Elromlott a telefonod? Zajos a porszívód? Levált a cipőd talpa? – Ne dobd ki! | 2025. október 18.

Minden év októberének harmadik szombatjára, idén október 18-ra esik az International Repair Day, vagyis a Nemzetközi Javítás Napja. A kezdeményezés célja, hogy világszerte ráirányítsa a figyelmet a tárgyaink élettartamának meghosszabbítására. A nap szimbolikus üzenete egyértelmű: a javítás nem csupán technikai feladat, hanem környezettudatos és közösségépítő cselekedet.

Ezért a Tudatos Vásárlók Egyesülete arra hív mindenkit, hogy ezzel a szemlélettel nézzen körül a környezetében: mi az, aminek adható még egy esély javítás által?

https://tudatosvasarlo.hu/javittatas-vilagnapja-ido-elotti-elavulas-tippek/

Régen természetes volt, hogy a meghibásodott tárgyakat megjavíttatták vagy akár saját kezűleg is helyrehozták az emberek, ma azonban sokszor inkább újat veszünk – mert gyorsabb, könnyebb, vagy mert a gyártó eleve úgy tervezte a készüléket, hogy ne is lehessen megjavítani.

A javítás mára a fenntarthatóság egyik kulcsa lett. A javításhoz való jogról szóló irányelv (Right to Repair) 2024-ben lépett életbe az Európai Unióban. Ez előírja, hogy uniós állampolgárként jogunk van a hibás termékek könnyebb, olcsóbb és gyorsabb módon történő javításához. Az irányelv 2024. július 30-án lépett hatályba, a tagállamoknak 2026. július 31-től kell alkalmazniuk. Éljünk összhangban az 5 R-rel

A javítás szorosan összefügg az úgynevezett „5 fenntarthatósági R” elvével:

*** Refuse – Utasítsd vissza: ne vásárolj felesleges dolgokat, beleértve a csomagolást is.
*** Reduce – Csökkentsd: vásárolj kevesebbet, válassz tartósabb termékeket.
*** Reuse – Használd újra: adj második esélyt a tárgyaknak.
*** Recycle – Hasznosítsd újra: ha már semmiképp nem használható, gyűjtsd szelektíven.
*** Rot – Komposztálj: a szerves hulladék természetes körforgásba térjen vissza.

A javítás ezek közül különösen a Reduce és a Reuse lépéshez kapcsolódik: ha kevesebbet vásárolunk, és inkább újrahasználjuk vagy helyrehozzuk, amink van, sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után.

Idő előtti elavulás: valóban létezik?

A javítás és a javíthatóság minden termékkategóriában fontos, a bútoroktól a ruhaneműkig, de a legnagyobb jelentősége talán az elektronikai termékek, műszaki készülékek piacán van. Ott, ahol a fogyasztók és a gyártók érdeke gyakran merőben ellentétes. Mert hiába szeretnénk megjavíttatni az elromlott mosógépet vagy tabletet, azt a gyártónak is akarnia kell. Nem ritka ugyanis éppen ők zárják el a fogyasztókat a saját eszközeik megjavításától azzal, hogy nem cserélhető egy alkatrész (például miboltelefon akkumulátor) nem biztosítanak pótalkatrészeket, szervizdokumentációt a javításhoz – vagy ha igen, akkor olyan drágán, hogy ne érje meg a javítás -, a márkaszervizekben pedig sok helyen csak a garanciaidőn belüli javításokat vállalnak, így ösztönözve a fogyasztót arra, hogy inkább vásároljon új készüléket.
Ez amellett, hogy merénylet a pénztárcánk ellen, a fogyasztói szabadságunkban is korlátoz, ezért a javításhoz való jog nemcsak környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontból fontos.

-- “Az úgynevezett idő előtti elavulás, vagyis az a gyakorlat, hogy egyes termékeket eleve úgy terveznek, hogy rövid idő után használhatatlanná váljanak, régóta téma a közbeszédben” – mondja Dr. Haraszti Anikó, Tudatos Vásárlók Egyesületének fogyasztóvédelmi szakembere.
-- „Ebbe a gyakorlatba éppúgy beletartozik a silányabb minőségű (például fém helyett műanyag) alkatrészek és gyártástechnológiák alkalmazása, mint az, ha egy néhány éves tableten már nem fut a szoftverfrissítés, nem használhatók az applikációk, a korábbi operációs rendszer pedig szándékosan lassítja a gépet” – sorolja a szakember. Az utóbbi miatt néhány éve egy konkrét bírósági ítélet marasztalta el az egyik gyártót, miután beperelték a vásárlói jogok megsértéséért. Ide tartoznak a mobitelefonok is, amelyek egyre inkább divatterméknek, mintsem hosszú távon használni tervezett készülékek – ezért is vannak többnyire 2-3 évre „hitelesítve”. Tagadhatatlan, hogy a háztartási gépek is egyre bonyolultabbak, egyre több bennük az elektronikus megoldás, ezért a javításuk is speciális tudást igényel(ne).

A gyártóknak már csak azért sem éri meg biztosítani a javíthatóságot, mert az ehhez szükséges logisztikai háttér, a szervizhálózat fenntartása nagyon költséges. S mivel az elektronikai hulladék kezelésének terhe nem náluk csapódik le, nem áll érdekükben, hogy csökkentsék a keletkező hulladék mennyiségét.

„A fentiekből is látszik, hogy nem összeesküvés-elméletről van szó, hanem számos globális folyamat, jelenség vezet oda, hogy kénytelenek vagyunk inkább új berendezéseket venni, mint megjavíttatni a régieket. Érdemes idő előtti avulásnak hívni a jelenséget, a szándékosságot ugyanis nehéz bizonyítani” – mondja dr. Haraszti Anikó. Hozzáteszi: felmérések szerint az idősebb korosztályba tartozók fele megjavíttatná az elromlott műszaki cikkeit, ha tehetné, a fiatalabbak nagy részében azonban fel sem merül, hogy egy néhány éves telefon vagy tablet akár javítható is lenne. “Jó hír”, világosít fel a fogyasztóvédelmi szakember, “hogy a tavaly megszületett Európai Uniós direktíva szigorúbban szabályozza, hogy a jövőben milyen javítási szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a gyártóknak”.

A javításhoz való jog rendszerszerű csorbítása közben izgalmas kezdeményezéseket is életre hívott, amelyek segítségével mi magunk is sokkal több dolgot helyre tudunk hozni a használati tárgyaink közül, mint gondolnánk. A Tudatos Vásárlók összegyűjtött jó néhány ilyen tippet, hogy ezzel is segítsen a hétköznapi nehézségeinkben, és egyúttal a Bolygót is tehermentesítse. A gyűjteményben hasznos forrásokat találhatunk a mindennapi javítási feladatokhoz, megtudhatjuk, hol és hogyan tanulhatunk meg újra szerelni, akár teljesen kezdőként is, példákat láthatunk arról, hogyan lesz a javításból élmény, nem pedig nyűg, inspirációt kaphatunk ahhoz, hogyan válhat a javítás a fenntartható életmód természetes részévé.

https://greenfo.hu/hir/elromlott-a-telefonod-zajos-a-porszivod-levalt-a-cipod-talpa-ne-dobd-ki/