Általános tanácsok kerékpározáshoz

Amikre figyelj:
- nagy általánosságban legyen a kezed a fék környékén. Hamar tanuld meg, hogy mikor támaszkodhatsz a kormányon és mikor nem. Balatonon pl. déli part sok szakasza alkalmas rá, de azért óvatosan.
- annak függvényében, hogy milyen gumid van, mindig fújd megfelelően fel indulás előtt, ha vékony a gumi, akkor pl. 8 bar fölé, a maximumáig.
- ha le akarod támasztani, egy téglára rá tudod rakni pedálon, vagy mindenre, ami hasonló hozzá :-)
- a láncot 3 eső után olajozd újra (vagy minden alkalom után, azaz rendszeres takarítás és utána olajozás).
- vegyél legalább 1 mezt, aminek vannak zsebei, mert marha kényelmes és szerethető (vagy hátizsák).
- legyen nálad átalakító, hogy nincs prestás pumpa, akkor ne szívd meg, de még jobb, ha van nálad olyan kézipumpa ami 9-10barra is fel tudja nyomni a gumit. A patront meg kell tanulni jól kezelni, nehezebb használni, mint a pumpát.
- figyelj nagyon a tartásodra, szinte lehetetlen teljesen egészségesen tartani magad, de legalább törekedj rá. A jól beállított biciklivel lehet mérsékelni ezt.
Forrás: közösségi oldal (Országúti bringások)

Ha öltözködésről van szó, kánikulában nem a kevesebb a több, hanem épp fordítva | 2024. augusztus 17.

A legtöbb ember kánikulában reflexszerűen nyúl a fehér ruhák után, mivel korábban a saját bőrén tapasztalta meg, hogy a fehér szín visszaveri a napsugarakat, nem pedig elnyeli, mint a fekete. Ez az elmélet azonban egy kicsit bonyolultabbá válik, amikor a ruházat vastagsága és szabása is szóba kerül, mivel a hőt nem csak a nap sugározza, hanem testünk is kibocsát valamennyit magából.

A nyolcvanas években egy kutatás azt vizsgálta, hogy miért hordanak a beduinok – az Arab-félsziget, a Közel-Kelet és Észak-Afrika sivatagos területein élő őslakos, félnomád nép – fekete, köntösszerű ruhát a forró sivatagban. Arra jutott, hogy ugyanolyan mértékű hőterhelés éri őket, függetlenül attól, hogy fekete vagy fehér köntöst viselnek. Hogyan lehetséges ez?

A fekete színű szövetek jobban sugározzák a hőt – vagyis a testből kiáramló hőt elnyelik –, így ez szerepet játszhat a test hűtésében. A beduinok titka nem a színekben rejlik, hanem a bő ruházatban, különösen szeles időben. A laza fekete ruhák ugyanis felmelegítik a szövet és a bőr közti teret, így elősegítik, hogy a légáramlás felfelé haladjon – úgy, mint egy kéményben –, így végső soron hűsítik viselőjüket.

-- Kimondhatjuk tehát, hogy kánikulai viseletünk szabása fontosabb, mint a színe.

Ha viszont valaki mindenképp ragaszkodik a passzos, szűk ruhához, akkor jobban teszi, ha a fehér mellett dönt, még úgy is, hogy a világos ruhák nem védik olyan hatékonyan a bőrt a naptól, mint a sötétek. Ez pedig azt jelenti, hogy hajlamosabbak lehetünk a leégésre, ha áttetsző fehér pamutba öltözünk.

Anyag

Ami a szabást illeti: a könnyű anyagok, például a pamut és a selyem általában lazábban lógnak az emberi testen, mint a kötöttek. Ennek főleg párás időben van jelentősége, ha ugyanis párás kánikula vesz minket körül, a körülöttünk lévő levegő nedvességtartalma már amúgy is magas, és ezért a ruha által beszívott izzadságnak nincs hová menekülnie. Általánosságban azokat az anyagokat tartják szerencsésebbnek kánikulában, amelyek nem akadályozzák az izzadság elpárolgását. Ebben például elég jók az utóbbi időkben fejlesztett technikai sportruházatok, amelyek többnyire nedvességelvezető szintetikus anyagokból készülnek.

