Autó készítése vak autóvezetők számára
Dennis Hong robotika, lézeres távolságmérő, GPS és intelligens visszajelző eszközök segítségével vak vezetők számára épít autót. Nem "önvezető" autóról van szó, de egy olyan autóról, amelyben a nem látó vezető képes meghatározni a sebességet, a közelséget és az útvonalat - és önállóan vezetni. | 2011.
https://www.ted.com/talks/dennis_hong_making_a_car_for_blind_drivers
Felirat bekapcsolása:
http://szamitastechnika.network.hu/blog/szamitastechnika-klub-hirei/youtube-video-feliratai

Sorsára vár a legendás, parton megfeneklett szegedi Szőke Tisza

A létezése több mint száz évéből bő negyvenet töltött Szegeden a Szőke Tisza – eredeti nevén IV. Károly – lapátkerekes gőzhajó. Az 1917-ben készült folyami luxus-utasszállító 1979-től húsz éven át népszerű vendéglátóhelyként üzemelt a szegedi Tisza-part belvárosi részén, de közben annyira tönkrement, hogy 2000-ben bezárták, és újabb húsz éven át már csak a rozsda meg a bontómunkások látogatták egy félreeső kikötőben. Tíz éve félig elsüllyedt a vízben, ám két évvel ezelőtt az új tulajdonosai kihúzatták a partra, és nagy terveket szőttek a hajó teljes felújítására. Még kérdés, hogy mi lesz vele.

A híres Szőke Tisza gőzhajó hosszú időre megfeneklett a parton a Szegedi-Tápéi Téli-kikötő mellett. 2020 elején sokat lehetett hallani-olvasni arról, hogy a vízből kivontatták a szárazra a becslés szerint 300 tonna súlyú hajóroncsot. Erről a majdnem egy hétig tartó, nehéz és bonyolult műveletről részletesen beszámolt a hazai sajtó, és látványos videók is készültek róla, például ez a time-lapse összeállítás.
https://www.youtube.com/watch?v=6_b6KDWRRFY

Az azóta eltelt két és fél évben nem lehetett hallani arról, hogy további lépések is történtek volna a Szőke Tisza megmentésére – mint a partra húzásakor tervezték. Felhívtuk a kiemelést vezető Heizler Tamást, hogy interjút kérjünk. Azt kérte, hogy emailben tegyem fel a kérdéseket, de annyit elmondott telefonon, hogy a roncs tulajdonosa, a Hajózásért Alapítvány nem tudott újabb eredményeket elérni.
https://www.hajozasert.hu/

Az egykori gőzös felújítása a becslések szerint milliárdokba kerülne, és semmi remény nem látszik arra, hogy a hatalmas költségeket valaki vállalná. Pénz nélkül pedig nem sokat lehet tenni a Szőke Tisza megmentése érdekében. A kérdéseket elküldtük, válasz hetek alatt sem érkezett.

Az egykori gőzös most a Szegedi-Tápéi Téli-kikötő végénél áll, körülötte kerítés, amely visszatarthatja a túlságosan bátor és kíváncsi embereket attól, hogy felmásszanak a balesetveszélyes rozsdás hajótestre. A Szőke Tisza még így, rozsdásan is látványos: a hajó 77 méter hosszú, 15 méter széles. A gőzgépe új korában 800 lóerős teljesítményre volt képes. Eredetileg másfél méteres merülésű, oldal-lapátkerekes folyami gőzhajó volt, 1917-ben készült a Ganz és Társa Danubius Gép-, Wagon- és Hajógyár RT. újpesti üzemében.

Először IV. Károly néven bocsátották vízre, azután többször is átkeresztelték, volt Sas és Szent Imre is, úszott a Dunán és ringatta az utasokat a Balaton hullámain. 1944-ben Ausztriába vitték a németek, de 1947-ben visszahozták, és a Magyar-Szovjet Hajózási RT. tulajdonába került. 1950-ben Felszabadulás lett a neve, 1958-ban pedig felújították. Működött sétahajóként és üdülőhajóként is, de 1976-tól már csak állóhajóként üzemelt, Budapesten étterem és szórakozóhely volt. Szegedre 1978-ban került, a Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalaté lett. A Tisza belvárosi szakaszán állt, de télre mindig elvontatták a tápéi kikötőbe.

