HBweb: 2023. május 8-ra virradóan betörtek a Budapesti Fogaskerekű Vasút városmajori kocsiszínjébe. A kocsiszín és a végállomás területén hozzáférhető helyen pihenő hat motorvonatnak semminemű bántódása nem esett, ellenben az emelős műhelyben tartózkodó, végszerelés alatt álló „szuperfogas” 56-os motorkocsijának fényezését durván megrongálták. A műhely zárva volt, a zárat feltörték. Mint ismeretes, ez az a motorkocsi, amely J1-es nagyjavítását 2019 őszén kezdték meg a városmajori műhelyben, de 2021. március 10-től a BKV VJSZ. Kft. Fehér úti főműhelyében folytatták. Ez az első szerelvény 49-50 év alatt, amely valóban átesett színvonalas, magas műszaki tartalmú főműhelyi nagyjavításon. A motorkocsit 2023. május 3-án szállították el Városmajorba (a vezérlőkocsi még a VJSZ-ben van), a munkálatokat a Fogaskerekű Vasút műhelyében fejezik be.

Az okozott kár több százezer Ft (ha vissza kell juttatni a főműhelybe, akkor több millió) és a forgalomba állítása is tovább csúszik emiatt.

Bemutatjuk a „Kis Tisza-tó Kört” családosoknak is.

Mióta a 33-as híd mellett megépült a kerékpárút Poroszlótól Tiszafüredig, bezárult a kör, azaz védett úton körbebringázhatjuk a Tisza-tavat. Ez főleg a családosok szempontjából érdekes, hiszen így gyerekekkel is teljesíthető a 64,5 kilométeres sík útvonal, többféle programmal színesítve.

A letölthető GPX szerint a Tisza-tavi Kerékpáros Centrumtól indulunk,
https://drive.google.com/file/d/1eb2_uD-Oac1-hPEHhjioHmuxl_Ya4iNg/view?usp=sharing
ami a Petőfi által megénekelt, kanyargó Holt-Tisza partján fekszik. A messziről is feltűnő, különleges formájú épületben nemcsak több száz, bérelhető bringából választhatjuk ki a magunknak legideálisabb darabot, de egyedi élményt nyújt az is, ahogyan a csigalépcsőre emlékeztető rámpán tekerhetünk fel a legfelső szinten található látványteraszra, ahonnan pompás körpanorámában gyönyörködhetünk.

Kinek ajánljuk:

Elsősorban azoknak, akik gépjárműforgalomtól távol szeretnének tenni egy könnyed túrát, több kiegészítő programlehetőséggel. Az útvonal teljesen sík, tehát még a gyengébb kondíció sem lehet akadály, sőt, e-bike bérlésre is több lehetőség van. Mi Tiszafüreden jelöltük ki a kiinduló és végpontot, de ha családosok teljes hétvégés programot terveznek gyerekekkel, érdemes inkább Poroszló/Abádszalók bontásban gondolkozni, ami elfelezi a távot.
https://bikemag.hu/magazin/bemutatjuk-a-kis-tisza-to-kort-csaladosoknak-is/

Ürge-Vorsatz Diana: Nem újabb autópályákra lenne szükségünk, már Magyarország Európa egyik legeslegsűrűbb autópálya hálózatával rendelkezik, hanem a MÁV jelentős megerősítésére, elektromos városi buszokra, 21. Századi, megosztott, igény-alapú városi közlekedési rendszerek fejlesztésére.

Az autópályák szétvágják, széttöredezik az országot, a vidéket (pl. nem lehet könnyen átmenni az egyik oldalról a másikra), főleg a leggazdagabbak mobilitását segítik, de még jobban kizárják a szegényebbeket, idősebbeket, fiatalokat és esetleg sérülteket a mobilitásból.

