Római-part: elúszni látszik az uniós pénz, az Orbán-kormány inkább vidéki projektekre költené az árvízvédelemre szánt milliárdokat | 2025.04.25.

Lázár János tárcája mintha segédkezne ehhez.

Hétfőn lejár az utolsó utáni határidő az észak-pesti és a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi létesítményének megépítéséhez elnyerhető uniós forrásokra kiírt pályázatokon. A Római-parti gát ügyét évtizedek óta göngyölgeti maga előtt a a fővárosi önkormányzat. Az előző uniós pénzügyi ciklusban az észak-pesti szakasz védelmére 3,8 milliárd forintot, míg a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét célzó projektre 5,8 milliárd forintot kapott a főváros. Ebből utóbbi esetében megvalósult a pünkösdfürdői és az Aranyhegyi-patak védműve, elkészült a Római-parti szakasz megvalósíthatósági tanulmánya és lezajlott egy közösségi tervezés is. A part helyett a Nánási-Királyok útja vonalában felépülő gát terve megkapta a vízjogi létesítési engedélyt. (Ezt azonban a part menti nyomvonalért lobbizók megtámadták a bíróságon, a per még nem zárult le.)

A Nánási-Királyok útja vonalába tervezett részben mobilelemekből álló gát kiviteli terveinek elkészítésére, illetve a védmű megépítésére az uniós forrásokra vonatkozó 2023-as kormányhatározatban 28,3 milliárdot különítettek el, az észak-pesti projektre 3,9 milliárdot. Az forráshoz való tényleges hozzáféréshez szükséges támogatási kérelmet 2025. március 28-án nyújtotta be a főváros. (Az erről szóló márciusi közgyűlési vitában a gát támogatói és ellenzői is felszólaltak, elismételve a természetes part elpusztításától, a tömeges fa kivágástól a magukra hagyott ingatlantulajdonosok félelméig és a part lezülléséig szóló korábban sokszor elhangzott érveiket.)

Az uniós források szétosztását menedzselő Irányító Hatóság a kérelem elbírálásához, szoros határidővel további dokumentumokat kért kiegészítésként. Ezek közé tartozik az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a főváros közötti konzorciumi szerződés. A tárcát vezető Lázár János által szorgalmazott beruházási törvény értelmében ugyanis minden állami közreműködéssel, illetve uniós forrásból megvalósuló projektbe konzorciumi partnerként be kell vonni a minisztériumot, akkor is – mint jelent esetben –, ha egyetlen fillért sem ad a beruházáshoz. Mindkét árvízvédelmi projekt megvalósítását 100 százalékban támogatja az Európai Unió.

-- Adni tehát nem ad hozzá semmit az ÉKM, cserébe viszont a szerződés megkötésének halogatásával meg tudja akadályozni, hogy a főváros hozzájuthasson az uniós milliárdokhoz.

A konzorciumi szerződés, illetve a többi IH által kért dokumentum nélkül az IH nem tudja jóváhagyni a támogatási kérelmet, így a projektekre kapott összeg vagy elveszik Magyarország számára vagy esetleg másra költhetik el. Már akadt is jelentkező. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára „izgatottan várja” a végkifejletet, mondván a pénznek másutt is jó helye lenne, a Homokhátság vízmegtartási problémáinak rendezésére már „bekészített projektek” állnak sorba. ...

Új koncepció

Az új ellenzéki városvezetés egyértelművé tette, hogy szakítana a korábbi koncepcióval, amely a Duna közvetlen közelébe helyezné a római-parti fő árvízi védvonalat. Ez ugyanis a természetes part lerombolásához vezetne. A Fővárosi Közgyűlés 2020 januárjában döntött a Királyok útja–Nánási úti nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatósági vizsgálatáról. Kiderült, a gát mindkét helyen felépíthető, de a parton 700 fát, míg a Nánási-Királyok útján csak 160 fát kell kivágni, így megmaradhat a Római-part természetközeli jellege.

https://nepszava.hu/3277245_romai-part-arvizvedelem-orban-kormany-videki-projektek-milliardok
___

Szabó Tímea: Feljelentést tettem a Római-part árvízvédelme kapcsán foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, illetve különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt!

Miközben az Orbán-kormány hazug módon mindig valaki mást hibáztat az uniós támogatások szüneteléséért, a valóságban minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza, hogy a hozzáférhető európai pénzek ténylegesen eljuthassanak az érintettekhez.

Az egyik legújabb piszkos trükk – természetesen Lázár János, az ilyen célokra kijelölt végrehajtó közreműködésével – a beruházási törvény módosítása: egyrészt jogszabályban írják elő, hogy uniós finanszírozású építési beruházásoknál kötelező konzorciumi partnerként bevonni az „építésügyi” (a valóságban inkább beruházás-akadályozási) tárcát, másrészt viszont konkrét esetekben nem hajlandóak aláírni a konzorciális szerződést, ezzel megakadályozva a már elnyert és kifizethető támogatások folyósítását. Így most komoly veszélybe került az, hogy egyáltalán megkaphassuk a Római-parti gátépítésre szánt uniós forrásokat!

