Több mint száz napirendi pontot tárgyalt meg augusztus 31-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A városatyák döntöttek többek között a Széll Kálmán tér rendezésének koncepciójáról (a tér átépítésének első üteme 2014-re fejeződhet be és 3-5 milliárd forintba kerülhet), a kerékbilincselés szabályainak változásáról (Tarlós István javaslata szerint jövő évtől csak kivételesen raknának bilincset a szabálytalankodók autóira, inkább elszállíttatnák a járműveket), a Római-parti árvízvédelmi mű nyomvonaláról. Nem tárgyaltak a fővárosi kórházak állami kézbe adásáról, e javaslatot a főpolgármester visszavonta.

Egyhangúlag fogadta el a Fővárosi Közgyűlés a több mint száz pontot tartalmazó napirendet, az ülés röviddel 9 óra előtt kezdődött meg. (A 12 fővárosi fenntartású kórház állami működtetésbe adásáról szóló javaslatot a főpolgármester visszavonta, így azt nem tárgyalta a testület. Tarlós István ezt azzal indokolta, hogy az átadás hosszú folyamat lesz, mert több jogszabály még hiányzik. )

Módosították az új zászló díszszegélyét, változnak jövőre a kerékbilincselés szabályai

Megváltozik a főváros zászlajának díszszegélye, az erről szóló előterjesztést 21 igen, 3 nem szavazattal fogadta el a közgyűlés. A közgyűlés június végén döntött a korábbi vörös-arany(sárga)-égszínkék zászló lecseréléséről; az új zászló fehér, nemzeti színekből összeálló háromszöges díszsorral szegélyezett lett, közepén megmaradt a korábbi címer. (Az erről szóló rendelet augusztus 15-én lépett hatályba.) A főpolgármester azzal indokolta az újabb változtatást, hogy a rendelet hatályba lépése után olyan új változat elkészítésének igénye merült fel, amely "a hagyományok mellett a modern városarculat elemeit is magán hordozza". A zászló téglalap alakú és fehér marad, közepén a címerrel. Vízszintes szegélyeit pedig egymásba fordított, piros és zöld, egyenlő szárú, egymással nem érintkező háromszögekből összeálló díszszegély alkotja olyan módon, hogy azok a zászló alapszínével kiegészülve kiadják a nemzeti színeket. A zászlók cseréjéhez szükséges 10 millió forintot a közgyűlés már júliusban biztosította.

2012 első negyedévétől változhatnak a kerékbilincselés szabályai, az erről szóló javaslatot 24 igen szavazattal, 5 tartózkodással fogadta el a közgyűlés. Az autókat csak a legszükségesebb esetekben fogják megbéklyózni. Ha a tilosban parkoló autó üzemképtelen, illetve akadályozza a forgalmat vagy a közbiztonságot, akkor elszállíttatják. Jogszabály-módosítást is kezdeményeznek, hogy a főváros által kezdeményezett szabálysértési eljárásokban kiszabott bírságok a fővárost illessék, a kerületek helyett. A főpolgármester azzal indokolta a változtatást, hogy a fővárosban nem egységes a kerékbilincselési gyakorlat, van, ahol a Fővárosi Közterület-felügyelet bármelyik kerületi közterületen eljárhat, van, ahol csak kerékbilincselhet, és van, ahol semmilyen jogköre nincs.  Tarlós István szerint tarthatatlan, hogy a közlekedési szabálytalanságok legkirívóbb szabálysértői alig, vagy egyáltalán nem vonhatók felelősségre, ezért kell egységesebbé, átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé kell tenni a szabálytalan járművek elszállítását és kerékbilincselését.

