Három fiatal meghalt, három pedig megsérült, mikor kocsijuk a posta egy teherautójával karambolozott csütörtökön kora hajnalban a Lágymányosi hídon. A fiatalok a kocsijukkal a budai oldalon a menetiránnyal szemben hajtottak fel a hídra.

Molnár Péter, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság szóvivője elmondta, hogy a budai oldalon egy autó a menetiránnyal szemben hajtott fel a Lágymányosi hídra a rakpartról és ott egy teherautóval karambolozott.

A kocsiban hatan ültek, két fiatal lány és egy fiatalember meghalt a balesetben. A kocsi három másik utasa - három, szintén fiatal fiú - megsérültek, egyikük életveszélyesen, ketten súlyosan. A sérültek részben beszorultak a roncsba, a tűzoltóknak az autó két ajtaját le kellett vágniuk, hogy kiszabadítsák őket.

(MTV)

Íme a tévétudósítás (A TV2 riportja)

Mint ismert, csütörtökön éjjel egy Ford Fiesta szemből hajtott fel a Lágymányosi hídra, ahol egy kisteherautóval ütközött. A balesetben három fiatal életét vesztette.   Borzalmas tragédia. A baleset után egyből elkezdődött a találgatás, hogy hogyan is történhetett. Sokan leegyszerűsítik a balesetet, és a csomópontra fogják a dolgot. Ezt még meg is erősítik olvasói levelekkel, akik bizonygatják, hogy bizony az a csomópont rossz. De felvetődik a kérdés, hogyha egy 16 éve változatlan (ez miért lenne baj?) csomópontban nem történt baleset – bár ama bizonyos nagyon olvasott internetes újságnak írók szerint sokan behajtottak szemből a felhajtóba – baleset mégsem történt. Véletlen lenne, hogy egy elvileg rosszul megépített csomópontban 16 éven keresztül egy baleset sem történt? Szerintem nem.

(varos.blogter.hu)

Elvileg három irányból lehet hibázni a csomópontnál.

Ebből egy az, amelyik neccesebb, ez pedig a Budai alsó rakpart felől. Ott valóban nincs semmilyen előrejelző tábla, hogy merre is kell menni, hogy valaki felhajtson a Lágymányosi hídra.

De a Pázmány Péter sétány felől igen. (annak ellenére, hogy egy említett cikk videó mellékletében pont a zöld előrejelző tábla mellett elhaladó „újságíró” azt mondja, hogy nem mutatja semmi, hogy hogyan lehet feljutni a hídra). (az újságírók felelőssége/ befolyásolni akarása mindig fennáll)

A híd lehajtójánál lévő lámpánál van egy "Kötelező haladási irány"-t jelző tábla. Ez szerintem elég egyértelmű jelzés, hogy ott csak egyenesen lehet továbbmenni. Bár szintén a már említett cikkben hiányolják, hogy miért nincs egy jobbra kanyarodást tiltó tábla is. Bár szintén eme nagyon olvasott internetes egy korábbi cikkében pont azt írta, hogy túl sok a tábla…

Szóval szerény véleményem szerint a Pázmány Péter sétány irányából aki hibázik, az nagyon benéz valamit. Írhatnám azt is, hogy az ilyen ne üljön autóba. Mert tény, hogy lehet hibázni, elvéteni felhajtót, vagy behajtást, de azért aki ismeri azt a kereszteződést, ott annyira kis ívben kell kanyarodni, amit még a magyar építők, és forgalmat szervezők sem képesek kiépíteni.

A harmadik irányt már nem is említem, mert onnan szintén tilos balra kanyarodni – és eleve túl van a Dombóvári úti felhajtón. De térjünk vissza az ominózus kereszteződéshez. Tény, hogy egy darab "Behajtani tilos" tábla volt, amelyik figyelmeztetett arra, hogy oda nem lehet behajtani. Most már kettő van, mert az út másik felére is felraktak egyet. De vajon ha telerakunk egy kereszteződést "Behajtani tilos" táblával, vajon megakadályoz bárkit abban, hogy oda behajtson – elvonatkoztatva ettől a kereszteződéstől? A válasz határozott nem!