Nem beszélve a hatalmas közvetlen és közvetett kibocsátásaikról, környezeti lábnyomukról.

https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/04/uj-autopalya-magyarorszagon-m8

... április 15-től birtokba vehették a közlekedők az M44-es gyorsforgalmi útnak az M5-ös autópályát és Szentkirályt összekötő, több mint 30 kilométer hosszú, új szakaszát, így már Kecskeméttől Békéscsabáig kétszer két sávos közúti összeköttetés áll rendelkezésre. Ennek kivitelezését a Hódút Építő Kft. végezte, értéke bruttó 185,3 milliárd forint.

Az M44-es építés hosszúra, kilenc évre nyúlik vissza, egészen 2016-ig. A gyorsforgalmi út teljes, 125 kilométeres szakaszának létrehozásán összesen több mint 1500 ember dolgozott, és csaknem 543 milliárd forint hazai költségvetési forrást használtak fel hozzá.

Nagy ívű, ugyanakkor nem szokatlan beruházásról van szó, hiszen 2010 óta a gyorsforgalmi utak hossza másfélszeresére nőtt Magyarországon, szoros összefüggésben azzal, hogy a kormány elhatározta: minden megyei jogú város elérhető lesz gyorsforgalmi úton. Az elmúlt években be is kötötték a gyorsforgalmi hálózatba Egert, Szolnokot, Salgótarjánt, Sopront és Kaposvárt, az M44-es út átadásával pedig Békéscsaba is belépett ebbe a klubba.

A fejlesztés létjogosultságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az M44-es út vonzáskörzetében több mint 120 ötezer fő alatti település is található, amelyek lakói mostantól gyorsabban érhetik el úti céljaikat.

Új autópálya Magyarországon: eldőlt, itt épül

Mindez már mögöttünk van, ám már pontosan látszanak a jövő nagy útépítései is Magyarországon. Először is az M44-es folytatódni fog,

-- méghozzá Romániáig, bekötik a magyar–román határig.

Erről részletesebben is írtunk, de a lényeg, hogy az M44-est tovább akarják építeni Sarkad és Méhkerék között az országhatárig. A tervezésre 6,5 milliárd forintot hagytak jóvá, és az ígéret szerint májusban kijelölik a végső nyomvonalat is.

Azt is tudjuk, hogy háromsávosra bővítik az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályát. Csakhogy ezek mind vagy új, már létező autóutak új szakaszai, vagy már meglévő közúti infrastruktúrák fejlesztései. Hiányzik a palettáról a teljesen új, az M44-hez hasonló projekt, amely távolsági kapcsolatot létesít vármegyék, esetleg országrészek között. Az M49 mindenképpen említést érdemel – építése már javában zajlik az M3 autópályától Ököritófülpösig –, de ez egy rövidebb új útfejlesztést jelent.

Azonban csőben van egy igazi, klasszikus új autópálya megépítése is Magyarországon: ez pedig nem más, mint az M8-as, amely ha egészében megvalósul,

-- végeredményben ahhoz segít hozzá, hogy Budapest érintése nélkül lehessen majd utazni Nyugat- és Kelet-Magyarország között.

Ennek a létrejötte immáron eldőlni látszik, hiszen az M44-es keddi átadásán Orbán Viktor fogalmazott úgy, hogy a következő években megépítik az M8-as autópályát is. Már csak ezért is érdemes megvizsgálni, miről is van szó, milyen lesz Magyarország új autópályája.

A Baon felidézi, hogy az M8-as autópálya elképzelt nyomvonala eredetileg Szolnoktól indulva, a fővárost elkerülve haladt volna Szentgotthárdig, ahol aztán az osztrák S7-es autópályához csatlakozott volna. Ez azonban az évek során jócskán átalakult.

