Háromszor gyakoribb az agysérülés az elektromos rollerezők súlyos baleseteinél, mint a motorosokénál | 2026 augusztus 7.

A fejsérülések különösen gyakoriak az e-rolleresek körében.

Jóval nagyobb arányban szenvednek traumás agysérülést az elektromos rolleresek súlyos balesetekben, mint a motorosok vagy a kerékpárosok - derült ki egy új brit kutatásból. A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány angliai és walesi baleseti adatokat vizsgált, és arra jutott, hogy az e-rollerezésnél egészen sajátos sérülési mintázat rajzolódik ki. A kutatók a brit országos súlyostrauma-regiszter 2020 és 2022 közötti adatait elemezték. Az adatbázisban 15 247 sérült szerepelt, közülük 580-an e-rollerrel, 7027-en motorkerékpárral, 7640-en pedig kerékpárral szenvedtek balesetet. Emellett egy e-roller-kölcsönző 2020 és 2024 között rögzített 23 193 baleseti és egyéb biztonsági eseményét is feldolgozták, amelyek összesen több mint 33 millió utazásból származtak.

A súlyos sérüléssel kórházba került felnőtt e-rollerezők esetében a traumás agysérülések aránya 3,45-szöröse volt a motorosokénak, és 1,74-szerese a kerékpárosokénak. Száz e-rolleres sérülési eseményre nagyjából 36 traumás agysérülés jutott. Az egyéb fejsérülések szintén gyakoribbak voltak, mint a másik két vizsgált közlekedési módnál. Fontos ugyanakkor, hogy ezek a számok nem azt jelentik, hogy egy e-rolleresnek egy megtett kilométerre vagy utazásra vetítve háromszor akkora esélye van agysérülést szenvedni. A kutatóknak nem álltak rendelkezésükre összehasonlítható motoros és kerékpáros futásteljesítmény-adatok, ezért azt tudták megállapítani, hogy a már bekövetkezett, súlyos sérüléssel járó baleseteken belül milyen arányban fordultak elő az egyes sérüléstípusok.

Az elektromos rollerezőknél a belső szervek sérülése is 46 százalékkal, az érsérülések előfordulása pedig több mint háromszor magasabb volt, mint a motorosoknál. Csonttörést ugyanakkor kisebb arányban szenvedtek. A kutatók szerint a sérülések jellegében szerepet játszhat az e-rollerek felépítése: a kis kerekek könnyebben megakadnak egy kátyúban vagy járdaszegélyben, az álló testhelyzet és a magas súlypont miatt pedig hirtelen megálláskor a vezető könnyen előrebukhat.

A bukósisak használata is feltűnően ritka volt. A súlyostrauma-regiszterben szereplő e-rollerezők mindössze 5,9 százalékánál jegyezték fel, hogy sisakot viselt, szemben a motorosok 75,7 és a kerékpárosok 45 százalékával. A kutatás a nőknél is nagyobb kockázatot talált: a kölcsönzött rollerekről származó adatok alapján több mint kétszer akkora eséllyel szenvedtek súlyos sérülést, mint a férfiak. A szerzők szerint ebben a járművek kialakítása, a kormány magassága, a testhelyzet és a használati szokások egyaránt szerepet játszhatnak. A gyermekek szintén felülreprezentáltak voltak, az elektromos rolleres súlyos sérültek 16,2 százaléka 18 év alatti volt.

A szerzők ezért további biztonsági intézkedéseket, jobb járműkialakítást és a bukósisak használatának ösztönzését tartják indokoltnak. Arra ugyanakkor külön is felhívták a figyelmet, hogy az eredmények megfigyeléses adatokból származnak, így önmagukban nem bizonyítják, hogy kizárólag az e-rollerek kialakítása okozza a súlyosabb sérülési mintázatot.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/haromszor-gyakoribb-az-agyserules-az-elektromos-rollerezok-sulyos-baleseteinel-mint-a-motorosokenal-386210.html

Hamarosan körbefotózza a Google a Balatont | 2026-03-13

A következő napokban sok napsütés és Google jármű várható.

Ahogy az utak, úgy a települések és az épületek is folyamatosan változnak környezetünkben, éppen ezért nem elég a Google Térkép pontos úthálózatát frissen tartani: egyik legjobb funkciója, Street View, vagyis az utcakép is naprakészebb, ha gyakran frissítik.

Kétmilliárd havi aktív felhasználóval és 250 millió vállalkozással óriási a Google Maps bázisa, és a világ minden kontinensén jelen lévő utcakép 100 országban már 280 milliárd 360 fokos, körpanorámás képet örökített meg.

Magyarországon az utcakép 2013 óta van jelen és legutóbb 2025-ben volt országjáró körúton a Google, amit március 19-től újabb fotós túra követ elsősorban Budapest, Debrecen, Kecskemét, Pécs, Veszprém, Siófok, Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Keszthely útjain.