Jövőre is használhatja a Sziget Fesztivál a Hajógyári-szigetet

A közterület használatának előzetes engedélyezésével a Fővárosi Közgyűlés biztosította a 2012-es Sziget fesztivál lebonyolítását. A képviselők egyhangúlag döntöttek arról, hogy előszerződés keretében engedélyezik az Óbudai-sziget használatát a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft.-nek a 2012. július 16. és augusztus 31. közötti időszakban. A használat részletes feltételeiről, annak díjáról az elfogadott előterjesztés szerint 2012. március 31-ig végleges megállapodást kell kötni. Az egyeztetésekkel a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) bízták meg. Hutiray Gyula városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes az előterjesztésében azt írta, a Sziget zavartalan lebonyolítása közérdek, ezért javasolta az együttműködési előszerződés megkötését. Kiemelte, hogy az idei fesztiválon a főváros méltó megjelenést kapott a rendezvényen és az előzetes várakozásokon felül értékesítettek a Sziget CityPass karszalagból, így a fesztiválra érkezők megismerhették Budapestet.

Három új ingatlan hajléktalanok átmeneti elhelyezésére

30 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta a közgyűlés, hogy a közterületen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanok ideiglenes elhelyezésére - az úgynevezett "Fűtött utca" program keretében - ingatlanokat biztosítsanak. Az előterjesztés szerint három, összesen 280-350 ember befogadására alkalmas ingatlant adnának át, várhatóan még az idén. Három helyszín jött szóba, a vízművek egy újpesti irodaépülete, a MÁV Salgótarjáni úti korábbi munkásszállója, Budán pedig a Főgáz kihasználatlan, könnyűszerkezetes épülete. (A MÁV épületét a főváros bérelné, a másik kettőt a közműcégek az önkormányzat használatába adnák.) Az épületek felújításának, kialakításának és idei műszaki üzemeltetésének költsége az előzetes becslések szerint 426 millió forintba kerülne.

Átalakítják a közlekedési intézményrendszert

21 igen, 13 nem szavazattal elfogadta a közgyűlés a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által a közlekedési intézményrendszer átalakítására vonatkozó koncepciót. Az átalakítására azért is van szükség, mert a BKV közszolgáltatási szerződése 2012 tavaszán lejár, annak módosítás nélküli újramegkötésére pedig nincs lehetőség, mert az nem konform az EU-s jogszabályokkal, illetve a hálózat és a közutak fenntartásával kapcsolatos feladatokat a jelenlegi gazdasági és intézményi hátérrel nem lehet elvégezni. Az új koncepció lényege, hogy egységes, átlátható, ellenőrizhető finanszírozási elveket vezet be a közlekedésben, és lehetővé teszi a hatékonyabb forrásfelhasználást. A jövőben a főváros helyett a BKK láthatja el a tömegközlekedési közszolgáltatás megrendelői feladatait, és a BKK-hoz kerülhet a közútfenntartás. Az átalakítás érinti a BKV apportálását a BKK-ba, illetve a BKV buszágazatának jövőjét is. Az előterjesztés elfogadásával elvi döntést is hoztak a járműpark cseréjének elindítására, és felülvizsgálják az autóbusz-üzemeltetési modellt is.

Jövő nyárra megújulhat a belső Thököly út

21 igen, 10 nem szavazattal, két tartózkodás mellett döntöttek a városatyák arról, hogy a BKK készítse elő a Thököly út belső - Hernád utca és Dózsa György út között, alig négyszáz méteres - szakaszának felújítását. A Thököly út felújítása a 4-es metró építésének része volt, "költségvonzati okokból" azonban e szakasz felújítása kimaradt. A kivitelezés jövő tavasszal kezdődhet, 2012 nyarára fejeződhet be, és az előzetes kalkulációk szerint mintegy 300 millió forintba kerülne.

Folytatják a jelzőlámpa-áthangolási programot

Jövőre is folytatódhat a fővárosi jelzőlámpák áthangolásának programja - erről 24 igen szavazattal, tíz tartózkodás mellett döntött a közgyűlés. A fővárosi jelzőlámpa-rendszer jelentős átalakítására szorul, ennek érdekében Tarlós István főpolgármester elrendelése alapján a BKK és a FKF Zrt. Forgalomtechnikai Igazgatósága 2011 májusában intézkedési tervet dolgozott ki: idén összesen 20 nagy forgalmú útvonalon hangolják át a jelzőlámpákat, 17 csomópontban pedig megvizsgálják a jelzőlámpák megszüntetésének lehetőségét. Első ütemben a 20 nagy forgalmú útvonalból 6 esetében július végére megtörtént az új vezérlő programok beépítése. Második ütemben 14 útvonalszakaszt vizsgálnak meg, az összehangolás október végéig megtörténik. A program 2012-ben hasonló nagyságrendben folytatódhat.