Először is tudni kell, hogy jelen állás szerint az M8-as megépítése a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) feladata. Ez látszik is a saját honlapján szerepeltetett beruházási listán.

https://mkif.hu/terkep/

Az M8-as autópálya tervezett nyomvonala / Fotó: MKIF

https://mkif.hu/muszaki-terkep/

2020-as adatokból készült tanulmányunk tabut döntött és új kérdéseket nyitott ki.
Olvassátok el a cikket! | Víz Koalíció
https://hvg.hu/zhvg/20220322_vizikozmu_halozat_tanulmany_viz_hete

* Csőtörésszámok
* Vízveszteség
* Hálózatfelújítás

-- A Víz Koalíció felkérésére Kun Csaba, vízépítő mérnök, vezető tervező, szakértő, a víziközmű-szolgáltatás területén jártas szakember a VK adatkikérése alapján elkészítette az ivóvízellátó rendszerek állapotát bemutató tematikus térképeket és az ivóvízellátás vélt vagy valós kockázatairól szóló szakmai tanulmányt "Addig jár a korsó a kútra..., de ki tudja meddig?" címmel.

-- Ennek a tanulmánynak és térképeknek a nyilvánosságát, valamint a bemutató beszélgetését a Víz Világnapjára időzítettük, amely a VK fb.oldalán megnézhető.
https://www.facebook.com/vizkoalicio/videos/515470223510845

-- A beszélgetés a moderátora Gonda Gréta, a HVG újságírója volt, aki aztán írt erről egy jó kis cikket, köszönjük.

-- Szakmai tanulmány elérhetősége:
https://drive.google.com/drive/u/6/folders/1VLrxu0mvb0AY-oPgV4M6jDWPU2TpNPnq
.............................................................................................................................
-- Szeretnénk megoldásokat a vízproblémákra és a megoldás kulcsát a finanszírozásban látjuk, így kormányzati beavatkozást sürgetünk a pénzügyi stabilitás megteremtése érdekében.

-- Csatlakozni is lehet, támogatni is lehet. Hogyan?

* Magánszemélyként itt írhatod alá a petíciót:
https://szabad.ahang.hu/p/tisztavizet

* Szervezetként ha támogatnátok vagy csatlakoznátok, akkor ezen az űrlapon jelezzétek felénk:
https://forms.gle/6rnBsfqh8ULpzu6X6

Első fokon felmentették a hét évvel ezelőtti, Pillangó utcai metróbaleset vádlottjait

Az ügyész fellebbezett, így az eljárás másodfokon folytatódik.

Több mint hét évvel ezelőtt, 2016. december 5-én reggel történt a budapesti metró legsúlyosabb balesete a Pillangó utcánál, amikor egy megállóban álló szerelvénybe hátulról belefutott egy másik szerelvény, körülbelül 20 kilométer/órás sebességgel.

A balesetben öten súlyos, tizenhatan könnyebb sérüléseket szenvedtek. A rendőrség tömegszerencsétlenség miatt indított nyomozást, majd azt lezárva két embert gyanúsítottak meg vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésével.

Az ügyészség vádja szerint a két férfi gondatlansága okozta a balesetet, amely miatt a metróvonal forgalma hosszabb ideig szünetelt, a kár pedig meghaladta a 158 millió forintot.

A bizonyítási eljárás során a vádlottak tagadták a terhükre rótt cselekmények elkövetését, érdemi védekezést terjesztettek elő, amelyben részletesen számot adtak a történésekről, előzményekről és az egész rendszer műszaki működéséről.

A bíróság az eljárása során rajtuk kívül szakértőket és tanúkat is meghallgatott. A szakértők konzekvensen azt állították, hogy a baleset egy műszaki hiányosság miatt történt.

A teljeskörű és igen részletes bizonyítási eljárás eredményeképpen az elsőfokú bíróság a vádlottakat bűncselekmény elkövetésének hiányában felmentette a vádak alól.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság tehát nem állapította meg a vádlottak büntetőjogi felelősségét, azaz azt, hogy az ő gondatlan magatartásukkal vasúti közlekedési szabályszegést követtek volna el, és ezzel tömegszerencsétlenséget okoztak volna. A bíróság szerint az sem volt megállapítható, hogy jelentős mértékben megzavarták volna a közérdekű üzem működését.

