Megtalálta a megoldást az orosz metrógyártó és a BKV az uniós szankciók elkerülésére

Az alkatrészek garanciális teljesítésként érkeznek, azonban a rozsda előtt szabad az út.

A BKV nem mond le az M3-as metróvonalra szerelvényeket szállító orosz Metrowagonmash-sal (MWM) szemben támasztott, jelenleg éppen 10 milliárdos kárigényéről sem. A háború miatt akadozó alkatrész utánpótlásról most azt mondta a Népszavának a cégvezetés, hogy jobban állnak, mint gondolták:

-- az év vége helyett jövő nyárig biztosított az utánpótlás.

A kijelentés meglepő annak fényében, hogy az MWM felújítás helyett leszállított új kocsijai csapnivaló minőségben készültek el. A beszerzést vizsgáló jelentés 18 sorozathibát tárt fel, köztük a jelentős rozsdásodást és az esetenként nagyon gyorsan kopó alkatrészeket. A BKV és az MWM azonban megtalálta a jogi kiskaput arra, hogy az orosz termékekre kivetett szankciókat megkerülhessék.

-- Az orosz cég garanciateljesítés keretében szállítja az alkatrészek egy részét. Erre az esetre ugyanis nem érvényesek az embargó szabályok

– válaszolta a Népszava kérdésére Környei Éva, a BKV jogi igazgatója.

„Érkeznek alkatrészek, de lényegesen kisebb mennyiségben” – ismerte el a Népszava kérdésére Héri József metróüzem-igazgató, ám ez szerinte azért nem okozhat leállást, mert jóval kevesebb a meghibásodás, mint korábban, illetve a visszatérő hibák javításához az orosz partner adott át alkatrészeket. A rozsdásodás garanciális javítása viszont a háború kezdete óta szünetel – tette hozzá. A fentebb említett jelentés szerint az első három szerelvény padlólemezei már három év alatt teljesen átlyukadtak. Sőt, az azóta javított kocsikon újra megjelentek a rozsdafoltok. A később gyártott kocsikon enyhébbek a tünetek, de a szakértők úgy vélték, csak idő kérdése, mikor indul meg azokban is a kiterjedt korrózió. Héri József szerint ez nem gond,

-- mert „tíz év, mire egy megjelenő rozsdafolt problémát okoz az üzemeltetésben”.

Három lépést várnak

Meglehetősen optimistának nevezte a BKV menedzsmentjének tájékoztatóját Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. Közlése szerint a városvezetés három ponton kérte a kormány beavatkozását. Egyrészt azt szeretnék, ha a paksi atomerőmű által megtermelt és az állami energiakereskedő MVM-nek 12 forint/kWh áron átadott áramot a lakossági hatósági áron, 70 forintért vehetnék meg a közszolgáltatások fenntartására és nem 462 forintért, mint amennyiről az MVM ajánlata szól. Szintén hatósági áras üzemanyagot szeretnének a buszokba, és jónak tartanák, ha az Orbán-kormány hozzájárulna a főváros beruházási hitelfelvételéhez. Tüttő Kata nem tartja kizártnak, hogy a kormány azért nem segíti ki a településeket olcsó árammal és üzemanyaggal, mert így szeretnék bevégezni az önkormányzatok korábban megkezdett államosítását.
https://nepszava.hu/3169806_bkv-3-as-metro-oroszorszag-szankciok-europai-unio-energiavalsag

Bardóczi Sándor : A Magyar Nemzet bulivonatán nincsen fék, újabb cikkükben nem csak az illegálisan fákat kivágók oldalára állnak, de azzal érvelnek, hogy ha egy épület a hullámtérben építési engedéllyel rendelkezik, akkor a főváros köteles azt megvédeni. Hát nem nyert. Fake News.

Már a korábbi posztomban is említettem a Római kapcsán releváns Kúria ítéletet. Az ítélet érdekessége, hogy 2014-ben született, amikor már javában zajlott a parti mobilgát előkészítése. Tehát, miközben Tarlós István főpolgármester azt állította, hogy a hullámteret be kell védeni, közben a bíróságon épp az ellenkezőjével nyert pert a Fővárosi Önkormányzat, többek között a Holiday Beach Budapest tulajdonosával szemben is. :))

A Kúriára azután került az ügy, hogy Egri Gáborék mind első, mind másodfokon pert veszítettek a Fővárossal szemben. A Kúria döntésével tehát csak a korábbi bírósági döntéseket hagyta jóvá. Azaz pontosan a Magyar Nemzet cikkében citált Római Partért Egyesület képviselői tudják a legjobban, hogy semmilyen tekintetben nincs igazuk a kérdésben. A Magyar Nemzet újságírójáról, ügyeletes szerkesztőjéről pedig azt gondolom, hogy az újságíróiskolában első órán tanítják, hogy amit leír, azt illik ellenőrizni több forrásból. Ez az etikai minimum. Hát ez itt nekik megint nem sikerült. Ki érti ezt?

Az ítélet releváns részei a 8-10. oldalon találhatók, ezt idézem.