Szigorúbban fogják ellenőrizni a teherforgalmi díjak befizetését

Szigorítják Budapesten a teherforgalmi díjak befizetésének ellenőrzését - György István, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes javaslatát 28 igen és 3 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A főváros 90 milliós többletforrást biztosít a Fővárosi Közterület-felügyeletnek, hogy növeljék az ellenőrzés hatékonyságát, kamerarendszert építsenek ki, és emeljék a büntetési tételeket is. György István megjegyezte, az objektív felelősség bevezetése a főváros számára nem előnyös, a pótdíj alapú bírságolásra pedig nincs jogi háttér. Az előterjesztés szerint azért van szükség az ellenőrzés szigorítására, mert az ebből adódó bevétel 16 százalékkal marad el a tervezett mértéktől. Befolyásolta a bevételkiesést az is, hogy a gazdasági válság súlyosan érintette az építőipart, a behajtási díjakat pedig főként ilyen cégek fizetik be. Megváltozott az ügymenet ideje, most már 6 órás ügyintézéssel is lehet kérni behajtási engedélyt, emiatt a korábbi többnapos behajtási kérelem helyett napi hozzájárulást adnak, amely olcsóbb. Az előterjesztésben György István azt írta, hogy az ellenőrzés alacsony hatékonysága is a bevételek elmaradásához vezethetett.

Elfogadták a BKV tavalyi beszámolóját

Elfogadta a közgyűlés a BKV 2010. évi konszolidált beszámolóját és üzleti jelentését 26 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett. A dokumentum szerint az eladott jegyek és bérletek alapján számított statisztikai utasszám1,3 milliárd utas és 5,1 milliárd kilométer. A BKV tavalyi üzemi eredménye 5,2 milliárd forint volt, amely 1,3 milliárd forinttal haladja meg a tervezettet. A közlekedési vállalat finanszírozási helyzete 2010-ben némileg javult, az államtól és a fővárostól kapott támogatnak köszönhetően.

Újabb pályázat a volt újpesti uszoda eladására

Ismét pályázaton próbálják meg értékesíteni a volt újpesti uszoda épületét - erről 18 igen, 12 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett döntött a közgyűlés. A nyilvános pályázaton legalább 330 millió forintos vételárat várnak. Az épület előcsarnokának falát díszítő két nagyméretű, Barcsay Jenő festő- és szobrászművész által készített színes mozaikképet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásainak megfelelően kibontják és áthelyezik.

Volt gyermekvédelmi ingatlanokat ad el a főváros

Nyolc, üresen álló ingatlant tesz forgalomképessé a főváros, amelyekben korábban gyermekvédelmi szakellátás működött – erről 18 igen, 4 nem és 11 tartózkodás mellett döntött a közgyűlés. Az érintett ingatlanok közül öt a XII. kerületben található, a legkisebb 2370, a legnagyobb 25.275 négyzetméter alapterületű, ezeken kívül egy 70 négyzetméteres VII. kerületi, egy 64 négyzetméteres X. kerületi és egy 61 négyzetméteres XV. kerületi lakás szerepel a határozatban. Az ingatlanok többsége teljes felújítást igényel. A nyolc ingatlan összértéke 2,9 milliárd forint.

Bérleti szerződést köt a főváros a színházaival

Bérleti szerződést köt színházaival a főváros, a teátrumok ezentúl nem használhatják ingyenesen az ingatlanokat. A főváros megszüntet ugyanis minden olyan ingyenes használatot, amely bevételt von el a költségvetésből. További szempont, hogy az állami támogatás egyik felosztási ismérve az önkormányzati saját támogatás, ezért a bérleti díj bevezetése, és annak támogatással való ellentételezése hitelesebben tükrözi a tényleges fővárosi hozzájárulást.

