http://www.meosz.hu/blog/a-meosz-valasza-tarlos-istvan-fopolgarmester-kozlemenyere-az-m3-felujitasanak-ugyeben/

MEOSZ | 2017. december 22.

– A MEOSZ-nak joga van az EBH-hoz fordulni – áll Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal közleményében, melyre Szövetségünk közleményben reagált.

Tisztelt Főpolgármester Úr!

Tisztelt Kormánypárti és Ellenzéki Politikusok!

Hosszú ideje érdekvédelmi lobbit folytatunk az M3-as metró teljes körű akadálymentesítéséért, de nem vezettek eredményre sem a szakmai egyeztetések, sem a hatályos hazai és nemzetközi jogszabályainkra való hivatkozások, sem az emberi jogi megközelítés, sem a civilek megmozdulásai.

A Mikulás már elindult Lappföldről… Hogy mikor ér ide, az rajtad is múlik!

Állapítsd meg a közeledben lévő szolgáltató-helyekről (étterem, kávézó, bolt, hivatal, stb), hogy be lehet-e oda jutni kerekesszékkel, tehát, hogy van-e lépcső a bejáratban. Rögzítsd minősítésedet a rendszerünkben, amivel egy kilométernyi előrehaladáshoz segíted hozzá a Mikulást. A teljes táv amin végig kell mennie, hogy Budapestre érjen kb. 3000km, tehát 3000 hely minősítése után érkezik meg hozzánk.

http://www.prae.hu/prae/gyoszeetc.php?aid=725&menu_id=109&type=5

írja a prae.hu

Tudtad, hogy a kerekesszékesek akadálymentes közlekedése még ma sem megoldott? És hogy még az információ sem áll rendelkezésükre, hogy útjaik tervezhetőek legyenek? Gondoltad volna, hogy például a magyar turizmus is milliárdoktól esik el ennek hiányában? A hazai OpenStreetMap közösség és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szervezésében 2014.

Évtizedes történet végére kerülhet pont azzal, hogy megkezdődik (és remélhetőleg hamar be is fejeződik) az Andrássy út belső szakaszán a kerékpársáv és a parkolósáv cseréje.

Ez volt talán az első olyan kerékpáros infrastruktúra Budapesten, ami már nem a járdára sárga festékkel „épült”, hanem az úttestre, megpróbálva integrálni a közlekedési módokat. (1995-ben készült el, a kezdeményezője Kőhalmi István, az akkori VBB elnöke volt, Ő sajnos már nem érhette meg a mostani változást.) Azonban nagyon hamar kiderült, hogy a tervezés sok fontos szempontot nem vett figyelembe, a parkoló autók jobb oldalán kialakított kerékpársáv használata veszélyes volt, az évek során számos baleset is történt.

Az 1960-as, 1970-es években Budapestet is elérte az aluljáró építési láz és leginkább a metróállomások környezetében számos aluljáró épült a gyalogos forgalom számára. Ezáltal száműzték az autósokat zavaró puhatestűeket az utakról és még gyorsabban lehetett haladni a felszínen.

Nos, szerencsére ez a szemlélet megváltozott mára. A gyalogosok újra embereknek minősülnek, a közlekedés, mint rendszer résztvevőinek számítanak.

Az épülő 4-es metró állomásai már ennek a szellemében épülgetnek, vagyis csak azoknak kell majd lemenni az aluljárókba, akik tényleg csak a metróra szeretnének felszállni. Hogy ez mikor lesz, az balladai homályba vész jelen állás szerint.

- már csak figyelni és használni kell őket.

Biciklis nyomsávokat festettek fel Győrben. A szakember szerint fontos, hogy megférjen egymás mellett az autós és a biciklis. Ehhez a közlekedési morálunkon is változtatni kell.

A felfestett jelzések hazánkban még újkeletű megoldások. Magyarországon csak a fővárosban található, ott sem nagy számban, így mondhatni: Győrben ez egyedülálló kezdeményezés. - nyilatkozta portálunknak Szakonyi Eszter, Győr stratégiai szervezési csoportjának munkatársa.