A Google saját adatgyűjtése mellett a közösség is aktívan részt vesz az adatbázis bővítésében, hogy a világ másik pontjáról, telefonunk vagy számítógépünk kényelméből végig lehessen sétálni olyan legendás helyszíneken, mint a Grand Canyon, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark vagy a Balaton part.

A Google hozzáteszi: a rendszer automatikusan elhomályosítja az arcokat és rendszámokat és egyéni bejelentés alapján is kérhető további védelem.

https://prohardver.hu/hir/hamarosan_korbefotozza_a_google_a_balatont.html

A Vadászkamara mentené a kotorékozást, már abba is belemennének, hogy kölykös rókát ne irthassanak | 2026. július 17.

Gajdos László miniszterrel egyeztettek a Magyar Vadászkamara képviselői, miután Gajdos bejelentette, hogy kezdeményezi a barbár kotorékvadászat betiltását. Az élő környezetért felelős miniszter szerint „ez a legkegyetlenebb vadászati forma, aminek nincs helye a 21. századi Magyarországon. A föld alatti viadalban megsérül a róka is, megsérül a kutya is, és biztos, hogy elpusztulnak a kis rókák.” Gajdos szerint ezt nem engedhetjük, „ilyen kegyetlenül nem lehet vadászni már Magyarországon”.

A kotorékozás lényegében ugyanolyan, mint a világ minden részén egységesen kegyetlen barbárságnak tekintett és súlyos börtönbüntetéssel sújtott kutyaviadalszervezés. A különbség annyi, hogy itt mégcsak végig sem lehet nézni, ahogy a róka vagy borzanya és a rájuk eresztett kutyák súlyos sérüléseket okoznak egymásnak a szűk helyen lefolytatott, mesterségesen kiprovokált élethalálharcban. (Csak az esetek egy részében történik az, amit a vadászok mostanában előszeretettel állítanak, hogy a kutya „csak" kikergeti a rókát a kotorékból, ahol a vadász lelövi.) A dolog ráadásul az anyaállatok vemhességi idejében, illetve a szoptatási időszakban zajlik, így járulékos veszteségként az egész alom elpusztul.

A kotorékozásnak már az edzésrésze is durva: hivatalosan is úgy folyik, hogy ketrecbe zárt rókára engedik rá a kutyákat. De a valóságban edzenek illegálisan beszerzett kölyök- és felnőtt rókákkal, illetve kóbor macskákkal is.

Azt most már a Vadászkamara is elismeri, hogy „az érintett vadászati módszerek szabályozása felülvizsgálatra és pontosításra szorul, amely során az állatvédelmi szempontoknak határozottabban kell megjelennie az eddigieknél."

A tárgyalásról írt összefoglalójuk alapján a Kamara egy témában mindenképpen hajlott a kompromisszumra: elfogadják, hogy a rókák utódnevelési időszakában vadászati tilalmat rendeljenek el, ami vonatkozna a kotorékozásra és csapdázásra is.

De ragaszkodnak ahhoz, hogy a kotorékvadászat megőrzése „úgy humánegészségügyi, mint állategészségügyi, illetve természetvédelmi vonatkozásokban nélkülözhetetlen”.

https://444.hu/2026/07/17/a-vadaszkamara-mentene-a-kotorekozast-mar-abba-is-belemennenek-hogy-kolykos-rokat-ne-irthassanak

*** Az jól érezhető, hogy a Vadászkamarának még gyakorolnia kell, hogy milyen is civilizált hangon tárgyalni, nem pedig hatalmi pozícióból. A kamara delegációjának egyik tagja, Kiss Tibor hivatásos vadász a megbeszélés után ugyanis olyan fb-bejegyzést tett közzé, amiben az ügyben jelentős befolyással bíró Gajdos Lászlót kóstolgatja, ilyen modorban:

2. Gajdos László miniszter úr nem illetékes a témában, hiszen a vadászat egy másik minisztériumhoz tartozik. Szerintem.

3. Véleményem szerint a miniszter úr tanácsadói, kissé megvezették a miniszter urat, mert sikerült rávenniük, hogy még az előtt tegyen bejelentést, mielőtt alaposan tájékozódik a kotorékozásról szakértőktől. Ez az álmos könyvek szerint sem jó ötlet.

Az a rész sem rossz, ahol egyszerre próbája burkoltan megfenyegetni a törvényhozókat és a rókákat:

11. Mindenki jobban jár egy szabályozott kotorékozással, csapdázással, mint egy illegális tevékenységgel, mert az ellenőrizhetetlen. Ami pedig még rosszabb, más módját fogják megtalálni a rókagyérítésnek, amitől nem lesz boldog senki. A rókák legfőképp.