Az ingatlanok bérleti szerződései határozatlan időtartamra jönnének létre, felmondási idő kikötésével. A színházi társaságoknak mint leendő bérlőknek 3 havi bérleti díj + áfa összegnek megfelelő megszerzési díjat, valamint öt havi nettó bérleti díjnak megfelelő mértékű óvadékot is meg kell fizetniük december 31-ig, de ezek is szerepelnek a költségvetésben elfogadott színházaknak nyújtott támogatási összegben.

A közgyűlés a József Attila Színház esetében a szerződés tárgyát képező ingatlanok havi bérleti díját összesen 6.028.417, a Madách Színház esetében 19.669.767, a Mikroszkóp Színpad esetében 1.456.750, az Örkény István Színház számára 3.898.333, a Trafó Kortárs Művészetek Háza számára 186.142, a Szabad Tér Színház számára 1.586.708, a Centrál Színház számára 6.597.333, az Új Színház számára 4.007.250, a Thália Színház számára 11.360.900, a Budapest Bábszínház esetében 599.890, a Katona József Színház esetében 7.312.000, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház esetében 1.796.104, a Radnóti Miklós Színház esetében 2.339.083, a Vígszínház esetében 26.923.767 forint + áfa összegben határozta meg.

Csaknem 400 milliós támogatás a József Attila Színháznak

A József Attila Színház adósságállományának rendezésére, a felmentésekhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítására összesen 393 millió forintot utal át szeptember 20-ig a főváros a teátrumnak – erről a Fővárosi Közgyűlés 18 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett döntött. A döntésben szereplő 393 millió forintból 120 millió forint kamatmenetes kölcsön. A további 169 millió és a létszámleépítéshez kapcsolódó kiadásokra szánt 104 millió forintot pedig támogatásként bocsátja a színház rendelkezésre a fővárosi önkormányzat.

A Mikroszkóp Színpad pénzügyi helyzetének év végéig történő rendezésére 36 millió forint további támogatást biztosít a főváros a teátrumnak, amely még 25 előadást megtart december 31-ig. Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes a javaslat elfogadását megelőzően emlékeztetett arra, hogy a Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft. száz százalékos üzletrészére kiírt korábbi pályázatra nem volt jelentkező. Mint mondta, a teátrumot valószínűleg a Thália Színházhoz fogják csatolni.

Kijelölték a Római-parton az árvízvédelmi mű nyomvonalát

Döntött a közgyűlés a római-parti árvízvédelmi mű nyomvonalának kijelöléséről. A téma ismételt napirendre vételének indoka az volt, hogy a döntés megalapozását előkészítő tanulmányterv 2005-ben készült, az azóta eltelt időszakban a tervezési terület jelentősen megváltozott. Budapest árvízvédelmének leggyengébb láncszeme a Római parton, a Királyok útja – Nánási út vonalában húzódó magasság-, valamint keresztmetszet-hiányos árvízvédelmi mű. A nyomvonal meghatározásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy továbbra is sértetlenül megmaradjon a vízzel való természetes kapcsolat. Ennek érdekében a Pók utca – Mátyás király út közötti szakaszon a nyomvonalat úgy határozták meg, hogy az a jelenlegi partéltől a lehető legtávolabbra, a meglévő kerítések vonalának közelébe kerüljön, akár  annak árán is, hogy ezáltal telekszabályozások, kisajátítások válhatnak szükségessé.

Elfogadták a Széll Kálmán tér átépítési tervét

24 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés a Széll Kálmán tér fejlesztésének koncepciótervét. A terv a tér teljes városépítészeti és közlekedési megújítását tűzi ki célul, azonban a korábbi túlzó és irreális elemek felülvizsgálatával és korszerű városfejlesztési koncepció mentén.

Az első ütemben átalakítanák a tér gyalogosfelületeit, teljes körűen akadálymentesítenék a teret, megújítanák a mostani lerobbant és taszító városépítészeti arculatát, újjáépítenék az utcabútorokat. A városvezetés és az előkészítést koordináló Budapesti Közlekedési Központ szándéka a metróállomás úgynevezett legyezőépületének a kiváltása vagy teljes átépítése, az ahhoz kapcsolódó, alacsony színvonalú épületszárny bontásával. A mai útfelületek nagyrészt megmaradnának, a Margit körút Széll Kálmán tér menti szakaszán középső elválasztó zöld sáv létesülne. A villamos hurokvágányt elbontanák, a Várfok utcát mozgólépcső és lift segítségével válna akadálymentesen elérhetővé.