A felmentő ítélet ellen az ügyész fellebbezett, így az eljárás másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik
https://hvg.hu/itthon/20240130_Pillango_utca_metrobaleset_felmentes

Magánszemélyként vagy cégként éri meg kerékpárt venni? – Kiszámoltuk!

2022. január 1-től adómentesen biztosíthatnak a cégek a munkavállalóik számára kerékpárt és pedelecet, ami nagyban megváltoztathatja az eddigi kerékpárvásárlási szokásokat, hiszen innentől nem biztos, hogy magánszemélyként érdemes kerékpárt vásárolni, mert a céges beszerzésnek, nem beszélve a flotta bérlésről, több előnye is lehet. Minket is érdekelt ez a téma, ezért utánajártunk és kiszámoltuk, hogy pontosan mennyibe kerül ha magánszemélyként veszünk kerékpárt és mennyibe, ha cégként.

Tavaly nyáron írtunk arról, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény friss módosítása szerint 2022. január 1-től adómentes a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata. A törvénymódosítás óta eltelt közel fél év és azóta sokszor lehetett hallani arról, hogy innentől sokkal jobban megéri cégként kerékpárt vásárolni, mint magánszemélyként. Ahhoz, hogy ezt megértsük fontos tisztázni, hogy mi volt a törvénymódosítás előtt és utána, illetve nagyon pontosan kiszámolható, hogy mennyibe kerül egy kerékpár, ha magánszemélyként vesszük vagy cégként.

Mi volt a törvénymódosítás előtt?

Magánszemélyként természetesen meg tudtuk venni a kerékpárt, de a céges vásárlás már nem volt annyira egyszerű. Ugyanis, ha 2022. január 1. előtt vettünk cégként kerékpárt akkor csak abban az esetben igényelhettük vissza az ÁFÁ-t, ha a vállalkozás üzleti tevékenységéhez (pl telephelyek közti közlekedés, tárgyalásra eljutás, hotel üzemeltetés, futárcég) kapcsolódóan használták a kerékpárt, emellett a munkavállaló nem vihette haza a kerékpárt és nem használhatta magáncélra, mert ebben az esetben komoly büntetést kaphatott a vállalkozás.

Mi történt a törvénymódosítás után?

A 2022 január 1-től a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a céges kerékpárt ne csak a vállalat tevékenységéhez kapcsolódóan használhassuk, hanem innentől magáncélra is használhatóak a kerékpárok és a 300 W teljesítményű elektromos motorral segített pedelecek. Azaz, a munkavállalók használhatják munkába járáshoz vagy akár hétvégén is elmehetnek a túrázni ezekkel a bringákkal. Ezenkívül a törvény kifizetőként hivatkozik a kerékpár tulajdonosára (a cégre), ezért nem is kell a vállalat munkavállalójának lennünk, hanem lehetünk akár munkaviszonyban nem álló tagja a társaságnak, ügyvezetője, a céggel megbízási jogviszonyban alkalmazott magánszemély, de akár a munkavállaló családtagjai is, sőt még egy nemrég nyugdíjba vonult alkalmazott is. Ugyanez igaz arra, ha a kerékpárt a vállalkozás bérli, lízingeli, ebben az esetben is törvényesen használhatják magáncélra a feljebb említett személyek.

Arra érdemes figyelni, hogy kerékpárvásárlás esetén az ÁFA visszaigénylése nem változott, tehát csak abban az esetben igényelhetjük vissza a teljes ÁFÁ-t, ha teljes egészében csak céges célja használjuk a kerékpárt. Ellenkező esetben arányosítanunk kell a magáncélú és a céges célú használat arányát és a céges rész ÁFÁ-ját igényelhetjük csak vissza. De ember legyen a talpán, aki ezt úgy ledokumentálja, hogy a NAV ne köthessen bele…

Magánszemélyként vagy cégként vegyünk kerékpárt? Jöjjön a matek!

