a hipotézist és konkrét megoldási javaslatokkal látta el a program jövőbeni irányát.

Budapest Főpolgármesteri Hivatal: Európai Mobilitási Hét

Az Európai Mobilitási Hét budapesti rendezvénysorozata 2002 óta a főváros és az ország legnagyobb, legismertebb környezetvédelmi rendezvényévé vált. Az Autómentes Hétvége az „ Andrássy Korzón” a Világörökség Kincsének adta vissza eredeti funkcióját, ahol 200 ezren sétálnak, kerékpároznak autójukat otthon hagyva, élvezik az utcai kiállításokat, a színházak évadnyitó bemutatkozását. Alkalom, ahol ki lehet próbálni, hogyan lehet élni az autó nélküli köztereken. Legnagyobb eredménye a tudatformálás, a Hét rendezvényei úttörő szerepet vállalnak a fenntartható mobilitási rendszert – például gyalogos utcák, vagy csillapított forgalmú övezetek kialakítását – célzó intézkedések népszerűsítésében, elfogadtatásában. Az Európai Unió „European Mobility Award” díjának elnyerése 2009-ben tekintélyt szerzett Budapestnek.

Levegő Munkacsoport: A Kossuth Lajos utca metamorfózisa

A Budapest belvárosát keresztülszelő Kossuth Lajos utca és Rákóczi út a főváros szégyene, pedig büszkesége is lehetne. 2008-ban a Levegő Munkacsoport és a Lélegzet Alapítvány a Demján Sándor Jótékonysági Alapítvány támogatásával két sáv lezárásával, rendhagyó sajtótájékoztató keretében látványterveket mutatott be arról, hogy forgalomcsillapítással és az útfelület megosztásával milyennek képzelik el a Kossuth Lajos utcát a jövőben.

Roth János építészirodája: A gellérthegyi Rácz Sikló terve

Budapest egyik környezetkímélő beruházása áll készen a megvalósításra: a gellérthegyi Sikló, amelynek ötlete már a reformkorban fölmerült. A Sikló a város számára nem csupán egy újabb látványosságnak ígérkezik, hanem ennél sokkal több: tehermentesíti a Gellérthegyet a turistabuszoktól és a gépkocsi forgalomtól, a Gellérthegy Duna felőli lejtőjén egy izgalmas kortárs építészeti elemet helyez el, és rendezi a Tabán és a Citadella viszonyát. A műemléki rekonstrukcióval helyreállított, felújított, kibővített Rácz Fürdő ötcsillagos szállodája, a komplex élmény- és gyógyfürdő és a két kabinnal egész nap és egész éjjel közlekedő Sikló együtt újabb turisztikai súlypontot jelöl ki a Vár szomszédságában.

Kolbászból Kerítést Stúdió – VPI Építész Kft.: Zöldalagút

Szeretnéd, ha a budai váralagúton egészséges körülmények között lehetne közlekedni? A váralagút két városrész távolságát rövidíti le. Jelenleg csak az egészségünk kockáztatásával használhatjuk ezt a praktikus városi folyosót. A Kolbászból Kerítést Stúdió és a VPI Építész Kft. ennek a problémának a megoldására közös gondolkodásra hívott mindenkit. A Kolbászból Kerítést Stúdió és a VPI Építész Kft. ennek a problémának a megoldására facebook ötletközösséget szervezett. A kiállításon bemutatják a nyolc napos „nyitott brainstorming” eredményeit.

Zöld Alagút (budai Váralagút)

Zöld Fiatalok: Szociális Bringa Program – Egy kerékpárt mindenkinek!

A Szociális Bringa Program egy újító kezdeményezés, amely Budapest hátrányos helyzetű lakóit a kerékpárszerelés oktatásával, a kerékpározás megismertetésével és mindennapos használatával szakmához, munkához és közlekedéshez, azaz a szabad helyváltoztatáshoz segít. A Zöld Fiatalok egy olyan közösségi központot hoz létre, amely helyszínül szolgál egy kisléptékű kerékpárgyárnak, kerékpárboltnak, szerviznek és a képzéshez szükséges tantermeknek, valamint otthont ad a program irodájának. is. A program üzleti modellje a nonprofit célokat és a profitorientált tevékenységet kombinálja, szem előtt tartva misszióját, a hátrányos helyzetű emberek társadalmi integrációjának elősegítését.

Büdipest: Levegőminőséget mérő patkányok

Budapesten évente 2000 ember halt meg a kis részecskéjű szállópor miatt. A Büdipest akciócsoport 2010 tavaszától szervez flashmob akciókat, amelyekkel felhívja a figyelmet a főváros levegőjének tarthatatlan minőségére. Egyik akciójuk keretében plüss patkányfigurákat helyeztek el három erősen szennyezett budapesti téren és öt héten át otthagyták őket. Az eredmény egy negyedik, szekrényben tartott referenciadarabbal összehasonlítva magáért beszél. A levegőtesztelő patkányok most ezen a kiállításon is láthatók.

A program PDF-ben letölthető változata itt

Érdekesség(ek) a BVE oldalról

Podmaniczky Páholy

2007. szeptember 15-én tizenhárom, Budapest épített és természeti értékei iránt elkötelezett civil szervezet közös nyilatkozattal hozta létre a Podmaniczky Páholyt.

Az alakulás emlékét bronztábla őrzi az Ybl Miklós által tervezett Lánchíd-palotán, melyben egykor a báró Podmaniczky Frigyes által vezetett, Budapest fejlesztését koordináló Közmunkák Tanácsa is székelt. A Páholy célja, hogy aktívan részt vegyen a Budapestet érintő fő programok, projektek véleményezésében és felemelje szavát, amikor valamely értéket az eltűnés veszélye fenyeget. Az alakulástól eltelt időben többször fordultak nyílt levéllel az illetékesekhez és a nyilvánossághoz többek között a városképi jelentőségű, míves postaládák, valamint Andrássy úti telefonfülkék megtartásáért, a Tavaszmező utcai műteremház megmentéséért, kiállítással emlékeztek meg a XIX. században épült, ám értékeik és jelentőségük ellenére az utóbbi években elbontott épületekről. 2010-ben ajánlást tettek és mintát biztosítottak a budapesti kerületeknek saját értékvédelmi rendeletük megalkotásához.

A Páholy adminisztratív feladatait a Budapesti Városvédő Egyesület látja el, elérhetőségeik megegyeznek.

Alapítók:

Budapest Kör
Budapest Világörökségéért Alapítvány
Budapesti Városvédő Egyesület
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület
Kamermayer Projekt Egyesület
Kós Károly Egyesülés
Lát-Kép Egyesület
Levegő Munkacsoport
Magyar Urbanisztikai Társaság Budapesti Tagozata
Nagy Budapest Törzsasztal
Óvás! Egyesület
Szeretem Budapestet Mozgalom
Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület

A Páholy titkára: Buza Péter
szóvivője: Saly Noémi

(forrás: nepszava.hu, varosvedo.hu)