Tavasz végén, nyár elején történt talán, hogy végre elkészült a kiskörút Kálvintól Astoriáig tartó szakasza, de az öröm nem tartott sokáig, mert amint elhárult volna az akadály a közlekedés elől, újabbat emeltek: szétbontották az utat az Astoria és a Deák között, ezzel a fél belváros közlekedését ellehetetlenítették. Mivel az új főutca kialakításával a legközelebbi párhuzamos útszakasz áteresztőképessége is csökkent, jelentősen megnőtt a forgalom a rakparton és a nagykörúton, utóbbi a délutáni órákban többnyire járhatatlan.

Jelenleg így néz ki a kiskörút:

Sokan nem értik, hogy mire megy ki ez az egész, milyen lesz a városrész átalakítás után, és hogy mikortól lehet újra normálisan közlekedni a környéken. Utóbbira elég könnyen tudok válaszolni: soha többé.

A városrendezésnek ugyanis áldozatul esik néhány sáv: a korábban kétszer háromsávos kiskörútból jóval kevesebb sáv marad meg, így az alkalmatlan lesz arra, hogy egy nagyvárosban szokásos forgalommal megbirkózzon. Mondjuk pont ez a tervezők szándéka: azt szeretnék, ha kikopnának a belvárosból az autók, és helyüket a gyalogosok, a biciklisek meg a villamosok vennék át.

Nagy vonalakban egyet is értek velük. Nézzük csak meg, milyen lesz a kiskörút az átalakítás után:

Ahogy az a képen is látszik, rengeteg zöldterület kerül a körútra, fák lesznek a járdákon, és a villamossín, meg az út közt is lesz egy kisebb liget. Óriási hiányossága a 3,1 milliárd forintból készülő projektnek (nyugalom, 2,7 milliárdot az EU áll), hogy egy normális látványtervet sem tudtak hozzá készíteni, de az tisztán látszik, hogy a környék sokkal élhetőbb lesz, mint korábban, sokkal jobban illeszkedik majd egy szép belvárosba, mint jelenlegi állapotában.

Két észrevételem azért lenne: egyrészt 2010-ben bűn olyan felújításba kezdeni, főleg pedig a belvárosban, ami a Marseille-i, drezdai és számos nyugati jó példa ellenére nem füvesíti be a villamossíneket, valahogy így:

Másrészt nem is olyan rég Zürichben jártam, ahol a belváros szintén csökkentett forgalmú, viszont rengeteg alternatív útvonal, alagút segíti azokat, akiknek mégis autóval kell közlekedniük. Ha döntenem kell, vezetőként is azt mondom, hogy inkább az új kiskörút, mint a régi, de egy ilyen beruházás, átalakítás előtt nem ártana elgondolkozni azon sem, hogy mi lesz az autós közlekedéssel.

------------------------------------------------------------------------------------------------------

"városi vagyok, (igaz, világéletemben vagy budán, vagy külkerületekben éltem, nem az ötkerben)
én pont, hogy vidékre használnék csak autót, mert az autó nem városi közlekedésre való. de járathatom a szám órákig, egy függőt nem lehet lebeszélni. engem sem lehet lebeszélni a cukorról, vagy az applesznobságomról."

"Inkább azon kéne gondolkodni, mi lesz egy olyan világban, ahol az olaj ára többszöröse lesz mint most, ha lesz még egyáltalán. Persze a pesszimista forgatókönyv az, hogy az összeomlás elkerülhetetlen, addig élvezzük ki pl. az autó nyújtotta lehetőségeket:)"

"A belváros az a hely, ahol NEM kell az autóktól félni. A város az emberek lakóhelye, és nem az autóké. Nem akarok biciklisávot és járdát az autópályára, de azt nem akarom elfogadni, hogy a Kiskörúton, aminél belebb város már nincs, engem szorítsanak a keskeny járdára, és kényszerítsenek arra, hogy csak zebrán, csak szabott időben mehessek, csak arra, amerre a zebra engedi. Az autópálya light és nem belváros."

Ami már elkészült

Szép kisváros lett a Kálvin környéke

Éveken át elátkozott hely volt Budapest egyik fontos csomópontja, és bizonyos értelemben még ma is az, csak már hátat lehet fordítani neki: a közelmúltig az egész Kálvin egy feltúrt gödör volt, most már csak az Üllői út és a Lónyay közötti rész néz ki úgy a metróépítés miatt, mint Drezda a bombázás után, ha ellenkező irányba nézünk, csupa szépséget találunk.

Persze nem rombolták le a Mercure hotelt, ott vannak az ökörikrek, az üvegből készült tájidegen irodaházak is, de díszburkolat került mindenhova, sétalóutcásodott a környék. Igen, SÉTÁLÓUTCÁSODOTT.

Nézzük csak meg magát a teret: nincs ez még kész, a fáknak meg kell nőniük, a fűnek ki kell zöldülnie, néhány embernek le kell szoknia arról, hogy minden rejtett zugba odaszarjon, de az új kőburkolaton sétálni sokkal kényelmesebb, mint a korábbi aszfalton, már csak azért is, mert pár hónappal ezelőtt itt még autók száguldoztak.

Elsőre talán megdöbbentők a metrólejáró kupolái, úgy néznek ki, mint valami távoli galaxisból érkezett soklábú kristálypoloska, nekem viszont határozottan tetszenek, kellenek az ilyen eredeti ötletek Budapestre.

A Baross utcán tovább sétálva aztán azt láthatjuk, hogy azt egészen a Szabó Ervin térig sétálóutcává alakították át. A tér így aztán kiszélesedett, élhetőbbé vált, és mostantól nem kell folyton arra figyelnünk, hogy andalgás közben nehogy lelépjünk a járdáról, ahol garantáltan elgyúr egy terepjáró vagy egy kigyulladt BKV busz.

A tér egyébként is a legjobb formájában van most, mert szép ugyan a természet, amikor feltámad, szép, amikor erőtől duzzad, de mégis akkor a legszebb, amikor haldoklik: a levelek sárgásabbak, vörösebbek, beterítik az utcát, díszes szemétként hullják tele a környéket.

Séta közben ha megszomjazunk, ott a Prága Kávéház, ahol a város egyik legjobb kávéját készítik, és ahol annak idején sokat beszéltünk Ádámmal arról is, hogy létrehozzuk ezt a blogot.

A sétálóutcának azonban a tér végén sincs vége, hiszen a közelmúltban felújították és macskakővel látták el a Reviczky utcát és az Ötpacsirta utcát is, utóbbi Pollack Mihály tér-néven folytatja utcaszerű pályafutását, szintén díszburkolattal, egészen a Bródy Sándor utcáig:

A környéken lakom, autóval járok, a Baross utca lezárása és a környék átalakítása akár zavarhatna is, de örülök az ilyen beruházásoknak, mert szimpatikusnak tartom, ha valaki úgy kényszerít ki az autóból, hogy annak nem anyázás, hanem szemlélődés lesz a vége.

(forrás: varosban.blog.hu)