Magánszemély

Az adózásban otthon lévők tudják, hogy a magánszemély bruttó és nettó jövedelme között jelentős különbség van, mert komoly pénzeket kell befizetnünk (és a munkaadónknak is) a fizetésünk mellett az államnak. A munkáltatónak 1 000 000 Ft költséget jelentő fizetésből mindössze 588 000 Ft-ot kap meg a munkavállaló, tehát ennyit költhet el kerékpár, pedelec vásárlásra ha magánszemélyként veszi az adott eszközt.

Cég

Itt két esetet kell megvizsgálnunk, az egyik az, hogy a kerékpár a vállalkozás alapvető céljához kapcsolódik-e, a másik pedig az, hogy nem (ezenfelül lehetnek még vegyes esetek, de az már a könyvelő dolga). Az előbbi esetben jogosultak vagyunk ÁFA visszaigénylésre, tehát 1 270 000 Ft bruttó értékű kerékpárt tudunk venni az 1 milliós költségből, az utóbbi esetben pedig nem tudjuk levonni az ÁFÁ-t így pontosan 1 000 000 Ft értékű kerékpárt tudunk venni ebből az összegből. Mindkét esetnél fontos megemlíteni, hogy az elszámolt amortizációval összefüggésben a társasági adóalapunkat is csökkenti a vásárlás összesen 90 000 Ft összegben (ennyivel több marad a zsebünkben).

Flottabérlés, lízing

Cégként a kerékpárokat és pedeleceket nem csak megvehetjük, hanem bérelhetjük vagy lízingelhetjük is. Ebben az esetben havi díjat fizetünk a kerékpárok után és nem kerülnek a tulajdonunkba (lízing esetén a szerződés lejárta után igen), ezáltal nem áll eszközben a vállalat tőkéje, ami nem utolsó szempont például egy teljes flotta beszerzésekor. A bérlés és üzemeltetés költsége 100%-ban leírható költségként, az ÁFA pedig a hatályos ÁFA törvény alapján igényelhető vissza. A flottaszolgáltatók magasabb felszereltséggel tudják biztosítani a kerékpárokat és a teljeskörű üzemeltetés és szervizelés terhét is leveszik a munkáltatókról. Emellett a flottaszolgáltatók gondoskodnak a lopás elleni védelemről és a lopásbiztosításról is. A pontos matematikája nem annyira egyszerű ennek a megoldásnak, mert a havi díjakat a szolgálató állapítja meg, amiben található lopásbiztosítás és kérhető hozzá még más, opcionális kényelmi szolgáltatás is (assistance, cserekerékpár, gumi átalány). Mindenképpen végig kell nézni, hogy mekkora flottát, milyen kerékpárokat szeretnénk és milyen szolgáltatásokra van szükségünk, illetve mennyire van a cégnek szabad munkaerő kapacitása a folyamatos üzemeltetés biztosítására.

Értékesítés

Azt fontos tudni, hogy abban nem érdemes gondolkozni, hogy a céges kerékpárt valahogyan átjátsszuk a magánszemély részére, ugyanis ha piaci ár alatt adjuk tovább a kerékpárt akkor a társasági adó alapunkat meg kell emelni a különbözöttel és 9% adót befizetni utána és a magánszemélyt is 15%-os adó terheli. Ha mégis szeretnénk, hogy a munkavállalónk tulajdonába – vagy mint cégvezető a saját tulajdonunkba – kerüljön a kerékpár akkor érdemes például 4 év után eladni/megvenni amikor az amortizáció elérte azt az értéket, hogy már annyira alacsony a piaci ár (akár 70-80%-kal is csökkenhet), hogy megéri a tulajdonjogot megváltoztatni. Bár kérdés, hogy 4 év folyamatos használat után ki az, aki meg akar venni egy kerékpárt…