Népszerű diszkó működött a Szőke Tisza fedélzetén

A vállalkozásban üzemeltetett hajó-vendéglátó üzlet két évtizedig Szeged belvárosának leglátványosabb szórakozóhelye volt. Az 1980–1990-es évek fiataljai közül sokan táncoltak a fedélzetén. Mindenkinek, aki akkoriban Szegeden élt, biztosan van valami emléke a Szőke Tiszáról. Egy időben hajóstrandként is működött. Évtizedeken át hozzátartozott Szeged látképéhez, ahogy a városi múzeum közelében áll a Tiszán kikötve a fehérre festett, érdekes formájú, két nagy kéményű, régi gőzhajó. Minden arra sétáló gyerek meg akarta nézni legalább egyszer közelebbről is, és a turisták is kedvelték.

Én is jártam egykor a fedélzeten. Egy délután ittam ott egy kávét vagy üdítőt, és szerettem volna a nappali fényben alaposan megnézni belül is a hajót, de a biztonsági őr az érdekesebb részekre nem engedett be, azokat lezárták a vendégek elől. A régi fényképek és a leírások szerint valamikor luxusszínvonalú volt a hajó belső tere igényes parkettával, faburkolatokkal, díszes korlátokkal, a szalonokban kényelmes bútorokkal.

A nyolcvanas és kilencvenes években a Szőke Tisza diszkó nagyon népszerű volt, és ennek csak az egyik oka, hogy akkoriban viszonylag kevés táncos éjszakai szórakozóhely működött Szegeden. A hajóra mindenki el akart menni, nyáron legalább egyszer, és aztán megint, de jövőre mindenképp – tavasztól őszig volt nyitva, és csak a hétvégi napokon tartottak diszkót. A férőhelyek száma azonban korlátozott volt.

Aztán a kilencvenes évek végén arról lehetett hallani, hogy a Szőke Tisza évről évre rosszabb műszaki állapotba kerül. Azt beszélték a városban, hogy a hajófenék teljesen elrozsdásodott, több helyen kilyukadt az alja, amit állítólag betonnal öntöttek ki, hogy a víz betörését megakadályozzák, de az egész életveszélyes, bármikor elsüllyedhet. Utóbb kiderült, hogy ezeknek a híreszteléseknek csak egy része volt igaz, de a hajó rossz műszaki állapota, az elvékonyodott fenéklemezek miatt a szórakozóhelyet a 20. század végén bezárták. A Szőke Tiszát 2000-ben végleg elvontatták a tápéi téli kikötőbe – az már majdnem olyan volt, mintha kivitték volna a temetőbe.

Rozsda, bontás, süllyedés

Azután két évtizedig a hajó enyészetének és elpusztításának fokozatai következtek. Bár Szeged városa 2000-ben még felújítási kötelezettséggel adta el 100, azaz száz forintért egy cégnek, de az inkább továbbadta egy másiknak. A Szőke Tisza 2010-ben egy építőipari nagyvállalkozás, a Szeviép Zrt. tulajdona lett. A cég egyik alvállalata pályázaton 550 millió forintot nyert a hajó felújítására, de a 120 milliós önrészt nem tudták hozzátenni, majd az egész Szeviép csődbe ment. (Ennek a cégnek a vezetőit csődbűntettel vádolták, a per még most is folyik.)

Az egymást váltó tulajdonosok nem törődtek vele, a hajoregiszter.hu oldal adatai szerint 2012-ben félig elsüllyedt a Szőke Tisza.
https://www.hajoregiszter.hu/hajoadatlap/szoke_tisza_ii_exfelszabadulas_exszent_imre_exsas_exiv_karoly/15

Közben a hajó fődarabjainak egy részének (például gőzgép, kormányrendszer és kormánylapát) megőrzése céljából védett műszaki emlékké nyilvánították. Később az egészet eladták árverésen egy fémhulladékot feldolgozó cégnek. Ezt követően a hajót részben elbontották, és amit kivágtak belőle, azt ócskavasként értékesítették, vagy ki tudja, hova lett. Ezalatt a megőrzésre kijelölt darabok többsége is megsemmisült, vagy eltűnt. A bontást végző vállalkozás utóbb tönkrement.