Mert a magyar közlekedő elég kreatívan kezeli a KRESZ-t. Épp ma az Ajtósi Dürer sor – Hermina kereszteződésnél hajtott át a járdán keresztül egy autó, mivel a Herminát egyirányúsították az Ajtósi felé. Tehát magyar közlekedő előtt nincs akadály – és ez minden járműkategóriára vonatkozik. Tehát lehet nyolc tábla is egy kereszteződésben, lehet "Balra kanyarodni tilos" tábla, záróvonal, ez cseppet sem fogja zavarni a közlekedőt, hogy ott márpedig bekanyarodjon. Lásd a Károly körutat például, ahol a Bajcsy felé vezető oldalról nem lehetne balra kanyarodni három helyen. Ehhez képest én nem tudok úgy arra menni, hogy legalább egy autós ne kanyarodna be.

De menjünk tovább. Tény, hogy Budapesten az útburkolati jelek – hogy finoman fogalmazzak – kívánnivalót hagynak maguk után. Az is tény, hogy eső esetén Budapest nagy részén nem is látni, hogy hol vannak a sávok. Így mondhatjuk azt, hogyha a lehajtóban látszódtak volna a felfestések, akkor lehet, hogy észreveszi a fiú, hogy rossz felé megy (a táblák látszódtak). De felvet még egy problémát ez a baleset. Ez pedig a jogosítvány megszerzése.

Vajon tényleg jó dolog-e, hogy Magyarországon 18 (17 év, "B" járműkategóriára!) évesen jogosítványt szerző akár egy órával a jogsi birtokosaként már be is pattanhat egy autóba, és azt vezetheti minden felügyelet nélkül? Mert elvileg próbajogosítványt kap csak a fiatal, de ez csak jelzés értékű, mivel igazából semmi korlátozás nincs. Más országokban ilyen korú fiatal nem is vezethet egyedül autót, hanem egy tapasztalt vezető felügyelete mellett ülhet csak a kormány mögé. De vannak olyan országok is, ahol nem szállíthat utast. Úgyhogy úgy gondolom, hogy itthon is el kéne azon gondolkodni, hogy szigorítsák ezt a szabály(oka)t.

Bár tudom, hogy nálunk nagyobb a demokrácia, mint az Egyesült Államokban, vagy Angliában, vagy Franciaországban, így bizonyára sokan elkezdenének kiabálni, hogy ez az emberi jogok, meg blablabla korlátozása. Én meg azt mondom, hogyha ezzel évente egy fiatal életét legalább meg lehet menteni, akkor igenis jöjjön a szigorítás. És eljutottunk az oktatásig. Mert ugye azt mindenki tudja, hogy ott is nagyon nagy hiányosságok vannak:

"- Mind addig amíg a fiatalok körében a kivagyiság, a járművezetés oktatás terén - elég sok autós iskolában - pedig vizsgára felkészítés és nem a valódi jármű kezelés, megfelelő technikai fogások elsajátítása lesz a fő cél, addig ne várjunk érdemi változást a közlekedés minőségében."

Úgyhogy úgy gondolom, hogy leegyszerűsíteni ezt a balesetet arra, hogy rossz a csomópont elég nagy balgaság (pedig a blogban elég erősen ez az egyik húzótéma). De talán ez a baleset sok Illetékes figyelmét felhívja arra, hogy bizony sok területen kéne változtatni.

Végül még egyszer a sofőrről. Azt hiszem neki elég nagy büntetés, hogy 18 évesen egy ilyen tragédia okozója, és szenvedő alanya lett. Neki az a legnagyobb büntetés, hogy élete hátralévő 70-80 évét úgy kell leélnie, hogy három ember halt meg mellette. ... Ami már akkor elkezdődött, amikor egy autóba hatan ültek be …

------------------------------------------------------------------------------------------------------

"Számtalanszor látni, tapasztalni, hogy nem kevesen vannak akik az alapvető közúti jelzésekkel nincsenek tisztában. Vagy mégis, de magasan tesznek rá, mit is jelent az adott nyíl, tábla, vagy netán sorompó az adott kereszteződésben vagy útszakaszon. S sajnos megint azt olvasom Mátyási által is említett megjelent cikkben, hogy mindenki hibás. Legkevésbé az az ember, akinek alapvetően tudomása kellett volna lennie minimum 3 olyan jelzés értelméről, amiről szerintem nem vett tudomást.
S még ha jól emlékszem a "miért nem voltak ott rendőrök" még szóba sem került. Persze, mint az óvodában, ha nincs ott az óvonéni, akkor rosszalkodhatunk."