Az erőteljes textúrával rendelkező anyagok, mint amilyen a krepp vagy a piké (utóbbit gyakran használják a galléros, Lacoste-jellegű pólókhoz) is jók abban, hogy nem tapasztják hozzá a ruhánkat a bőrünkhöz. Ezek olyan anyagok, amelyek áteresztik a nedvességet, így nem akadályozzák meg az izzadság elpárolgását.

Fontos az is, hogy a kánikulai ruha légáteresztő legyen. A bevonat nélküli pamut és lenvászon – egyes esetekben még a nejlon és a poliészter is – bizonyos fokig légáteresztő anyagnak minősül, azaz az anyagon keresztül képes távozni az izzadság és a hő. A lenvászon a nyár igazi sztárja; nem csak könnyű, hanem környezetbarát is (a termesztése például nagyon egyszerű és sokkal kevesebb vizet igényel, mint a pamut) és biológiailag lebomlik.

Ha valaki meg akar győződni arról, hogy a ruhája légáteresztő-e, tegye a kezét a ruha belsejébe, aztán fújjon rá és figyelje meg, hogy érzi-e kezén a leheletét.

És ha mindez még nem lenne elég, az izzadás is fontos szempont.

-- A pamut könnyen felszívja a nedvességet – de nem szárad meg gyorsan, így ha sokat izzad az ember, a ruhája nedves marad, és így kevésbé lesz kényelmes.

-- A lenvászon nagy rostjai miatt kiváló légáteresztő – de a pamuthoz hasonlóan lassan szárad.

-- A merinó gyapjú népszerű a túrázók és más szabadtéri sportolók körében, mivel lélegző és nedvességelvezető, és nem tartja a szagot – ugyanakkor nyáron túl meleg.

A szintetikus anyagokat, mint a poliészter és a nejlon, kánikulában alapvetően érdemes kerülni, mert ezek a műtextilek testközelben tartják a hőt, megnehezítve a bőr szellőzését. Magukba zárják az izzadságot és a baktériumokat, ami kellemetlen érzéshez és akár bőrirritációhoz is vezethet. Ha nedvesek, roppant kényelmetlenné válnak – nem beszélve az előállításuk és az utóéletük során fellépő környezetkárosító hatásukról. Nyilván más a helyzet a speciális sportruházatoknál, mivel ezek elvezetik a nedvességet és gyorsan száradnak – de a szagokkal ők sem tudnak elbánni.

-- Egyre több tanulmány állítja, hogy az ideális kompromisszum a bambuszból készült ruházat lenne, amely alacsony hővezető képességű és még kényelmes is.

Ha a helyzet úgy adja – mondjuk otthon – érdemes pucérra vetkőzni és ezt a nézetet is igazolja a tudomány. A ruha ugyan megvédi a bőrt a leégéstől, de árnyékban vagy beltéren a meztelenség a jobbik opció, mivel minél kevesebb ruhát visel valaki, annál nagyobb a lehetőség a bőr és a levegő közti hőcserére. Ha eközben még vízzel is spricceljük magunkat, a végén még az is lehet, hogy fázni kezdünk. A tűző nap – és csodálkozó tekintetű embertársaink elkerülése – a teljes meztelenség esetén elsődleges szempont.
https://telex.hu/eszkombajn/2024/08/17/nyar-kanikula-megfelelo-oltozek

EDWARD Nap Magyarországon
http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=1490
2018-09-18 | ORFK-OBB
Cél: senki ne veszítse életét Magyarország útjain 2018. szeptember 19-én!