Vegyes megoldás

A vállalatok folyamatosan azon dolgoznak, hogy megtartsák a munkaerőiket, amihez jó lehet egy ilyen juttatás (ki nem szeretne olyan helyen dolgozni, ahol kerékpárhasználatot adnak ingyen?), viszont akár béralku is lehet egy pedelec vásárlás, mert mint láttuk feljebb egy magánszemélynek jóval többe kerülhet egy kerékpár beszerzése, mint egy cégnek, ezért egy fizetésemelés során szóba kerülhet, hogy a munkavállaló hajlandó lemondani X összegű emelésről azért cserébe, hogy a vállalkozás megveszi a kerékpárt és a munkavállaló rendelkezésre bocsájtja és akár az adott időszak végén a munkavállaló megveheti a cégtől alacsony áron. Ez a megoldás azért lehet jó a munkavállaló számára, mert a céget bruttóban, míg őt nettóban érinti a béralku és ezért gyakorlatilag olyan áron juthat hozzá a kerékpárhoz, mintha cégként venné meg, azt leszámítva, hogy az időszak végi maradványértékért (piaci árért) már bruttó árat fizet. A cég is jól jár, mert neki semmibe nem kerül a kerékpár, hiszen a munkavállaló a béremeléséről mondott lett és valószínűleg az időszak alatt nem fog olyan könnyen elmenni a munkaerő.

Garancia

Magánszemélyként 3 év, míg céges vásárlásként 2 év jótállás jár a kerékpárokra. Talán ez az egyetlen ok, ami a magánszemélyként vásárlás mellett áll. Flottabérlés esetén a flottaszolgáltató folyamatos garanciát vállal a megbízható működésre.
https://bikemag.hu/wp-content/uploads/2002/07/magan-vs-ceges-kerekpar.jpg

Forrás:
https://bikemag.hu/magazin/maganszemelykent-vagy-cegkent-eri-meg-kerekpart-venni-kiszamoltuk/

Gyalogszerrel se állja útját a szirénaszónak! | 2010.03.29.

A Lánglovagok Egyesület tavaly indította a kampánysorozatát, hogy a közlekedésben résztvevők ráébredjenek, a megkülönböztető jelzéssel közlekedő járműveknek milyen fontos szabad utat adni, az elsőbbségadás elmulasztása értékes másodpercek, percek elvesztegetését okozhatják az élet- és vagyonmentésben, de rendkívül balesetveszélyes helyzetet is teremthetnek.

A kampány folytatásaként a Lánglovagok Egyesület most a gyalogosokat kívánja megszólítani, mivel rendkívül gyakran fordul elő, hogy nem kellőképpen mérik fel a közeledő kéklámpás jármű sebességét és távolságát, s úgy gondolják, még – akár rohanva – átérnek előttük. Vagy éppen a különféle riasztók és a városi forgatag okozta zajban tudomást sem vesznek a szirénaszóról, és megfelelő körültekintés nélkül vágnak át az úton.

Ahogy az autósokra, úgy a gyalogosokra is vonatkozik az elsőbbségadás kötelezettsége. Hiába van zebra, hiába mutat szabad jelzést nekik a lámpa, ha jön egy szirénázó tűzoltóautó, rendőrautó vagy mentőautó, nincs helye a latolgatásnak, sosem szabad lelépni a járdáról, illetőleg minél gyorsabban szabaddá kell tenni az utat.

A mostani kisfilm alapját Maár Csaba, a Lánglovagok Egyesület pártoló tagjának felvétele adta, míg a hangalámondás Dallos Tamásnak, az egyesület alelnökének a nevéhez fűződik.
https://www.youtube.com/watch?v=Gt9GRK_OoYY
A videó Budapesten, a Nyugati téren készült, itt sikerült lencsevégre kapni egy szirénázó mentőautót, amelynek egy gyalogos nemhogy nem kívánt azonnal szabad utat adni, még alpári módon a nemtetszését is kinyilvánította.

https://www.langlovagok.hu/4588/gyalogszerrel-se-allja-utjat-a-szirenaszonak/