Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség | 2024. november 20.

A kormányzati és mávos nyilatkozatok szerint az új vasúti tarifarendszer sikeres, hiszen olyan sokan vonatoznak, hogy az olcsó bérletek ellenére sem csökkennek az állami vasúttársaság bevételei. Csakhogy mostanra a statisztikai furcsaságokon túl már az is látszik: a növekvő költségek és a fizető utasoktól származó bevételek csökkenése miatt egyre kevesebb értelme marad annak, hogy a vonatokon fizetni kell az utazásért.

A személyszállítást végző MÁV-vállalat, a MÁV-Start közszolgáltatási szerződés alapján üzemeltetett vonataira (A közszolgáltatás a magyarországi vonatokra vonatkozik, nem tartoznak ide a nemzetközi járatok nemzetközi utasai, de ide tartozik a nemzetközi járatok belföldi utasainak forgalma. Szintén nem része ennek a különvonatok közlekedtetése, de ez elhanyagolható.) 2024 első félévében összesen 27,8 milliárd forintért értékesítettek jegyeket, bérleteket és 7 milliárd forintért helyjegyeket. Ehhez szükség volt a jegyek gyártására, az applikáció és honlap üzemeltetésére, pénztárakra és a legnagyobb költséget jelentő jegyvizsgálókra. Mindezek költsége pedig 22 milliárd forint volt.

Ezeket a költségeket levonva tehát az idei első félévben a MÁV-Startnak csupán 13 milliárd forintot hoztak a fizető utasok. Vagyis

-- ha ingyenes lenne a vasúti közlekedés, az már csak évi körülbelül 26 milliárd forintjába kerülne az államnak.

2023-ban még 16 milliárd forint volt az első féléves szaldó. A változáshoz a bevételek csökkenése és a kiadások növekedése is hozzájárult. Ahogy arról a MÁV-Csoport vezérigazgatója is nyilatkozott, nagyságrendileg 800 milliárd forintot költ az állam az immár egységes (és újabb átszervezés előtt álló) MÁV-Volánbusz-csoportra évente. Vagyis ott tartunk, hogy ennek csak a három százalékát tenné ki az ingyenes belföldi vasúti közlekedés többletköltsége.

Az alábbi grafikon tartalmazza a közszolgáltatási jegy- és bérletbevételek adatait és hogy a jegyértékesítéshez és -ellenőrzéshez kapcsolódóan milyen költségek merülnek fel. A legnagyobb költségtétel az első félévben a jegyvizsgálók 15,5 milliárd forintos bére volt.

Korábban elképzelhetetlen volt a magyar vasúton, hogy jegyvizsgáló nélkül induljon egy vonat, hiszen ők nemcsak a jegyeket ellenőrzik, hanem vasútforgalmi feladataik is vannak, például ők menesztik a vonatokat. Ez azonban már nem feltétlenül van így, hiszen idéntől – többek között a munkaerőhiány miatt – a budapesti elővárosban és az egyik legforgalmasabb fővonalon, a Budapest és Hegyeshalom közti 1-esen is kalauz nélküli üzemet vezetett be a MÁV-Start. Itt zajlik az utasforgalom többsége.

Azért forgalmasabb vonatokon továbbra is lehet szükség rájuk, de például a gyér forgalmú mellékvonalakon biztosan meg lehetne takarítani ezt a költséget. Ugyanakkor a fenti grafikonon nem jelenik meg a jegyrendszer üzemeltetésének minden költsége, így összességében nagyságrendileg helytállóak az ábrázolt arányok.

https://g7.hu/kozelet/20241120/addig-reformalta-a-kormany-a-mav-ot-hogy-kozel-kerult-az-ingyenesseg/