CM365 - Magyar Kerékpárosklub Szeged: Nem nagyon van olyan, aki még nem nyilvánult meg a Szegedre bejelentett BYD autógyár kapcsán, mi köztük vagyunk.

Egyrészt azért, mert még elég keveset tudni róla. Csak annyit, hogy bazi nagy lesz, és majd utakat építenek hozzá, meg hogy még lakossági fórumot nem tartottak az ügyben.

Másrészt azért, mert egy ilyen nagy létesítmény biztosan jelentős hatást gyakorol a városra, akkorát, hogy talán még nem is látjuk pontosan előre, pozitív és negatív hatásokat egyaránt. Azonban már hallani olyanról, hogy ez egy környezetvédelmi beruházás, meg hogy az elektromos autók jelentik a megoldást az autózás okozta problémákra.

Nah, ezek viszont tuti nem igazak. Az autógyártás mindenképp szennyező folyamat (nagyon sok más terméké is az) az akkumulátorok előállítása, majd hulladékkénti kezelése is vet föl kérdéseket, akár csak az elektromos autók élettartama.

Ami viszont még lényegesebb, hogy az az elektromos autók ugyanúgy állnak a dugóban, és ugyanúgy nem lehet velük parkolót találni, vagyis a meghajtásuk a közlekedési problémákat egyáltalán nem oldja meg.

Miközben az autóipar igyekszik meggyőzni mindenkit közvetlenül a reklámokkal, vagy közvetetten a politikusokon keresztül, hogy az autó nélkülözhetetlen, az autóval vagyunk valakik, és ez a fejlődés útja, a helyzet az, hogy a városaink csak akkor maradnak élhetőek, és működőképesek, ha az autózás mértéke csökken, és a közösségi közlekedés, a kerékpározás, gyaloglás kerül az előtérbe.

Szegednek vannak, voltak elképzelései, hogyan maradjon élhető, de a koncepciókat simán félre lehet tenni. Így aztán - bár sok tekintetben jobban állunk, mint a magyar városok többsége - a tömegközlekedésnél ritkulnak a járatok, gyorsan emelkednek jegy- és a bérletárak, alig van új jármű, számottevő új fejlesztések (pl. egy intermodális pályaudvar, vasúti híd) a láthatáron sincsenek. Jelentős beruházásoknál mellőzik a társadalmi vitát, a lakosok bevonását, 2x2 sávos kvázi gyorsforgalmi utat terveznek a Bécsi körútra, százmillió forintokból építik a parkolókat a lakótelepeken, a bicikliseket még most is igyekeznek járdára száműzni, a belvárosi terekről pedig kitiltani. A Belvárosi híd és a Rakpart autómentesítése is lekerült a napirendről. A város terül szét, és híznak az elővárosok, a környező falvak, az épített környezet az autóhasználathoz idomul, és kérdésessé válik a fenntartható alternatívák jövője.

És most jön egy autógyár, ami akkora lesz, mint Tápé és Petőfitelep együttvéve, és több ezren dolgoznak majd benne. Lehet, hogy Szeged nagy lehetőségek előtt áll, de nem tudjuk, hogyan fog élni vele, mi alapján dől el, merre fejlődjön tovább.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=689465276724878&set=a.492747219730019

Mindenesetre itt egy cikk arról, hogy ha élhető városokban akarunk élni, ki kell szállnunk az autóból.
https://masfelfok.hu/2024/01/04/ki-kell-szallni-az-autobol-kerekpar-gyaloglas-elheto-varos-budapest-kozlekedes/

Előzmény

Némileg váratlanul újra téma lett a Városliget átalakítása, egészen pontosan a beígért zöldfelületek méricskélése. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze állt bele ismét a vitába a héten, amikor kiposztolt Facebookra egy műholdas elemzést a Városligetről. Ebben egy 2015-ös és egy 2020-as műholdas infrafotó összehasonlításával azt mutatják be, hogyan változott a terület zöldfelületi intenzitása. Bardóczi szerint a felvételek alapján egyértelmű, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a „Városligetben nőtt a zöldfelület".

