Eladták a Rábát, 25 milliárd forintot fizettek érte | 2025.09.08.

A 4iG felvásárolja a Rába többségét: a győri cég a magyar védelmi ipar kulcsszereplőjeként új korszakba léphet.

A közel 130 éve Győrben készülő Rábák új korszak elé néznek: a honvédségi járművek mellett hamarosan akár a NATO-szövetségesek útjain is magyar fejlesztésű katonai teherautók düböröghetnek.

A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt projektcége, a 4iG SDT EGY Zrt. megállapodást kötött a RÁBA Járműipari Holding Nyrt. többségi tulajdonának megszerzéséről. A cég 54,34 százalékos részesedést vásárol az N7 Holdingtól, további 20 százalékot pedig a Széchenyi István Egyetemért Alapítványtól. A fennmaradó, közel 25 százaléknyi részvényre kötelező nyilvános vételi ajánlatot tesznek, egységesen 1789 forintos részvényenkénti áron – közölte a 4iG Csoport a Vezess-sel.

-- A mintegy 25 milliárd forintos tranzakció lezárása a hatósági engedélyek után, várhatóan október közepén történhet meg.

A felvásárlás célja, hogy a RÁBA katonai járműgyártási tapasztalataival kiegészítve a 4iG teljes körű védelmi ipari portfóliót alakítson ki, amely földi, légi és űripari kompetenciákat is felölel. A vállalat emellett szorosabb együttműködést tervez a Széchenyi István Egyetemmel, erősítve a győri ipari tudásbázist és a kutatás-fejlesztési kapacitásokat.

A tranzakció szakmai partnere a cseh Czechoslovak Group leányvállalata, a CSG Defence, amely kizárólagos jogokat biztosít a Tatra katonai járművek magyarországi értékesítésére és gyártására. A CSG opciós jogot is szerzett, amellyel akár 49 százalékos részesedést szerezhet a projektcégben. Ez a partnerség új exportlehetőségeket és nemzetközi megrendeléseket hozhat a Rába számára, miközben megmarad a nemzeti szuverenitás és ellátásbiztonság.

A közlemény szerint 129 éves múltra visszatekintő Rába ismét meghatározó szereplővé válhat a védelmi iparban, különösen a Gidrán 4×4 program és jövőbeni 8×8-as járműfejlesztések révén. Ez az akvizíció nemcsak a Rába történetének új fejezete, hanem a magyar védelmi ipar számára is fordulópontot jelenthet.

https://www.vezess.hu/hirek/2025/09/08/eladtak-a-rabat-25-milliard-forintot-fizettek-erte/

Már csak a felmérés hiányzik:

Csak az ÁFA-változással indokolható mértékben emelkednek a közösségi közlekedési tarifák
2011. december 29. 14:36

A rendeletben meghatározott díjak átlagosan mintegy 1,6 százalékkal emelkednek 2012. január elsejével. A jövő évtől nem kell regisztrációs jegyet váltaniuk a közösségi közlekedésben szociálpolitikai alapon díjmentesen utazóknak.

A hatályos szabályozásban rögzített helyközi közösségi közlekedési díjtételek az általános forgalmi adót is tartalmazzák. A jegy- és bérletárak, pótdíjak változatlan szinten tartása esetén az ÁFA-kulcs növekedésével a vasúti és autóbuszos közszolgáltatók nettó bevétele csökkenne. Ennek elkerülése érdekében szükséges a díjtételek kismértékű kiigazítása. A tarifák csak az adóváltozással indokolt mértékben, átlagosan mintegy 1,6 százalékkal emelkednek.

A szociálpolitikai alapon díjmentesen utazókat (pl. 6 év alattiak, 65 év felettiek) 2010 márciusától regisztrációs jegy váltására kötelezték a helyközi közösségi közlekedésben. A regisztrációs jegyre alapozott statisztikák, a díjmentes utazásokkal kapcsolatos felmérések elkészültek, a rendszer további fenntartása ezért nem indokolt. A jegytípus kiadása 2012. január elsejével megszűnik, a szolgáltatók ezzel évi több százmillió forint kiadástól mentesülnek. A pontos utasforgalmi adatfelmérést a középtávon bevezetni tervezett, korszerű e-ticketing rendszer minden egyéb megoldásnál hatékonyabban segítheti majd.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/csak-az-afa-valtozassal-indokolhato-mertekben-emelkednek-a-kozossegi-kozlekedesi-tarifak

Lehet az üzemanyagár-emelkedésből zöld fordulat? Kiderülhet egy Ausztrál kísérletből | 2026. május 25.

Az emelkedő üzemanyagárak világszerte újra napirendre hozták a közösségi közlekedés fontos, de sokszor figyelmen kívül hagyott szerepét. Ausztráliában 2 állam már lépett, és ideiglenesen ingyenessé tették a tömegközlekedést. A döntés egyszerre gyors segítség a családoknak és kísérlet arra, hogy többen váltsanak autóról buszra vagy vonatra.

Victoria államban 2026. március vége és április vége között minden városi és regionális járat díjmentesen volt használható – számolt be róla az ABC News. A kormány a kezdeményezéssel a megélhetési költségek csökkentését tűzte ki elsődleges célul, miután azok az iráni háború következtében megugró üzemanyagárak miatt jelentősen nőttek.

