2011. március 12.

Miért javasolja az IMF a magyar kormánynak a vasút támogatásának leépítését, miközben – a vele szoros kapcsolatban lévő Világbankkal ellentétben – nem kifogásolja az autópálya-építésekre fordított ezermilliárdokat? Miért ajánlja a közösségi közlekedésnek nyújtott hozzájárulások jelentős csökkentését, miközben az Európai Bizottság és az Európai Parlament épp ennek a közlekedési módnak a fokozott támogatását sürgeti a súlyos közlekedési és környezetvédelmi problémák megoldására? Miért javasol az IMF bércsökkentést a közszférában, miközben az oktatás színvonala egyre romlik, az egészségügy az összeomlás szélén áll, a hatóságok pedig már képtelenek elvégezni a lakosság biztonságát szolgáló feladataikat? Miért nem a környezetvédelmi és nemzetgazdasági szempontból egyaránt káros, évi ezermilliárd forint nagyságrendű támogatások felszámolását szorgalmazza az IMF az államháztartás rendbetételére?

Többek között ezekre a kérdésekre szeretett volna választ kapni a Levegő Munkacsoport az IMF magyarországi képviselőjétől, Irina Ivasenkótól február elején. Az IMF irodája akkor azt kérte, hogy a Levegő Munkacsoport előzetesen küldje el a kérdéseit írásban angol nyelven. Ez február 15-én megtörtént. Március 9-én Irina Ivasenko egy háttérbeszélgetésre fogadta a Levegő Munkacsoport képviselőit, Lukács András elnököt és Kiss Károlyt, a Szakértői Testület elnökét. A 40 perces beszélgetés végén Ivasenko megerősítette, amit már előzetesen a Levegő Munkacsoport tudomására hozott: a részéről elhangozottakból semmi nem hozható nyilvánosságra, de amennyiben ez az álláspontja megváltozik, azt március 11-éig közli. Mivel ilyen közlésre nem került sor, a Levegő Munkacsoport sajnos ma csak a kérdéseit teheti közzé.

A Levegő Munkacsoport kérdései magyar és angol nyelven itt olvashatók:
http://www.levego.hu/sites/default/files/kerdesek_magyarul_es_angolul_az_imf-hez.pdf

Vagy itt:

A Levegő Munkacsoport kérdései Irina Ivasenkóhoz, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselőjéhez
(2011. február 15.)

A Levegő Munkacsoport magyar környezetvédő civil szervezetek országos szövetsége. Egyik fő tevékenysége a magyar állami költségvetés és adórendszer folyamatos értékelése és javaslatok kidolgozására a javítására. Külföldi partnereivel együtt hosszú évek óta figyelemmel kíséri az IMF tevékenységét is.

A napokban olvashattuk az IMF legfrissebb Jelentését Magyarországról (a továbbiakban: a Jelentés). Teljes mértékben egyetértünk a Jelentés számos megállapításával, így például azzal, hogy a magas államadósság, a pénzügyi rendszer függősége a külső forrásoktól és az árfolyamváltozásoknak való jelentős kitettsége komoly aggodalomra ad okot. Ugyanakkor igencsak megkérdőjelezhetőnek tartjuk a Jelentés főbb javaslatainak egy részét (amelyek egyébként nagyrészt az IMF korábbi javaslatait ismétlik meg).

Levegő Munkacsoport: Az első kérdéseink a közlekedéssel kapcsolatosak. A Jelentés a közösségi közlekedési vállalatok átalakítását javasolja. A Jelentés szerint ennek eredményeképpen a költségvetés a GDP egy százalékának megfelelő összeget takaríthat meg.

Ez azonban gyakorlatilag a tömegközlekedésnek nyújtott állami támogatás teljes megszüntetését jelenti. Ezek a közvetlen támogatások részei az állami költségvetésnek, ezért mindenki számára láthatóak. Ugyanakkor hatalmas közvetett (rejtett) támogatásokban is részesül a közlekedés. A személygépkocsi- és teherautó-forgalomnak nyújtott közvetett támogatások sokkal nagyobbak, mint a tömegközlekedésnek adott közvetlen támogatás, egy tanulmány1 szerint az előbbiek elérhetik a GDP 10 százalékát is. Miért hallgat az IMF egy olyan közlekedési támogatásról, amely tízszer akkora, mint a tömegközlekedés támogatása, miközben az utóbbi felszámolását szorgalmazza a magyar kormánynak?