A tervezés és a kivitelezés első üteme várhatóan 3-5 milliárd forintba kerülne, uniós forrásokat is felhasználva. A kivitelezés várhatóan 2014-re fejeződne be.

Gyalogosbarát lesz a körtér környéke

Egyhangúlag döntöttek a városatyák a Fehérvári út belső szakaszának forgalomtechnikai átalakításáról. A Móricz Zsigmond körtérnél a Fehérvári út felőli áthaladás a téren megszűnik, a körtéren gyalogos-kerékpáros zónát alakítanának ki, a piac és a bevásárlóközpont zónájához csatlakozva. E változat megvalósítása mintegy 400-450 millió forint többletköltséggel jár.

2015 után érheti el a 42-es villamos a Gloriett-telepet

Egyhangúlag döntött a közgyűlés a 42-es villamos vonalának meghosszabbításáról. A jelenlegi Tulipán utcai végállomás közbenső megállóvá épül át, majd az új vonalszakasz a lajosmizsei vasútvonalat aluljárón keresztezve jut el a Gloriett lakótelepig, a Puskás Ferenc utca (Új temető utca) – Csapó utca – Barta Lajos utca – Kinizsi utca – Margó Tivadar utca nyomvonalon. A  vonalat 2,7 kilométerrel hosszabbítják meg. A beruházás következő lépése a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése és a hiányzó engedélyezési tervek elkészítése lesz. Az előkészítési projekt reálisan 2015-ig fejezhető be, a megvalósítási projekt lezárása várhatóan 2015 utánra tolódik.

 Csúszik több közlekedésfejlesztési projekt határideje

Több közlekedésfejlesztési projektnek is csúszik a határideje előre nem látható okok miatt. A képviselők Hutiray Gyula városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes javaslatát 29 igen és 2 tartózkodás mellett szavazták meg. Ennek megfelelően változik a Mészáros utcai és a Pesti úti buszsáv, valamint a nagykörúti villamosok előnyben részesítési programjának kivitelezése.

A Mészáros utcai buszsáv beruházásánál az első közbeszerzési eljárás eredménytelen volt, ezért újat kell kiírni, emiatt a projekt határideje október 15-re módosul. A munkákat napokon belül elkezdik Budapest I. kerületében. A megkötött szerződés szerint az első határidő 2010. augusztus 31. volt.

A XVII. kerületi Pesti úton egy kapcsolódó beruházás miatt csúszik a kivitelezés megkezdése, az útépítés nem valósítható meg mindaddig, amíg a kerületi önkormányzat nem építi meg a csapadékcsatornát. Ennek munkálatai folyamatban vannak. A projekt kezdési időpontjának 2012. március 20-ra, véghatáridejének 2012. október 15-re történő módosításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az első tervek szerint a Pesti úti buszsávot 2011. június 30-án adták volna át.

Szobrot állítanak Budafokon Klauzál Gábornak

Egész alakos szobrot állítanak Klauzál Gábornak; az 1848-as első felelős magyar kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri tisztségét betöltő politikusról készült alkotást a XXII. kerületben állítják fel. A szobrot Benedek György szobrászművész készítheti el, aki meghívásos pályázaton nyerte el a lehetőséget. A kompozíció létrehozása 7,5 millió forintba kerül, ebből 5 millió forintot a XXII. kerületi önkormányzat áll, a főváros egymilliós támogatást ad. A Móricz Zsigmond körtérre pedig visszakerül a névadó író 2004-ben készült szobra, amelyet három éve a metróépítás miatt ideiglenesen elbontották. A Halas fiú című, 1961-ben felállított szobor pedig a XI. kerületi Ulászló utcából költözhet a Feneketlen-tó környékére.

A közgyűlés szeptemberre halasztotta annak az LMP-s javaslatnak a tárgyalását, miszerint közterületet nevezzenek el Budapesten Bibó Istvánról (1911-1979), akit a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodójaként tartanak számon.

budapest.hu