Tasmaniában még hosszabb időszakra vezették be az ingyenes közlekedést: a buszok és kompok három hónapig, július elejéig használhatók térítésmentesen. A döntés mögött szintén az üzemanyagár-robbanás áll, amely különösen az agglomerációkban élők kiadásait terheli meg. Egyes számítások szerint egy ingázó heti több tíz dollárt is megspórolhat ezzel az intézkedéssel.

Az első tapasztalatok alapján a bejelentések már önmagukban is növelték az utasszámot: Tasmaniában például a használat mintegy 20 százalékkal emelkedett már a bevezetést megelőző időszakban is. A döntéshozók abban bíznak, hogy a rövid távú kedvezmények hosszabb távon is ösztönözhetik az autóhasználat csökkentését.

Bár az intézkedések egyelőre átmenetiek, jól mutatják, hogy a közösségi közlekedés ingyenessé tétele vagy az árak csökkentése gyors és látványos eszköz lehet a megélhetési válság kezelésében – miközben az autóforgalom csökkentésével érzékelhető környezeti előnyöket is hozhat. Ugyanakkor az is látszik: tartós hatást csak akkor érhetnek el, ha a kedvezményeket a szolgáltatások bővítése és a regionális elérhetőség javítása is követi. Viszont a kampányok végén valószínűleg arra is választ kapunk, mennyien döntenek a tömegközlekedés mellett hosszabb távon is.

https://greenfo.hu/hir/lehet-az-uzemanyagar-emelkedesbol-zold-fordulat-kiderulhet-egy-ausztral-kiserletbol/

Blog frissítve.

Átfogó vizsgálat a Malévnál
2012.01.27. Jogi Fórum/ Kormany.hu

Az állam számára különösen káros konstrukciók, offshore szálak, strómanok, jogi szabálytalanságok jellemezték a nemzeti légitársaság privatizációját és visszavásárlását is - jelentette be Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A kormánybiztos elmondta, a nemzeti szimbólumnak is tekinthető légitársaság 2007-es eladását és 2010-es visszavásárlását fél éven keresztül vizsgálta. A vizsgálat megállapította, hogy a szocialista kormányok kényszerpályára sodorták a Malévot, a társaság jelenlegi helyzetében nehezen látható kiút - húzta alá Budai Gyula.

A vizsgálati jelentés tartalmazza azt is, hogy az előző kormányok az Európai Unió szabályainak nem megfelelően nyújtottak állami támogatást a Malévnak, ezt az Európai Bizottság január elején meghozott határozata is megerősítette. A 2007-ben és 2010-ben adott jogellenes finanszírozás miatt 70 és 100 milliárd forint közötti összeget kell visszafizetnie a Malévnak - tette hozzá.

A jog nem tudása nem mentesít senkit

Budai Gyula aláhúzta: a szocialista kormányok szándékosan szegték meg a nehéz helyzetben lévő állami vállalatok támogatására vonatkozó uniós irányelveket. Ezek közül a kormánybiztos kiemelte, hogy jog szerint semmilyen magánforrás nem járulhatott volna hozzá a Malév támogatásához, a 2007-es privatizációjakor mégis ezt történt. 2010-ben, amikor a Bajnai-kormány visszavásárolta a Malévet, szintén megszegték ezt a normát.

A jog nem tudása nem mentesít senkit, az akkori pénzügyminisztereknek tisztában kellett volna lenni döntéseik következményeivel - mondta Budai Gyula.

A Malév csak rosszul járhatott

Budai Gyula ismertette a privatizáció és a reprivatizáció hátterét. A 2007-es magánosításkor egy olyan részvénytársaságnak adták el a Malévot, amit erre a célra hoztak létre, közvetlen tulajdonosai pedig szintén strómanok. Példaként említette, hogy a cégnek 200 millió forint volt az alaptőkéje, pedig vállalta, hogy tőkét emel a Malévban 14 milliárd forint értékben. Offshore cégeken keresztül a szálak egy orosz befektetőhöz és egy orosz bankhoz vezettek - folytatta a kormánybiztos. Bonyolult garancia és viszontgarancia ügyletekkel elérték, hogy a Malév gyakorlatilag saját magát finanszírozta meg. Az állam számára ennyire rossz konstrukció 20 év alatt nem született - jelentette ki Budai Gyula.

Reprivatizáció, rossz kilátások, feljelentés

2010-re a Malév újra nehéz helyzetbe került, a Bajnai-kormány úgy döntött, hogy visszavásárolja a társaság többségi tulajdonrészét. A 95 százalékos állami részvénycsomag mellett viszont 5 százalékos kisebbségi tulajdonosként maradt a cégnél az orosz befektető, ráadásul olyan konstrukció mellett, hogy érdemben befolyásolni tudja a Malév üzletmenetét.

A Malév a működőképessége határára érkezett, az előző kormányok okozta csapdahelyzet miatt nehezen látható a kiút, a cég kényszerpályán mozog. Állami támogatás a bizottsági döntés miatt többé már nem nyújtható, szakmai befektető pedig nem jelentkezik ilyen feltételek mellett, ahol a kisebbségi tulajdonos meg tudja akadályozni a fejlesztéseket.

Budai Gyula bejelentette: a szándékos szabálytalanságok miatt öt büntetőfeljelentést tett a Központi Nyomozó Ügyészségen.

A részletes dokumentáció megtekinthető az elszámoltatási- és korrupcióellenes kormánybiztos honlapján:
http://elszamoltatas.kormany.hu/

Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/27093