Irina Ivasenko:

Levegő Munkacsoport: Miután elkészült egy átfogó tanulmány a magyarországi közlekedési beruházásokról, az 1990-es évek közepén a Világbank arra a következtetésre jutott, hogy léteznek sokkal kifizetődőbb módjai a közpénzek elköltésének, mint az autópálya-építések finanszírozása. Ennek eredményeként a Világbank nem nyújtott több kölcsönt ilyen célra.

Miként lehetséges, hogy az IMF, amely közeli kapcsolatban van a Világbankkal, a vasútnak adott állami támogatás csökkentését javasolja, és egyáltalán nem bírálja azt, hogy a magyar kormány az elmúlt évtizedben hatalmas összegeket költött autópálya-építésekre (sokkal többet, mint a vasút felújítására), és ezt a költekezést most is folytatni tervezi?

Irina Ivasenko:

Levegő Munkacsoport: Az állami hozzájárulás megszüntetése nyilvánvalóan a közösségi közlekedés összeomlásához vezet. Budapesten és környékén, amely az ország bruttó hazai termékének, a GDP-nek mintegy 40 százalékát adja, ez megbénítaná a gazdasági életet.
Miként javasolja az IMF kezelni ezt a problémát?

Irina Ivasenko:
____________________________________________________________________ ¹ - A közúti és vasúti közlekedés társadalmi mérlege Magyarországon, Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kht. (KTI), Budapest, 2010,

http://www.kti.hu/uploads/2010/Tarsmerleg-egyeztetesivalt.pdf

Levegő Munkacsoport: Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) megbízásából készült tanulmány szerint évente 16 000 ember fog idő előtt meghalni Magyarországon, ha marad a részecskeszennyezés (PM10) jelenlegi szintje. Az ebből fakadó megbetegedések száma meghaladhatja az évi egymilliót. A PM10 fő forrása a közlekedés. Az EEA, az Európai Bizottság és az Európai Parlament is azt ajánlja, hogy javítsuk a közösségi közlekedési és vasúti szolgáltatásokat ezen szennyezés csökkentésére. Az IMF készített-e számításokat arról, hogy mekkora veszteség éri a magyar gazdaságot és az állami költségvetést az említett halálesetek és megbetegedések miatt, ha ezeket az intézkedéseket Magyarország nem hajtja végre, illetve ha megvalósul az IMF javaslata a tömegközlekedés és a vasút támogatásának megszüntetésére?

Irina Ivasenko:

Levegő Munkacsoport: A következő kérdéseink az IMF azon javaslatára vonatkoznak, amely szerint „racionalizálni kell a béreket a közszférában”. A Jelentés szerint ezzel az intézkedéssel az állami költségvetés a GDP egy százalékának megfelelő összeget takarítana meg. Amint azt megtudhatjuk egy másik IMF-kiadványból ⁽²⁾ (amelyben az IMF konkrét ajánlásokat tesz a magyar kormány intézkedéseire), ez igen jelentős bércsökkenést eredményezne a közszférában. A Magyar Európai Üzleti Tanács 2010. évi jelentése a következőket állapítja meg: „Az HEBC az emberi erőforrások tekintetében is ugyanazt tapasztalja, mint néhány más területen; az ország korábbi versenyelőnye olvadni látszik. ...