"Nagyjából igazat adok neked, de azért a direkt szabálytalankodókat nem említeném egy lapon a tévedő, bénázókkal."

Válasz komment erre:

"Ha valakinek egy behajtani tilos, egy kötelező haladási irány tábla nem tűnik fel, nem tudja értelmezni, annak kétségbe vonom az adott közlekedésre való felkészültségét.

"Sokszor emlegetett utcánkba kézben tartott telefonálva behajtott tavaly egy hölgy szembe ahogy kell. Észlelte a behajtani tilos jelzést ennek ellenére a legnagyobb természetességgel gurigázott be. A következő magyarázatokat adta:

- Nem itt lakok.
- Feltűnt a behajtani tilos, de félre álltam, hogy ne akadályozzam a többi közlekedő járművet.
- Karácsony van, nem?
- Húgomé az autó.
- Korrigáltam nem? (azzal, hogy az utca közepén megfordult)."

"Matyi, van jobbra kanyarodást tiltó tábla. A kék alapon egyenes fehér nyíl tiltja a kanyarodást. Mert a jelentése: "Kötelező haladási irány". Aki ezt nem tudja és van jogosítványa, attól azonnali hatállyal azt be kell vonni és szigorított vizsgára küldeni! A 18 éves vezető pedig nem 90, hanem 100%-ban hibás. Két tiltó táblát lépett át figyelmetlenül és 6 embert ültetett az 5 személyre vizsgáztatott autóba. Mikor lenne szerinted 100%-ban hibás?

Sajnos a felügyeletes próbajogsi nem megoldás. Mert kinek jó az, vagy inkább másként, hogyan ellenőrizhető, hogy 2-3-8 évig egy métert sem vezetett valaki és utána ül be? Számos ismerősöm van (egyetemről kikerült új alkalmazottak), aki 18 évesen megszerezte a jogsit, az egyetem alatt sose vezetett és jelentkezik a céghez szolgálati autóval közlekedni. Most már küldöm egyből tanpályára, mert volt olyan, aki a kapun kikanyarodtában elvitte a kapuvasat. Olyan is volt, aki négyszer törte össze az első 500 méteren(!!!) a kocsit. Ezek persze extrémitások 10 év távlatából, de sorozatban vannak olyanok, akik lenézve keresik a sebességet, hogy mást ne is említsek. Szóval inkább fizetjük a Ringet, hadd pörögjenek. Más osztályon van olyan autóvezető, aki 20 perc alatt áll ki a mélygarázsból. Néha viszi a sorompó lábát.

Döbbenet, kik vezetnek.

Csak egy sokkal hosszabb, több lépcsős vizsgarendszerű gyakorlat jelenthetne legalább részben megoldást. Tehát pl. gyakvizsga után próbajogsi, fél év után megint vizsga, további fél év után megint és fenntartom, kreszvizsga mindenkinek 5 évente. Gyönyörű program a vizsgaprogra, simán otthonról is meg lehetne oldani online, még csak helységet sem kellene az esetek nagy részében biztosítani. Ember bejelentkezik, mint az adóív kitöltésénél is, letesztel, ha sikerült kap igazolást, ha nem, leadja a jogsit, órákat vesz, vizsgázik, stb.

Őrület nézni a közlekedési kommenteket sokszor a neten - és aki netet használ, az még az írástudó. MI lehet azokkal, akik beszélni sem tudnak?!"

Blogom előbbi része Mátyási György blogjának és annak hozzászólásai alapján készült, némileg átszerkesztve - mondanivalóját tekintve nem.