A város szélén, Szeged-Tápé mellett lehorgonyzott hajó mindinkább láthatatlanná vált, ahogy mélyebbre süllyedt, és a bontások miatt a víz feletti részeiből is egyre kevesebb maradt meg. Természetesen sok szegedi – és nem csak szegedi – kedvelője emlékezett rá. Voltak, akik szerették volna rendbe hozatni, de azt mindenki sejtette, hogy rengeteg pénzbe kerülne a felújítása. A Facebookon van egy Mentsük meg a Szőke Tiszát nevű csoport, de az utolsó bejegyzés 2021. decemberi.
https://www.facebook.com/szoketiszagozhajo

Megmentik?

A Szőke Tisza újjáépítésének lehetősége 2016-ban merült fel megint határozottabban, a következő évben a Hajózásért Alapítvány tulajdonába került a roncs, ezt az alapítványt a Szőke Tisza megmentésére hozta létre Varga Mihály, a KÉSZ cégcsoport alapítója, és Portás Csaba hajózási szakember. 2019-ben kiszivattyúzták a hajóból a vizet, így újra a felszínre emelkedhetett. 2020. január végén sikerült a régi gőzöst egyben a partra húznia egy különleges munkacsoportnak, ezt Heizler Tamás, a MA-HARD Vízépítő Kft. ügyvezetője irányította. Az előkészítés és a kiemelési munkálatok – részben a drága, felfújható, nagy teherbírású ballonok miatt, amelyeken a hajót gördítették a szárazföldön – több tízmillió forintba kerültek, amit a KÉSZ fizetett ki. Akkor azt tervezték, hogy teljesen felújítják a Szőke Tiszát, azután megint szállíthat majd utasokat, de ebből egyelőre még nem lett semmi.

Valószínűleg ez az egyetlen hazai gyártású személyszállító folyami gőzhajó, amely – már csak részeiben – száz éven túl is megmaradt. Egykor az Osztrák–Magyar Monarchia úri pompáját hirdette a kiemelkedő kényelmi színvonalával – ám az, hogy az utóbbi húsz évének történetével és a jelenlegi állapotában mit tudna hirdetni, már nehéz kérdés.

A cikkhez felhasznált írások:

Partra került a Szőke Tisza (Hajózásért Alapítvány)
https://www.hajozasert.hu/hirek/partra-kerult-a-szoke-tisza

A Szőke Tisza gőzhajó története (Hajózásért Alapítvány)
https://www.hajozasert.hu/hirek/a-szoke-tisza-gozhajo-tortenete

Megkezdődött az elsüllyedt Szőke Tisza kiemelése (Múlt-kor.hu)
https://mult-kor.hu/megkezdodtt-az-elsullyedt-szoke-tisza-kiemelese-20200124

Szárazföldön a szellemhajó (Szabad Föld)
https://szabadfold.hu/orszag-vilag/szarazfoldon-a-szellemhajo-277503/

Forrás:
https://telex.hu/belfold/2022/07/31/uszik-e-meg-valaha-az-evszazados-szoke-tisza-gozhajo

A képek és szövegek mindkét cikknél találóak, de MIKOR JUTUNK ODA, HOGY KŐBÁNYA FELSŐ-n fel tudjak szállni a vonatra????
Ugyanis olyan magas a vonat lépcsője (vagy én vagyok kicsi, 155 cm!!!) hogy sok éve, csak úgy szállok fel, hogy előbb fel kell térdelni a lépcsőre, majd valahogy felmászok - NEM VAGYOK EGYEDÜLI, nagyon sokan és sokat panaszkodnak, SENKI NEM TUDJA ELINTÉZNI, HOGY EZ MEGVÁLTOZZON...???

SEGÍTS, hogy SEGÍTHESSÜNK!

Kérjük támogassa a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány tartalék rohammentő autójának
motorfelújítását autóalkatrésszel vagy annak az árával.

Alapítványunk közel 400 ezer kilométert megtett tartalék roham mentőautója tavaly október óta
(alkatrész hiány és nem tervezett kiadás miatt) üzemképtelen. A motor felújításra szorul, ennek
összege meghaladja a 2,5 millió forintot, amely kifizetése az Alapítvány működését nagyon
megterhelné.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=827770349395179&set=a.562650892573794

Várjuk mindazok jelentkezését, akik segíteni szeretnének.