A posztra reagált Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa a Mandineren. Baán azt írja, hogy „tulajdonképpen bámulatos az érvelés öntudatos, nyílt arcátlansága: ahogy egy három évvel ezelőtti felvételnek jelen idejű érvényességet tulajdonít, miközben pontosan tudja, hogy a ligeti zöldfejlesztések zöme éppen az azóta eltelt három évben valósult meg, vagyis messzemenően érvényes a mai állítás a ligeti zöldfelületek mennyiségének és minőségének növekedéséről”.

Zene Háza miatt ki kellett vágni 50 nagy fát, és ezek pótlására, lévén az előírt pótlásra nem volt elég hely, kitalálták, hogy elültetnek 130 db spéci miniatűr tiszafa fajtát, amely 30 éves állapotban is maximum 4 m magas lehet majd, de feltételezhetően jóval kisebb lesz. Fásszárú? Az. Darab darab, nem igaz? Szeretném azért jelezni, hogy a tiszafa (Taxus baccata) egy mérgező növény, ezért közparkokba nem is nagyon javasoljuk az ültetését. Egyszóval én a mérete mellett már csak emiatt sem büszkélkednék vele. Tudja: gyerekvédelem!”
https://444.hu/2023/11/11/varosligeti-csata-bamulatos-arcatlansag-vs-ott-nott-csak-a-zoldfelulet-ahol-kinott-a-gaz

Most pontosan nem tudtam utána nézni mit kell tenni ilyen rongálódás esetén, de elsősorban az önkormányzatnál kell kérdezősködni. Vagy a polgármesterrel, jegyzővel, megválasztott képviselővel felvenni a kapcsolatot, személyes találkozást kérve. Ha lehetséges, minél több károsult egyszerre menjen (fotókkal). Ha ők nem mondanak bíztató dolgot, akkor közösségbe kell lépni a többi károsulttal, és egy ügyvédet megkeresni, mint ők:
http://duol.hu/cimlapon/daruszentmiklos-eloszallas-az-m6-os-epitese-miatt-esett-kar-a-lakok-hazaiban-1083662

A kártérítést itt részletezik röviden:
http://www.karterites.net/
De egy, a témában jártas ügyvéd nyilván több tanácsot ad..

Fotókat kell készíteni a rongálódásról és jó ha a rongálás előtti állapot is megvan, de ha a süllyedés vagy falrepedés folyamatos, akkor minél hamarabb és minél több fotóval kell végezni a bizonyítást, illetve annak ezirányú előkészületeit. Folyamatosan kell fotózni, ahogy egyre jobban romlik a ház állapota, minden eseményről érdemes fotót készíteni. Nem szabad ennyiben hagyni.

Előzmény

Valójában ez egy trolibusz vagyis villamos :)
Valószínűleg csuklós lesz - mint a vilamosok is, és az utolsó előtti képen, mintha látszana valami csukló féle. Nemcsak az első kerekek kanyarodhatnak, hanem a többi is így jóval kisebb súrlódás lép fel a fémkerekek és a sín között. Nem lehet nagyobb a tömeg, mint egy villamosnak, annak pedig elég nagy tömege van, úgy 4 tonna utasok nélkül. Mivel nem találkozunk vele (remélhetőleg), a járművek pályáját csak a kereszteződéseknél keresztezi, ezért nem lényeges a fékútja túlságosan. A robotpilótán szerintem még ők is gondolkoznak.
Még a menekülésre is gondoltak a tervezők, az utasok baleset esetén lecsúzdázhatnak a jármű lenyíló oldalán. Minden meg van tervezve, nem úgy mint az Alstom francia cég Budapestre tervezett metrója, s a kínaiak egyre jobb ötletekkel állnak elő és nyilván olcsóbb a kivitelezés, mint a metróé ... túlzsúfoltak a nagyvárosaik, sok a lakos. Nem úgy oldanák meg, mint a japánok, ahol külön tologató emberek nyomják be a metróba az utasokat, mint a heringes dobozba a halakat. Ők tágítanak a téren, kényelmesek és nem költenek feleslegesen. Jól látszik a napelem is, az energiatakarékosság egyik hasznos eszköze. A hegyi vagy szűk utakon sem kell bontani tovább például a hegyet, elfér.

Előzmény