EDWARD = European Day Without a Road Death. Egy nap, amely a közúti közlekedésbiztonságról szól Európa szerte. A cél: 2018. szeptember 19-én senki ne veszítse életét Európa, és azon belül Magyarország közútjain. Az Edward Napot az európai közlekedési rendőrségi hálózat (TISPOL) hirdette meg, és a rendezvényt – annak nemes célja miatt - az Európai Bizottság is támogatja.

Honlapunkon az elmúlt héten már ismertettük az EDWARD Nap lényegét, hátterét, valamint az előző két évben megvalósított azonos rendezvény sikereit, majd külön cikkben szólítottuk fel a közlekedőket, hogy tegyenek fogadalmat és közlekedjenek szabályosan annak érdekében, hogy aznap mindenki érjen épségben úti céljához, és senkinek az életét ne árnyékolja be aznap a döbbenet és a lesújtó gyász.

Kérünk mindenkit, hogy - akár csak néhány percre is - gondolkodjon el azokról a kockázatokról, amelyekkel a közúti közlekedése során szembesülnek, gondolják át, hogy a saját magatartásuk milyen veszélyhelyzeteket idézhet elő mások számára, és hogyan lehet ezeket csökkenteni. És csatlakozzon Ön is a kezdeményezéshez, tegyen fogadalmat, melyre itt nyílik lehetősége:

https://projectedward.eu/hu/irja-ala-a-fogadalmat/

Úgy gondoljuk, hogy az EDWARD Nap hozzájárulhat a közúti balesetek, a tragédiák csökkentéséhez, továbbá a közlekedők pozitív irányú szemléletformálásához.

Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság célul tűzte ki, hogy ezen a napon a gyalogosok, mint védtelen közlekedők biztonságára helyezi a hangsúlyt, elősegítve a TISPOL által kitűzött célok teljesülését. A közlekedésbiztonsági kommunikációs munka mellett a rendőrség 2018. szeptember 19-én 08.00-20.00 óra között (egy helyszínen maximum 2 óra időtartamban) a rendelkezésre álló mobil forgalomellenőrző készülékekkel (változtatható helyű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontok alkalmazásával) demonstratív rendőri jelenlétet biztosít a közlekedésbiztonsági szempontból kiemelt kockázatú gyalogátkelőhelyek közvetlen környezetében, a járművezetők, valamint a gyalogosok által elkövetett jogsértések megelőzése, szükség esetén a szabályszegések képi dokumentálása érdekében.

A fokozott rendőri jelenlét indoka, hogy a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek - amellett, hogy a gyalogosok úttesten való áthaladásának legbiztonságosabb helyeinek számítanak, hiszen itt a gyalogosok néhány kivételtől eltekintve elsőbbséggel rendelkeznek a járművekkel szemben - a közúti közlekedés legveszélyesebb helyszíneinek számítanak. Egy gyalogos jármű általi elütése ugyanis szinte kivétel nélkül személyi sérüléssel jár, a halálos sérülés kialakulásának kockázata pedig 30 km/h sebességérték felett jelentősen megnövekszik.

A fentieken túl egyéb közlekedésbiztonsági programok is várhatók a gyalogos balesetek megelőzése érdekében.

További új információk az EDWARD-dal kapcsolatban

Az EDWARD hivatalos internetes felületén (https://projectedward.eu/) egyperces videofilm közvetíti a program üzenetét, továbbá az érdeklődők megtekinthetik az EDWARD Road trip útvonalának térképét, mely mentén számos városban különböző rendezvényekre kerül sor Londontól indulva a Benelux államokon, Németországon és Franciaországon keresztül a spanyolországi Burgos városáig. Ugyancsak az EDWARD honlapján magyar idő szerint déli 12 órai kezdettel 60 perces élő közvetítés veszi kezdetét Madridból, ahol a Guarda Civil főparancsnokságáról. A műsorban neves szakemberek beszélgetnek, vitáznak a közúti közlekedésbiztonság aktuális helyzetéről, a főbb kockázatokról, a trendek alakulásáról, a szükséges és várható teendőkről, intézkedésekről, ezen túl élő interjúkra is sor kerül.