Az Origo.hu Pásthy Imre, a Fővárosi Önkormányzat forgalomtechnikai alosztályának vezetőjét kérdezte a "megoldásokról" általában

A lehajtó, ahol csütörtök hajnalban felkanyarodtak a fiatalok

"Mindig arra gondolok az ilyen eseteknél, hogy megtettünk-e mindent? Mi az, amit esetleg lehetett volna még tenni?" - ezt mondta Pásthy Imre, a Fővárosi Önkormányzat forgalomtechnikai alosztályának vezetője, akit a három jászberényi fiatal halálával végződő balesetről kérdeztünk.

Lehet-e forgalomtechnikai eszközökkel akadályozni, hogy egy autós a forgalommal szemben hajtson fel egy hídra, vagy éppen egy autópályára, azt válaszolta: a felhajtó geometriai kialakítása és a táblázás a legfontosabb lehetőség erre.

"Zavaró lehet a túltáblázás"

"Az ívnek természetesnek kell lenni, és logikusan kell kanyarodnia, ami alatt azt értem, hogy a hídra vagy autópályára érkezéskor gyorsítania kell a járművet. Ezeket így kell kialakítani. Ha viszont valaki a menetiránnyal szemben hajt erre, akkor annak éreznie kell a geometriából, hogy valami nagyon nem stimmel" - fogalmazott a budapesti táblakihelyezésekért felelős alosztály-vezető.

Ebben a kereszteződésben kanyarodtak balra az útburkolati jelek és táblák ellenére

Szerinte a közlekedési tábláknak egyértelműnek, jól láthatónak kell lennie, de a túltáblázás rossz, mert könnyen összezavarhatja a gyakorlatlan vezetőket, pláne azokat, akik először járnak egy bonyolultabb kereszteződésben, állítja Pásthy. Mint megírtuk, a Lágymányosi hídra felhajtó úton mindkét irányból több behajtani tilos és kötelező haladási irányt jelző tábla található, a lehajtóra pedig nyolc darab kétméteres, lefelé mutató nyilat festettek.

"Lehetetlen a több ezer felhajtót felszerelni"

Jogilag és forgalomtechnikailag is rendben van a lágymányosi kereszteződés Szele András, a Közlekedéstudomány Intézet közlekedésszervezési és hálózatfejlesztési tagozatának vezető-helyettese szerint. Úgy véli, egyszerű, de drága technikákkal lehetne még jobban figyelmeztetni a véletlenül menetiránnyal szemben haladókat, például nagyméretű LED-es villogókkal, amelyek a helyes irányt mutatják.

Csakhogy "lehetetlen a hazai több ezer autópálya és híd felhajtóját felszerelni, annyiba kerülne. Még drágább, ha kamera figyeli a bonyolultabb csomópontokat, amelynek a jelére akkor jelez a villogó, ha valaki rossz irányba fordul. Ez nagyon komoly pénzkiadás, ezt nem lehet így megoldani" - állítja Szele. Szerinte oda lehetne esetleg telepíteni ilyen rendszert, ahol több azonos típusú baleset történik. A Lágymányosi hídon ez volt az első, és máshol is ritkán történik hasonló.

2010. január 10. Egy 86 éves férfi a menetiránnyal szemben hajtott fel az M5-ös autópályára Kecskemét környékén, majd összeütközött egy teherautóval. A Lada sofőrje életét vesztette

Szele úgy véli, két dolog segíthet a menetiránnyal szembekerülés megelőzésében, de nem a megakadályozásában. Még inkább úgy kell tervezni a kereszteződéseket, hogy "azok szinte vezessék, irányítsák a sofőrt", másrészt "azt a vezetésfilozófiai gondolatot átültetni a gyakorlatba már az oktatásnál, miszerint nem amiatt tartom be a KRESZ-t, hogy ne büntessen meg a rendőr, hanem azért, mert az úgy biztonságos".