Bővebb felvilágosítást az alábbi telefonszámon kaphatnak:
06-30/380-49-61

(Tájékoztatásul csak néhány szükséges alkatrész/ár)
NÚRAL dugattyú----------------------------------------354.884,-Ft
Injektor Delphi-------------------------------------------424.002,-Ft
KOLBENSCHF Főtengely csapágy készlet----95.884,-Ft
ELRING teljes tömítés készlet--------------------206.649,-Ft
FEBI Vezérműlánc készlet-------------------------237.815,-Ft

….stb. Bővebben a weboldalunkon:
https://ujszulottmentokszeged.hu/mentoauto-megmentese/

Szétszakítja a magyarságot a tömegközlekedés
http://homar.blog.hu/2012/10/02/szetszakitja_a_magyarsagot_a_tomegkozlekedes
írja a homár.blog-on Zoltán

A jelek szerint kénytelen lesz a magyarság határon innen és túl egyaránt üzemenyagadót fizetni, ha találkozni óhajt, minthogy a tömegközlekedést felszámolták. Ahelyett, hogy örülnénk, hogy aszfaltozott utak vannak...

Magyarország, Budapest nevű fővárosából szerettem volna eljutni Szlovákiába, a MAGYAR HATÁRTÓL kb. 20 km-re lévő nagyrészt MAGYAR LAKOSOKBÓL álló LOSONC (Lucenec) városba tömegközlekedéssel! Hála a határokon átnyúló "jószomszédi" kapcsolatoknak, a közvetlen buszjáratot és közvetlen vonatokat 5-6 éve, a Salgótarjáni átszállásos lehetőségű vonatokat a tavalyi évben megszüntették. Lényegében Budapestről Losonc (Lucenec) városát és környékét megközelíteni csak és kizárólag autóval lehetséges, ha az ember nem akar 6-8 órát vonatozni / buszozni. (Tömegközlekedéssel bármelyik keresőt nézem, előbb el kell mennem Párkányba, majd onnan egy hatalmas kerülővel lehet Losoncra eljutni háromszor hosszabb idővel, mint autóval)

Szeretném tudni, hogy a polgári kormányunk miért lehetetleníti el a felvidéki Magyarságot az anyaországi Magyarságtól? Miért nem lehet Losonc térségébe Magyarországról normális, európai szintű tömegközlekedéssel eljutni?

Örömteli volt hallani a tévében, hogy a Losonc melletti Rapp-on (Rapovce) átadták az gyógyfürdőt, melyet jövőre több ezer fős élményfürdővel terveznek kibővíteni, - bízva a határon átívelő turizmus hatásában. Ez alapján Magyarországra az Ipolytarnóci Ősmaradványokat néznék meg a Szlovákok, mi pedig mehetnénk hozzájuk fürödni Rapovce-ra.

Csak legyenek szívesen megmondani, MIVEL utazzon az az ember akinek nincs autója?

Ezen az útvonalon (Kalonda-Ipolytarnóc) a buszok mindkét országhatár közelében lévő falvakban fordulnak vissza, a határon sem a Nógrád volán, sem a Szlovák autóbuszok nem jönnek át. Aki tehát át kívánna látogatni a szomszéd országba, azt 5-6 km sétálás várja keresztül a határon. Hát igen, mi így építjük Európát. Igazi Balkán-régiós hozzáállás ez, amit a két ország közlekedése képvisel, egyik fél sem közlekedtetné át a busz/vonat járatát legalább a szomszéd ország legelső falujáig / városáig, mert ugyan, minek az??

Sokat javítana a helyzeten, ha a Balassagyarmat-Ipolytarnóc között közlekedő motorvonat (abból a napi 4 db-ból amit meghagytak) legalább 2 járatpár tovább közlekedne Losoncig (egyik délelőtt, másik délután, és talán még utas is lenne a vonatokon)

Ugyanígy a Hatvan - Salgótarján között közlekedő motorvonatok közül szintén napi 2 járatpár tovább közlekedne legalább Fülekig vagy Losoncig. Ebbe napi a 10-20 km-be csak nem halna bele egyik ország költségvetése sem, nem igaz?

Nevetséges, hogy átszállás nélkül Párizsba, Londonba, Madridba közvetlenül el lehet jutni Budapestről vonattal / busszal, de Magyarország határtól 10 km-re lévő magyarok lakta városokba csak 6-8 órát utazás és többszöri átszállással lehet jelenleg eljutni, ha az ember nem akar a határon 5-6 kilométereket lesétálni.

Szeretnék választ kapni, várható-e valamiféle pozitív változás Losonc megközelíthetőségének érdekében, a jövőben? Válaszukat várom,

Tisztelettel:
Zoltán