Magyarországon visszatérő probléma a tanárok rendkívül alacsony anyagi és erkölcsi megbecsülése. A kevéssé keresett és kedvelt képzési szakok között szerepel, és a már végzett tanárok közül is csak kevesen választják élethivatásul az oktatói pályát. A magyar pedagógustársadalom elöregedett, az utánpótlás többek között az említett okok miatt sem megoldott.” Ami az egészségügyet illeti, az utóbbi években minden évben nagyjából annyi orvos hagyta el Magyarországot, mint amennyit kibocsátottak az egyetemek. A magyar egészségügyi rendszer az összeomlás szélén áll. Az alacsony bérek és a megfelelő személyi feltételek hiánya a hatóságoknál a katasztrófák és botrányok egyik fő oka. Ezeknek a legmegrázóbb, de korántsem egyetlen példája a vörösiszap-ömlés volt. Az IMF miként képzeli el Magyarország gazdaságának fejlődését alulképzett, beteg emberekkel, akiket rendszeresen katasztrófák sújtanak?

Irina Ivasenko:

Levegő Munkacsoport: A Világbank egyik jelentős tanulmánya ⁽³⁾ szerint minden ország gazdagságának túlnyomó részét az eszmei tőke alkotja. Továbbá az eszmei tőke aránya általában annál magasabb, minél gazdagabb egy ország. Az eszmei tőke az emberi tőkéből, valamint a formális és informális intézmények minőségéből áll. ⁽⁴⁾ Ezeket viszont mindenekelőtt a közszféra állítja elő. Elfogadja-e az IMF a Világbank hivatkozott tanulmányának a következtetéséit? Ha igen, akkor miért tesz olyan javaslatokat, amelyek megvalósításával jelentősen csökkenne Magyarországon az eszmei tőke?
____________________________________________________________________ ² - Hungary: Short-term Expenditure Rationalization: Public Sector Wage Bill and Social Benefits, IMF Fiscal Affairs Department, August 2010
³ - Where is the Wealth of Nations? Measuring Capital for the 21st Century. The World Bank, Washington, D.C., 2006,

http://siteresources.worldbank.org/INTEEI/214578-1110886258964/20748034/All.pdf
⁴ - A Világbank tanulmánya szerint az eszmei tőkét a munkaerő képzettsége és egészségi állapota, a jogbiztonság, az elszámoltathatóság, a politikai stabilitás, az erőszakmentesség, a hatékony kormányzati működés, a szabályozás és ellenőrzés minősége, valamint a korrupciómentesség alkotja.

Irina Ivasenko:

Levegő Munkacsoport: Amint említettük, a Levegő Munkacsoport egyetért az IMF fő céljaival Magyarország tekintetében: csökkenteni kell az államadósságot és az államháztartás függőségét a külső forrásoktól, valamint megszüntetni az árfolyamváltozások miatti kockázatokat. Ugyanakkor úgy tűnik számunkra, hogy az IMF által javasolt gyógymódok csak súlyosbítják a betegséget.

Miért nem fontol meg az IMF más lehetőségeket?

Már említettük a közúti közlekedésnek nyújtott hatalmas támogatások leépítésének lehetőségét. Más támogatások is igen magasak, így például 2010-ben a multinacionális cégeknek nyújtott adókedvezmények és egyéb támogatások összege elérte a GDP 2,4 százalékát. A GDP és a GNI (az itthon felhasznált jövedelem) közötti különbség meghaladja a GDP 5 százalékát, ami magasabb, mint bármely más uniós országban. A fosszilis energiáknak nyújtott támogatások a GDP néhány százalékának megfelelő mértéket tesznek ki. Az adócsalások és a korrupció is torzítják az árakat és alacsony gazdasági teljesítményt eredményeznek, ugyanakkor már számos javaslat született, amelyek megvalósításával ezek a jelenségek számottevő mértékben visszaszoríthatók. Miért nem foglalkozik az IMF mindezen lehetőségekkel, amelyek révén megoldhatók Magyarország pénzügyi problémái és ugyanakkor élénkülne a gazdaság anélkül, hogy tönkremennének a közszolgáltatások és a környezet?

Irina Ivasenko:

(forrás: Levegő Munkacsoport)

Kapcsolódó tartalom

* Az IMF a Wikipedia-n

* Az IMF az MNB oldalán

* "IMF" keresési találatok az MNB portálon

* "Nemzetközi Valutaalap" keresési találatok az MNB portálon

* Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) honlapja

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az IMF-ről