A „vádoljunk másokat azzal, amit mi csinálunk” kormányzati stratégia friss áldozata ugyanis a Római-part, illetve az az 55 ezer ember, akinek a biztonságát az ottani árvízvédelmi beruházás késlekedése a fenti okok miatt fenyegeti.

A projektet 100 százalékban finanszírozná az EU, az Orbán-kormánynak csupán egy aláírásába kerülne, hogy elkezdődhessen a munka, de indoklás és magyarázat nélkül hónapok óta húzzák az időt, veszélyeztetve a határidőből való kicsúszást.

Természetesen nem fogom tétlenül nézni, hogy önös politikai érdekből, vagy az ellenzéki fővárosi – és kerületvezetés elleni bosszúvágyból tízezrek életével – és vagyonbiztonságával szórakozzanak, kockáztatva 32 milliárd forintnyi uniós támogatás elveszítését is.

Óbuda-Békásmegyer képviselőjeként ezért feljelentést tettem ismeretlen tettes ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, illetve különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt. Szeretném ugyanis, ha alkalmuk nyílna a felelősöknek a bíróság előtt elmagyarázni, miért magyar érdek az, hogy ne valósulhasson meg egy teljes egészében az európai adófizetők által fizetett, ugyanakkor kizárólag magyar emberek életét és otthonát védő árvízvédelmi beavatkozás.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1240186487463240

Előzmény

A 112-ről szakmai párbeszéd indult, mindkét oldal képviseletében.
Itt lehet becsatlakozni:
http://forum.langlovagok.hu/viewtopic.php?f=6&t=210

Újra kapható a Simson Schwalbe? Igen, de az ára rémisztő… | 2025.05.31.

A Simson Schwalbe név már a múlté. Az új nemzedéket a müncheni Govecs gyártja, és eSchwalbe emblémával, ultramodern elektromos robogóként küldi hadba. A klasszikus formaterv és az erős, környezetbarát hajtáslánc kétségtelenül vonzó, az ár viszont túlzónak tűnik.

Az A1 és A1B kategóriás jogosítvánnyal vezethető modell különösen érdekes, mivel néhány európai országban még motoros engedély nélkül is használható, és akár 120-130 kilométert is megtehet egyetlen töltéssel, de sajnos az ára miatt aligha terjed el tömegesen…
Megkezdődött a továbbfejlesztett eSchwalbe árusítása

Az eSchwalbe benzines, kétütemű elődjeihez mérten jelentős fejlődésen ment keresztül. Bár a hajtáslánc csak 48 voltos rendszert használ – szemben a riválisok 72 voltjával –, teljesítménye versenyképes: a csúcsteljesítmény 8,5 kW, míg a névleges 6 kW.

... minden előrelépés ellenére sem lehet szó nélkül elmenni a vételár mellett: az újdonságért – átszámítva – 3,6 millió forint körüli összeget számítanak fel az előrendelési időszakban. Ez különösen soknak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a versenytársak ennél nagyobb teljesítményt és hasonló hatótávot kínálnak akár feleennyiért is. Ezért kérdéses, hogy a Schwalbe új formájában megközelítheti-e kétütemű motoros felmenője népszerűségét.

https://autoselet.hu/2025/05/31/itt-az-uj-simson-schwalbe/

Ismét itt a Schwalbe – de honnan indult a története?

1958 – Az NDK-ban bemutatják az eredeti KR 50 modellt, a későbbi Schwalbe előfutárát.

1964 – Megszületik a Simson KR 51 Schwalbe, amely gyorsan népszerű lesz az hazájában.

1970-es évek – Sokezer Schwalbe robogó fut a keletnémet utakon, rengeteg hívet szereznek egyszerűségük és strapabíróságuk okán.

1986 – Több mint egymillió legyártott példány után befejeződik az eredeti Schwalbe gyártása Suhlban.

1990 – A német újraegyesítés után kultuszmotorrá válik az NDK-s örökség részeként.

2000-es évek eleje – A nosztalgiahullám hatására nő az érdeklődés a veterán példányok iránt.

2014 – A Govecs nevű müncheni vállalat bejelenti, hogy elektromos változatban újraéleszti a Schwalbét.

2017 – Megjelenik az első eSchwalbe, amelyet még sok gyermekbetegség sújt, de nosztalgikus formatervének hála nagy figyelmet kelt szerte Európában.

2019 – Jön a továbbfejlesztett változat, ám még mindig korlátozott hatótávval és magas árral.

2025 – A legújabb eSchwalbe jól használható és modern technikával büszkélkedő járgány – kérdés, elég lesz-e mindez a sikerhez.

Előzmény