"Képzési hiba okozta a balesetet"

A tanulóvezetők színvonalasabb oktatását a cikkünket kommentelők is felvetették. Leginkább arra hivatkoztak, hogy a hídon tragédiát okozó autót egy 18 éves, tehát viszonylag friss jogosítványos sofőr vezette, akinek feltehetően nem volt helyismerete. Az egyik ötlet szerint úgy lehetne elejét venni az ilyen baleseteknek, ha jogszabály kötelezné a tanulókat adott órányi budapesti vezetésre (ami több pénzbe kerül ... de megéri - azaz: nem mindegy, hogy meiyik képzőszervnél).

Az M0-s és az M5-ös autópálya csomópontja a Pest megyei Gyál határában

"Ez nonszensz, képtelenség. A vezetői engedélyt nem városra adják ki" - reagált erre Rubik Pál, a Gépjárművezető-képző Szakoktatók Független Szakszervezetének alelnöke. Ő "képzési hibának, és ebből fakadó gyakorlathiánynak" nevezte a lágymányosi baleset okát. Súlyos problémák vannak szerinte a járművezető-oktatásban, amelyben egyre kisebb a szerepe a gyakorlati képzésnek, "a közlekedésben élésnek", miközben "a Nemzeti Közlekedési Hatóság is nyomja az e-learninget".

Az évtizedek óta oktató Rubik állítja, régóta se pénz, se idő nincs az alapos gyakorlati képzésre, egyre inkább a KRESZ bemagolására helyeződik a hangsúly. "De problémás a másik oldal is. A tanulók előtt csak két cél lebeg: minél olcsóbban és minél gyorsabban megszerezni a jogosítványt, márpedig minél kevesebbet költ valaki, annál kevesebb órát vezet majd"- fogalmaz az oktató.
------------------------------------------------------------------------------------------------------

A forgalommal szemben történő behajtás három lehetséges iránya

"Ez a behajtani tilos tábla éjjel világít, de viszonylag magasan van, és nincs a széles úttest túlsó oldalán megismételve, a nyilak pedig kissé kopottak"

"A lehajtó az alsó rakpart felől. A belső sávtól szaggatott vonal indul a lehajtó irányába, de ez a hídról érkezőknek szól"

(fotók: Papp Tibor, képek aláírása: TotalCar - TotalCar.hu)

Véleményem szerint abban a sávban (a lehajtón) ahova behajtottak, látszódtak az útburkolati jelek visszafelé mutató nyilak formájában illetőleg bármilyen hídra - ha alóla hajtunk fel rá - "általában" a híd bal oldalán kell felhajtani, (vagyis először túl kell menni a hídon), ellenkező esetben a menetirány szerinti bal oldalra érkezik meg a járművezető és értelmezhetetlennek is tűnik az, ha oly módon hajtunk fel egy hídra, mint a balesetben, hogyan lehet(ne) átjutni a menetirány szerinti jobb (túl) oldalra ... bár egy lehajtó esetén jelzőlámpákkal és kanyarodósávval ez megoldható ... jut eszembe mégis, azonban emlékeimben hiába keresek rá példát.

Gyakorlottság:

Sárváron, ismerőseimnél és a városban sem tapasztaltam vezetési gyakorlatlanságot - nem igényelték a budapesti vezetést, Tatabányán viszont egy  szemben közlekedő sofőr nagyon megijedt a kikerülési manőveremtől, meg is állt, pedig csak egy álló járművet kerültem ki és ő még minimum 50 méterre volt.

Jelzések:

Szlovéniában járva nekem nagyon megtetszettek a hatalmas méretű - sokszor az itthoninál majdhogynem kétszer nagyobb - jelzőtáblák, melyek a lakott területen kívül alacsonyabbra is voltak kihelyezve, szinte kiszúrták a közlekedő szemét., nem lehetett elvéteni a jelzőtábla mondanivalóját! Magyarországon - mindenhol a világon - szabványok szabályozzák a méretet és főként a magasságban történő kihelyezést: magasabbra, alacsonyabbra nem helyezhetnek ki táblát, mint ahogy azt a magyar szabvány előírja. Lakott területen "szép is lenne" alacsonyan egy tábla ... éppen elég a  BKV buszok visszapillantója elől elugrálni.

(forrás: város.blogter.hu, origo.hu, totalcar.hu, tv2.hu)