A Magyar Nemzet mai cikkében is azzal érvel, hogy mivel az ingatlanok építési engedéllyel rendelkeztek, ezért jár nekik a védelem. Erre mondja a Kúria:

„Helytállóan okszerű mérlegeléssel foglalt állást a jogerős ítélet abban a kérdésben, hogy önmagában az a körülmény, hogy a 253./1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK), illetve a III. kerület építési szabályzata az üdülőterületet beépíthető területnek minősíti, nem zárja ki az adott terület hullámtérként való minősítését, hiszen az egyik építésjogi kategória, a másik pedig vízjogi kategória. Nincs olyan szabály, amely a hullámtérben eleve kizárná az építkezés lehetőségét, hiszen a 21/2006. (I. 31.) Korm rend. alapján a hullámtérben fekvő ingatlanok tulajdonosai mindenféle tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak.”

“Az ingatlan vízparti elhelyezése kétségbevonhatatlan tény, miként a felperesnek azt is észlelnie kellett volna az ingatlan megvásárlásakor, hogy a vízparton külön védmű nem helyezkedik el. Az építési hatósági engedélyezés során az is egyértelművé vált és ezt a használatbavételi engedély is megerősítette, hogy hullámtérről van szó, ahol a felperes saját kockázatára végezhet építési tevékenységet.”

A felperes arra is hivatkozott, hogy a Nánási út – Királyok útja vonalában elhelyezkedő „nyúlgát” nem minősül árvízvédelmi fővédvonalnak, ezért az adott területen nem értelmezhető a hullámtér fogalma. Ebben a körben az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg a Kúria szerint azt, hogy “a Nánási út – Királyok útján húzódó védmű a perbeli időszakban érvényes vízjogi üzemeltetői engedéllyel rendelkezett (H.3814-2/1978), így ez a védmű minősül árvízvédelmi fővédvonalnak ezen a területen.”

Az ítélet a 8. oldalon mondja ki, hogy “a Főváros árvízvédelmi kötelezettsége nem terjed ki a hullámtérre.” Bingó.

A 10. oldal mondja ki, hogy “az árvízvédelem megoldatlansága beépült az ingatlan árába, amiről az ingatlan tulajdonosának a vásárláskor tudnia kellett.”

A facebook felület nem teszi lehetővé, hogy az ítéletet teljes terjedelmében megosszam, de állok minden olyan sajtóorgánum rendelkezésére, akik részleteiben is szeretnék megtekinteni a Kúria jogerős ítéletét, mert mondjuk a tényekre is kíváncsiak. Egyszer ezt a Magyar Nemzet is kipróbálhatná. Bizsergető érzés, igazságnak hívják…
https://www.facebook.com/photo/?fbid=7321914507852377&set=pcb.7321921834518311

Előzmény

Város és Mobilitás Intézet: Párizs is megemeli a SUV-ok parkolási díját (kép)

Csütörtökön a párizsi városi tanács elfogadott egy indítványt, amely "az autók időtartamától, motorjától, méretétől és súlyától függő, progresszív parkolási díjakat" támogat.

"A terepjárók ökológiai aberrációt jelentenek, különösen egy olyan városban, mint Párizs" - érvelt David Belliard mobilitási képviselő, aki támogatta a Les Écologistes frakcióhoz tartozó kollégái által benyújtott indítványt. Az elfogadott szöveg kötelezettséget vállal arra, hogy "2024. január 1-jéig progresszív parkolási díjakat vezetnek be az autók motorjától, méretétől és súlyától függően".

"Gépkocsi elhízás"

A képviselők Lyon városának példáját követték, amely májusban megszavazta egy ilyen díjszabási rendszer bevezetését. Franciaországban folyamatosan nő az autók súlya és mérete. A járművek súlya 1960 és 2017 között 62%-kal nőtt. "A közterületek nem bővíthetők, a parkolóhelyek nem bővülnek, és a mélygarázsok sem" - mondta Frédéric Badina Serpette, az indítványt benyújtó ökológus, aki "járműhízásnak" nevezte a jelenséget.

Míg a nagy méretű autók számának növekedése negatív hatással van a környezetre, mivel több üzemanyagot fogyasztanak és több finom részecskét bocsátanak ki, addig a biztonságra is negatív hatással van. Az Axa tanulmánya szerint az ilyen nagy méretű városi 4×4-esek által okozott balesetek száma 25%-kal több, mint a többi autó által okozott baleseteké. Egy másik tanulmány, amelyre David Belliard a párizsi tanácsnál hivatkozik, arról számol be, hogy egy gyalogos kétszer nagyobb eséllyel hal meg egy terepjáróval való ütközésben, mint egy szedánnal való ütközésben.
https://fbshort.com/ParizsismegemeliaSUV-okparkolasidijat

Igen, lényegében erről van szó és ez nagyon helyes. A felsorolt szabálytalan helyen várakozó járműveket elszállítják. Az volt egy bővebb és másféle terv, hogy a zebrán, sarkon, kerékpárúton, forgalom elől elzárt területen, kanyarodó,- lassító,- gyorsító,- kapaszkodósávban, (stb.) tehát a biztonságos közlekedést súlyosan veszélyeztető járrműveket szállítanák el. Ebből a tömegközlekedést érintő rész valósult meg. De láthatjuk, hatékony.

Előzmény

Nem csak a Kossuth Lajos utca, hanem a Rákóczi út is borzasztóan néz ki, a főváros legforgalmasabb utcái mindkettő, és egyben szégyene is, ahogyan kinéz, ez biztosan nem csak a tulajdonosok bűne, hanem egész Budapesté.

mmm ... a hírből a lényeg Andzsi, hogy megkapott a BKV 7,5 milliárdot azóta :)
mtv.hu-s hír, de nem a könyve a lényeges a tarlósnak, azt tudom, úgyis kölcsönadod :)